Ajax-loader

Kányádi Sándor könyvei a rukkolán


Kányádi Sándor - Kányádi Sándor válogatott versei
Válogatásunk kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát - melyet, korábbi kötetei és ciklusai figyelembevételével, maga a költő rendezett el - mindig mértékadónak tekintettük, de filológiai okokból lehetőleg összevetettük a megelőző közlésekkel, a nyomdahibákat pedig korrigálni igyekeztünk. A HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN című kompozíciót - a költő segítőkészségének köszönhetően és részben az ő javításaival - a KIKAPCSOLÓDÁS - ENTSPANNUNG (Kriterion, 1999, 2. kiadás) című kétnyelvű kötetből közöljük (mivel ennek a műnek meglehetősen kalandos kiadástörténeti sors jutott osztályrészül, és számos kinyomtatása között szinte nem is akad két egyforma szövege). Jelen gyűjtemény - a kötet használatát segítő szándékkal, némely rejtettebb belső összefüggéseket láttatva - alkalmanként eltér az életműsummázó alapkötet közlési sorrendjétől. A KÖTETBEN MÉG MEG NEM JELENT VERSEKet esetleg besoroztuk datálásuknak megfelelően; egyes szerves ciklusokat kényszerűen megbontottunk, másokat viszont az esztétikai logika szerint kissé „megtoldottunk`. Mindez remélhetőleg úgy történt, hogy Kányádi valóban inkább rostált, mintsem a szerkesztésben újraépített korpuszával, a VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN kötettel nem kerültünk ellentmondásba

Kányádi Sándor - Kaláka ​- Kányádi - Kicsiknek és nagyoknak
A ​Hangzó Helikon-sorozat legújabb darabjában az olvasás élvezete, valamint a Kaláka együttes dalai mellett Sándor bácsi előadásában is hallgathatunk verseket. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk! A kötet illusztrációit Vogronics Zsuzsa készítette. Részlet az előszóból: „Van alkalmunk az ünneplésre! Kányádi Sándor 80 éves, a Kaláka 40 és a Hangzó Helikon sorozat 5 éve alatt ez a huszadik kötet. Sok szép kerek szám. Nagy öröm, hogy a nyolcvanadik születésnap alkalmából sokat lehettünk együtt Sándor bácsival, köszönthettük a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mikor a róla készült album megjelent, mikor az I. kerület díszpolgára lett, köszönthettük a Marczibányi téri Kaláka klubban, a Duna TV-ben, sokfelé az országban és Erdélyben. Még szülőfalujában, Nagygalambfalván is ünnepeltünk. De jó, hogy olyan költő verseit énekelhetjük, akit szeretnek kicsik és nagyok, falun élők és városiak, ínyencek és a csak néha verset olvasók-hallgatók. Negyven év egy zenekar életében hosszú idő. Már vannak, akik ifjú korukban hallgattak minket, és most unokákkal jönnek Kaláka koncertre. Sokan felteszik a kérdést: hogy tudunk ennyi ideig sikeresen muzsikálni? De ez nem csak rajtunk múlik. Köszönjük a költőknek a verseket, köszönjük közönségünknek a sok szeretetet, és jó érzés tudni, ha munkánk örömet szerez az erre fogékonyaknak. A Hangzó Helikon kötetek kapcsán nem csak ünneplésre, büszkélkedésre is adódik alkalom. Az első kötet, a Kaláka—Kányádi már dupla platina lemez, de több platina és arany lemezünk is van. Kitüntette a sorozatot zeneszerzőkből álló kuratórium (Artisjus- díj), a könyves szakma (Szép Magyar Könyv dicsérő oklevele) és az idei Könyvfesztiválon pedig a sorozat legújabb darabja megkapta a Budai-díjat, amelyet pedagógusok véleménye alapján ítélnek oda. Köszönjük az elismeréseket! Reméljük a folytatás is tartogat még örömteli meglepetéseket!” (Gryllus Dániel) _A verseket Sándor bácsi mondja, a nótákat a Kaláka énekli._

Kányádi Sándor - Ünnepek ​háza
Kányádi ​Sándor színműveinek, forgatókönyveinek jelen kiadás az eddigi legteljesebb gyűjteménye. A szövegeket keletkezésük sorrendjében közöljük. A műfaji megoszlás is ezt a csoportosítást diktálta. A művek színpadra állítása, illetve megfilmesítése azonban nem egészen a megírással szinkron időrendben történt. A Kétszemélyes tragédia ősbemutatójára — más, főleg amatőrszínházi kezdeményezések után — 1990-ben került sor a temesvári színházban, Cseresznyés Gyula rendezésében. Az Ünnepek háza premierjét 1970-ben a szatmárnémeti társulat tartotta, rendezője Kovács Ferenc volt. Az Ábel a rengetegben 1993-ban jutott el a megfilmesítésig. Mihályfy Imre tv-filmet, majd moziváltozatot készített belőle. Később folytatta az Ábel-trilógia filmre vitelét, de már nem Kányádi-forgatókönyv nyomán. A kötetünkben olvasható szöveget az eredeti irodalmi forgatókönyv, valamint a technikai forgatókönyv egybevetésével Tarján Tamás rendezte sajtó alá. A Gyökér és vadvirág itt publikált szövege alapján Bohák György forgatott tv-filmet 1987-ben. Ünnepek háza címen 2004-ben már jelent meg kötete Kányádi Sándornak, a Magyar Napló kiadásában. Az a gyűjtemény az Ábel a rengetegben forgatókönyvét nem tartalmazta.

Kányádi Sándor - Kenyérmadár
„Versek, ​mesék, történetek” a négy évszakról, ahogy azt Kányádi Sándortól megszokhattuk - kedves, közvetlen stílusban. (T.E.) Részlet a Mogyorókirály meséje c. történetből: Eltörött, kettérepedt a mogyoró. S hát abban a minutumban egy gyönyörű hatlovas hintó gördült ki belőle. S a hintóban ott ült koronásan maga a mogyorókirály, aki egy pillanatra még kegyesen ki is hajlott a hintó ablakán, és koronáját mókusné asszony felé emelintette. - Ágyő, nagysám, ezer köszönet és hála. Mókusné asszony csak állt, csak állt az odú ablakában, és várta, hogy végre becsukódjék a szája, mert ámulatában nyitva felejtette.

Kányádi Sándor - Kilenc ​kecske
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kinyílott ​az idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Tavaszi ​tarisznya
Ebbe ​a tarisznyában verseket találsz. Vidám verseket a gyermekek világáról, a természet örömeiről, a madarakról, virágokról, napsütésről és mindarról, ami az embernek gyönyörűséget szerez.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások I.
Három ​egymást követő kötetben jelenteti meg a Helikon Kiadó Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő egybegyűjtött verseit és műfordításait. A szerkesztő, Tarján Tamás koncepciója szerint a kötetek kronologikusak, de azért időhatárokat tekintve egymásba érnek. Minden kötet élén egy címervers áll. Az I. kötet 11 ciklusában 276 vers szerepel. A műfordítások közül ez a kötet tartalmazza a legnagyobb lékegzetűeket, az erdélyi szász népköltészet 52 darabját, illetve az erdélyi jiddis népköltészet 62 versét.

Kányádi Sándor - Kaláka ​- Kányádi
Kányádi ​Sándor 75. születésnapját köszönti a Helikon Kiadó és a Kaláka együttes ezzel a könyvvel. A Kaláka együttes sok év óta adja elő a költő megzenésített verseit, a születésnapra néhányat új feldolgozásban, másokat most először énekel meg a könyvhöz mellékelt CD-n. A könyvecske Kányádi Sándor húsz versét tartalmazza, az ismert és népszerű Faragott versikétől, a Három széklábtól a Vannak vidékek ciklus néhány darabjáig. Olvassuk és hallgassuk egyszerre Kányádi Sándort - meg a Kalákát.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások II.
Kányádi ​Sándor verséletművének kiadását a 2007 novemberében megjelentetett Tűnődés csillagok alatt – Egyberostált versek és műfordítások I. után a 2008 ünnepi könyvhetére időzített II. kötettel folytatjuk. Ami a Tűnődés csillagok alatt utószavában megfogalmazódott, érvényes az Isten háta mögött összeállítására is. A mottóvers után ciklusokban sorakoznak a költemények, majd a műfordítások. A versciklusokat a költő felhatalmazása alapján a szerkesztő rendezte el, általában a címüket is maga adta. A műfordítások két csoportban, azon belül a poéták születési időrendje szerint állanak. Időhatárokat e könyv élén sem jelölünk, de jelezzük: míg az első gyűjteményben 1952 és 1979 közötti alkotások és tolmácsolások kaptak helyet, itt 1973 és 2002 közt íródott szövegekkel találkozik az Olvasó.

Kányádi Sándor - Volt ​egyszer egy kis zsidó
Kányádi ​Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa.

Kányádi Sándor - Felemás ​őszi versek
Kányádi ​Sándor 1929 május 10-én született a Hargita megyei Nagygalambfalván. 1950 óta Kolozsváron él. Első verseskötete 1955-ben jelent meg. "Egyberostált" verseit legutóbb _Valaki jár a fák hegyén_ címmel, válogatott műfordításait _Csipkebokor az alkonyatban_ címmel adta ki. Legutóbbi új verseket tartalmazó kötete, a _Sörény és koponya_, 1989-es keltezésű. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kányádi Sándor - A ​Corcovado Krisztusa
A ​költő vallási vonatkozású, Istent szólongató vagy éppen kereső alkotásaiból nyújt gazdag csokrot ez a kötet. Transzcendens témájú költeményeket egybegyűjtő válogatás korábban nem készült Kányádi életművéből. Néhány kevésbé ismert, elfeledett opus mellett természetesen az olyan jelentős alkotások is helyet kaptak, mint a Halottak napja Bécsben, a Valaki jár a fák hegyén vagy a Dél keresztje alatt. A második fejezetben pedig Kányádi Sándor műfordítói munkásságával ismerkedhetünk. A kötet – mely annak alkalmából látott napvilágot, hogy a Szent István Könyvhéten Stephanus-díjban részesült – méltó válogatást ad e költői életmű legjavából, valamint a legfontosabb román költőktől készített műfordításokkal is megismertet, sokszínű tablót nyújtva az Olvasónak.

Kányádi Sándor - Jövendőmondás
Válogatott ​versek. Ízelítõ: „volt ámítások után új s legújabb ámítások szemeket próbáló ködén átlátni nincs ma látnok nincs az az elektronikus csoda nincs az az isten aki e nyálkás undorok- undorán átsegítsen csak kussolás csak senyvedés a bátrak belehalnak újabb ámítók jönnek és nem lesznek forradalmak“ Kányádi Sándor

Kányádi Sándor - Noé ​bárkája felé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Világgá ​ment a nyár
_Meddig ​ér a rigófütty? Miért némák a tulipánok? Hová ballag a folyó? Miért hápog a réce? Min vitatkozik a tavasz és a nyár?_ Kányádi Sándor, a neves erdélyi költő vándorútra hív bennünket végig az árokpartok, patakok, folyók, kertek mentén, erdők ösvényein – és közben mesél vagy fütyöl, dalol vagy csak hallgat, hogy vele együtt hallgassuk mi is a világ hangjait. Meséiből a verseiből az évszakok fonalára fűzve, a természet lényeire, jelenségeire figyelve készült ez az új válogatáskötet, elsősorban kisiskolások számára. A könyv a betűkkel ismerkedő gyerekek első nagy olvasásélménye lehet, de akár a szüleik is felolvashatják nekik Sándor bácsi különleges hangulatú dalait, történeteit.

Kányádi Sándor - Vannak ​vidékek
"Tekintete ​tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot..." Ezek a szavak Kányádi Sándor Bécsben tartott egyik előadásában hangzottak el. Hazai írótársai általános bemutatására szánta őket, ám elsősorban és legtalálóbban éppen megfogalmazójukat jellemzik. Kötetünk az élete delén már túl járó, számos európai és tengerentúli országot bebarangoló, megjelenésre diplomata csiszoltságú, ám sok csalódást megért férfi költészetének legjavát igyekszik bemutatni, azét a költőét, aki bár számos évtizede városon, sőt mondhatni a "nagyvilágban" él, szemléletét, gondolkodását ma is a "vidék", a szülőföld határozza meg. Ennek talajába nyúlnak művészetének szívós gyökerei, az innen szívott nedvek éltetik nyelvének, költői képeinek kifejezőerejét, mesélőkedvét, táplálják tehetségének sokszínű, gazdag termését.

Kányádi Sándor - Jeremiás ​és a gépsárkány
„Ment ​a szamár az úton, jött egy verda. A szamár segített neki, de a verda bunkózott vele. A szamár berágott. Aztán a gépsárkány lerohadt, és a szamár szívatta egy kicsit, de a végén segített neki, és spanok lettek” – így fordította le diáknyelvre egy ismeretlen szerző Kányádi Sándor Jeromos és a Gépsárrkány című meséjét. A kiváló erdélyi költő harminc éven át írta a Napsugár című gyermeklapba verseit, meséit, igaz történeteit, nem csak gyerekeknek. E gazdag anyagból készült új válogatásunk 19 művét tartalmazza.

Kányádi Sándor - Billegballag
Kányádi ​Sándor gyerekversei a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszemei, népszerűségük mindmáig töretlen. Különböző válogatásban, szerkesztésben, új illusztrációkkal mindegyre a meglepetés, az első ráismerés erejével hatnak. Mégsem újszerűségükkel, szokatlanságukkal vonzanak, inkább sajátos világképük, illetve a művek hangulata, nyelvi megformáltsága révén válnak összetéveszthetetlenül "kányádissá". A játékos hangulatú, humorral, derűvel teli versek az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítettek, mint a műköltészet gazdag tradíciójából. Damó István rajzaival

Kányádi Sándor - Előhang
"Vannak ​vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül"

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások III.
Időben ​ez a legtágabb ölelésű foglalat a három közül: 1969 és 2005 közötti verseket tartalmaz (a legfrissebbek – a Csalódás, a Hírbomba, a Mitológia, a háromtételes Vége felé – kötetben eddig még nem láttak napvilágot). A műfordítások sora is itt a legváltozatosabb, mivel a korábbi nagy, egységes blokkokat különböző nyelveken alkotó költőtársak életmű-kóstolói követik, Janus Pannoniustól Goethén, Hölderlinen, Apollinaire-en át Borgesig, Ahmadulináig – gazdag, személyes kiséletrajzoktól kísérve. Természetesen ismét nem maradtak el az életmű törzsanyagába sorolódó ún. gyerekversek sem. Kányádi Sándor pályaképe, bibliográfiája és a három kötet egységes, részletes tartalommutatója zárja a gyűjteményt.

Kányádi Sándor - Az ​elveszett követ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Kányádi ​Sándor válogatott versei
Válogatásunk ​kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát - melyet, korábbi kötetei és ciklusai figyelembevételével, maga a költő rendezett el - mindig mértékadónak tekintettük, de filológiai okokból lehetőleg összevetettük a megelőző közlésekkel, a nyomdahibákat pedig korrigálni igyekeztünk. A HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN című kompozíciót - a költő segítőkészségének köszönhetően és részben az ő javításaival - a KIKAPCSOLÓDÁS - ENTSPANNUNG (Kriterion, 1999, 2. kiadás) című kétnyelvű kötetből közöljük (mivel ennek a műnek meglehetősen kalandos kiadástörténeti sors jutott osztályrészül, és számos kinyomtatása között szinte nem is akad két egyforma szövege). Jelen gyűjtemény - a kötet használatát segítő szándékkal, némely rejtettebb belső összefüggéseket láttatva - alkalmanként eltér az életműsummázó alapkötet közlési sorrendjétől. A KÖTETBEN MÉG MEG NEM JELENT VERSEKet esetleg besoroztuk datálásuknak megfelelően; egyes szerves ciklusokat kényszerűen megbontottunk, másokat viszont az esztétikai logika szerint kissé „megtoldottunk`. Mindez remélhetőleg úgy történt, hogy Kányádi valóban inkább rostált, mintsem a szerkesztésben újraépített korpuszával, a VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN kötettel nem kerültünk ellentmondásba

Kányádi Sándor - Zümmögő
A ​hetvenötödik születésnapját 2004. május 10-én ünneplő Kányádi Sándor "Napsugár verseiből" nyújt át százegyet e kötet (a költő hosszú időn át dolgozott a Napsugár című lap szerkesztőségében). A nyolc ciklusból hat az évszakok nyomába szegődik (őszi és téli strófákból két-két ciklusnyi is kikerekedett). Az első és az utolsó fejezet azt beszéli el a líra nyelvén a gyermekeknek - és minden olvasónak -, miként lehet az idő, a természet, a növény- és állatvilág ébresztette felismeréseket, tapasztalatokat, kérdéseket a mindennapi élet részévé tenni. A gyűjteményünk élén álló Sóhajtás - megnyitva az utat a többi költeményhez - arra is választ ad, Kányádi Sándor miért tartja gyermekverseit életműve szerves részének, az összes verssel egy tőről fakadtnak: Kútnak lenni volna jó, utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. Rigófüttynek volna jó, lenni bár egy hangnak, jönni-menni volna jó, akárcsak a harmat.

Kányádi Sándor - Meddig ​ér a rigófütty
A ​kötetben olvasható tizennégy, főleg állatokról (rigó, egér, réce farkas, malac stb.), illetve a gyermekkor élményeiről (gyümölcsszedés, iskola) szóló meséhez Csíkszentmihályi Berta készített szemet gyönyörködtető illusztrációkat.

Kányádi Sándor - Madármarasztaló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Szürkület
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - A ​kíváncsi Hold
Fönn ​az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még - reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold... A mese folytatását a Szegedi Katalin által illusztrált könyvből tudhatjuk meg.

Kányádi Sándor - Sörény ​és koponya
A ​szigorú, tömör négysorosok, a "körömversek" végső formára csiszolt, tényszerű közlései új színt jelentenek a kolozsvári poéta, Kányádi Sándor lírájában. A megalázott, lelkében megtiport, nyelvében, kultúrájában, nemegyszer létében veszélyeztetett romániai magyarság sorsának kibeszélőjeként a "gerinc állapotáról vall bennük, általuk a költő, s vall a maga emberi-költői rettegéséről: meddig maradhat ember az ember, meddig maradhat töretlen a gerinc, gyötörtetéseiben ép a lélek. De új a gondolatok kozmikus futása is a Vannak vidékek ..., a Históriás énekek, a Szürke szonettek, az Űrsorompó élőbeszédszerű, mégis rímes-ritmikus végtájú, szellemtől ragyogó, mélylélektani élességű, létmélységeket bejáró verseiben. Kányádi Sándor tévedhetetlenül a kisebbségi lét költője, sorstársainak verssel világító lámpása, de nem véletlenül üzenhet a "Dél keresztje" alatt élő "véreink": üzennek a költemények minden, emberségében megsértet, jogaiban gátolt, megszomorított sorsának. Évtizede, az utolsó kötet "fekete-piros" verseiben valamivel, hajszálnyival több volt a remény. A Sörény és koponya "zokogó" költője már csak abban bízik: véshet talán egy vonást, mondhat "bár egy miatyánkot", írnoki alázattal rögzítheti a kort, a pillanatot. Elmúlhatatlanná teheti élete és életük gyötrelmeit. A költő felnőtt a szerephez. A 60. születésnapra készült Sörény és koponya lírikusa az élményit átélő, egyszermind intellektuálisan megítélő művész helyzetéből fogalmaz: létérvényű, közösségi érdekű ítéleteket.

Kányádi Sándor - Csipkebokor ​az alkonyatban
Kányádi ​Sándor összegyűjtött műfordításai.

Kányádi Sándor - Kecskemesék
A ​kötet tíz, kecskékről szóló gyermekverset és mesét tartalmaz. (Mesevonat sorozat)

Kányádi Sándor - Farkasűző ​furulya
A ​mesék írója romániai magyar költő, a kisiskolások lapjának, a Napsugárnak munkatársa. Verses meséiben, tündéries történeteiben, nagyravágyó gyümölcsökről, emberhez megszelídült állatokról szóló írásaiban a népmesék bölcsessége csillan fel. Mély szeretettel, igaz humanizmussal regél az egykori falusi szegény emberek, gyerekek életéről, kedves játékairól; újramondja-meséli egy-egy kőszirt, várrom történetét, amelyről először gyerekkorában hallott.

Kollekciók