Láma Csöpel könyvei a rukkolán

Láma Csöpel - Karma ​és újjászületés
"Tehát ​ez történik fogamzáskor. Leegyszerűsítve: ott van az egyik oldalon a szellem, aminek a természete egy rendkívül finom energia, amelynek azonban van egy durvább manifesztációja, a karmikus energiával egyesült gondolatok és érzelmek. Ez a karmikus energia készteti a gondolatok és érzelmek áramát - ami tehát a mi elménk, egy energia - arra, hogy az anya testében jelenlevő megtermékenyülő sejthez kapcsolódjon. E sejtben - ami agyagi dolog - jelen vannak a világegyetem legfinomabb energiái, és ezek a legfinomabb energiák és a szellem kevésbé finom energiái (a karmikus energiák által hajtott gondolatok és érzelmek) már egyesülni tudnak. Ez történik a fogamzáskor, és létrejön a folyékonytest."Lényegi tanítás, a harmadik gondolat, amely az elmét a gyakorlás belső ösvénye felé fordítja.

Csögyam Trungpa - Láma Csöpel - Önátadás ​és odaadás
A ​Buddhához való menedékvétel az önátadás példája, tudomásul vesszük, hogy a fonákságaink is hozzánk tartoznak és nyitottan viszonyulunk hozzájuk. Majd a Dharmában veszünk menedéket, a létezés törvényében, az élet teljes valóságában – készek vagyunk arra, hogy felnyissuk a szemünket az élet valós körülményei előtt. Nem akarjuk ezeket a körülményeket misztikusnak hogy spirituálisnak látni. Hajlandóak vagyunk az élet során felmerülő helyzeteket a maguk valóságában érzékelni. Ezt jelenti a Dharma. A Szangha a szellemi gyakorlók közösségét, a szellemi társakat jelenti. Készek vagyunk az élettapasztalatainkat megosztani a többi zarándokkal, akik velünk együtt kutatnak, és járják az utat.

Láma Csöpel - Tett, ​ok és gyümölcs
Künszang ​Láma szóbeli tanítása, ahogy Paltrül Rinpocse leírta "Minden dolog okokból kél - Ezeket a Beérkezett tanította. Hogyan szüntethetők meg az okok - Az Erény Nagy Mestere erről eképp szólott: Ne kövess el egyetlen ártó szándékú tettet sem! Jószándékú cselekvésben bővelkedj! Ismerd meg teljesen saját szellemed természetét! - Íme a Megvilágosodott tanítása."

Láma Csöpel - A ​tudatépítés ösvénye
Ha ​megismerjük testünk anatómiáját és szellemünk működését, valamint képesek vagyunk e két dolog egységét és folytonosságát elfogadni, akkor meditáció segítségével képesek lehetünk akár testi, akár szellemi betegségeink gyógyítására. A gyógyítás a test anatómiája és a testet alkotó sejtek, atomok vizualizációja, valamit az ezeket átható és gyógyító fényenergia segítségével történik. Tehát meditációval, vagyis a tudat erejével vagyunk képesek gyógyítani. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha minden felfogó készségünket, képzelőerőnket és gyógyulásba vetett hitünket latba vetjük. A gyógyító meditációt bárki végezheti, nem kizárólag buddhista meditáció. Ez a tudatépítés módszere, mely az emberiség vallások felett álló ősi hagyománya.

Csögyam Trungpa - Láma Csöpel - Menedék, ​Buddha, Tan, Közösség
A ​menedék szertartás a végső elhatározást képviseli. Miután elismerjük hogy az egyetlen valóságos megmunkálni való mi magunk vagyunk, és ezt nem lehet kikerülni, menedéket veszünk a Buddhában mint példában, a tanban (szkr: dharma) mint ösvényben, és a közösségben (szkr: szangha) mint társakban. Mindazonáltal ez egy teljes elkötelezettség önmagunk felé. Ez a szertartás elvágja a kötelet, amely a hajót a horgonyhoz kapcsolja és egy magányos odüsszea, utazás kezdetét jelenti. Ugyanakkor magában foglalja a tanító és hagyománya ösztönzését is. A tanító részvétele egyfajta biztosíték arra, hogy nem fogsz visszakerülni a biztonságkeresés kérdésébe, hanem folytatni fogod önmagad egyedüllétének elismerését, és dolgozni fogsz önmagaddal anélkül, hogy bárkire támaszkodni el. Végül is egy valóságos személy lesz belőled, aki a saját lábán áll. Abban a pillanatban minden veled kezdődik.

Láma Csöpel - Gyógyító ​erőtér
"...Azt ​mondták, valószínűleg amputálni kell a lábamat. Emlékszem, ott feküdtem a csípőmtől a bokámig begipszelve, és arra gondoltam, hogyan kapcsoljam be az immunrendszeremet, hogy elősegítsem a lábam gyógyulását. Így tehát ott feküdtem a heverőn, és elképzeltem a saját immunrendszeremet. Éreztem ahogyan bizsereg. Éreztem a gyógyulást a lábamban. Fogalmam sincs, honnan jött az ötlet. De valahogy tudatos volt, és nyilvánvaló volt számomra, hogy ezt kell tennem. Végül levették a gipszet, és hála Istennek, még mindig kétlábú élőlény vagyok. Így a saját élményem alapján azt gondolom, volt a gyógyulásomban valami, ami felismerte, hogy a tudatom fontos a testem számára, és hogy a testem fontos a tudatom számára; és mindezt csak úgy tudtam, intuitív módon."

Láma Csöpel - A ​jelenben lét gyakorlata
A ​meditáció a saját tudatunkkal folytatott kutató és alkotó munka. Nem vallásos tevékenység, és nem csak kiváltságosaknak szól – mindenkinek van teste, beszéde és tudata. Minden energiánk a tudatból ered. A meditációban fejlesztjük, képezzük a tudatunkat. Megtanulunk teljes életet élni a jelenben. Teret adunk a tudatnak ahhoz, hogy felvehesse a természetes, mesterkéletlen állapotát, rátaláljon a saját erejére, és kibontsa bennerejlő adottságait. A természetes állapotában lévő tudat az út a belső szabadsághoz, a függetlenséghez, a boldog, teljes élethez és a megvilágosodáshoz.

Csögyam Trungpa - Láma Csöpel - Önátadás ​és odaadás
A ​Buddhához való menedékvétel az önátadás példája, tudomásul vesszük, hogy a fonákságaink is hozzánk tartoznak és nyitottan viszonyulunk hozzájuk. Majd a Dharmában veszünk menedéket, a létezés törvényében, az élet teljes valóságában – készek vagyunk arra, hogy felnyissuk a szemünket az élet valós körülményei előtt. Nem akarjuk ezeket a körülményeket misztikusnak hogy spirituálisnak látni. Hajlandóak vagyunk az élet során felmerülő helyzeteket a maguk valóságában érzékelni. Ezt jelenti a Dharma. A Szangha a szellemi gyakorlók közösségét, a szellemi társakat jelenti. Készek vagyunk az élettapasztalatainkat megosztani a többi zarándokkal, akik velünk együtt kutatnak, és járják az utat.

Láma Csöpel - Szkíták ​és hunok a Buddhák ősi útján I-II.
Létezik ​egy egész Eurázsián átívelő hatalmas terület, amely ősidők óta, egész a mai napig a szkíta-hun népek, illetve utódnépek hazája. Ez a terület a Kárpát-medencétől a Csendes Óceánig terjed. Ősidőkbe visszanyúló eurázsiai szkíta-hun hagyományunkban eleink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. E hagyomány, melynek életet adó gerince a belső utazás, ma is él, és ma is teljes. Természeténél fogva dogma-mentes, így alapjában különbözik a mai Nyugaton uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos szemléleti rendszerektől. Tanításai és gyakorlatai tartalmaznak minden szükséges útmutatást a teljesség megtapasztalásához elvezető belső utazástól, a megvilágosult társadalom felépítéséhez szükséges minden tudni- és tennivalóig. Az élet minden területét érintik, a lelki-szellemi kultúra felépítésétől és ápolásától a megvilágosult rendnek a társadalomban és a külső környezetben való megteremtéséig. E dogma-mentes Belső Ösvényen alapuló szkíta-hun szellemiség alapvető meghatározó hatást gyakorol beláthatatlan idők óta az egész kontinensre, sőt az egész világra. E szellemiség – melynek alapjait könyvünk tömören bemutatja – ma is elevenen él, és napjainkban újra felmérhetetlen, mélységes megtermékenyítő befolyást fejt ki egész világunkra, felszabadító, friss fuvallatot hozva huszonegyedik századunkba, ahol sokan megcsömörlöttünk az uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos rendszerektől, valamint a belőlük sarjadó intoleranciától és erőszaktól. Képekkel gazdagon illusztrált, két kötetes könyvünkben az Eurázsiában történelem előtti korok óta megjelenő megvilágosult mesterek – szanszkrit nyelven: Buddhák – által tanított Belső Ösvény alapjainak tömör bemutatása mellett, e szent hagyomány Közép- és Belső-Ázsia szkíta-hun népei történelmében játszott meghatározó, ám hazánkban egyelőre kevéssé ismert szerepéről olvashatunk rövid összefoglalást. Emellett betekintést nyerünk abba is, hogy dicső eleink, a hatalmasszkíta-hun népek milyen alapvető és meghatározó szerepet játszottak annak a fennkölt szellemiségnek, gyakorlatnak és műveltségnek a kialakításában és elterjesztésében az egész világon, amely a Földünkön ősidők óta megjelent megvilágosult mesterek, és különösképp a Szkíta Bölcs Buddha példája és tanítása nyomán kialakult.

Láma Csöpel - Lépésről-lépésre ​a bódhiszattvák ösvényén
Könyvünk ​a nyolcadik században, Indiában élt nagy buddhista mester, Santidéva meditáció kézikönyve, A bódhiszattva ösvény magyarázatát tartalmazza. Ez a könyv a mai valóságban élő és tevékeny ember számára is nagyon jól alkalmazható a gyakorlatban. Santidéva tanítása az egész széles út (mahajána) buddhizmus számára alapmű, egy buddhista klasszikus. Santidéva Bódhiszattva ösvénye tíz fejezetéből az első nyolcat tárgyaljuk egy fokozatosan kiadásra kerülő sorozatban, melynek tervezett öt kötetéből a jelen könyvünk az első. Ez az első kötet az első három fejezet magyarázatát tartalmazza, melyek: A bódhicitta nagyszerűsége, a Vallomás és az Elkötelezettség. A mai ember hozzászokott ahhoz, hogy tengernyi könyv veszi körül. Kicsi gyermekkorunktól kezdve olvasnak nekünk könyveket, és mi magunk is elolvasunk számtalan könyvet. Azon kívül ott van a tévé meg a rádió, amiből rengeteg információ árad felénk. A tudásnak millió megnyilvánulása tölti meg környezetünket. A könyv megszokott dolog az életünkben, és meghatározóan hat ránk, ezért amikor a kezünkbe kerül egy ilyen könyv, mint Santidéváé, akkor úgy gondoljuk, hogy ez is csak egy könyv, versek vannak benne – ez is csak költészet. Azonban ennél itt sokkal többről van szó, mert a szerző megvilágosodást elért mester, akinek minden egyes szava a megvilágosodást közvetíti. Az ilyen könyvekhez egészen másképp kell hozzáállni, ezért mi ezeket a könyveket megkülönböztető tiszteletben tartjuk. Ezek a könyvek a megvilágosulás energiáját, áldását tartalmazó energiacsomagok. Olyanok, mint az élőlények – a megvilágosulás élő energiáját hordozó élőlények.

Láma Csöpel - Tiszta ​szemlélet
Santidéva ​A bódhiszattva ösvény című írása a belső ösvény gyakorlóinak kedvelt meditáció kézikönyve 1200 év óta. Ennek magyarázatát jelentetjük meg egy sorozatban. Az első kötetben (Lépésről-lépésre a bódhiszattvák ösvényén) a bódhicitta nagyszerűsége, a vallomás és az elkötelezettség témakört tárgyaltuk. A második kötet (Megvilágosult munka az érzelmekkel) a figyelmességről és az éberségről szólt. Jelen könyvünk, a harmadik kötet (Tiszta szemlélet) a türelemmel és a buzgósággal foglalkozik. A buddhizmusban a türelemnek egészen más jelentése van, mint amihez hozzászoktunk. Teljes szemléletváltásról van szó. A türelem alapja a tiszta szemlélet, amely nélkül nincs igazi türelem. Mit jelent a tiszta szemlélet? A tiszta szemlélethez akkor jutunk el, ha egy kellemetlenség felmerülésekor először megvizsgáljuk, mi az, ami kellemetlen, és hogyan, miért kellemetlen, vagy egyáltalán kellemetlen-e. Megvizsgáljuk a dolog természetét, és annak függvényében, hogy mit találunk, kialakítjuk a szemléletünket. A tiszta szemlélet arra a felismerésre alapul, hogy a kellemetlenség kizárólag azért tűnik annak, mert mi annak tartjuk. Ha ezt felismerjük, akkor képesek lehetünk túllépni rajta. A valódi türelem ekkor születik meg. A bódhiszattva ösvényen a saját elménkkel, mélyen beidegződött szokásainkkal és érzelmeinkkel foglalkozunk, melyek gyökerei igen mélyre hatolnak, ezért munkánk a létezésünk, és a világban mindenütt feltalálható szenvedés alapjait érinti. Nem csupán arról van tehát szó, hogy megpróbáljuk az érzelmeinket rendbe hozni valamilyen módszerrel azért, hogy jobb emberekké váljunk, hanem az a célunk, hogy megkeressük problémáink alapvető forrását. Ez a könyv egy megvilágosult mester, Santidéva gyakorlati tanácsait közvetíti nekünk arról, hogy hogyan haladjunk az ösvényen. Olyan, mint egy útikalauz, a belső ösvény idegenvezető könyve, és akkor értékes, ha belső gyakorlás társul hozzá. Mi vagyunk az utazók saját belső ösvényünkön.

Láma Csöpel - Megvilágosult ​munka az érzelmekkel
Könyvünk ​a nyolcadik században, Indiában élt nagy buddhista mester, Santidéva meditáció kézi-könyve, A bódhiszattva ösvény magyarázatát tartalmazza. Ez a könyv a mai valóságban élő és tevékeny ember számára is nagyon jól alkalmazható a gyakorlat-ban.Santidéva tanítása az egész széles út (mahajána) buddhizmus számára alapmű, egy buddhista klasszikus. Santidéva Bódhiszattva ösvénye tíz fejezetéből az első nyolcat tárgyaljuk egy fokozatosan kiadásra kerülő sorozatban, melynek tervezett öt kötetéből a jelen könyvünk a második. Ez a második kötet a negyedik és az ötödik fejezet magyarázatát tartalmazza, melyek: a Figyelmesség, és az Éberség. Mindennapi életünket érzelmeink teszik színessé. Nagyerejű energiák, melyek hol lelkesítenek, hol pedig csüggedésbe taszítanak. Tőlük függ boldogságunk és szenvedésünk. A meditáció útján megismerjük érzelmeink természetét, és megtanulunk bánni velük. Zavaros, önző érzelmeinket megtanuljuk átalakítani önzetlen, megvilágosult érzelmekké. Az érzelmekkel folytatott megvilágosult munka a figyelmesség és az éberség meditációja, amit mi is megtanulhatunk és eredményesen alkalmazhatunk életünkben. „Figyeljük az elménket, mi készül benne. Ennek érdekes leírását adják manapság a neurofizi-kusok, agykutatók és idegkutatók. Azt mondják, hogy a gondolatok olyanok az elmében, mint a viharfelhők. Elektromos kisülések, villámok cikáznak az agyban. Ahhoz nem kell agykutatónak lennünk, hogy értsük az „elborul az elmém” kifejezést. Tudjuk, hogy ilyenkor egy dühöngő belső vihar közeleg. Az ember saját elméjének meteorológusává válhat. A meteorológus figyeli az időjárást, és előrejelzéseket tud adni. Figyeljük mi is a belső időjárást, és tanuljunk meg belőle idejekorán következtetéseket levonni. Ez azonban csak meditációban lehetséges. A hétköznapi élet túl intenzív. Meditációban tudjuk az elménk működését megismerni, meditációban tudjuk látni, hogyan születnek a gondolatok és az érzelmek, és ott alakul ki az a fajta finomabb megfigyelési készségünk, ami által egyre korábban tudjuk a késztetéseket fölfedezni.”