Ajax-loader

Csejtei Dezső könyvei a rukkolán


Csejtei Dezső - José ​Ortega y Gasset
Két, ​egymástól távol álló kultúra - az elsősorban a külső valóságban feloldódó spanyol világ és az önmagába mélyedő, elvont német szellem - hullámai csapnak össze és olvadnak egymásba José Ortega y Gasset bölcseletében. A filozófiai esszé műfajának e jelentős képviselője az európai filozófiai élet pereméről, Madridból veszi szemügyre és vizsgálja századunk ellentmondásokkal teli világát. Tanulmányok, esszék fűzésében kibomló filozófiájának hatóköre Latin-Amerikától Közép-Európáig terjed. A könyv kísérlet Ortega fő filozófiai kategóriáinak, legfontosabb történet- és nyelvfilozófiai, etikai, illetve esztétikai nézeteinek tömör összegzése. Részletes elemzésre kerül az Előadások a metafizikáról és A tömegek lázadása c. műve. Ortega az utóbbiban dolgozta ki nevezetes elitelméletét, mely szerint a 20. századi polgári társadalom lényeges jellegzetességei: az eltömegesedés, s a barbárság újjáéledése.

Csejtei Dezső - Existentia vol. I/ 1991/ FASC 1-2
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csejtei Dezső - Filozófiai ​metszetek a halálról
A ​halál, a távozás egyike az emberi létezés legnagyobb misztériumainak. Csejtei Dezső művében arra tesz kísérletet, hogy a filozófiai bölcsesség szempontjából elemezze és értelmezze ezt a jelenséget. Nem kevesebb, mint 13 gondolkodó életművét - az élet és az egzisztencia filozófusainak teljes mezőnyét - tekinti át. Vizsgálódása során bőséges - szépirodalmi, orvosi vonatkozásokat is felölelő - anyagot dolgoz fel, az elemzés azonban nem válik a "szakmai belterjesség" áldozatává. A történeti áttekintés fényében a szerző végkövetkeztetése az, hogy a személyes halál értelme vagy értelmetlensége annak függvénye, hogy az ember milyen értelemmel, életminőséggel képes felruházni személyes létezését.

Csejtei Dezső - Írások ​északról és délszakról
Mintegy ​tíz év tanulmányaiból állította össze kötetét Csejtei Dezső. E tanulmányok legfontosabbjai a magyar kulturális életből kiiktatott, a csak magyarul olvasók számára először hozzáférhetővé vált filozófiai alapművekhez készültek bevezetőnek-bemutatónak, vagy ilyen műveket, illetve szerzőket próbáltak beállítani a magyar filozófiai kultúra összefüggésrendszerébe. A kötet legfontosabb tanulmányai a spanyol Miguel de Únamunóról, honfitársáról, Ortega y Gassetről, a német Spenglerről, Schopenhauerről és műveikről szólnak, időnként teljes szellemi portrét nyújtva róluk, időnként egy-egy munkájuk alaposabb szemrevételére vállalkozva, máskor egy-egy gondolatukat emelve ki és járva körül. A kötet legfőbb jelentősége nyilván abban van, hogy nem, vagy csak névről ismert nagy filozófusok szellemi hozadékát közel hozzák az olvasóhoz, elhelyezik őket az egyetemes filozófiai kultúra kereteiben, összefüggésekre mutatnak rá, amelyek e nagy nevek nélkül érthetetlenek stb. Ezen az alapvetően ismeretterjesztő funkción túl azonban igen jelentős Csejtei Dezső - e nagyok kapcsán kifejtett - önálló filozófiai mondandója is. Bár tartózkodik attól, hogy az épp elemzett gondolkodó nézetei helyett a sajátjait adja elő, arra azért mindig talál módot, hogy rámutasson: milyen gondolatok magyarázhatók, érthetők meg a filozófus korából, "kontextusából", milyen gondolatok tekinthetők valóban újnak, és épp ezek kapcsán mi módon lenne szükséges e gondolatokat továbbszőni, a belőlük levonható következtetéseket végrehajtani, az unamunói, ortegai, spengleri, schopenhaueri művek korroláriumait "megszerkeszteni". A filozófus portrék okán a kötet minden filozófiai érdeklődésű olvasó, Csejtei korroláriumai okán - filozófus szakemberek figyelmére méltó a kötet. Írta: Könyvtári Intézet

Csejtei Dezső - Filozófia ​a mindennapokban
Csejtei ​Dezső filozófus, filozófiatörténész legújabb kötete kisesszék sorozata, melyek a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében jelentek meg az utóbbi években. Általában egy-egy aktuálisabb, a közvéleményt foglalkoztató téma filozófiai hátterét keresi a szerző az írásaiban, szélesebb távlatokba helyezve a napi rohanásban talán legtöbbször elmosódó lényegi vonásokat. Oly korban élünk, melyet egyszerre sző át a mérhetetlen jólét és az elképzelhetetlen nyomor, a lenyűgöző anyagi teljesítőképesség és a megdöbbentő szellemi igénytelenség, a nemtörődömség és felelőtlenség határait súroló tolerancia, valamint az irgalmatlan, minden emberi mivoltából kivetkőzött agresszivitás. Nehéz itt minden ponton megtalálni a helyes mértéket. S ha a nevezett filozófia kisesszék olykor segítik az olvasót abban, hogy a körülötte lévő világban eligazodjon, vagy akárcsak töprengeni kezdjen emberről, világról, Istenről, már nem születtek meg hiába.

Csejtei Dezső - Filozófiai ​etűdök a végességre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csejtei Dezső - A ​halál hermeneutikája
A ​halál az az alapvető emberi jelenség, amely mindig is az emberlét titokkal övezett, legrejtélyesebb történései közé tartozott. Abban viszont, hogy az emberi elmúlás egyszerre vált korunkban az egyik legnyilvánvalóbb, ugyanakkor legelhallgatottabb jelenséggé, "elévülhetetlen" érdemeket éppenséggel a 20. század szerzett magának. E sajátos, antinomikus szerkezet kialakulása meghatározott kultúrtörténeti és thanatológiai körülményekre vezethető vissza.

Csejtei Dezső - A ​spanyol egzisztencializmus története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csejtei Dezső - Juhász Anikó - Filozófiai ​elmélkedések a tájról
A ​Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából született monográfia úttörő a maga nemében: a „táj”, a természetes és mesterséges környezet filozófiai témáját vizsgálja főként német és spanyol egzisztencialista bölcselők munkái alapján.

Csejtei Dezső - Juhász Anikó - Találkozások ​és törésvonalak
Metsző ​logika és szikrázó hóban ázó lélek. Pergamen szárazságú gondolatok és virággal teli árokpartok. Papír homunculusok és illatos szerelmek. Táj-kivonatok meg a ligetek fűvel benőtt gyökérhangjai. Eszme-kimérák és a csalódások minden Taügetoszt túlélő örök álmai. Többnyire ezek azok az ellentétvonulatok, amelyek így vagy úgy felidéződnek bennünk, amikor azt próbáljuk szavakba foglalni, hogy a bölcselet és a literatúra útjait párhuzamos, esetleg mereven el- és kitérő vagy pedig időnként egymást érintő utaknak lehet-e nevezni. Habár a filozófia és a szépirodalom, a szikárabb fogalmiság és a dalolva felcsendülő ének forrásai már a legkorábbi időkben is ugyanarról a tájról eredtek, mégis - különösen azután, hogy az ész szörnye is kibújt a maga mitológiai barlangjából, s centire kimérve maga körül az 'isteni leget' gépi billentyűin lehajrázta még a tavaszi szelekkel versenyt futó vágyat is - megszokottabbá és elfogadottabbá vált az az elgondolás, hogy a filozófia és a szépirodalom két, ma már sokkal inkább a maga külön útjain sodródó idegen.

Csejtei Dezső - Juhász Anikó - Oswald ​Spengler élete és filozófiája
A ​máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

Kollekciók