Ajax-loader

Efrájim Kishon könyvei a rukkolán


Ephraim Kishon - Efrájim Kishon - Az ​eszed tokja!
Ephraim ​Kishon (Kishont Ferenc) a humorról: "Az emberi kapcsolatok, a szülő-gyermek, a férfi-nő és a házastársak közöttiek a világon mindenütt ugyanazok. A bürokrácia is. Csordultig vagyok életbölcsességgel. Sajnos ismerem a játékszabályokat." "A szatíraíró legfőbb sajátossága abban áll, hogy a gyógyíthatatlan emberi gyengeségeket diagnosztizálja, nem pedig kihasználja. Ez az adottságom segített abban, hogy kiszabaduljak a náci pokolból, és ez tett szatíraíróvá."

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Efrájim Kishon - Efrájim ​Kishon 111 humoreszkje
Immár ​több mint négy évtizede Izraelben él Kishont Ferenc, a Ludas Matyi egykori munkatársa, akit szerte a nagyvilágban Efrájim Kishon néven ismernek. Az író voltaképpen csak folytatta és kiteljesítette Izraelben, az itthon indult humoristapályáját. Hogy aztán nálunk kevésbé volt világhírű, mint a földkerekségen, az már a politika abszurd humorának területére vonatkozik... Annál is inkább, mert Kishont Ferenc harminnégy nyelvre lefordított könyveivel kétségkívűl minden idők legsikeresebb magyar származású írója. Könyveinek példányszáma már jóval 30 millión felül volt, amikor \\engedélyezték\\ kiadását a szerző anyanyelvén is. A mi kis hazánknak is megvan hát a maga sajátos humora...

Efrájim Kishon - Hogy ​volt?
"Nincs ​proletár humor" mondta bánatosan Lenin elvtárs - "csak rohadt burzsoá humoristák". Ezért volt ugyancsak sürgős és szükséges az átnevelésük, vélekedett a szemináriumvezető elvtársnő az ünnepélyes megnyitón. Így lett hát e sorok írója szakképzett, okleveles bolsevik. Szorgalmasan igyekeztem spontánul felfakadó osztálygyűlöletet fejleszteni önmagamban, a párt elvetemült ellenségeinek irányába, és szeretni a Nagy Testvért, ahogy csak belefér. Igen, elvtársak, minden erőmmel igyekeztem kedvelni a Generalisszimuszt, csak valahogy nem ment a dolog. Talán az zavart, hogy munkahelyemen mindig zsolozsmáznunk kellett a Népek Napjáról: "Mert Sztálin a mu-hunka, és Sztá-hálin a bé-héke...", daloltuk kórusban minden áldott reggel. Kissé idegesítő volt. Vagy humorista az ember, vagy vallásos. A kettő együtt nem megy, kérem szépen. Nem csoda hát, hogy amikor marxista-leninista szemináriumunk első éve a vége felé közeledett, azon kaptam magamat, hogy egyre kevésbé maradéktalan a tiszteletem a dolgozók államát illetően. "Kishonti elvtárs" - mondtam magamnak, amikor senki sem volt a közelben -, "ez a rendszer nemhogy megszabadította volna az emberiséget a problémáitól, hanem épp ellenkezőleg, intézményesítette a problémákat." Akkoriban már cseppet sem szerettem a Nagy Testvért, sőt éppúgy utáltam, mint általában mindenki. Gyakran eszembe jutott a híradóban az a felejthetetlen május elsejei ünnepség, amikor is Joszif Sztálin összevissza csókolta a kis szovjet Lolitákat. Arra a következtetésre jutottam hát kedves elvtársak, hogyha valahol szívélyesen mosolygó népvezért látunk lelkes és aranyos kislányoktól körülvéve, ezt az illetőt lehetőleg azonnal fel kell koncolni, különben ő koncol fel mindnyájunkat, kezitcsókolom. Az ilyesféle gondolatok természetesen merőben elméleti jellegűek. A valóságban újságíró-kollégáimmal együtt feszes vigyázzban álltam végig a moszkvai atyánkat dicsőítő mindennapi zsoltárt, ahogy illett. Kétségbeesésemnek és csalódásomnak csak úgy adhattam hangot, ahogy az írók szoktak. Csöndes éjszakákon, két rendelésre készült antikolonialista mű között lefektettem hát ennek a reakciós könyvnek az alapjait...

Efrájim Kishon - Világos, ​mint a nap
A ​magyar származású Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) a világ egyik legtöbbet olvasott humorista szerzője, bármilyen témát tűz is tollhegyre, vitathatatlan, a sajátos pesti humor hagyományait folytatja. Saját bevallása szerint legfőbb elődjének Karinthy Frigyest tartotta. "A magamfajta emberről - vallotta egyszer - azt szokták írni a sajtóban, hogy volt már kardnyelő, korcsolyacsatoló, egyetemi tanár, favágó, diplomata, király Bali szigetén és sintér Koppenhágában... Nem vagyok író, humorista vagyok, íróvá csak akkor leszek, ha meghalok." S hogy milyen nagyszerű, arról e humoreszkek szeretnék meggyőzni a kedves olvasót.

Efrájim Kishon - Szőkék ​előnyben
Efrájim ​Kishon történetei játszódhatnak bárhol, vitathatatlan, a sajátos pesti humor hagyományait folytatja. A 2 CD-n hallható történetek: -Sebeseki -Fityfiritty -Tükör, létra, függönyátok -Szabadnak született -Ezüstláz -A szerető hitves szemei -Mimi -Max férjhez megy -A csomagügylet -A nagy erkély jelent -Szőkék előnyben -Az ördög bibliája Teljes idő: 135 perc.

Efrájim Kishon - Veszett ​ernyő nyele
A ​Zürichben élő világhírű humorista, noha Ludas Matyi-beli rövid pályafutása után több mint harminc évet töltött Izraelben, ma is a hamisítatlan pesti humort műveli. Akár a mindennapi élet, a családi lét, a hivatali ügyintézés, a bevásárlás a hétköznapok ezernyi apró furcsaságát, groteszkségét tűzi tolla hegyére a szerző, akár az izraeli társadalmi szokások képtelenségeit, nevetséges ellentmondásait figurázza ki írásaiban ott villódzik az az elegáns könnyedség, az a gonoszkodó, de sohasem gonosz csúfondárosság, amely a pestinek nevezett zsidó humor sajátja. Kötetünk nyolcvanhat kis története, karcolata ebből a jellegzetes humorból ad színvonalas, szórakoztató ízelítőt.

Efrájim Kishon - Kezicsókolom'
Efrájim ​Kishon harminchét nyelvre lefordított könyvei negyvenmillió példányban keltek el. Történetei játszódhatnak bárhol, vitathatatlan, a sajátos pesti humor hagyományait folytatja. Írásaiban ott villódzik az az elegáns könnyedség, az a gonoszkodó, de sohasem gonosz csúfondárosság, amely a pestinek nevezett zsidó humor sajátja.

Efrájim Kishon - A ​tengeribeteg bálna
Ez ​a "tengeribeteg bálna" is csak Kishon fejében születhetett meg! És akár Tel-Avivban él, akár a svájci Appenzell faluban, szó- és szólásfacsarásait, üde nyelvi nyegleségeit, bohó történeteit mintha a Nagymező utcában csevegné - még mint Kishont Ferenc -, immáron többtucatnyi könyvével, filmjével, színdarabjával a háta mögött. Képtelen szóképek és tótágast álló történetek követik egymást, gazdag ismereteket nyújtva az olvasónak: hány pillangó található Rodosz szigetén a Millió Pillangó völgyében? Van-e lovas szobor minden olasz háztartásban? Lehet-e viccet mesélni egy svájcinak? Mulatságos kalandok adják a válaszokat. A hollandok fájdalmasan félreértik, amikor a "legősibb foglalkozás" képviselőit keresi: "A Földművelésügyi Múzeum zárva van" - mondja a gyógyszerész... "Megzenésíti" egy-egy országról kialakult közhelyeinket, kiegészítve megfigyeléseivel. De miközben egymás mellé kötözi a pellengérhez a fecsegő olaszt, a fontoskodó svájcit, a ledér franciát - s a furfangos izraelit -, nem szeretetlenül ítél, jut egy-egy simogatás is mondannyiuknak. Ám a pellengér az pellengér, igaz lehet, amit befejezésül ír: ".... a szerző utolsó ilyen tárgyú munkája, mivel ha elolvassák, egyetlen valamirevaló ország sem ad neki többé vízumot..." Hacsak föl nem mentik őt, mert bűneit hallatlanul mulatságos, jóízű, vidám és színes könyvben követte el.

Kollekciók