Ajax-loader

Kányádi Sándor könyvei a rukkolán


Kányádi Sándor - Kányádi Sándor válogatott versei
Válogatásunk kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát - melyet, korábbi kötetei és ciklusai figyelembevételével, maga a költő rendezett el - mindig mértékadónak tekintettük, de filológiai okokból lehetőleg összevetettük a megelőző közlésekkel, a nyomdahibákat pedig korrigálni igyekeztünk. A HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN című kompozíciót - a költő segítőkészségének köszönhetően és részben az ő javításaival - a KIKAPCSOLÓDÁS - ENTSPANNUNG (Kriterion, 1999, 2. kiadás) című kétnyelvű kötetből közöljük (mivel ennek a műnek meglehetősen kalandos kiadástörténeti sors jutott osztályrészül, és számos kinyomtatása között szinte nem is akad két egyforma szövege). Jelen gyűjtemény - a kötet használatát segítő szándékkal, némely rejtettebb belső összefüggéseket láttatva - alkalmanként eltér az életműsummázó alapkötet közlési sorrendjétől. A KÖTETBEN MÉG MEG NEM JELENT VERSEKet esetleg besoroztuk datálásuknak megfelelően; egyes szerves ciklusokat kényszerűen megbontottunk, másokat viszont az esztétikai logika szerint kissé „megtoldottunk`. Mindez remélhetőleg úgy történt, hogy Kányádi valóban inkább rostált, mintsem a szerkesztésben újraépített korpuszával, a VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN kötettel nem kerültünk ellentmondásba

Kányádi Sándor - A ​Corcovado Krisztusa
A ​költő vallási vonatkozású, Istent szólongató vagy éppen kereső alkotásaiból nyújt gazdag csokrot ez a kötet. Transzcendens témájú költeményeket egybegyűjtő válogatás korábban nem készült Kányádi életművéből. Néhány kevésbé ismert, elfeledett opus mellett természetesen az olyan jelentős alkotások is helyet kaptak, mint a Halottak napja Bécsben, a Valaki jár a fák hegyén vagy a Dél keresztje alatt. A második fejezetben pedig Kányádi Sándor műfordítói munkásságával ismerkedhetünk. A kötet – mely annak alkalmából látott napvilágot, hogy a Szent István Könyvhéten Stephanus-díjban részesült – méltó válogatást ad e költői életmű legjavából, valamint a legfontosabb román költőktől készített műfordításokkal is megismertet, sokszínű tablót nyújtva az Olvasónak.

Kányádi Sándor - Három ​székláb
Kányádi ​Sándor Kaláka által is megzenésített verse, Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzaival, leporelló formájában.

Kányádi Sándor - Volt ​egyszer egy kis zsidó
Kányádi ​Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa.

Kányádi Sándor - Csipkebokor ​az alkonyatban
Kányádi ​Sándor összegyűjtött műfordításai.

Kányádi Sándor - Felemás ​őszi versek
Kányádi ​Sándor 1929 május 10-én született a Hargita megyei Nagygalambfalván. 1950 óta Kolozsváron él. Első verseskötete 1955-ben jelent meg. "Egyberostált" verseit legutóbb _Valaki jár a fák hegyén_ címmel, válogatott műfordításait _Csipkebokor az alkonyatban_ címmel adta ki. Legutóbbi új verseket tartalmazó kötete, a _Sörény és koponya_, 1989-es keltezésű. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kányádi Sándor - Kilenc ​kecske
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kenyérmadár
„Versek, ​mesék, történetek” a négy évszakról, ahogy azt Kányádi Sándortól megszokhattuk - kedves, közvetlen stílusban. (T.E.) Részlet a Mogyorókirály meséje c. történetből: Eltörött, kettérepedt a mogyoró. S hát abban a minutumban egy gyönyörű hatlovas hintó gördült ki belőle. S a hintóban ott ült koronásan maga a mogyorókirály, aki egy pillanatra még kegyesen ki is hajlott a hintó ablakán, és koronáját mókusné asszony felé emelintette. - Ágyő, nagysám, ezer köszönet és hála. Mókusné asszony csak állt, csak állt az odú ablakában, és várta, hogy végre becsukódjék a szája, mert ámulatában nyitva felejtette.

Kányádi Sándor - Meddig ​ér a rigófütty
A ​kötetben olvasható tizennégy, főleg állatokról (rigó, egér, réce farkas, malac stb.), illetve a gyermekkor élményeiről (gyümölcsszedés, iskola) szóló meséhez Csíkszentmihályi Berta készített szemet gyönyörködtető illusztrációkat.

Kányádi Sándor - Küküllő ​kalendárium
Az ​évszakok váltakozásával a Küküllő vize mindig más és más arcát mutatja. Ősszel reszket, vacog, szajzik a folyóvíz felszíne, télen beáll a Küküllő, bevonja a dermesztő éj véges-végig jéggel, hogy tavasszal engedjen, áradjon, zajlásnak induljon, s az új életnek otthont adjon; nyáron aztán vakítóan kékell, meg-megállva ballag, amihez a parti fűzfák mutatják az utat.

Kányádi Sándor - Jeremiás ​és a gépsárkány
„Ment ​a szamár az úton, jött egy verda. A szamár segített neki, de a verda bunkózott vele. A szamár berágott. Aztán a gépsárkány lerohadt, és a szamár szívatta egy kicsit, de a végén segített neki, és spanok lettek” – így fordította le diáknyelvre egy ismeretlen szerző Kányádi Sándor Jeromos és a Gépsárrkány című meséjét. A kiváló erdélyi költő harminc éven át írta a Napsugár című gyermeklapba verseit, meséit, igaz történeteit, nem csak gyerekeknek. E gazdag anyagból készült új válogatásunk 19 művét tartalmazza.

Kányádi Sándor - Noé ​bárkája felé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kányádi ​Sándor legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kikapcsolódás ​/ Entspannung
A ​kétnyelvű kötet a költő legjelentősebb verseit tartalmazza jeles fordítók tolmácsolásában. A versek jelentős részét Paul Karpati válogatta és fordította.

Kányádi Sándor - Kinyílott ​az idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Vannak ​vidékek
"Tekintete ​tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot..." Ezek a szavak Kányádi Sándor Bécsben tartott egyik előadásában hangzottak el. Hazai írótársai általános bemutatására szánta őket, ám elsősorban és legtalálóbban éppen megfogalmazójukat jellemzik. Kötetünk az élete delén már túl járó, számos európai és tengerentúli országot bebarangoló, megjelenésre diplomata csiszoltságú, ám sok csalódást megért férfi költészetének legjavát igyekszik bemutatni, azét a költőét, aki bár számos évtizede városon, sőt mondhatni a "nagyvilágban" él, szemléletét, gondolkodását ma is a "vidék", a szülőföld határozza meg. Ennek talajába nyúlnak művészetének szívós gyökerei, az innen szívott nedvek éltetik nyelvének, költői képeinek kifejezőerejét, mesélőkedvét, táplálják tehetségének sokszínű, gazdag termését.

Kányádi Sándor - Valaki ​jár a fák hegyén
„Egyberostált ​versek" – Valaki jár a fák hegyén (1997) A kilencvenes évek, a rendszerváltozás évtizede sok szempontból új helyzetet teremtett az irodalomban. Nem volt szükség arra, hogy a költők, írók rejtjeles üzenetekben juttassák el az emberi méltóság lélekbátorító szavait. „A közteherviselésnek a nagyon nehéz súlya leesik az irodalom válláról, s most meg lehet mutatni, hogy érdekessé tud-e válni, tud-e valami érdekeset mondani, megállja-e a helyét. Miről szólt eddig az irodalom? A születésről, az életről, a halálról, az örömről, a bánatról, a szerelemről, a tájról. És pluszban, nálunk, szólt a nemzetiségi sorsról is. Most ezt az utóbbit kiiktatjuk, s hadd lássuk, tud-e valami érdemlegeset mondani a többiről?"[8] Az 1997-es Valaki jár a fák hegyén című „egyberostált" versek arra engedett következtetni, hogy költészetének alakulása fő vonulatában lezárult, a szigorúan egykötetes életművé szerkesztett könyvvel mintha az alkotó a maga számára is befejezettnek tekintette volna a versírást. Az „egyberostált" kötetben mindössze tizenhét (inkább alkalmi, kisebb) költemény datálódik a kilencvenes évekre – viszont itt jelenik meg az életmű egyik csúcsteljesítményének tekinthető, az 1994-es címadó létfilozófiai, transzcendens összegzése is. A Valaki jár a fák hegyén a költő istenkeresésének, a népi vallásosságnak és a tudományos világkép összhangzó megbékélése. Kányádi Sándor költészetében a hatvanas évek közepéig nyomát sem leljük annak a népi protestantizmusnak, mely meghatározta gyermekkorát, azonban a hatvanas évek közepétől hangsúlyosan megjelennek verseiben a bibliás-zsoltáros utalások, megidézések, mint a Hipotézis (1964); a Tűnődve áll a férfi (1964), a Húsvéti Bárány (1965), a Ne szólj (1965), A XC. zsoltár (1965), illetve az 1967-es, Isten sírján című versekben. A dilemma nem egyszerűen Isten létének vagy nemlétének az ismeretelméleti kérdése, mélyebb értelme, hogy az istenhit megteremtette a maga intézményrendszerét, a kereszténység pedig az európai kultúrát, majd a reformáció az anyanyelvet; közösséget és a lélek békéjét adta, s ez a bizonyosság a 20. század második felében történelmileg is és az egyes emberben is tragikusan megrendült. Kányádi Sándor verseiben visszahozza és megerősíti a közösséget éltető szimbólumokat (biblikusság, megváltó kép), és végül az éltető, erőt adó szimbólumokhoz mintegy visszahozza Istent is. A világ rendjét a Valaki ügyeli, „gyújtja s oltja" a csillagokat, teremti és befejezi az emberéletet, s érdemek szerint – nagyon finoman, a versben alig észlelhetően – ítél is: az érdemesek lelkét új csillagban továbbélteti, a méltatlanokét „sötétlő maggá" összenyomja, megsemmisíti, azaz helyreállítja a világrendet. Az ég és a föld, a fönt és lent, a mikrovilág és a makrovilág harmonikus, egymásra felel. A népi babona zökkenőmentesen belesimul a keresztény teologikus és a természettudományos világképbe, értelmezik és kölcsönösen megerősítik egymás igazságát. A költő a Valaki jár a fák hegyén versében is, miként A folyók köztben, , a természetbe vonul. Ádámként, egyfajta Ember előtti világban, teremtés előtti csöndben, panteisztikus szakrális térben megnyugodva veszi tudomásul, hogy „valaki jár a fák hegyén", azaz világunk oltalom alatt áll. (Pécsi Györgyi - Kányádi Sándor költészete, munkássága)

Kányádi Sándor - A ​bánatos királylány kútja
Kányádi ​Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még eleddig ennyire teljes. Tartalmaz olyan meséket, mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl. Nevezzük az összeset az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben. "A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás..." Deák Ferenc ihletett szépségű rajzai teszik tökéletessé a könyvélményt. A(z) A bánatos királylány kútja (Könyv) szerzője Kányádi Sándor.

Kányádi Sándor - Sörény ​és koponya
A ​szigorú, tömör négysorosok, a "körömversek" végső formára csiszolt, tényszerű közlései új színt jelentenek a kolozsvári poéta, Kányádi Sándor lírájában. A megalázott, lelkében megtiport, nyelvében, kultúrájában, nemegyszer létében veszélyeztetett romániai magyarság sorsának kibeszélőjeként a "gerinc állapotáról vall bennük, általuk a költő, s vall a maga emberi-költői rettegéséről: meddig maradhat ember az ember, meddig maradhat töretlen a gerinc, gyötörtetéseiben ép a lélek. De új a gondolatok kozmikus futása is a Vannak vidékek ..., a Históriás énekek, a Szürke szonettek, az Űrsorompó élőbeszédszerű, mégis rímes-ritmikus végtájú, szellemtől ragyogó, mélylélektani élességű, létmélységeket bejáró verseiben. Kányádi Sándor tévedhetetlenül a kisebbségi lét költője, sorstársainak verssel világító lámpása, de nem véletlenül üzenhet a "Dél keresztje" alatt élő "véreink": üzennek a költemények minden, emberségében megsértet, jogaiban gátolt, megszomorított sorsának. Évtizede, az utolsó kötet "fekete-piros" verseiben valamivel, hajszálnyival több volt a remény. A Sörény és koponya "zokogó" költője már csak abban bízik: véshet talán egy vonást, mondhat "bár egy miatyánkot", írnoki alázattal rögzítheti a kort, a pillanatot. Elmúlhatatlanná teheti élete és életük gyötrelmeit. A költő felnőtt a szerephez. A 60. születésnapra készült Sörény és koponya lírikusa az élményit átélő, egyszermind intellektuálisan megítélő művész helyzetéből fogalmaz: létérvényű, közösségi érdekű ítéleteket.

Kányádi Sándor - Ünnepek ​háza
Kányádi ​Sándor színműveinek, forgatókönyveinek jelen kiadás az eddigi legteljesebb gyűjteménye. A szövegeket keletkezésük sorrendjében közöljük. A műfaji megoszlás is ezt a csoportosítást diktálta. A művek színpadra állítása, illetve megfilmesítése azonban nem egészen a megírással szinkron időrendben történt. A Kétszemélyes tragédia ősbemutatójára — más, főleg amatőrszínházi kezdeményezések után — 1990-ben került sor a temesvári színházban, Cseresznyés Gyula rendezésében. Az Ünnepek háza premierjét 1970-ben a szatmárnémeti társulat tartotta, rendezője Kovács Ferenc volt. Az Ábel a rengetegben 1993-ban jutott el a megfilmesítésig. Mihályfy Imre tv-filmet, majd moziváltozatot készített belőle. Később folytatta az Ábel-trilógia filmre vitelét, de már nem Kányádi-forgatókönyv nyomán. A kötetünkben olvasható szöveget az eredeti irodalmi forgatókönyv, valamint a technikai forgatókönyv egybevetésével Tarján Tamás rendezte sajtó alá. A Gyökér és vadvirág itt publikált szövege alapján Bohák György forgatott tv-filmet 1987-ben. Ünnepek háza címen 2004-ben már jelent meg kötete Kányádi Sándornak, a Magyar Napló kiadásában. Az a gyűjtemény az Ábel a rengetegben forgatókönyvét nem tartalmazta.

Kányádi Sándor - A ​kíváncsi Hold
Fönn ​az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még - reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold... A mese folytatását a Szegedi Katalin által illusztrált könyvből tudhatjuk meg.

Kányádi Sándor - Tavaszi ​tarisznya
Ebbe ​a tarisznyában verseket találsz. Vidám verseket a gyermekek világáról, a természet örömeiről, a madarakról, virágokról, napsütésről és mindarról, ami az embernek gyönyörűséget szerez.

Kányádi Sándor - Kakasszótól ​pacsirtáig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - 45 ​vers / 45 poems
Napjaink ​egyik legnépszerűbb magyar költője, az erdélyi Kányádi Sándor (született 1929-ben) ragyogó tehetséggel sűríti versbe mindazt, amit embertársaival közösen megél. Keserű évtizedek szenvedő tanújaként alakította ki szikár, metaforikus, néha töredékes, de mindig jól érthető költői stílusát. Amit csak bizalmasan közöl velünk, szorongás és remény, megaláztatás és ujjongás, szeretet és törődés, az minden kor és minden nép olvasóinak lelkében visszhangot verhet.A 45 verset Tótfalusi István fordította angolra.

Kányádi Sándor - Billegballag
Kányádi ​Sándor gyerekversei a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszemei, népszerűségük mindmáig töretlen. Különböző válogatásban, szerkesztésben, új illusztrációkkal mindegyre a meglepetés, az első ráismerés erejével hatnak. Mégsem újszerűségükkel, szokatlanságukkal vonzanak, inkább sajátos világképük, illetve a művek hangulata, nyelvi megformáltsága révén válnak összetéveszthetetlenül "kányádissá". A játékos hangulatú, humorral, derűvel teli versek az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítettek, mint a műköltészet gazdag tradíciójából. Damó István rajzaival

Kányádi Sándor - Költögető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Madármarasztaló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Szarvas ​- itató
Ahol ​a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár: Még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy; megáll akkor a patak is egy pillanatig áll a víz: s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág.

Kányádi Sándor - Fekete-piros ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Az ​elveszett követ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Virágon ​vett vitéz
Az ​Erdélyben élő kiváló költő meséinek hőse egy hétéves kisfiú, aki a havasok között megbúvó kicsi faluban él. Nagyon szereti a virágokat. Örül az első hóvirágnak, örül, ha málnát talál az erdőben, és együtt dalol a fészekrakó madarakkal, de akkor a legboldogabb, ha otthont talál egy szomorú tekintetű kóbor kutyának. S a kisfiú osztálytársaival együtt vigyáz a kutyakölykökre...

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások II.
Kányádi ​Sándor verséletművének kiadását a 2007 novemberében megjelentetett Tűnődés csillagok alatt – Egyberostált versek és műfordítások I. után a 2008 ünnepi könyvhetére időzített II. kötettel folytatjuk. Ami a Tűnődés csillagok alatt utószavában megfogalmazódott, érvényes az Isten háta mögött összeállítására is. A mottóvers után ciklusokban sorakoznak a költemények, majd a műfordítások. A versciklusokat a költő felhatalmazása alapján a szerkesztő rendezte el, általában a címüket is maga adta. A műfordítások két csoportban, azon belül a poéták születési időrendje szerint állanak. Időhatárokat e könyv élén sem jelölünk, de jelezzük: míg az első gyűjteményben 1952 és 1979 közötti alkotások és tolmácsolások kaptak helyet, itt 1973 és 2002 közt íródott szövegekkel találkozik az Olvasó.

Kollekciók