Ajax-loader

John Lukacs könyvei a rukkolán


John Lukacs - A ​történetírás jövője
"A ​civilizáció szerény, de szilárd őrzőinek kell tekinteniük magukat" - írja a kiváló történészprofesszor pályatársairól, akik "ebben a most kialakuló képi, primitív és egyre inkább absztrakciókra épülő korban" továbbra is ragyogó történelmi munkákat hoznak létre. John Lukacs korábban is számos könyvében, tanulmányában kifejtette már markáns véleményét saját hivatásának állapotáról, de most a korábbiaknál is élesebben fogalmaz. Kultúránk válsága közepette, amikor egy egész korszak ér véget, a történetírásban is bizarr jelenségeket látunk: kérészéletű divatirányzatokat, "hóbortokat", hamisításokat, a világ számos vezető politikusának "történelmi tudatlanságát", a történelemtanítás visszaszorulását a középiskolai és egyetemi oktatásban... S mindezeket sorra véve a szerző felteszi az aggódó kérdést: mi fog történni a történelmi tárgyú könyvekkel, és olvasni fogják-e még őket? Lukacs bíztató jelenségeket is lát: az emberek egy részének megnövekedett "történelmi étvágyát" például, vagy azt, hogy a szépirodalom egyre inkább átitatódik történelemmel: manapság jóformán minden regény történelmi regény... A történetírásnak, vallja, amely inkább irodalmi, mint tudományos tevékenység, igenis van, kell, hogy legyen jövője - mert tudásunk jórészt a múltból fakad. Paradox módon bizakodással tölthet el bennünket, hogy a történelem kiszámíthatatlan. Akár optimista, akár pesszimista forgatókönyveket vázolnak fel a mai folyamatok alapján, a történelmet szinte mindig tévesen jósolják meg azok, akik vállalkoznak erre. John Lukacs nem is jóslatokra vállalkozik ebben a könyvében, hanem elegánsan, tömören, olvasmányosan összefoglalja hosszú és kimagasló pályájának megannyi fontos gondolatát.

John Lukacs - Egy ​nagy korszak végén
Régóta ​tudhatjuk, hogy John Lukacs amerikai történész - avagy a mi Lukács Jánosunk - minden könyvében (a szigorúan vett történészi munkáiban is) "résztvevő" módon ír a történelemről: miközben igyekszik a lehető legpontosabban feltárni egy-egy történelmi eseményt, mindig látjuk és érezzük az elemzés mögött őt magát, az érző és töprengő embert. Ez a könyve talán a többinél is szenvedélyesebb és szubjektívebb, s így sok mindenben vitára ingerelheti az olvasót akár a filozófiai nézeteit, akár egyes gondolkodók és történelmi személyiségek (Freud, Darwin, Marx, Einstein, Hitler) megítélését illetően. Ám Lukács János éppen azt akarja, hogy az olvasó gondolkozzék vele együtt, és reméli, "hogy egyesek számára könyve zenéjéből kihallatszik az igazságnak legalább valami halovány visszhangja".

John Lukacs - Magyar ​írások
Lukács ​János 1946-ban, huszonhárom esztendős fiatalemberként hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban telepedett le, teremtett magának otthont, alapított családot, s ott vált, tanítással és írással töltött hosszú évtizedek alatt, világszerte ismert és megbecsült történésszé. John Lukacs néven, angolul írt könyvei az 1990-es évektől idehaza is rendre megjelennek fordításban. "Írok magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában. Szép logikusan hangzik. Talán igaz." Ezeket a mondatokat 1967-ben vetette papírra, az Irodalmi Újság című emigráns folyóiratban közölt széljegyzetében. Magyarul. Azóta eltelt negyven év, és napvilágot látott majd' ugyanannyi magyar írása - e kötetben összegyűjtve olvashatók -, melyek ékesen tanúsítják, hogy John Lukacs nemcsak szülőhazájával, hanem anyanyelvével is megőrizte bensőséges kapcsolatát. Hosszabb-rövidebb lélegzetű, változatos témájú előadások, tanulmányok, esszék, hozzászólások, megemlékezések, recenziók, karcolatok sorakoznak a kötetben, egy gazdag (történet) írói pálya alkalom szülte, de korántsem mellékes termékei. Az írásokat három laza tematikai csoportba rendezve, s azokon belül időrendben közöljük, mindegyiknél feltüntetve a forrást.

John Lukacs - Öt ​nap Londonban
"1940 ​májusában Hitler nagyon közel került ahhoz,hogy megnyerje az általa kirobbantott második világháborút.Ekkor még se az Egyesült Államok,se a Szovjetunió nem állt szemben Németországgal.A villámgyorsan előrenyomuló német csapatok a brit expedíciós haderő és a francia hadsereg csaknem félmillió katonáját zárták körül Dunkerque-nél.Hitler remélte,hogy a britek belátják,nincs értelme folytatniuk a harcot a Harmadik Német Birodalom ellen.De a britek- május 10-én kinevezett új miniszterelnökük,Churchill vezetésével - elszánták magukat:"bármi történjék is",nem adják fel a küzdelmet. Nagy-Britannia még így sem lett volna képes egymagában legyőzni a németeket;ehhez Amerika és Szovjet-Oroszország kellett.De 1940 májusában Churchill volt az,aki nem vesztette el a háborút,s ezzel megmentette Nagy-Britanniát,Európát és a nyugati civilizációt.Az 1940. május 24-étől,péntektől 28-áig,keddig számított öt nap során azonban Churchill helyzete a háborús kabinetben még ingatag volt (erről A második világháború című emlékiratában mélyen hallgat):Halifax nyíltan szembeszállt a miniszterelnökkel,azt javasolván,hogy Mussolini közvetítésével próbáljanak megegyezésre jutni Hitlerrel.Churchill végül felülkerekedett ellenfelén-s immár az ellenségével,Hitlerrel folytatott párviadalára összpontosíthatott. John Lukacs ennek a drámai fordulatokban bővelkedő öt napnak a történetét tekinti át,szinte óráról órára követve az eseményeket.Bőséges forrásanyagból merít:felhasználja a háborús kabinet üléseiről készült jegyzőkönyveket,politikusok,írók emlékiratait, az úgynevezett Tömegmegfigyelőnek a brit közvéleményről és néphangulatról készült jelentéseit,a korabeli újságok híradásait.Könyvéből lenyűgöző közvetlenséggel bontakozik ki egy történelmi sorsfordulat,megannyi apró részletével és tágabb összefüggéseivel együtt."

John Lukacs - A ​huszadik század rövid története
John ​Lukacs új könyvében mintegy dióhéjban foglalja össze a huszadik század krónikáját – két világháborúját, hidegháborúját, a nemzetek és vezető politikusaik törekvéseit. A lendületes elbeszélésbe szövődő fő motívumok elválaszthatatlanok a szerző olyan „vesszőparipáitól”, mint a liberalizmus visszaszorulása, a populizmus és a nacionalizmus előretörése, a technika vívmányai és veszélyei, illetve a földkerekség folytatólagos demokratizálódása. A történelmi huszadik század 1914-ben, az első világháborúval kezdődött, és hetvenöt évvel később, a Szovjetunió birodalmának 1989-es összeomlásával végződött. Ez a rövid évszázad az európai dominancia végét, az amerikai hatalom és befolyás világszerte érvényesülő erősödését hozta magával. A huszadik század amerikai évszázad – talán az amerikai évszázad – volt. Lukacs behatóan vizsgálja a nemzetiszocializmus jelenségét (közben emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetiszocialista pártok túlélték az évszázadot), Hitler kizárólagos felelősségét a második világháborúért, valamint a sorsdöntő szerepet, amelyet elszánt ellenfelei, Churchill és Roosevelt játszottak. Németország 1939-től 1942-ig közelebb jutott a háború megnyeréséhez, mint sokan feltételezik. A szerző ezután lényegre törően elemzi a második világháború következményeit – főként a gyakran félreértelmezett szovjet–amerikai hidegháborút –, illetve a Távol- és Közel-Keleten meg másutt tapasztalt bonyolult társadalmi és politikai fejleményeket. Könyve zárószakaszában pedig a huszadik század elmúlásán, a demokrácia világméretű előrehaladásán és az emberi tudás korlátolt voltán elmélkedik.

John Lukacs - Az ​Amerikai Egyesült Államok XX. századi története
A ​XX. századi Amerikáról, a mélyáramlatokról, amelyek társadalmát és mentalitását formálták, viszonylag keveset olvashatott az érdeklődő közönség Magyarországon. Az 1946 óta Amerikában élő és az utóbbi bő évtizedben itthon is ismertté vált kitűnő magyar történész tollából egyéni hangú, kritikus áttekintést kapunk az Egyesült Államok fő eredményeiről, problémáiról, belső ellentmondásairól. Az utolsó száz évet feldolgozó történeti munka olyan témakörökben mélyed el, mint az életstílus változásai, a városiasodás, a magába zárkozó ország világhatalommá válása, a bevándorlás, az amerikai etnikum megváltozása, a törvényhozás, az elnöki hatalom és az elnöki személyiség, a törvényesség és annak befolyása. A szerző a tőle megszokott élvetezes stílusban, alapos tárgyismerettel s az összefüggések meglátásával és megmutatásával segít az olvasónak eligazodni ebben a nagy és bonyolult témában, s a jelen kiadáshoz írt utószóban összefoglalja a könyve első magyarországi megjelenése óta végbement változásokat is. John Lukacs - azaz Lukacs János - 1924-ben született Budapesten. A Chestnut Hill College nyugalmazott tanára, több neves amerikai, angol, francia, magyar egyetem vendégprofesszora. Termékeny író - eddig huszonkét könyvet írt, amelyek közül tizenegy magyarul is olvasható. Munkásságért Ingersoll-díjat kapott. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki.

John Lukacs - Visszafelé...
A ​történelmi-politikai tárgyú, nagyszerű könyvek szerzője ebben a gyűjteményben lírai oldaláról mutatkozik be – közel fél évszázad utazásainak egyes momentumait eleveníti fel, az 1954-es velencei érkezéstől az 1996-os baden-badeni emlékező sétáig –, ám ezeket a szubjektív kirándulásokat, lírai memoárokat át- meg átszövi a történelem.

John Lukacs - Évek...
A ​világhírű, magyar származású történészprofesszor nálunk is nagy sikert aratott könyvei - Budapest 1900, A párviadal, A történelmi Hitler - után egy "történelemmel átitatott" szépirodalmi művet írt. Az Évek lírai, nosztalgikus számvetés egy egész történelmi korszak lezárulásáról, sőt egy civilizáció végéről. Hatvankilenc fejezete az 1901-1969 közötti időszak éveit villantja fel sorrendben, valamely jellemző - de sohasem a nagytörténelem eseményeit érintő - történés révén, amely mindig csak az adott helyen, az adott időben, az adott emberekkel eshet meg. Ezeket a karcolatokat azután egy-egy rövid párbeszéd követi, amelyben az írő és alteregója egymással beszélgetve-vitatkozva megindokolják, miért a szóban forgó karcolat árul el legtöbbet arról az évről. A szerző hatalmas műveltsége, eredeti gondolkodásmódja, történetfilozófiája és szépírói tehetsége mind hozzájárul ahhoz, hogy a század történetének ez az egész egyedülálló áttekintése élvezetes olvasmány és jelentős irodalmi alkotás legyen.

John Lukacs - A ​történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete
John ​Lukacs történészprofesszor főművét, gondolatainak legteljesebb foglalatát tartja kezében az Olvasó. A szerző így ír könyvéről: A történelmi tudat nem történelemfilozófia, hanem annak fordítottja: egy sokoldalúan megalapozott és kifejtett történelmi filozófia. Nem a történelem szisztematikus megismerhetőségét, hanem épp ellenkezőleg, megismerésünk mély, ámde sok tekintetben nem szisztematikus történetiségét kívánja szemléltetni. Sok mindennel foglalkozik: történelmi tudatunknak a tizenhetedik század óta tartó fejlődésével; a ma már széles körben elterjedt történelmi gondolkodással; az okok alapproblémáinak szükségszerű újragondolásával, olyan hívságosabb dolgokkal egyetemben, mint a közvélemény és a néphangulat; "tény" és "fikció" valódi jelentésével; korunk történelmi hatóerőinek rangsorolásával, a legkevésbé fontostól (a közgazdaságtantól) a legfontosabbig (a gondolkodásig) terjedően; a kategóriák és tendenciák közti különbséggel, amely az emberi jellemvonásokig vezet, és magában foglalja a makacsul tovább élő nemzeti jellemvonásokat is; képzelet és emlékezet, sőt "evolúció" és történelem viszonyával; a történész és tárgya, vagyis a "megfigyelő" és a "megfigyelt" közötti óhatatlan kölcsönhatás immár esedékes belátásával, ami végső soron oda vezet, hogy a történelmi megismerésnek ez a szemlélete egybevág a kvantumfizika bizonyított megállapításaival, miáltal az úgynevezett újkor végén mélyen át kell gondolni a karteziánus és newtoni világképet. Az 1955-1968 között írt és 1985-ben átdolgozott kötet magyar fordítását Lukacs professzor átnézte, az eredeti angol szöveghez képest helyenként kisebb változtatásokat eszközölt, s a művet jelen formájában hagyta jóvá és kívánta magyar olvasói elé bocsátani.

John Lukacs - Egy ​eredendő bűnös vallomásai
Az ​Amerikában élő, világhírű magyar történész ebben a tizenegyedik, magyarul megjelenő könyvében gondolatainak és meggyőződéseinek kialakulásáról ír. Beszámol az 1930-as évek Magyarországán, majd a második világháború végén az ostromlott Budapesten átélt élményeiről, s arról, hogy hazájából az oroszok elől menekülve hogyan fedezte fel az Újvilágot, a New York-i értelmiségi életet, majd Philadelphiát, a legangolabb amerikai várost, amelynek közelében végleg letelepedett. Miközben a maga történetét írja, sorra jellemzi és véleményezi a XX. század minden jelentős eszméjét, a fasizmust, a kommunizmust, a demokráciát, az antiszemitizmust és azt a keresztény realizmust, amelyre a könyv címe is utal.

John Lukacs - Demokrácia ​és populizmus
E ​könyvben azt hangoztatom - írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve -, hogy a régi "konzervatív" és "liberális" kategória szinte teljesen elavult. A "jobb-" és "baloldal" nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A "baloldal" szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a "fejlődés" támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet - összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.

John Lukacs - A ​párviadal
John ​Lukacs - akinek Budapest, 1900 című könyve 1991-ben jelent meg az Európa Könyvkiadónál - 1924-ben Budapesten született, és 1946 óta él az Egyesült Államokban. Történelemprofesszor; tizenhét könyv szerzője. A párviadal arról a küzdelemről szól, amely Hitler és Churchill között zajlik 1940. május 10. és és július 31. között - vagyis attól a naptól fogva, amikor Churchill Nagy-Britannia miniszterelnöke lett, Hitler pedig megkezdte villámháborúját, majd alig hat hét alatt bekebelezte jóformán a teljes kontinentális Európát. Így kezdődött a "párviadal" a két férfi között, akinek a kezébe volt akkor a nyugati civilizáció sorsa. John Lukacs mindeddig kimeríthetetlen forrásokra támaszkodva írja le az eseményeket, és ebben a könyvében is felcsillantja kivételesen vonzó elbeszélőtehetségét. Nem éri be a történelmi tények feldolgozásával: alapos és részletes elemzést nyújt mind Churchill, mind Hitler személyiségéről és pszichológiájáról. A könyvet bőséges korabeli fényképanyag egészíti ki; a "Függelék"-ben pedig John Lukacsnak a magyar kiadás számára magyar nyelven írt esszéit közöljük, "Hitler és Magyarország", illetve "Churchill és Magyarország" címmel.

John Lukacs - "A ​boldogság: feladat"
Minden ​egyes szó megválasztása erkölcsi kérdés, a mondat pedig nemcsak a gondolat kifejezése, hanem a befejezése is - mondja John Lukacs történetíró és tanár. Írói termékenységét és 94 évének gazdag élettapasztalatát ismerve természetes, hogy könyvei szép számmal tartalmaznak olyan lelki táplálékot adó meglátásokat és bölcsességeket, amelyek környezetükből kiragadva is megállják a helyüket. Mondatai dialógust kezdeményeznek az olvasóval, és csak a befogadón múlik, ki milyen tanulságot, útmutatást lát meg a sorok között.

John Lukacs - A ​történelmi Hitler
John ​Lukacs könyve nem Hitler-életrajz, hanem azok elemzése. A biográfusok eltérő szemlélete és szándékai, a változó politikai körülmények hatására más-más életrajzok születtek Hitlerről. Ezeket hasonlítja össze és elemzi a szerző, ugyanakkor vizsgálja Hitler személyiségét és gondolkodását is.

John Lukacs - Az ​európai világháború 1939-1941
John ​Lukacs, a Budapest 1900, A XX. század és az Újkor vége, A párviadal hazánkban is népszerű szerzője a legfontosabb művének tekinti Az európai világháború 1939-1941 című, nagyszabású munkáját. Ez a kötet egy földrész történetét tárgyalja a második világháború két éve alatt, amikor a háború még nem terjed túl Európán. A könyv első része - AZ események - a háborút, az államok és a hadseregek mozgását írja le; második terjedelmesebb részében - Az irányzatokban - a szerző a népek életéről, a nemzetek érzelmeiről, a gondolatok és hiedelmek fejlődéséről ad számot. John Lukacs mindeddig kimeríthetetlen forrásokra támaszkodva írja le az eseményeket, taglalja az irányzatokat, és ebben a könyvében is tanúbizonyságát adja lebilincselő elbeszélőtehetségének.

John Lukacs - Hitler ​és Sztálin
1941. ​június 21-22. nyári éjszakáján a német-szovjet határon béke és nyugalom honolt., csak a békák millióinak kuruttyolása hallatszott. Hajnali negyed négykor ezer német ágyú törte meg a csendet, torkolattüzek fényei pásztázták az eget. Hitler háborút indított a Szovjetúnió ellen, jóllehet 1939-ben megnemtámadási szerződést kötött vele, s úgy tetszett, elsődleges célja Nagy-Britannia legyőzése és az Egyesült Államok távol tartása az európai háborútól. Meglepő fordulata volt ez a második világháborúnak, s a történészek azóta is kutatják Hitler indítékait, mint ahogy azt is, hogy Sztálin a támadásra figyelmeztető rengeteg megbízható jelentést félresöpörve miért hitte makacsul, az utolsó utáni pillanatig is, hogy megbízhat Hitlerben. Természetesen senki sem tudjhatja, mi zajlott a két nagy diktátor fejében, de korunk nagy történészét, Lukács Jánost mindig is a történelemformáló személyiségek hajlamai, indítékai, vívódásai, párviadalai érdekelték a legjobban. Ebben a könyvében is túlmegy a vonatkozó történelmi dokumentumok, levéltári anyagok alapos ismeretén nyugvó tényeíráson, és a hangsúlyt a kulcsszreplők, Hitler és Sztálin meggyőződéseire, szellemi habitusára, s kettejük ellentmondásos viszonyára helyezi. Könyvtárnyi irodalma van már Hitlernek és Sztálinnak, Lukács professzor mégis képes újszerű portrét rajzolni róluk, amely segít megértenünk, hogy politikai, államférfiúi döntésük mögött milyen emberi motívumok húzódnak meg.

John Lukacs - Budapest, ​1900
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt. „A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott. Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.

John Lukacs - Isten ​velem
Az ​Isten velem rendhagyó történész rendhagyó önéletrajzának - pontosabban öntörténetének, szellemrajzának -, az Egy eredendő bűnös vallomásainak második, befejező kötete. Fő témája, hogy milyen gondolatok élnek abban az emberben, aki tudja, hogy egy nagy korszaknak, a nyugati civilizáció polgári korszakának a végén, sőt már azon túl él. Aki látja fogadott hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban a "fejlődésbe" és "haladásba" vetett hit következményeit, melyek közvetlen környezetét is veszélyeztetik, s akit szülőhazájához már nem fűznek rokoni, régi baráti szálak, és hosszú élete során már két feleségét vesztette el... De: "lehetne rosszabb is", mondja megannyi veszteségét, fájdalmát, aggodalmát számbavéve. Mert otthon, a maga megteremtett Árkádiájában, saját kis paradicsomában, polgári miliőjében még most is boldog tud lenni. Mert Magyarországon még édes-bús emlékeket ébreszt benne a múlt megannyi maradványa; vannak új, fiatal barátai; és könyvei révén nagy megbecsülésnek örvend. Rendhagyó John Lukacs önéletrajza, mert nemcsak életének eseményeire emlékezik, hanem összefoglalja személyes filozófiáját is: egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy végső, kikristályosodott formába öntse az emberi, történelmi és fizikai tudásra vonatkozó radikális felismeréseit. A könyv így különlegesen széles szellemi ívet jár be: az ember világegyetemben elfoglalt helyétől jut el a szerző életének legszemélyesebb mozzanatáig, házasságai, szerelmei történetéig, s a hit nyújtotta vigaszig.

John Lukacs - A ​második világháború öröksége
A ​második világháborúról szóló több nagy sikerű könyve után (Az európai világháború 1939-1941, Öt nap Londonban - 1940. május, A párviadal), John Lukacs legújabb írásaiban ismét e kimeríthetetlen témával foglalkozik. A könyvben szereplő esszék a XX. század legjelentősebb történelmi eseményének máig is tisztázatlan kérdéseit fejtegetik. Lukacs újból elemzi Hitler titokzatos személyiségét, és keresi néhány döntésének rejtélyes mozgatórugóit. Miért késlekedett Dunkerque-nél? Miért támadta meg a Szovjetuniót s lépett hadba az Egyesült Államok ellen is? Miért folytatta a háborút a végsőkig, amikor bizonyíthatóan tisztában volt vele, hogy már nem nyerheti meg? Lukacs izgalmasan számol be a német atomkutatás egyik epizódjáról, valamint Heisenberg és Bohr koppenhágai találkozásáról s annak következményeiről - választ keresve a kérdésre, hogy miért veszítette el Németország az atomfegyver kifejlesztéséért vívott versenyt. S amint a kötet címe is mutatja, a szerzőt ezúttal leginkább a háború "örökségének" kérdése foglalkoztatja: elkerülhetetlen volt-e a hidegháború, s milyen félreértések vezettek mind Amerika, mind a sztálini Szovjetunió részéről ahhoz, hogy Európa több mint negyven évre tragikusan kettészakadt? John Lukacs ezúttal is színesen, olvasmányosan mesél, miközben számos új elképzelést is felvet a XX. századi történelem tudós kutatói számára.

John Lukacs - Az ​Egyesült Államok 20. századi története
A ​huszadik századi Amerikáról, a mélyáramlatokról, amelyek társadalmát és mentalitását formálták, viszonylag keveset olvashatott az érdeklődő közönség Magyarországon. A magyar származású, immár több mint negyven éve Amerikában élő neves történetíró tollából most egyéni hangú, kritikus áttekintést kapunk a mai Egyesült Államok fő problémáiról, eredményeiről, belső ellentmondásairól. Az utolsó száz évet feldolgozó történeti munka olyan témakörökben mélyed el, mint az életstílus változásai, a városiasodás, a magába zárkózó ország világhatalommá válása, a bevándorlás, az amerikai etnikum megváltozása, a törvényhozás, az elnöki hatalom és az elnöki személyiség, a törvényesség és annak befolyásolása stb. Mivel a magyar könyvkínálat hosszú idő óta nem tartalmaz ehhez hasonló művet, John Lukacs sajátos szempontokat felvonultató könyve minden bizonnyal nagy és jogos sikert fog aratni.

John Lukacs - Fél ​évszázad magyar írásai
Lukács ​János 1946-ban, huszonhárom esztendős fiatalemberként emigrált Magyarországról. Az Egyesült Államokban telepedett le, s ott vált, tanítással és írással töltött hosszú évtizedek alatt, világszerte ismert és megbecsült történésszé. John Lukacs néven, angolul írt könyvei az 1990-es évektől idehaza is rendre megjelennek fordításban. "Írok magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven., Amerikában. Szép logikusan hangzik. Talán igaz." Ezt a frappáns önjellemzést árnyalja, hogy a szerző egész pályafutása alatt alkalomadtán anyanyelvén is írt - könyvet ugyan nem, de hosszabb-rövidebb lélegzetű, változatos témájú előadásokat, tanulmányokat, esszéket, hozzászólásokat, megemlékezéseket, recenziókat, karcolatokat, publicisztikákat. Magyar írások címmel egyszer már közreadtuk John Lukacs életművének ezt a csak magyar olvasóknak szánt szeletét (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007), most pedig az azóta eltelt időben keletkezett újabb szövegekkel tettük teljessé a gyűjteményt.

John Lukacs - 1945
1945 ​a világ újkori történelmében talán az első globális mérföldkő volt - írja a világhírű, magyar származású amerikai történészprofesszor könyvében, amely e sorsdöntő esztendővel foglalkozó történelmi esszé. John Lukacs rövid áttekintés után felvázolja azoknak a politikusoknak a portréját, akiknek nézetei és döntései meghatározták a világ sorsát: Hitlerét - ,,mindent egybevetve Hitler mégiscsak államférfi volt"; Churchillét - ,,1945-ben, élete hetvenedik évében öreg, megfáradt ember képét mutatta, de a világot még mindig messze tekintően és dacosan szemlélte"; Rooseveltét -,,Gondolkodása elfogadta és tükrözte kora liberális Amerikájának általánosan elfogadott elveit"; Sztálinét ,,Nyugati szövetségesei nem eléggé értették meg..., hogy Sztálin a Szovjetunió nagy visszhangot keltő háborús győzelmei ellenére is mennyire bizonytalan"; Trumanét ,,Korlátai körének korlátai voltak". Ezután elsősorban a korabeli véleményformáló hetilapok alapján áttekinti az amerikai közvélemény és néphangulat főbb jellemzőit: ,,Mit gondoltak az amerikaiak 1945-ben, amikor a világ urai voltak?" Könyvének második, személyes hangvételű részében a szerző felidézi, miket tapasztalt fiatalemberként az ostrom utáni Budapesten, milyennek látta az amerikaiakat, angolokat, oroszokat, kommunistákat, opportunistákat, s hogyan jutott arra a döntésre, hogy hazáját és családját elhagyva Nyugatra meneküljön.

John Lukacs - A ​XX. század és az újkor vége
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő, világhírű magyar történész ebben a könyvében - amelyet megjelenésének évében, 1993-ban Pulitzer-díjra jelöltek - a berlini fal ledöntésével, a kommunizmus bukásával, a szovjet birodalom összeomlásával bekövetkezett világtörténelmi fordulópontot elemzi. Nézete szerint 1989 a rövid - 1914-ben, az első világháború kitörésekor kezdődött - huszadik század végét jelentette. A század egész arculatát a két világháború, majd a hidegháború határozta meg: az orosz forradalom, a gyarmatbirodalmak felbomlása, majd az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött erőegyensúlyra alapuló világrend mind ezek következménye volt. Ennek a korszaknak most már vége. A huszadik századot Lukacs szerint - sokak véleményével ellentétben - nem a kommunizmus és a demokrácia küzdelme jellemezte. A század legerősebb politikai és társadalmi jelensége a nacionalizmus, a tömegnacionalizmus, amelynek legradikálisabb képviselője Hitler volt. És ez a nacionalizmus tovább él.

Kollekciók