Ajax-loader

Jankovich Ferenc könyvei a rukkolán


Jankovich Ferenc - Téli ​szivárvány
Az ​1942-ben megjelent Téli szivárványt a korabeli kritika valóban úgy fogadta, mint eredeti, költőiségben, Móricz és a népiek után is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az analógiára, a politikai időszerűségre erőszakoltan hívná fel a figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból, gyerekekből, öregekből, rokkantakból és hadifoglyokból álló mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végső forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemével láttatja, “gyerektükörben” mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni közlendője a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok következtében. Cocteau Vásott kölykök című regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül bemutató nagy hatású alapmű Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan motivált, realisztikus. A “szutykosok” kegyetlenségének hidegvérűen tárgyilagos leírását, a felnőtt társadalom patologikus jelenségei (betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklődést és némely alak pamfletszerű karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban – a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve – a hétköznapok között a “csoda” is felcsillan, de igen mértéktartóan.

Jankovich Ferenc - A ​budai napkirály
Mátyás, ​a magyar Napkirály pályája fénylik fel e regényben delelőjétől napnyugtáig. Ragyogó korszaka ez nem éppen felhőtlen történelmünknek. Mátyás, a messze jövőbe tekintő uralkodó energikusan valósítja meg nagy államkoncepciós terveit, s a nemzet pedig nemcsak kevesei jobbjában, de vezetőrétege nagy részben is együtt lélegzik Európával. Jankovich Ferenc a művészi ábrázolás sokrétűségével állítja elénk az udvari életet, Mátyás ravasz és konok ellenfeleit, az itáliai hétpróbás cselvetőket, a mézes ígéretű szultáni követeket, a kevély német gondolatokat forgató császári udvaroncokat, katonákat. De dühös szerelmi harc dúl szívében is: Borbálához való romantikus vonzódása, szerelme mellett lángra lobban Beátrixért, a kiismerhetetlenségével, hideg szépségével hódító olasz királylányért. Így szövődik egybe a férfi és uralkodó küzdelmes és eszméltető, de végnapjaiban mégis tragikus élete izgalmas regénnyé.

Jankovich Ferenc - A ​fáklya kilobbant
A ​fáklya - aminek fényénél a gyors és harmonikus fejlődés útjára lépett a XV. század Magyarországa - Mátyás halálával kilobbant. Fekete füstje mögött egy vulkáni világ - a megzabolázott főurak - roppant ereje feszült. Ezeknek az elszabaduló történelmi erőknek kegyetlen tobzódását látjuk megelevenedni Jankovich Ferenc regényében. A trónkövetelők harca, az apja nyomába lépő, de fiatal és tapasztalatlan Corvin János bukása, a kiskirályok nekivadulása, végül a tehetségtelen, gyenge akaratú Ulászló megkoronázása, a boldogtalan Beátrix elüldözése, a központi hatalom szétzüllése a tragikus bukásra ítélt parasztháborúhoz, végül pedig Mohácshoz és a középkori magyar állam megszűnéséhez vezetett..

Jankovich Ferenc - A ​tél fiai
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit, társadalmi szempontból a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit, gazdasági szempontból, régi mezőgazdaságunk egy pusztuló virágkorának utolsó erőfeszítéseit, politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatolni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozza fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammhójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Jankovich Ferenc - A ​nyugtalanság éneke
A ​népi írók mozgalmának és a _Nyugat_ költői között egyaránt számon tartott Jankovich Ferencet manapság már elsősorban történelmi regényei révén ismeri a szélesebb olvasóközönség, s jó, ha azt is tudja még róla, hogy ő a _Sej, a mi lobogónkat_ kezdetű induló szövegének szerzője. Utoljára 1971-ben, illetve 1973-ban jelentek meg - összegyűjtött - költeményei _Napkergető_, illetve _Holdnéző_ címmel. Azóta nem jelent meg tőle verseskötet. Pedig - ez a mostani válogatás is bizonyság rá - tehetségekben nem szűkölködő nemzedékének lírikusként is legelső vonalában a helye. Születésének nyolcvanadik évfordulójára Kiss Tamás, a költőtárs állította össze ezt a kötetet, amely az életműnek mintegy harmadát öleli fel, s amely Jankovich költészete kiteljesedésének bemutatása mellett annak színeit, hangulatait, hangnemi gazdagságát is tükrözteti. "Az az alkat Jankovich, aki - bár mestere a formának - inkább a belső hangra figyelt, mintsem a mindig új, változatos formai megoldásokra. Szeretett egy gyökérből több verset lomboztatni. Egész költészetének meghatározó eleme a hangulatiság. Így nem is a változatos témák, hanem az egy-tömb érzések, indulatok megszólaltatója. Mintegy harmadik elemként társul ezekhez a zeneiség. Emlékeztet az ősi népi, ugyanakkor európai lantos költészet dallamos, leénekelhető vershagyományaira. Jankovich énekes alkatú költő, nála a dallamívek és a versszerkezetek szinte együtt hangzanak. A kortársak, nemzedéktársak között nem ismertem hozzá hasonlót: emberi megjelenése, mély tónusú hangszíne és modulációja egészen azonosnak hatott verseivel. Nagy élő hangszer, mély hangolású húrokkal" - írja a kötet előszavában Kiss Tamás.

Jankovich Ferenc - Bűn ​és bocsánat
A ​bűn, amelyet Madár Antal, a regény főhőse elkövet: a népből kiemelkedő művész hűtlensége osztályához, elvtelen alkalmazkodása a fölötte állókhoz, a társadalmi, emberi és művészi igazság elárulása a könnyebb érvényesülésért. A harmincas években fölemelkedő „őstehetségek” egyik sorslehetőségét, a Sértő Kálmán-i típus eltévelyedését elemzi Jankovich ebben a művében. Azon túl azonban, hogy feltárja a népi írók mozgalmával járó veszélyek, fonákságok némelyikét, a regény általánosítja az alulról induló értelmiségiek felelősségének kérdését, olyan konfliktusokat is fölvet, amelyek csak 1957 után kerültek irodalmunk érdeklődésének középpontjába, például Darvas Józsefnél (akit már korábban is foglalkoztatott a kiemelkedéssel járó próbatétel), Sarkadi Imrénél, Somogyi Tóth Sándornál. Madár Antal lezüllésének folyamatát, amely végül is a börtönbe vezet, majd a felszabadulás után a tisztító önvizsgálatban és a váratlan halálban jut el a megváltáshoz, Jankovich belülről, mintegy hőse szemléletébe helyezkedve adja elő. A cím nem alaptalanul utal a Bűn és bűnhődésre, valóban egy lázas, háborgó tudat viharos hullámzásait követő, Dosztojevszkijen iskolázott lélektani koncepció érvényesül a regényben. E koncepció nem azért modern és szuggesztív, mert a gyilkosság jelenetében Jankovich a közvetlenül nem motivált cselekedet, az action gratuite megoldását alkalmazza, vagy mert a kivetettség egzisztencialista tételével rokon gondolatok idézhetők belőle ("a lélekről lefeslik a hús és a származás és mindenütt meztelenül didereg, bárhol kerüljön szembe Teremtőjével …"), hanem mindenekelőtt a regényhős emberi életútjának, sorsszerűségének bonyolultsága miatt, mellyel az író általános érvényű mondanivalót sugall. Társadalom és egyén, körülmények és akarat, származás és neveltetés, döntések és mulasztások, várt és véletlen fordulatok összefonódva, együtt határozzák meg az emberi sorsot. Az érett, komoly ember- és világkép, a cselekményesség és az intellektualitás biztos arányérzékkel fenntartott egyensúlya, az írói emlékezésnek és a hős tudattartalmát előtérbe állító szabad függő beszédnek egyaránt helyt adó, hajlékony, esszéisztikus elemeket is beolvasztó nyelv, a szuverén időkezelés (a lineáris időfolyam felbontása s ha nem is tökéletesen megnyugtató, de végiggondolt, funkcióval bíró átrendezése) életművének fontos állomásává teszi ezt a regényt. A mű a hatvanas-hetvenes évek korszerű magyar irodalmi törekvéseinek egyik számottevő előfutára.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Jankovich Ferenc - Hídégetés
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a török kori Magyarországot ábrázolja: megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit, megrázó szavakkal írja le a lakosság mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit, a falu, a mezőgazdaság pusztulását, s fölidézi az oszmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egységre törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tuladonképpeni hőse: a nép.

Jankovich Ferenc - Dunántúli végeken
Dunántúli végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a török kori Magyarországot ábrázolja: megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit, megrázó szavakkal írja le a lakosság mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit, a falu, a mezőgazdaság pusztulását, s fölidézi az oszmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egységre törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép.

Jankovich Ferenc - A ​magyar gyermek karácsonyi képeskönyve
Magyar ​gyermekek, kedves, játékos apróságok, figyeljetek ide! Székesfehérvár városában van egy szép, napsugaras, virágos óvoda, amit egy jóságos öreg bácsi, Mantz apó építtetett. Réges-régen, kisfiú korában, sok kicsi társával együtt, odajárt Feri bácsi is, aki ezeket a szép verseket írta a karácsonyi képeskönyvünkbe. Akkor nem Ferinek hívtuk, hanem Ducinak, mert úgy nevezte el otthon az édesanyja. Ez a kis Duci olyan kövér, gömbölyű fíucska volt, hogy egy karácsonyi ünnepségen, mikor javában mondta a verset, egyszer csak hopp! - belegurult az első sorban ülő Prohászka püspök bácsi ölébe. Nőtt-nőtt a kis óvodás Duci és egyszer csak iskolás Feri lett belőle. Aztán az iskolás idő is elrepült és Feriből Feri bácsi lett: méghozzá tanár bácsi...

Jankovich Ferenc - Tavaszidéző
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - A ​magam emberségéből
„Fehérváron ​már kisiskolás koromban rájöttem a háború alatt, hogy majdnem minden dal, amit a gyakorlatra kivonuló tizenhetes és hatvankilences honvédbakák énekeltek, Fehérvárról szól. Fülelő gyermek, mentem mellettük, menet iránt, így lestem el tőlük és tanultam meg az első világháborús, menetelő katonadalokat tucatszám. A Fehérvári gyerek vagyok, Fehérváron születtem, a fehérvári huszárok, a fehérvári bíró lánya, a fehérvári laktanya és Fő utca vissza-visszatérő szólamok ezekben az országszerte ismertté vált és énekelt népdalokban. Nagy dalforrás volt szülővárosom: napról-napra termette az új katonanótákat.”

Jankovich Ferenc - Egy ​udvarházi est
A ​"két pogány közt", a Habsburg-elnyomatás és a török hódítás közt morzsolódó magyarság életéről s ennek a kornak legnagyobb politikus, költő és hadvezér nagyjáról, Zrínyi Miklósról szólnak ezek az elbeszélések. De nem csak Zrínyi küzdelmes ifjúságát, egyedülálló egyéniségének népszerűségét, s a korabeli főnemesi, köznemesi, udvarházi élet más-más arculatát ismerjük meg a novellákból, hanem az akkori népélet számtalan jellemző vonását is, főképpen a hajdúk szerepéről rajzol még költői regényességében is érdekes képet a szerző. S ezzel az ifjúsági történelmi elbeszélések valóban újszerű témával gazdagodtak. Az utolsó elbeszélés Zrínyi Miklós és Montecuccoli találkozásáról szól, melyről több anekdota is fennmaradt. Ez a híres történelmi epizód már abba a világba vezeti át az olvasót, melyben a "német maszlag" százszorta ártóbb, mérgezőbb a "török-áfium"-nál.

Jankovich Ferenc - Napravárók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - Huszárok ​a tengeren
Gondolnátok-e, ​hogy ebben a kis országban, ahol éltek, mennyi vér folyt el egykor tiértetek? Hogy mennyi hőstettet hajtottak végre a régi nagy-nagy vitézek, hogy ez a föld a miénk maradhasson, hogy mennyi könny csurgott le a földre az árvák, a hazájukban üldözöttek szeméből? Könyvecskénk erről beszél, illetve csak egy kis ízelítőt ad a hősi múltból. Négyszáz évvel vezet vissza a mai korból a török hódoltság világába, s megmutatja ama fényes emlékű végvári vitézek életét, akik 150 évig tartó szakadatlan harcot vívtak a hazánkba tolakodott idegen elnyomók, a törökök sokasága ellen. Mindvégig a nemzeti függetlenség, a földönfutó nép, a szegénység védelmében. Ez a szó: földönfutó, akkor született, akkor nyert értelmet, 150 éven itt volt földönfutó saját hazájában a magyar nép. Végvár szavunk szintén akkori eredetű: kifejezi az ország földrajzi töredezettségét is! Mert minden vár végvár volt, egy-egy vidék védelmében. A végvári rendszer mentette meg Magyarországot a teljes pusztulástól. Mint egy hetvenfejű sárkány, mely a legnagyobb kincsünket, szabadságunkat védelmezte, s mivel oly sok feje volt, sohasem tudták elpusztítatni. Tehát, nem meséskönyvet: történelmet olvastok. Vagyis az itt következő történetek hősei, szinte kivétel nélkül, a valóságban is éltek. Történelmi alakok. Az ő nagyszerű életük példáját szeretnénk a mi gyermekeinknek hitelesen megmutatni, mindennapos csatáikat, diadalaikat; megmutatni gondjaikat, bajaikat, örömeiket. Áldatlan életkörülményeik közepette is örökkön példamutató hazaszeretetüket, s a tömérdek áldozatot, amit a jövőért, értünk is hoztak. Régi korról, régi emberekről, nyersebb, keményebb életmódról van itt szó. A könyv célja, hogy eredeti kutatások alapján megmutassa a magyar történelem egyik hősi korszakát. Ezért, kedves olvasók, e könyvecskét nem is lehet egyvégtében, sebtében olvasni: el kell gondolkozni minden szón. Már csak azért is, mert akkoriban, amikor az itt megírt történetek játszódtak, nem úgy beszéltek magyarul, mint ma beszélünk. Előfordul néhány olyan szó is a könyvben, amelyet ma másképpen mondunk vagy értünk, vagy talán már ki is ment a használatból. A megértés könnyítése végett a kötet végén belőlük néhányat s értelmét megvilágítjuk. Budapest, 1954 január.

Jankovich Ferenc - Napkergető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - Csepp ​a tengerben
Jankovich ​Ferenc művének, mely a második világháború magyarországi eseményeinek megrázó és maradandó dokumentuma, leginkább a Naplóból vett következő mondat kívánkozik értelmező jelszavául: "E napló a tanúja, mit nem szül egy kétségbeesett, sarokba szorított ember képzelete, magáért és a világért, amikor halál és pusztulás dúl, és ő makacsul az életre gondol". A "Csepp a tengerben" vallomás a haza és az emberiség sorsán érzett gyötrő aggodalomról és az ésszerűbb, emberségesebb, igazságtevő jövőbe vetett hitről.

Jankovich Ferenc - Tyukodi ​pajtás
Ez ​az érdekes, hangulatos, színesen megírt történelmi regény jelentős módon gazdagítja a kuruc korral foglalkozó irodalmat. Külön erénye, hogy egy ismeretlen - pontosabban: csak névről ismert - kuruc katona életútját, harcait mutatja meg, Thököly, majd Rákóczi seregében. - Jankovich Ferenc posztumusz regénye egy trilógiának tervezett munka önállóan is olvasható, középső darabja. "Azzal kezdem a históriát, hogy nevem -- még ez köllött nekem! Tyukodi Mátyás; rólam szerezték vót a dalt: Te vagy a legény, Tyukodi pajtás... Mindenki ösmeri. Egyedül a pápisták nem kedvelik -- mi tagadás, nem is pápista labancoknak való, hanem inkább az ilyen magamfajta kurucok szájába... Be sokszor is énekeltük a szegény fölkelt ország minden részeiben -- egykori szabadlegények, Thököly farkasai, Rákóczi talpasai, országjáró szilaj kóborlók --, mikor, napszállta után, megpihenve erdőn, mezőn, táborokban, égig lobogó tüzek mellett ültünk körös-körben."

Jankovich Ferenc - Holdnéző
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - Villő
Villő, ​a finnugor mondavilág fakuló emlékű hőse, egy derűs nyári délutánon megjelenik az árnyas bakonyi vadonban, kalapja peremére ültet három kisfiút meg egy kislányt, s elindul velük világot látni. Így ismerkedik meg a bakonyi rengetegben négy gyermek a természet világot szépítő erőivel és a hétfejű sárkánnyal, a romboló erők urával. A gyermekek egymást védve, egymást segítve, fogságba ejtik, a nagy erejű Villő pedig elpusztítja a hétfejű sárkányt ; s a fehér házikókat, a földek termését, a rétek virágait és az emberi kéz munkáját soha többé nem fenyegetheti a hét fejéből hét lángot okádó gonosz sárkány.

Jankovich Ferenc - Rügyfakasztó ​Benedek
Mesejáték, ​amely a Tél és a Tavasz évről évre megújuló küzdelméről szól. "Én vagyok a Rügyfakasztó paripástul, kantárostul, hol ugratom a paripámat, a nyomomban tavasz támad." - dalolja a ragyogó fiatalember, Benedek. Ő megvív a gonosz, öreg Tél Fábián katonáival. Az erdő lakói, a madarak, az állatok, a napsugárra vágyó virágok, mindnyájan a Rügyfakasztó diadalát várják.

Ágai Ágnes - Jankovich Ferenc - Akik ​ki akarták merni a tengert
A ​tenger témája kimeríthetetlen, "kimerhetetlen". Mégis, vagy éppen ezért, majdnem minden művészt megragadott. A gyerekek számára ugyancsak vonzó, titokzatos és izgalmas minden történet, mely a tengerrel kapcsolatos. Mesék, elbeszélések, versek százai foglalkoznak a tenger világával, tengeri kalandokkal, a regényekről nem is beszélve. Ebből a gazdag anyagból készült ez a válogatás, különböző nagy írók és költők tengerről szóló írásaiból. A kiemelkedően szép könyvet Gyulai Líviusz művészi grafikái méltóképpen illusztrálják.

Jankovich Ferenc - Szalmapapucs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - A ​világverő
A ​regény cselekménye Mátyás királlyá választását követően és a nápolyi királyi családból származó Aragóniai Beatrixszal kötött házasságáig tartott. Történelmünk lapjairól megelevenednek a cseh hadjárat eseményei, a humanista főpap Vitéz János körüli összeesküvés bonyodalmai, a török ellen vívott harcok diadala. Az eseményeket átszövi Mátyás és a titokzatos boroszlói polgárlány, Borbála romantikus szerelme. Jankovich Ferenc színes képekben vetíti elénk a bonyolult, ellentmondásokkal teli kort, a hétköznapi ember - polgárok, jobbágyok és a királyt körülvevő udvarnokok, a pompás királyi palota lakóinak életét, a XV. század magyar valóságát.

Kollekciók