Forrai Gábor könyvei a rukkolán
Forrai Gábor - Rudolf Carnap
Rudolf Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.
Forrai Gábor - Kognitív tudomány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Forrai Gábor - A jelek tana
A kötetben, mely az első magyar nyelvű monográfia John Locke ismeretelméletéről és metafizikájáról, Forrai Gábor amellett érvel, hogy a köztudatban élő Locke-kép felülvizsgálatra szorul. Locke filozófiáját elsősorban az arisztoteliánus hagyomány kritikájaként kell értelmeznünk, s csak másodsorban a kartéziánus racionalizmus bírálataként. Locke sok tekintetben hű marad az arisztoteliánus hagyományhoz: empirizmusának és bizonyításokra épülő tudományeszményének egyaránt arisztotelészi gyökerei vannak. Ugyanakkor radikálisan szakít az anyag és forma metafizikájával, s az egyetemeket akkoriban uraló arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság helyett a baconiánus természetrajzot tekinti a megismerés helyes módszerének. Célja egy olyan ismeretelmélet kidolgozása, mely mentes az anyag-forma metafizikától, alkalmas az arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság bírálatára, továbbá lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy mely területen tehetünk szert tudásra, és hol kell beérnünk a puszta vélekedéssel.
Forrai Gábor - Kortárs nézetek a tudásról
Mi a tudás? Mikor tekinthetünk valamit igazoltnak? Vajon minden tudásunk a tapasztalatból származik? Lehet, hogy nem tudunk semmit? Ha valamit én igaznak vélek, te pedig hamisnak, lehetséges-e, hogy mindkettőnknek igaza van? A kötet ezeket a klasszikus ismeretelméleti kérdéseket tekinti át az elmúlt ötven év ismeretelméleti vitái nyomán. Részletesen tárgyalja a legfontosabb álláspontokat, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt. Külön figyelmet szentel azoknak a megközelítéseknek, melyek ebben az időszakban váltak először befolyásossá, az externalizmusnak és a naturalizmusnak.
Forrai Gábor (Budapest, 1962) 1985-ben végzett az ELTE filozófia–angol szakán, és 1993-ban szerzett doktori fokozatot a University of Notre Dame-en. Jelenleg a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén egyetemi tanár. Számos tanulmánya jelent meg a kortárs tudományfilozófia, nyelvfilozófia és ismeretelmélet kérdéseiről. Legfontosabb könyvei: Tudományfilozófia (társszerkesztő Szegedi Péterrel, Áron, 1999); Reference, Truth and Conceptual Schemes (Kluwer, 2001); Intentionality: Past and Future (társszerkesztő Kampis Györggyel, Rodopi, 2005); A jelek tana: Locke ismeretelmélete és metafizikája (L’Harmattan, 2005).
Kollekciók
- Angol nyelvű könyvek 118866
- Ezotéria 12565
- Fantasy 30984
- Felnőtt 18+ 11843
- Gyermek 23022
- Humor 12338
- Ifjúsági 35716
- Kortárs 44452
- Krimi 15088
- Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok 15681
- Képregény 18351
- Novellák 12685
- Romantikus 47827
- Sci-fi 14205
- Szórakoztató irodalom 42423
- Tudomány és Természet 26864
- Történelem 15685
- Vallás, mitológia 18843
- Versek 11200
- Életrajzok, visszaemlékezések 16085