Ajax-loader

Vécsey Aurél könyvei a rukkolán


Vécsey Aurél - Erdélyország ​aranykora
Erdélyhez, ​ehhez a kisebb országnyi földrajzi-történelmi tájhoz minden magyar embernek van valamilyen viszonya. Sokaknál nosztalgikus érzéseket vált ki, nevének elhangzásakor a régi Nagy-Magyarország legfájóbb trianoni vesztesége jut eszükbe. Mások egzotikus kirándulóhelyet látnak benne, gyönyörű tájakkal és magyarul beszélő emberekkel. Erdély a történelem iránt kicsit is fogékony magyar emberek számára mindig többet jelentett, mint a Kárpát-medence bármely más – nemkülönben értékes – tájegysége. Erdélyország ugyanis máig élő és sajgó seb a nemzettesten. Erdély története, mint látni fogja a kedves olvasó, tele van szerencsés és szerencsétlen eseményekkel, fényes és gyászos lapokkal. Könyvünkben megismerkedünk Erdélyország fordulatos, izgalmakban bővelkedő történelmével, különös tekintettel a fejedelemség időszakára, amikor is egyedül ezen a tájon létezett önálló magyar államiság, melynek nem csekély szerepe volt népünk, nyelvünk, kultúránk fennmaradásában.

Vécsey Aurél - Keserű ​magyar sors - Öngyilkosok klubja
"Öngyilkos ​nép a magyar" - tartják, hangoztatják sokan, napjainkban is. A magyarságnak a mohácsi vész óta nagyon szomorú és kudarcokban bővelkedő sors jutott. Ezt valahogy ki kell heverni, valószínűleg ki is fogjuk, de az mindenképpen történelmi tény, hogy félezer éven át valaki mindig uralkodott felettünk, nem lehettünk önmagunk, állandóan alkalmazkodnunk kellett, folyamatosan túlélési technikák kieszelésére kényszerültünk. ennek fényében joggal merül fel a kérdés: miért is lenne okunk olyan jókedvűnek, optimistának lennünk? A magyarok egy része hajlamos arra, hogy problémamegoldásként az önpusztítást válassza, ez alól nem kivételek a hírességek sem. Sok híres ember vetett véget önkezével az életének Domján Edittől, Soós Imrén, Latinovits Zoltánon keresztül Szécsi Pálig. Zseni, mítosz, tragédia. Három szó egymás után. Mintha összetartoznának. Legalábbis nálunk Magyarországon. Mivel hisztériakeltésben, pletykák terjesztésében és ostoba hazugságok kitalálásában is világbajnok a magyar, így könyvünkben a miértekre is keressük a válaszokat, és a lehető legtöbb oldalról körbejárjuk a legendás emberek életét és halálát.

Vécsey Aurél - Magyar ​várak és legendáik
Valamikor ​Magyarország telve volt szebbnél szebb várakkal, e tekintetben talán csak Normandia versenyezhetett velünk. Ám ennek a véráztatta földnek a tragikus sorsa hozta magával, hogy legnagyobb részük visszahozhatatlanul elveszett. Egy-egy kőhalom, omladék falmaradvány, némelykor csak egy név és néhány okleveles adat őrzi emléküket. Várainkkal kapcsolatosan az ostromok izgalmas históriái mellett a titokzatos alagutak és az elrejtett kincsek érdeklik a legtöbb embert, hiszen akad olyan várunk is, amelyik saját kísértettel, sárkánnyal, netán óriáskígyóval rendelkezik!

Vécsey Aurél - Magyarok ​megátalkodott ellenségei
Magyarországot, ​és a magyar nemzetiségű embereket az elmúlt ezeregyszáz éves történelmünk során számtalan támadás érte. 1918 előtt szinte az összes magyar nemzetiségű ember a Magyar Királyság területén élt és mivel a többségi nemzethez tartoztak, így bizonyos szintű védelmet élveztek a faji jellegű támadásokkal szemben. Azonban az akkori országunk területén élő nem magyar népekben a függetlenedési törekvésükkel párhuzamosan erősödött a magyarellenesség is. Könyvünkben sorra vesszük a szerbek, a románok nyíltan magyarellenes támadásait, a Maniu-gárda és Tito partizánjainak vérengzéseit a második világháborút követően, továbbá Edvard Benes "áldásos" tevékenységét és magyarellenes dekrétumait is. Nem hallgatunk Haynau 1849-es megtorlásairól sem, mint ahogy sajnos számba kell vennünk azokat a történéseket is, amikor a magyar támadt saját fajtájára. Így szomorú szívvel szólunk az 1919-es vörösterrorról, csakúgy, mint az 1944-45-ös nyilas barbarizmusról. Nem lesz könnyű utazás, de tanulnunk kell a múlt hibáiból!

Vécsey Aurél - Nostradamus ​végítélet jóslatai
Minden ​bizonnyal az emberiségbe bele van kódolva az előretekintés vágya, mindenkit izgat, mit tartogat számára a jövő, kíváncsiak vagyunk sorsunkra, mert az ember mindig tudni akarja, mi lesz vele, és szeretteivel a közeli és a távolabbi jövőben. Amióta világ a világ, mindig élt valahol olyan kiválasztott, aki vagy előre meglátta a később bekövetkező eseményeket, vagy az azonos időben, de tőle irdatlan távolságban zajló dolgokról szerzett tudomást. Ősidők óta ismeretesek a legkülönbözőbb jóslási módok, állatok belei, a madarak röpte, a tarot-kártya, a csillagok állása, melyektől nemzetek vagy akár az egész emberiség jövőjére vonatkozóan reméltek felvilágosítást szerezni. A jóslás igazán a középkor vége felé vált népszerűvé a hétköznapokban, majd a későbbiek során a jövendölés valóságos üzletággá fejlődött. A jósok persze nem vállaltak garanciát az előre látottak megvalósulásáért… Vajon valóban sikerülhet-e bepillantást nyernünk a távolabbi eseményekbe, és lehet-e látni évszázadokra előre az emberiség legdrámaibb eseményeit? A XVI. században élt legendás reneszánsz mester, Nostradamus volt a legismertebb próféta, akinek jóslatairól és sejtéseiről a mai napig legendák keringenek, hiszen megdöbbentően helytálló jövendölései fél évezred távlatából sem merültek feledésbe.

Vécsey Aurél - Tévhitek ​a magyar történelemben
A ​magyar történelmi legendák és az a hozzá kapcsolódó tévhitek kézen fogva járnak: mind a kettő szájról szájra terjed. A történelmet kevesen ismerik igazán – még a nagyra becsült történészeink sem –, a furcsaságokat, a bizarr dolgokat ellenben mindenki ismeri és terjeszti, pláne, ha nemzetünk érdekét szolgálja. Sajnálatos módon azonban ki kell mondjuk: az igazság valahogy sohasem olyan kapós, mint a mendemonda, anekdota, mítosz, legenda, vagy nevezzük bárminek. A világtörténelemben léteznek ugyan nagyon otromba történelemhamisítások, célzatos rágalmak, ám ezek – mivel a magyar lélek nem tűr szemetet magában – nálunk alig váltak közkinccsé, nem kerültek be történelmi mendemondáink sorába. A legendák során – csakúgy, mint a pletykálkodáskor – az emberek szeretik a nagyot hatalmasabbá, a szörnyűt szörnyűbbé tenni, mert nemzeti hiúságunkban erősen vágyakozunk a dicső múltra. Minden nemzetnek szüksége van történelmi önigazolásra, olyan eseményekre, vagy akár tévhitekre is, melyek mélyére tekintve megláthatjuk a felemelő, önigazoló erkölcsi értékeket is. Bármilyen furcsa is, sokszor csak ezek a nemes tettek és önfeláldozások, bár mint később kiderült, legendák tartották életben a magyar nemzetet.

Vécsey Aurél - Keserű ​magyar sors - Emigráció
Emigráció: ​kibujdosás, kivándorlás (később disszidálás), különböző (gazdasági, politikai, vallási stb.) okokból az anyaország területéről. A magyar emigránsok, menekültek olyan honfitársaink, akik a lábukkal szavaztak – tartja a mondás. Magyarországon a XVIII. század elejétől s aztán fokozott ütemben a XIX. század közepétől sűrűn voltak ilyen "voksolások". Csak az utóbbi 150 évben az egyik emigrációs-menekülési hullám követte a másikat, csupán az első világháború előtt közel másfél millió magyar állampolgár "tántorgott" ki Amerikába, az Újvilágba szerencsét próbálni. Akik ekkoriban szálltak hajóra, még nem szándékoztak véglegesen letelepedni új hazájukban, egyetlen céljuk volt csupán: enyhíteni kínzó nyomorúságukon, ideiglenes vendégmunkásként vállalva akár a legnehezebb munkát, a legembertelenebb körülményeket is. Reményeik szerint haza kívántak térni, akadt akiknek ez sikerült is, de legtöbben testben, lélekben megtörve, idegen földben elhantolva, elfeledve nyugszanak. "Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél." Márai Sándor

Vécsey Aurél - Betyárok ​könyve
___Mindenféle ​történelmi korok közös jellegzetessége, hogy fel-felbukkannak bennük törvényen kívüli elemek. Az ilyen, az adott kor társadalmi rendszerébe be nem illeszkedő, a mindenkori hatalommal szembeszegülő emberek határozták meg a XIX. században fénykorát élő betyárvilágot is. ___A betyár a XVIII-XIX. századi bujdosó rablók általánosan elterjedt neve volt Magyarországon, de a nép elterjedten szegénylegényekként is emlegette őket. A hivatalos iratokban tolvaj, rabló, haramia, zsivány, ragadozó, lator néven emlegették ezeket az elemeket. A betyároktól okkal kellett tartani, de ugyanakkor rajongani is lehetett értük. ___A magyar népköltészet sok betyárt megénekelt, olyanokat, mint Angyal Bandi, Bogár Imre, Sobri Jóska és talán közülük is a legismertebbet, Rózsa Sándort. Ők rendszerint az egyszerű nép szemében bátor, igazságos, a gazdagokat megbüntető, a szegényeket megsegítő, az árulókkal leszámoló hősök voltak, gyakran még a golyó, a kard sem fogott ki rajtuk, csakis csalafinta árulás okozhatta vesztüket...

Vécsey Aurél - Magyar ​tragédia - A trianoni békediktátum
A ​gyalázatos trianoni békediktátummal kapcsolatban sokak fejében még napjainkban is nagy a zűrzavar és a homály. Sajnos nem is kevesen ma is románnak nevezik erdélyi magyar testvéreinket, másoknak pedig gőzük sincs, mi történt Trianonban, vagy egyszerűen egy "régen volt, felejtsük el" felkiáltással intézik el a dolgot. És ami még elszomorítóbb: sok határainkon kívül rekedt magyar nemzettársunk sincs tisztában azzal, miképpen került oda, és milyen nemzetiségű valójában. Ennek a helyzetnek a kialakulásában természetesen fontos szerepe van a környező országok propagandájának és a becstelen történelemtanításnak is. Ezzel párhuzamosan az "anyaország" részéről is hiányos a felvilágosító munka, illetve a segítség. A trianoni békediktátum következményeként három és félmillió magyar került idegen uralom alá. A józan ész, az ésszerűség azt diktálná, hogy minden magyar egyetértsen Trianon igazságtalanságát illetően, pártállástól függetlenül, sajnos azonban éppen a pártpolitika "áldásos" tevékenysége miatt ebben a kérdésben sem lehet össznemzeti egyetértés. Mi, magyarok valahogy semmiben sem értünk egyet... A köztudatban Magyarország példátlan megcsonkításának okairól számos tévhit és legenda él még ma is, többek között a határmegállapító bizottságok helyismeretének hiányáról, a Tanácsköztársaság szerepéről, Clemenceau magyar menye miatti magyargyűlöletéről, vagy a párizsi diplomaták ágyában ügyesen izgő-mozgó román kéjnők szerepéről. Könyvünkben természetesen ezekre a mítoszokra is ki fogunk térni.

Vécsey Aurél - Magyarok ​a hadak útján - fájdalmas vereségeink
Jóllehet ​előző kötetünkben eleink, felmenőink győzedelmes, diadalmas csatáit vettük számba, ám nem feledkezhetünk meg az olyan sorsfordító, ám vesztes csatáinkról sem, mint Augsburg, Muhi, Mohács vagy Segesvár. Ezerszáz éves történelmünk során sajnos sokszor kellett letennünk a magyar zászlót idegen, túlerőben lévő hatalmak előtt, ám nemcsak az erőfölény miatt szenvedtünk súlyos vereségeket. Közrejátszott az árulás, a közöny vagy a széthúzás, de meglepően sokszor hagyott bennünket cserben a „művelt" nyugat is... Érdemes számot vetnünk ezen eseményekkel, mivel sokat okulhatunk az eseményekből, és ráadásul nem egynek máig érezhető következménye, illetve tanulsága van. Még elvesztett csatáink hőseitől is követendő példát vehetünk összefogásból, hazaszeretetből, tisztességből és vitézségből.

Vécsey Aurél - A ​radikális jobboldal és a szélsőjobb története Magyarországon
Az ​Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását nemcsak a rendkívül súlyos katonai és gazdasági következmények, hanem a mindaddig szokatlan vagy legalábbis addig nem túlzottan jellemző társadalmi-politikai jelenségek is kísérték: egyre-másra alakultak ugyanis a különböző társadalmi egyesületek, csoportosulások, bár egyenlőre politikamentes célzattal. Társadalmi bázisukat zömmel a kispolgári-hivatalnoki, valamint a katonatiszti rétegek jelentették, amelyek jelentős része egyébként az elcsatolt területekről menekült az anyaországba. Élethelyzetüket különösen megnehezítették vagy egyenesen kilátástalanná tették a forradalmakat, majd a trianoni békediktátumot követő átszervezések, melyek következményeként közel 1,5 millió katona egzisztenciája vált bizonytalanná egyik napról a másikra. Megoldhatatlan belső problémák, a sorozatos külpolitikai kudarcok, valamint az utódállamok ellenállásba alig ütköző területi hódításai aláásták a magyar katona iránti bizalmat. 1918. november második felétől megszerveződött a bal- és jobboldali ellenzék, melyek közül a leghangosabb, legmarkánsabb és legagresszívabb radikális forradalmi csoportok, egyesületek és egyletek a gombamód szaporodó szélsőjobboldali érzelmű szervezetek közül kerültek ki.

Vécsey Aurél - Magyarok ​a hadak útján - világraszóló győzelmeink
"Több ​száz éven keresztül nagy nemzetként tartottak számon bennünket, számos győztes, világraszóló csatát, hadjáratot nyertünk. Ezek közül szeretnénk néhányat, a fontosabbakat, a legfelemelőbbeket könyvünkben bemutatni. A csaták, várostromok leírása mellett természetesen szólunk arról is, hogy mennyire volt fontos az adott összecsapás, milyen dilemmák előzték meg, illetve milyen messzebb ható következményei voltak az adott győzelemnek. Így midegyik csatát a tágabb történelmi összefüggésekbe helyezve fogjuk vizsgálni. "

Vécsey Aurél - A ​II. világháború Magyarországon
Magyarország ​az első világháborút követően nem csupán egy vesztes állam volt, hanem egy méltóságában megalázott, elszigetelt és feldarabolt csonka ország is, így könnyen megérthető mai szemmel, hogy a revizionizmus miért talált olyan könnyen utat a magyar ember szívéhez. Magyarország hiába próbálta megőrizni semlegességét, mivel minden oldalról Németország szövetségesei vagy épp a nácik által megszállt országok vették körül, ezért a kérdés csak az lehetett, hogy a németek szövetségeseként, vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. De hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől, ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. Szeretett országunk tragédiája azonban abban teljesedett ki, hogy sajnálatos módon a hitleri Harmadik Birodalom kínálta az egyetlen alternatívát, hogy legalább egy részét visszakapjuk az elcsatolt területeinknek. Magyarország döntött, sodródott, szenvedett és a kényszerű – hol indokolható, hol indokolhatatlan – politikai-katonai döntések sorozata vezetett el végül is egészen a tragikus végkifejletig, Budapest ostromáig, megszállásáig.

Vécsey Aurél - Nagy ​Magyarország: revizionizmus és irredentizmus
Trianon ​és a revízió a mai napig nagy hatással van ránk. A trianoni határokat elvszerűtlenül és igazságtalanul vonták meg a győztes hatalmak, éppen ezért Trianon szelleme ma is kisért. Sokan úgy élrezték hogy a magyarságot súlyos igazságtalanság érte, a mélységes nemzeti sérelem és a csalódottság abból is táplálkozott hogy a békeszerződéssel a Nyugat elárulta a magyarságotr.Hálátlan volt az évszázadokig a kereszténység keleti bástyájának tartott országgal szemben,és semmit sem tett a történelmi Magyarország megmentése érdekében. A békeszerződéssel szemben az egész magyar társadalmo felsorakozott, az irredenta közhangulatot a hivatalaos politika irányította, táplálta,s a közvélemény az ő propagandájukat tükrözte vissza. Az Irrentizmus eszméje ha mást nem is de csökkentette a fájdalmat,segített feldolgozni a megrázkódtatást. Könyvünkben megismerkedhetünk a gyalázatos trianoni békediktátumig vezető úttal és annak következményeivel.Körképet nyújtunk a két világháború közötti revizionista és irredenta kultuszról majd megismerkedhetünkl az 1938 és 1941 között visszatért területekkel kapcsolatos eseményekkel.Végül összefoglaljuk hogy milyen súlyos árat fizetett Magyarország a területgyarapodásokért.

Vécsey Aurél - Trónok ​harca a magyar történelemben
Kíméletlen, ​öldöklő harc a királyi trónért, árulás, hitszegés, és bosszú nem csak magyar sajátosság - akár lehetne az is -, a trónviszályok egész Európa történetét végigkísérték keleten és nyugaton egyaránt. Nem számított egyedi esetnek, ha apa támadt tulajdon fiára, ha a törvényes király ellen nagybátyjak léptek fel trónkövetelőként, ha a trón leendő várományosa „váratlanul" elhalálozott egy különös vadászbalesetet követően, vagy ha a jogtalanul uralkodó ellenkirályt egyszerűén csak megmérgezték hű támogatói... s mindezt egyetlen célért, birtokolni a királyi trónt. Természetesen magyar királyainkat sem kerülték el a véres viszályok. Sajnos az Árpád-házi uralkodóink olyannyira nem oldották meg a trónöröklés rendjét, hogy maga Árpád fejedelem, miután a Vérszerződés értelmében a közösen szerzett földet szétosztotta a törzsfők között, még életében a legkisebb fiát', Zoltánt ültette a fejedelmi méltóságba, megszegve ezzel az addig alkalmazott szeniorátus elvét, miszerint a trón a család legidősebb, még uralkodásra alkalmas férfitagját illetné... Látni fogjuk, hogy a „Juss" és a Szent korona történelmünk során nem mindig került a törvényes kezekbe.

Vécsey Aurél - A ​II. világháború legnagyobb csatái Magyarországon
A ​második világháború kitörésekor egyértelmű volt, hogy Magyarország sem kerülheti el a belépést, a kérdés csak az volt, hogy a németek szövetségeseként vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. Hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. NEm mentegetőzés, de bizton állíthatjuk, hogy ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. A hadban állás az ország lakosai számára nem éreztette hatását a hétköznapi életben, így a kezdeti német hadi sikerek, a frontok előretörésének hírei és a magyar honvédség részvétele a hadműveletekben nem eredményezett háborúellenes légkört a hátországban. Azonban 1944 nyarától a szövetséges légierő gépei gyakran látott hívatlan vendégek lettek a magyar égbolton, 1944 októberétől pedig szovjet csapatok törtek be az ország területére. A hónap közepén pedig lezajlott a Tiszántúlon az alföldi páncélos csata, amely után Malinovszkij marsall 2. Ukrán Frontja birtokba vette egész Kelet-Magyarországot. Elkezdődtek az ország területét érintő tényleges és rendszeres katonai hadműveletek. Könyvünkben ezekkel a harcokkal ismerkedhetünk meg, de röviden szót ejtünk arról is, mi vezetett oda, hogy Magyarország hadszíntérré vált.

Vécsey Aurél - A ​huszárok
A ​huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt. A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért. A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk.

Vécsey Aurél - Magyar ​Tragédia - A Don-kanyar
Szinte ​mindenkinek van olyan felmenője – nagyapa, dédnagyapa –, aki a Don-kanyarban vesztette életét, vagy sebesülten, illetve hosszú szovjet fogság után tért csak haza. Majd' hét évtizede a szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és csak a töredéke tért haza. Az ország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiáját általában, mint második mohácsi vészt emlegetik. Pedig 1942 tavaszán a magyar politikai vezetés kényszerhelyzetben ugyan, de még a győzelem reményével küldte a frontra a 2. hadsereget, mégis a Don-kanyarban megvívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, haltak meg és estek fogságba feleslegesen a farkasordító hideg orosz télben, majd a megsemmisítő vereséget követően vonultak vissza rendezetlenül, pánikban és kétségbeesve, az életükért küzdve, parancsnokaik által magukra hagyva. Miközben a Magyar Királyi Honvédség Főparancsnoksága és az ország politikai vezetése szinte semmit sem tett az előre látható katasztrófa elkerülése érdekében. De mit keresett a 2. magyar hadsereg a Szovjetunióban, kétezer kilométerre hazájától, miért bocsátották a magyar katonákat a német hadvezetés rendelkezésére, hányan vesztek oda a Don-kanyarban, melyek voltak a vereség okai? Könyvünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​eredete és vándorlásai
A ​magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb.) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát. Mindezek ellenére nemzetünk gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Könyvünkben ennek a „gerincadó” magyarságnak kialakulásával, őstörténetével, rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretnénk csokorba gyűjteni, és reményeink szerint elfogultság nélkül az olvasó elé tárni.

Vécsey Aurél - Királyi ​családok bitófán és vérpadon
Királynak ​vagy királynőnek lenni, milliók sorsát kézben tartani, egyszerre volt megtisztelő és felemelő érzés, de egyben roppant veszélyes foglalkozás is, talán életveszélyesebb, mint az akkori egyszerű halandóknak. Egy brit kriminológus kimutatása szerint az európai királyok és királynők közel 20 százaléka erőszakos halállal halt meg. Legtöbb meggyilkolt uralkodóval vetélytársa végzett, hogy megkaparinthassa a trónt, de gyakori halálokként szerepelt még a csatamezőkön való hirtelen elhalálozás, vagy a bosszúállás vezérelte öldöklés is. Könyvünkben számos uralkodó kivégzésével foglalkozunk, megvilágítjuk a történtek hátterét. A kivégzettek közül számosan őrültek, vagy őrültnek tekinthető zsarnokok voltak, míg mások a történelem áldozatainak tekinthetők. Időutazásba fogunk, az ókori Rómától 1918-ig belemélyedünk olyan uralkodók halálába, s azok hátterébe, mint Caligula, az őrült császár, XVI. Lajos, akit elsodort a köztársaság, vagy a Romanov család, akikkel a bolsevik forradalom végzett… Kérjük, tartsanak velünk e véres utazáson, és ne lepődjenek meg túlságosan, ha előkerül a nyaktiló, a bárd, a kétélű kard, a puska vagy akár egy jól irányzott bomba!

Vécsey Aurél - Az ​Árpád-házi királyok
Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy bemutassa az Árpádok dinasztiáját, amely 450 év alatt huszonnyolc uralkodót adott az országnak a IX. század közepétől a XIV. század elejéig. Könyvünkben többek között győzelmek és vereségek elevenednek meg, de felbukkannak ellenkirályok, gyermek uralkodók, árulások, cselszövések, lázadások, véres belviszályok és trónvillongások is.

Vécsey Aurél - Borzalmas ​bűncselekmények a századfordulón
A ​bűn egyidős az emberiséggel, csakúgy, mint a bűnüldözés és az ítélet-végrehajtás. Könyvünkben olyan magyarországi bűneseteket veszünk górcső alá, melyek az 1800-as évek második fele és 1930 között okoztak országos közfelháborodást. A bűnözés nem egyformán érintette az ország egyes településeit: a legtöbb bűnelkövetés Budapestre jutott, ráadásul egészen más bűnesetek jellemezték a falvakat és a városokat, kivált Budapestet. A falvakban a gyilkosság és a testi sértés volt a leggyakoribb ilyen esemény, míg a városokban, mindenekelőtt a fővárosban a vagyon elleni súlyos és kirívó vétségek fordultak elő feltűnő gyakorisággal ez időben. Könyvünkben – ami nem tagadjuk, kissé bulvárosra sikerült – szó esik sorozatgyilkosokról, szélhámosokról, arzénnal mérgező parasztasszonyokról, darabolós gyilkosságokról, és egy felakasztása után „feltámadt” rablógyilkosról. Olvashatnak férfiruhába bújt női gyilkosról, egy testvérgyilkos dzsentriről, de górcső alá vesszük Thisz Elek budapesti rendőr főkapitány ellenmondásos tevékenységét, és ennek apropóján betekintünk a budapesti prostitúció mindennapjaiba is a századfordulón. És ha már bűn, röviden szót ejtünk a hóhérokról, illetve az akasztófákról is. Az általunk taglalandó bűnügyek érdekes társadalom- és korrajzok is egyben.

Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​csatái és kalandozásai
A ​Kr.u. Első évezredben három harcias lovas-nomád nép is fölbukkan a Kárpát-medencében, ám közülük csak Árpád népének sikerült véglegesen megtelepednie. A Belső-Ázsiából a Duna–Tisza völgyébe jutott magyarság előtt nagyjából ugyanazon területekről, korábbi törzsszövetségekből kiszakadva, a magyarhoz nagyon hasonló etnikumú nomád, barbár hunok és harcias avarok is bejutottak a Kárpátok ölelő karjai közé. A hunok alig száz éves európai szereplése világtörténeti jelentőséggel bír, bár nagy királyuk, a legendás Attila halálát követően birodalmuk felbomlott, törzseik maradványai megérték Árpád népének honfoglalását, és hasonló testalkatuk, szellemi- és tárgyi kultúrájuk, valamint nyelvük révén beolvadtak a magyarságba. A lovas-nomád honfoglaló magyarság meglepetésszerűen jelent meg Európában és elözönlötte a Kárpát-medencét 895-896-ban, majd kíméletlen kalandozó hadjáratokat folytattak az elkövetkezendő fél évszázadban a nyugati országok és Bizánc ellen. Az új támadók is az ázsiai sztyeppék sajátos és jellegzetes nomád világához tartoztak, könyörület és irgalom nélkül feldúlták a védtelen városokat, felgyújtották a templomokat és lenyilaztak mindenkit, nem ejtettek foglyokat. Európa, a fejlett, keresztény világ rettegte a magyarok nevét és nyilait. Micsoda idők voltak!

Kollekciók