Ajax-loader

Vlagyimir Majakovszkij könyvei a rukkolán


Vlagyimir Majakovszkij - Nadrágba ​bújt felhő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Lángfaló-csodaló ​és más versek
Egy ​játékló elkészítéséhez a legkülönbözőbb szakmájú mesterek előzetes munkájára van szükség. Az erről szóló verseket hallgató kicsik úgy érezhetik: az egész társadalom összefog az ő örömükért... Majakovszkij gyermekverseiben a jövőbe vetett hitből fakadó roppant lendület találkozik a gyerekekben élő friss dinamizmussal. A Mi legyek? című darab jól tükrözi a költő szándékát: rányitni a kicsik szemét a tágabb felnőtti társadalomra, amely az ő világuk is lesz. Kondor Lajos illusztrációi hatásosan fokozzák a kiváló műfordítók által tolmácsolt versek keltette eleven élményt.

Vlagyimir Majakovszkij - Gyerekeknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Majakovszkij ​válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Neki ​a tollal!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Attila - Vlagyimir Majakovszkij - Versek
Ez ​a könyv, melyet egyszerre vehet kézbe a magyar és a szovjet olvasó, megkísérli, hogy bemutassa: milyen módon, miféle eszközökkel fejezhette ki a világhoz, tágabb és szűkebb környezetéhez s a jövőhöz való viszonyát az a kommunista költő, akinek három millió koldus országában, a kibontakozó fasizmus légkörében kellett élnie és gondolkodnia, s hogyan írt az, akinek megadatott, hogy lássa a régi rendet elsöprő forradalmat, s ha bár gondokkal és konfliktusokkal teli világban élt ő is, de abban a tudatban, hogy szólhat a tömegek nevében úgy, hogy azok meghallják, meghallgatják, s közös ügyet szolgálnak vele. József Attila csak halála után lehetett valamennyiünk tanítója "nem középiskolás fokon", Majakovszkij költészete már életében köztulajdon lett. Életművük - József Attiláé a magyar költészetre, Majakovszkijé a szovjet lírára - máig hat. Azt, hogy miként váltak, válhattak mestereinkké, kötetünkben műveik, életüket elemző tanulmányok segítik megérteni azzal a reménnyel, hogy Vlagyimir Majakovszkij még közelebb kerül a magyar olvasókhoz, a szovjet olvasók pedig jobban megismerik József Attilát.

Vlagyimir Majakovszkij - Majakovszkij ​levelei Lili Brikhez
Emlékszel-e, ​az ablak előtt hogy ültünk először, s én önfeledten hogy simogattam a kezed? Ülünk ma is, szived vasban. S holnap talán kidobsz, szitkozódva, gyalázva: rohanok az előszobába, remegő karom alig leli, hol a kabát ujja, és testem elnyeli a förgeteg utca. Szörnyedek, mordulok, kétségbeesem s majd felfordulok. Minek ez a játék? - Édességem, százszorszépem, búcsúzzunk el másképp, s mert szerelmem nehéz súlykolonca rajtad örökké, bárhova tűnnél: végső jaját hadd üvöltse-sikoltsa utánad most a keserűség.

Vlagyimir Majakovszkij - Csudajó!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Elbeszélő ​költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Majakovszkij ​versei
___A ​huszadik század irodalmának egyik legtalányosabb kérdése: Vlagyimir Majakovszkij. Tulajdonképpen kevesen ismerik őt igazán, s hírnevéhez képest kevesen értik, szeretik, világirodalmi helyzete mégis megingathatatlan, s költészete most, több mint negyven évvel halála után is eleven hatóerő. ___Mi hát a titka ennek a költőnek? Úgy is fogalmazhatnánk, mi a titka ennek az embernek, hiszen az a fajta halhatatlanság, melybe a költői élet legendája, tragédiája is beleolvad, nem magyarázható kizárólag irodalmi motivációkkal. Majakovszkijnak valóságos történelmi utóélet jutott osztályrészül, nevét — Puskinhoz, Byronhoz, Petőfiéhez hasonlóan — azok is emlegetik, akik versei közül csak igen keveset ismernek. Ez a költő egész életével, egész magatartásával hat, s hatása természetesen messze túlterjed a szűkebben vett irodalomértők körén. A majakovszkiji líra teljes emberi képletet, teljes emberi modellt kínál felfedezésre, miközben egész lényünket mozgósítja, személyiségünknek egyetlen vonatkozását sem hagyja érintetlenül. Ez a líra a cselekvő ember megnyilvánulása, s hatalmas emberi metamorfózis talált benne formát, amelynek ára a költő élete volt.

Vlagyimir Majakovszkij - Erről
1922-1923 ​fordulóján írta Majakovszkij nevezetes poémáját, melynek első kiadásához Rodcsenko készített fotomontázsokat. A költő önéletrajza szerint "személyes motívumok alapján a mindenki számára közös életformáról" szól ez a mű. "Mindent magában foglal-e számomra a szerelem?" - teszi föl a kérdést Majakovszkij. S Lilja Briknek szánt, de soha el nem küldött levélnaplójában, melyet az Erről keletkezése idején, kapcsolatuk kéthónapos "felfüggesztésének", önként vállalt "szobafogságának időszakában vezetett, így válaszol: "Igen, csak nem egészen így. A szerelem maga az élet, minden dolog közül a legfontosabb. Belőle lesznek a versek, a cselekedetek és minden más is. A szerelem a mindenség szíve. Ha megszűnik dobogni, minden meghal, minden feleslegessé, érdektelenné válik. De ha működésben van ez a szív, akkor meg is kell nyilatkoznia mindenben. Tenélküled (nélküled, nem abban az értelemben, hogy nem vagy velem, hanem belülről nélküled) én nem létezem többé. Így volt mindig, és így van ez most is. De ha hiányzik a "tevékenység" - halott vagyok."

Vlagyimir Majakovszkij - Oroszország, ​a művészet és mi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vlagyimir Majakovszkij - Roszta
"A ​háború és a pusztulás együtt járt. A nyomdagép nem boldogult a plakátigényekkel. De még ha boldogult is, akkor is reménytelenül elúszott, elvesztette az agitációs jelleget. Nyomtatni csak olyan propagandisztikus plakátokat lehetett, amelyek hosszabb távra szóltak. A kérészéletű agitka a kézműves »háziiparosok« kezébe ment át. Ezeknek a plakátoknak óriási érdemeik voltak. A távirat vételekor (az újságok számára, még a kinyomtatás előtt) a költő, az újságíró tüstént »adta a témát«, a maró szatírát, verset. Éjszaka csúszkáltak-mászkáltak a rőfnyi ívpapírok fölött a festők, és reggel, gyakran az újságkihordás előtt, kifüggesztve megjelentek a »Szatíra-ablakok« plakátjai, ott, ahol legnagyobb volt a csődület: az agitációs irodáknál, a pályaudvarokon, a piacokon stb. Minthogy a gépekre nem kellett tekintettel lenni, hatalmas méretű, 4X4 rőfnyi plakátok készültek, sokszínűek, amelyek mindig megállították még a futókat is." Majakovszkij írta ezt utóbb azokról a szöveges agitációs plakátokról, amelyeket a polgárháború és a hadikommunizmus idején néhányadmagával készített, terjesztett mint a ROSZTA (Rosszijszkoje Telegrafnoje Agensztvo) hírügynökség dolgozója. Ezt írta még, szintén utóbb: "Emlékszem, nem volt pihenés... Távírósebesség, géppuskasebesség nélkül nem lehetett meg ez a munka." Huszonkilenc hónap alatt mintegy 1600 plakát készült el, agitált üres üzletek kirakataiban, ablakokban, és 1300-nál többnek Majakovszkij írta szövegét, 400-nál többet ő rajzolt-festett meg. Naponta 50-80 verssort írt, magát hajszolva, fáradhatatlanul - és névtelenül, nem töprengve azon, művészet-e, amit művel, azon sem, hogy művelhető-e a művészet politikai tevékenységként. Ezek az "ablakok": a polgárháború és a hadikommunizmus két és fél évének máig eleven szatirikus-agitációs története. Szemelvényes reprodukcióik a hatvan éve előtti történelmi eseményeket idézik. Képaláírásaik, szövegeik azt a Majakovszkijt idézik, aki azt vallotta, hogy költőt nem lehet politikai szolgálatra kényszeríteni, de ő saját magát képes kényszeríteni erre. Megtette, és ezeket a tömeghez, sokaságnak szóló versikéket az újfajta poétikát megvalósító, szocialista realista versművészet kezdeményeivé tette. Olyan poémákká érlelte aztán a mindenkihez szólás törekvését, mint a "Vlagyimir Iljics Lenin" és az "Így jó!".

Vlagyimir Majakovszkij - Majakovszkij ​válogatott művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók