Ajax-loader

Kányádi Sándor könyvei a rukkolán


Kányádi Sándor - Kányádi Sándor válogatott versei
Válogatásunk kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát - melyet, korábbi kötetei és ciklusai figyelembevételével, maga a költő rendezett el - mindig mértékadónak tekintettük, de filológiai okokból lehetőleg összevetettük a megelőző közlésekkel, a nyomdahibákat pedig korrigálni igyekeztünk. A HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN című kompozíciót - a költő segítőkészségének köszönhetően és részben az ő javításaival - a KIKAPCSOLÓDÁS - ENTSPANNUNG (Kriterion, 1999, 2. kiadás) című kétnyelvű kötetből közöljük (mivel ennek a műnek meglehetősen kalandos kiadástörténeti sors jutott osztályrészül, és számos kinyomtatása között szinte nem is akad két egyforma szövege). Jelen gyűjtemény - a kötet használatát segítő szándékkal, némely rejtettebb belső összefüggéseket láttatva - alkalmanként eltér az életműsummázó alapkötet közlési sorrendjétől. A KÖTETBEN MÉG MEG NEM JELENT VERSEKet esetleg besoroztuk datálásuknak megfelelően; egyes szerves ciklusokat kényszerűen megbontottunk, másokat viszont az esztétikai logika szerint kissé „megtoldottunk`. Mindez remélhetőleg úgy történt, hogy Kányádi valóban inkább rostált, mintsem a szerkesztésben újraépített korpuszával, a VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN kötettel nem kerültünk ellentmondásba

Kányádi Sándor - Volt ​egyszer egy kis zsidó
Kányádi ​Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa.

Kányádi Sándor - Kilenc ​kecske
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Virágon ​vett vitéz
Az ​Erdélyben élő kiváló költő meséinek hőse egy hétéves kisfiú, aki a havasok között megbúvó kicsi faluban él. Nagyon szereti a virágokat. Örül az első hóvirágnak, örül, ha málnát talál az erdőben, és együtt dalol a fészekrakó madarakkal, de akkor a legboldogabb, ha otthont talál egy szomorú tekintetű kóbor kutyának. S a kisfiú osztálytársaival együtt vigyáz a kutyakölykökre...

Kányádi Sándor - A ​kíváncsi Hold
Fönn ​az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még - reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold... A mese folytatását a Szegedi Katalin által illusztrált könyvből tudhatjuk meg.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások I.
Három ​egymást követő kötetben jelenteti meg a Helikon Kiadó Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő egybegyűjtött verseit és műfordításait. A szerkesztő, Tarján Tamás koncepciója szerint a kötetek kronologikusak, de azért időhatárokat tekintve egymásba érnek. Minden kötet élén egy címervers áll. Az I. kötet 11 ciklusában 276 vers szerepel. A műfordítások közül ez a kötet tartalmazza a legnagyobb lékegzetűeket, az erdélyi szász népköltészet 52 darabját, illetve az erdélyi jiddis népköltészet 62 versét.

Kányádi Sándor - Csipkebokor ​az alkonyatban
Kányádi ​Sándor összegyűjtött műfordításai.

Kányádi Sándor - Kaláka ​- Kányádi - Kicsiknek és nagyoknak
A ​Hangzó Helikon-sorozat legújabb darabjában az olvasás élvezete, valamint a Kaláka együttes dalai mellett Sándor bácsi előadásában is hallgathatunk verseket. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk! A kötet illusztrációit Vogronics Zsuzsa készítette. Részlet az előszóból: „Van alkalmunk az ünneplésre! Kányádi Sándor 80 éves, a Kaláka 40 és a Hangzó Helikon sorozat 5 éve alatt ez a huszadik kötet. Sok szép kerek szám. Nagy öröm, hogy a nyolcvanadik születésnap alkalmából sokat lehettünk együtt Sándor bácsival, köszönthettük a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mikor a róla készült album megjelent, mikor az I. kerület díszpolgára lett, köszönthettük a Marczibányi téri Kaláka klubban, a Duna TV-ben, sokfelé az országban és Erdélyben. Még szülőfalujában, Nagygalambfalván is ünnepeltünk. De jó, hogy olyan költő verseit énekelhetjük, akit szeretnek kicsik és nagyok, falun élők és városiak, ínyencek és a csak néha verset olvasók-hallgatók. Negyven év egy zenekar életében hosszú idő. Már vannak, akik ifjú korukban hallgattak minket, és most unokákkal jönnek Kaláka koncertre. Sokan felteszik a kérdést: hogy tudunk ennyi ideig sikeresen muzsikálni? De ez nem csak rajtunk múlik. Köszönjük a költőknek a verseket, köszönjük közönségünknek a sok szeretetet, és jó érzés tudni, ha munkánk örömet szerez az erre fogékonyaknak. A Hangzó Helikon kötetek kapcsán nem csak ünneplésre, büszkélkedésre is adódik alkalom. Az első kötet, a Kaláka—Kányádi már dupla platina lemez, de több platina és arany lemezünk is van. Kitüntette a sorozatot zeneszerzőkből álló kuratórium (Artisjus- díj), a könyves szakma (Szép Magyar Könyv dicsérő oklevele) és az idei Könyvfesztiválon pedig a sorozat legújabb darabja megkapta a Budai-díjat, amelyet pedagógusok véleménye alapján ítélnek oda. Köszönjük az elismeréseket! Reméljük a folytatás is tartogat még örömteli meglepetéseket!” (Gryllus Dániel) _A verseket Sándor bácsi mondja, a nótákat a Kaláka énekli._

Kányádi Sándor - Valaki ​jár a fák hegyén
„Egyberostált ​versek" – Valaki jár a fák hegyén (1997) A kilencvenes évek, a rendszerváltozás évtizede sok szempontból új helyzetet teremtett az irodalomban. Nem volt szükség arra, hogy a költők, írók rejtjeles üzenetekben juttassák el az emberi méltóság lélekbátorító szavait. „A közteherviselésnek a nagyon nehéz súlya leesik az irodalom válláról, s most meg lehet mutatni, hogy érdekessé tud-e válni, tud-e valami érdekeset mondani, megállja-e a helyét. Miről szólt eddig az irodalom? A születésről, az életről, a halálról, az örömről, a bánatról, a szerelemről, a tájról. És pluszban, nálunk, szólt a nemzetiségi sorsról is. Most ezt az utóbbit kiiktatjuk, s hadd lássuk, tud-e valami érdemlegeset mondani a többiről?"[8] Az 1997-es Valaki jár a fák hegyén című „egyberostált" versek arra engedett következtetni, hogy költészetének alakulása fő vonulatában lezárult, a szigorúan egykötetes életművé szerkesztett könyvvel mintha az alkotó a maga számára is befejezettnek tekintette volna a versírást. Az „egyberostált" kötetben mindössze tizenhét (inkább alkalmi, kisebb) költemény datálódik a kilencvenes évekre – viszont itt jelenik meg az életmű egyik csúcsteljesítményének tekinthető, az 1994-es címadó létfilozófiai, transzcendens összegzése is. A Valaki jár a fák hegyén a költő istenkeresésének, a népi vallásosságnak és a tudományos világkép összhangzó megbékélése. Kányádi Sándor költészetében a hatvanas évek közepéig nyomát sem leljük annak a népi protestantizmusnak, mely meghatározta gyermekkorát, azonban a hatvanas évek közepétől hangsúlyosan megjelennek verseiben a bibliás-zsoltáros utalások, megidézések, mint a Hipotézis (1964); a Tűnődve áll a férfi (1964), a Húsvéti Bárány (1965), a Ne szólj (1965), A XC. zsoltár (1965), illetve az 1967-es, Isten sírján című versekben. A dilemma nem egyszerűen Isten létének vagy nemlétének az ismeretelméleti kérdése, mélyebb értelme, hogy az istenhit megteremtette a maga intézményrendszerét, a kereszténység pedig az európai kultúrát, majd a reformáció az anyanyelvet; közösséget és a lélek békéjét adta, s ez a bizonyosság a 20. század második felében történelmileg is és az egyes emberben is tragikusan megrendült. Kányádi Sándor verseiben visszahozza és megerősíti a közösséget éltető szimbólumokat (biblikusság, megváltó kép), és végül az éltető, erőt adó szimbólumokhoz mintegy visszahozza Istent is. A világ rendjét a Valaki ügyeli, „gyújtja s oltja" a csillagokat, teremti és befejezi az emberéletet, s érdemek szerint – nagyon finoman, a versben alig észlelhetően – ítél is: az érdemesek lelkét új csillagban továbbélteti, a méltatlanokét „sötétlő maggá" összenyomja, megsemmisíti, azaz helyreállítja a világrendet. Az ég és a föld, a fönt és lent, a mikrovilág és a makrovilág harmonikus, egymásra felel. A népi babona zökkenőmentesen belesimul a keresztény teologikus és a természettudományos világképbe, értelmezik és kölcsönösen megerősítik egymás igazságát. A költő a Valaki jár a fák hegyén versében is, miként A folyók köztben, , a természetbe vonul. Ádámként, egyfajta Ember előtti világban, teremtés előtti csöndben, panteisztikus szakrális térben megnyugodva veszi tudomásul, hogy „valaki jár a fák hegyén", azaz világunk oltalom alatt áll. (Pécsi Györgyi - Kányádi Sándor költészete, munkássága)

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások II.
Kányádi ​Sándor verséletművének kiadását a 2007 novemberében megjelentetett Tűnődés csillagok alatt – Egyberostált versek és műfordítások I. után a 2008 ünnepi könyvhetére időzített II. kötettel folytatjuk. Ami a Tűnődés csillagok alatt utószavában megfogalmazódott, érvényes az Isten háta mögött összeállítására is. A mottóvers után ciklusokban sorakoznak a költemények, majd a műfordítások. A versciklusokat a költő felhatalmazása alapján a szerkesztő rendezte el, általában a címüket is maga adta. A műfordítások két csoportban, azon belül a poéták születési időrendje szerint állanak. Időhatárokat e könyv élén sem jelölünk, de jelezzük: míg az első gyűjteményben 1952 és 1979 közötti alkotások és tolmácsolások kaptak helyet, itt 1973 és 2002 közt íródott szövegekkel találkozik az Olvasó.

Kányádi Sándor - Felemás ​őszi versek
Kányádi ​Sándor 1929 május 10-én született a Hargita megyei Nagygalambfalván. 1950 óta Kolozsváron él. Első verseskötete 1955-ben jelent meg. "Egyberostált" verseit legutóbb _Valaki jár a fák hegyén_ címmel, válogatott műfordításait _Csipkebokor az alkonyatban_ címmel adta ki. Legutóbbi új verseket tartalmazó kötete, a _Sörény és koponya_, 1989-es keltezésű. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kányádi Sándor - Tavaszi ​tarisznya
Ebbe ​a tarisznyában verseket találsz. Vidám verseket a gyermekek világáról, a természet örömeiről, a madarakról, virágokról, napsütésről és mindarról, ami az embernek gyönyörűséget szerez.

Kányádi Sándor - Madármarasztaló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Jövendőmondás
Válogatott ​versek. Ízelítõ: „volt ámítások után új s legújabb ámítások szemeket próbáló ködén átlátni nincs ma látnok nincs az az elektronikus csoda nincs az az isten aki e nyálkás undorok- undorán átsegítsen csak kussolás csak senyvedés a bátrak belehalnak újabb ámítók jönnek és nem lesznek forradalmak“ Kányádi Sándor

Kányádi Sándor - Lehel ​vezér lova
Kányádi ​Sándor új kötete amolyan mesés történelemkönyv. A címadó Lehel vezér mellett Rákóczi fejedelemről, Bethlen Gáborról szólnak a történetek, valamint két szász legendát is megismerhetnek az olvasók: a hamelni furulyás és a hídépítő fiú balladáját.

Kányádi Sándor - Farkasűző ​furulya
A ​mesék írója romániai magyar költő, a kisiskolások lapjának, a Napsugárnak munkatársa. Verses meséiben, tündéries történeteiben, nagyravágyó gyümölcsökről, emberhez megszelídült állatokról szóló írásaiban a népmesék bölcsessége csillan fel. Mély szeretettel, igaz humanizmussal regél az egykori falusi szegény emberek, gyerekek életéről, kedves játékairól; újramondja-meséli egy-egy kőszirt, várrom történetét, amelyről először gyerekkorában hallott.

Kányádi Sándor - Kikapcsolódás ​/ Entspannung
A ​kétnyelvű kötet a költő legjelentősebb verseit tartalmazza jeles fordítók tolmácsolásában. A versek jelentős részét Paul Karpati válogatta és fordította.

Kányádi Sándor - Billegballag
Kányádi ​Sándor gyerekversei a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszemei, népszerűségük mindmáig töretlen. Különböző válogatásban, szerkesztésben, új illusztrációkkal mindegyre a meglepetés, az első ráismerés erejével hatnak. Mégsem újszerűségükkel, szokatlanságukkal vonzanak, inkább sajátos világképük, illetve a művek hangulata, nyelvi megformáltsága révén válnak összetéveszthetetlenül "kányádissá". A játékos hangulatú, humorral, derűvel teli versek az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítettek, mint a műköltészet gazdag tradíciójából. Damó István rajzaival

Kányádi Sándor - Költögető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Előhang
"Vannak ​vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül"

Kányádi Sándor - Három ​székláb
Kányádi ​Sándor Kaláka által is megzenésített verse, Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzaival, leporelló formájában.

Kányádi Sándor - Vannak ​vidékek
"Tekintete ​tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot..." Ezek a szavak Kányádi Sándor Bécsben tartott egyik előadásában hangzottak el. Hazai írótársai általános bemutatására szánta őket, ám elsősorban és legtalálóbban éppen megfogalmazójukat jellemzik. Kötetünk az élete delén már túl járó, számos európai és tengerentúli országot bebarangoló, megjelenésre diplomata csiszoltságú, ám sok csalódást megért férfi költészetének legjavát igyekszik bemutatni, azét a költőét, aki bár számos évtizede városon, sőt mondhatni a "nagyvilágban" él, szemléletét, gondolkodását ma is a "vidék", a szülőföld határozza meg. Ennek talajába nyúlnak művészetének szívós gyökerei, az innen szívott nedvek éltetik nyelvének, költői képeinek kifejezőerejét, mesélőkedvét, táplálják tehetségének sokszínű, gazdag termését.

Kányádi Sándor - Kenyérmadár
„Versek, ​mesék, történetek” a négy évszakról, ahogy azt Kányádi Sándortól megszokhattuk - kedves, közvetlen stílusban. (T.E.) Részlet a Mogyorókirály meséje c. történetből: Eltörött, kettérepedt a mogyoró. S hát abban a minutumban egy gyönyörű hatlovas hintó gördült ki belőle. S a hintóban ott ült koronásan maga a mogyorókirály, aki egy pillanatra még kegyesen ki is hajlott a hintó ablakán, és koronáját mókusné asszony felé emelintette. - Ágyő, nagysám, ezer köszönet és hála. Mókusné asszony csak állt, csak állt az odú ablakában, és várta, hogy végre becsukódjék a szája, mert ámulatában nyitva felejtette.

Kányádi Sándor - Fekete-piros ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kinyílott ​az idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - A ​Corcovado Krisztusa
A ​költő vallási vonatkozású, Istent szólongató vagy éppen kereső alkotásaiból nyújt gazdag csokrot ez a kötet. Transzcendens témájú költeményeket egybegyűjtő válogatás korábban nem készült Kányádi életművéből. Néhány kevésbé ismert, elfeledett opus mellett természetesen az olyan jelentős alkotások is helyet kaptak, mint a Halottak napja Bécsben, a Valaki jár a fák hegyén vagy a Dél keresztje alatt. A második fejezetben pedig Kányádi Sándor műfordítói munkásságával ismerkedhetünk. A kötet – mely annak alkalmából látott napvilágot, hogy a Szent István Könyvhéten Stephanus-díjban részesült – méltó válogatást ad e költői életmű legjavából, valamint a legfontosabb román költőktől készített műfordításokkal is megismertet, sokszínű tablót nyújtva az Olvasónak.

Kányádi Sándor - Talpas ​történetek
"Utólag ​bevallhatom, bizony meg-megrendült a nadrág rajtam és nagyon futásra bizsergett a talpam, amikor ott a Hargitán Ambrussal szembe kerültem. De az a tulajdonságom, hogy ha nagyon szorul a nadrág, vagyis ha fogytán a bátorságom, akkor versekkel biztatom magam. Akkor is mind azt mondogattam magamban, hogy ...Híres, drága bunda rajtam, húsz körömmel magam varrtam. Nyusztból, nyestből, mókusból, Kutyából meg farkasból. Brumma, brumma, brummadza. Ettől aztán erőre kaptam, s ha a nevét nem is tudtam megjegyezni a bemutatkozásnál, azért derekasan megálltam, illetve ültem a helyem a medve mellett a gyepen. Ajánlani tudom nektek is, a szép vers nagy erőt tud adni az emberfiának, s a világ is mindjárt megszépül tőle." Kötetünkben Kányádi Sándor mackó-regényét, a Talpas történeteket és verses meséjét, A kíváncsi holdat olvashatjátok.

Kányádi Sándor - Sörény ​és koponya
A ​szigorú, tömör négysorosok, a "körömversek" végső formára csiszolt, tényszerű közlései új színt jelentenek a kolozsvári poéta, Kányádi Sándor lírájában. A megalázott, lelkében megtiport, nyelvében, kultúrájában, nemegyszer létében veszélyeztetett romániai magyarság sorsának kibeszélőjeként a "gerinc állapotáról vall bennük, általuk a költő, s vall a maga emberi-költői rettegéséről: meddig maradhat ember az ember, meddig maradhat töretlen a gerinc, gyötörtetéseiben ép a lélek. De új a gondolatok kozmikus futása is a Vannak vidékek ..., a Históriás énekek, a Szürke szonettek, az Űrsorompó élőbeszédszerű, mégis rímes-ritmikus végtájú, szellemtől ragyogó, mélylélektani élességű, létmélységeket bejáró verseiben. Kányádi Sándor tévedhetetlenül a kisebbségi lét költője, sorstársainak verssel világító lámpása, de nem véletlenül üzenhet a "Dél keresztje" alatt élő "véreink": üzennek a költemények minden, emberségében megsértet, jogaiban gátolt, megszomorított sorsának. Évtizede, az utolsó kötet "fekete-piros" verseiben valamivel, hajszálnyival több volt a remény. A Sörény és koponya "zokogó" költője már csak abban bízik: véshet talán egy vonást, mondhat "bár egy miatyánkot", írnoki alázattal rögzítheti a kort, a pillanatot. Elmúlhatatlanná teheti élete és életük gyötrelmeit. A költő felnőtt a szerephez. A 60. születésnapra készült Sörény és koponya lírikusa az élményit átélő, egyszermind intellektuálisan megítélő művész helyzetéből fogalmaz: létérvényű, közösségi érdekű ítéleteket.

Kányádi Sándor - Szarvas ​- itató
Ahol ​a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár: Még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy; megáll akkor a patak is egy pillanatig áll a víz: s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág.

Kányádi Sándor - Az ​elveszett követ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Noé ​bárkája felé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kaláka ​- Kányádi
Kányádi ​Sándor 75. születésnapját köszönti a Helikon Kiadó és a Kaláka együttes ezzel a könyvvel. A Kaláka együttes sok év óta adja elő a költő megzenésített verseit, a születésnapra néhányat új feldolgozásban, másokat most először énekel meg a könyvhöz mellékelt CD-n. A könyvecske Kányádi Sándor húsz versét tartalmazza, az ismert és népszerű Faragott versikétől, a Három széklábtól a Vannak vidékek ciklus néhány darabjáig. Olvassuk és hallgassuk egyszerre Kányádi Sándort - meg a Kalákát.

Kollekciók