Ajax-loader

Max von der Grün könyvei a rukkolán


Max von der Grün - Kései ​szerelem
"Önkéntelenül ​is elmosolyodott, amikor világossá vált előtte, hogy még az ilyen öregeknek is az anyakönyvvezető elé kell járulniok, akár a fiataloknak, ő mindig úgy gondolta, hogy bizonyos kor betöltése után már elengedhetnék az ilyen formaságokat. Ahogy ott ült Burgerhez simulva, megpróbálta elképzelni, hogyan mondja majd ki mégegyszer a boldogító Igen-t az anyakönyvvezető előtt, hogyan húzzák majd egymás ujjára a karikagyűrűt a férjével. Új gyűrűket nem kell venniük. Burger is viseli a régi jeggyűrűjét, ő maga is." Két özvegyen maradt, idős ember egymásra találásáról szól Max von der Grün fájdalmas poézissal megírt elbeszélése. A kései szerelemről mely elűzi a magányt, megszépíti az életet, és megkönnyíti az elmúlást.

Max von der Grün - Ígéret ​és valóság
A ​bányászból íróvá lett szerző 1926-ban született. Magyarul eddig Lidérc és tűz, Két levél és Csúszós utak című művei jelentek meg. Egyik megalapítója a Gruppe 61 nevet viselő dortmundi irodalmi csoportosulásnak, melynek célkitűzése írói, művészi eszközökkel ábrázolni az ipari munkásság világát. Ebben a kötetében német kisemberekről és külföldi vendégmunkásokról vázol fel tizenhárom portrét. A megszólaltatott egyszerű, jóformán iskolázatlan riportalanyok vallomásaiból változatos, sokszínű mozaikkép kerekedik ki, mely sokszor meghökkentően rácáfol beidegzett fogalmainkra. Elmondják életüket, próbálkozásaikat, valódi és vélt sikereiket, aggályaikat, szorongásaikat, családi életüket, sőt sokszor legintimebb dolgaikat, érzéseiket is. A vendégmunkások a beilleszkedés, az idegen nyelv, a kétlakiság megpróbáltatásai mellett szülőhazájuk elmaradott, szinte feudális viszonyairól is szólnak. Arról, amit az Ígéret Földjétől vártak, s amit a valóságban találtak, és kiderül: a valóságos élet gyakran a regénynél is érdekesebb lehet.

Max von der Grün - Lidérc ​és tűz
A ​mai Nyugat-Németországnak talán legizgalmasabb irodalmi jelensége a munkásosztály problémáinak hangot adó írói csoportosulás, a Gruppe 61. S a mozgalom egyik legeredetibb tehetsége éppen Max von der Grün, aki bányászból, fizikai munkásból lett íróvá, s küzdelmes pályfutásának jelentősebb állomásai, egy regény, és egy novelláskötet után második regényére, a Lidérc és tűz-re már a nemzetközi irodalmi közvélemény is felfigyelt. A regény főhőse Jürgen Fohrmann, bányász, megismerkedik a "gazdasági csoda" világának egész fonákjával: a kétkezi, cipekedő munka gondtalanságától a naponta véres áldozatokat követelő fejtési automaták kezelésével járó halálfélelmen át az öngyilkos unalomérzésig, melybe a modern tömegtermelés szalagrendszere kergeti a munkást, a csábító hitelakcióig, melyek lassanként teljesen kiszolgáltatottá teszik életét. Jürgen: német férfi, egy a sok közül, akit annak idején a fasizmus szele is megérintett, - ma sem hibátlan, szereti az italt, nem egyszer a sárga földig leissza magát. De világosan látja a körülötte nyüzsgő társadalom betegségeit, mert morálisan mindvégig tiszta maradt. A regény szereplőinek, cselekményének hátterében kibontakoznak a Ruhr-vidék egész ipari világának körvonalai.

Max von der Grün - Ifjúságom ​a Harmadik Birodalomban
Max ​von der Grün az Ifjúságom a Harmadik Birodalomban című önéletrajzi művében pontosan azt adja, amit a cím ígér: mit élt át, mit látott és hallott ő maga, és miket tudott meg más forrásokból: családja tagjaitól, szem- és fültanúktól, hiteles dokumentumokból hazájáról az 1926-tól 1945-ig eltelt két évtizedre vonatkozólag. "Mi ez? Legújabb kori történelmünk tankönyve? Vagy hátborzongató regény?" - kérdezte egyik nyugatnémet kritikusa. Max von der Grün elsősorban talán sajátos tankönyvnek szánta, főleg a mai fiatalok számára, akiknek nemigen lehet fogalmuk arról, milyen volt a fasizmus és a háború a maga hétköznapi valóságában.

Max von der Grün - Csúszós ​utak
Rokkant ​munkáskok egy dortmundi erődben holtan találnak egy kislányt. A nyomozás megállapítja, hogy gyilkosság történt. A gyanú egy Angelo nevű olasz vendégmunkásra terelődik. Angelót letartóztatják, majd kellő gyanúk híján szabadon engedik. Ezzel a jelenetsorral indul a nyugat-német író új regénye, hogy aztán hirtelen fordulattal egy vegyiüzemben folytatódjék, ahol Karl Maiwald kamionvezető véletlenül felfedezi, hogy az üzemi diszpécsertelefon - álcázott lehallgató berendezés. Néhány munkás a legnagyobb titokban nyomozni kezd, majd ellopja a lehallgatott beszélgetésekről készült titkos dossziékat. A szálak az üzem igazgatójához és titkárnőjéhez, majd még messzebb, a düsseldorfi konszern központjába vezetnek. Maiwaldnak eltökélt szándéka, hogy - történjék bármi is - igazságot szerez magának és munkatársainak, és leleplezi az igazi bűnösöket. Kemény küzdelem kezdődik, az ügy mind szélesebb körökben gyűrűzik tova, mint több érdeket érint. Maiwald és társai végül célt érnek, de ez a cél még nem az igazi, a harc folytatódik ...

Max von der Grün - Kísértetek
A ​hazánkban is méltán népszerű nyugatnémet szerző e legutóbbi nagy lélegzetű regényében sem tér le arról az útról, amelyet munkássága kezdetén kijelölt magának: továbbra is a német társadalom realista ábrázolására törekszik. A Kísértetek-ben a hetvenes évek Németországának két legfontosabb és legaggasztóbb problémáját, a munkanélküliséget és a nácizmus újjáéledését állítja a középpontba. A regény cselekménye rendkívül izgalmas, néha olyan, mint egy krimi. A főszereplő, aki foglalkozására nézve kőműves, már hónapok óta munka nélkül tengődik. Nagy szorultságában először alkalmi fuvarokat vállal, de amikor kiderül, hogy fegyvereket kell szállítania az egyik városból a másikba, nem hajlandó tovább csinálni ezt a munkát. Hogy mégse legyen megint munka nélkül, elszegődik a temetőbe őrnek és sírásónak. Itt felfedezi, hogy a város neonáci szervezete az egyik kriptában tárolja azokat a fegyvereket, amelyeket előzőleg ő szállított. Megpróbálja leleplezni üzelmei-ket, nem sok sikerrel. A könyv tulajdonképpen arról szól, hogy a hetvenes évek végén a felszínen egyelőre még oly jólétinek, oly kiegyensúlyozottnak látszó NSZK-ban a kulisszák mögött - és néha nyíltan is -milyen alantas erők munkálkodnak. Max von der Grün azonban nemcsak ezt mutatja meg, hanem a másik oldalt is, sőt elsősorban a másik oldalt, azokat, akik vagyoni helyzetüktől, vallásuktól, társadalmi státusuktól függetlenül a tisztesség és az emberség szavára hallgatva szembeszegülnek ezekkel az erőkkel.

Kollekciók