Ajax-loader

Sisa József könyvei a rukkolán


Sisa József - Híres ​magyar templomok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sisa József - Az építészet mesterei
Steindl Imre elsősorban az Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet történetébe is beírta nevét. Steindl Imréről eddig nem készült összefoglaló jellegű munka. Könyvünk elsőként kísérli meg tevékenységének egészét részletesen és arányosan bemutatni.

Sisa József - Kastélyépítészet ​és kastélykultúra Magyarországon
"A ​castle-life-nak kimondhatatlanul sok a varázsa és sehol nem mulatnak olyan jól, oly finomult formák közt, oly kifogástalanul korrekt módon" - jellemezte egy kortárs a 19. század végi kastélyéletet. Valóban, a 19. század második fele a magyar kastélyépítészet és kastélykultúra utolsó nagy virágkora. Fő letéteményese továbbra is a főnemesség, ám megjelennek mellettük a pénzarisztokrácia tagjai, sőt gazdag polgárok is. A legkülönfélébb építészeti stílusirányzatok váltják egymást, legyen az angol gótikus, francia reneszánsz vagy éppen osztrák barokk. A díszes homlokzatok mögött logikus, jól szervezett csoportosításban sorakoznak a termek, a közösségi tevékenység és a családi élet jól elkülöníthető szférái. A kastélyok lakóinak mindennapi életét a komfort keresése határozza meg: ezt szolgálják a kényelmes bútorok és az egyre tökéletesebb műszaki felszerelés. Ugyanakkor a kastély gyűjteményei révén a művészetek és a tudomány színtere, ahol néha az épület ura maga is gyakorló - leginkább műkedvelő - művész. Az épület elképzelhetetlen nagyszámú kiszolgáló helyiség és népes személyzet nélkül. A kastélyt kisebb-nagyobb kert vagy park fogja körbe, melyek esetenként valóságos botanikus kert gazdagságát öltik, és magas színvonalon működő uradalmi kertészetet rejtenek magukban. A szerző több évtizede foglakozik a témával; munkájában egykorú iratokra és tervrajzokra, régi és új fényképekre, korabeli leírásokra támaszkodik, de a történelmi Magyarország számos pontját érintő helyszíni bejárásokra is. Így rajzolódik ki hitelesen és érzékletesen egy mára már eltűnt világ. És nem pusztán az épületek, az enteriőrök, a műgyűjtemények és a parkok, hanem az egykor ott élt emberek, urak és szolgák élete is.

Sisa József - Alois ​Pichl (1782-1856) építész Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beke László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József - Szabó Júlia - Magyar ​művészet 1800-tól napjainkig
A ​kötet egy évvel előtte megjelent elődjének, a magyarországi művészetet a kezdetektől 1800-ig bemutató összefoglalásának a gondolatmenetét folytatva, kronologikus rendben tárgyalja az 1800-tól napjainkig eltelt több mint kétszáz év művészetét. Öt nagy fejezetét a korszak legjelesebb szakemberei írták, akik a legújabb módszerek és tudományos eredmények érvényesítésén kívül arra is gondoltak, hogy a művészet fejlődését a történelem és a kultúra alakulásával párhuzamosan mutassák be. A korábbi hasonló témájú könyvektől eltérően az építészet és a képzőművészetek tárgyalása nem a legutolsó korszakhatárral zárul, hanem számot vet szinte az utóbbi hónapok művészeti eseményeivel is. A szöveget több mint 400 kép, gazdag bibliográfia, valamint mutatók egészítik ki. Megjelent 2002-ben.

Sisa József - Az ​Országház
Én ​az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol, s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusában szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkor okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be. E czélból eddig létező síkdiszitményeink összes motívumait falfelületek, boltfelületek stb. diszitésére a góth stílus szellemében használtam fel, hazánk flóráját, mezőink, erdőink, és rónáink növényzetét, annak formáit pedig többé-kevésbé stilizálva alkalmaztam. Steindl Imre

Sisa József - A ​magyar klasszicizmus
A ​sorozatnak ez a kötete a felvilágosodás és a reformkor művészeti életét mutatja be. Magyarországon ebben a fél évszázadban erősödik meg a polgárság, ülésezik a reformországgyűlés, alakul meg a Magyar Tudományos Akadémia. Megépül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Lánchíd, az esztergomi székesegyház, a debreceni Nagytemplom, s mindenek előtt Pest elnyeri máig jellegzetes klasszicista városképét. Ezekben az évtizedekben alkot Pollack Mihály, Hild József, Ferenczy István, id. Markó Károly, Barabás Miklós. Sisa József, az MTA Művészettörténed Kutatóintézetének munkatársa, a megszokott kronológiai vagy műfaji alapú feldolgozásoktól eltérően nagyobb egységekben, a nemzet, a kastély, a templom, Pest-Buda, a vidék és az otthon fogalmak mentén tárgyalja a korszakot, ezáltal új szempontokkal gazdagítva a róla alkotott képet.

Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A ​Magyar Országgyűlés
A ​haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában

Kollekciók