Ajax-loader

Farkas Márta könyvei a rukkolán


Farkas Márta - Napóra ​éjjel
A ​könyv 1956 októberében kezdődik, akkor, amikor Magyarország néhány napra a mennyekig repül, hogy aztán a porba hulljon vissza. Nem historikus kortörténet, hanem egy család életén keresztül az adott kor kórtörténete. Meghatározó alakja az a Fiú, aki az események forgatagában egyszer-egyszer felbukkan, aztán végképp eltűnik, ám példaképként örökre tovább él azokban, akik, ha csak percekre is, ismerhették. Napóra, hogy ha világosságban járunk, lássuk a pontos időt.

Farkas Márta - Párizsban
Ha ​bizonytalan, hogy egy hajó merre tart, akkor nincs számára jó szél. A huszadik század kataklizmái és az 1956-os forradalom után az ország tele volt ilyen bolyongó kis vitorlásokkal, amelyek utasai csak álmodtak a védett kikötőkről, de nem tudták, nem is tudhatták, hogy azok merre találhatók és milyenek valójában. Amikor végül horgonyt vetettek valahol, egy idő után sóvárogva vártak a kedvező szélre, hogy ismét útra kelhessenek - vissza, haza. A Párizsban, Farkas Márta harmadik regénye egy magyar lányról szól, aki az 1960-as évek elején eljut a művelt Nyugatra, álmai városába. Mégsem tud ott révbe érni; senki és semmi nem olyan, mint hitte. Hadakozik, küzd, szerelmesen és idegenként, mert a múlt hazahúzza, a jelennek nincs rá szüksége, és jövőt sem álmodhat ott. Élete vívódás a szerelem és a honvágy között. Hogy a két nagy érzelem közül melyik győz - erről szól ez a történet. Mi lett volna, ha... - de ahogy a történelemben, az ember életében sincs "ha". Érzelmeink és dilemmáink viszont minden korban, nemzedékről nemzedékre ugyanazok, legfeljebb a hangsúly helyeződik át máshová.

Farkas Márta - Az ​egyetlen
Farkas ​Márta új kötete két kisregényt foglal magába. Az első és egyetlen keserűen induló és keserűen végződő szerelmi történet az 1960-as évekből. Egy gimnazista lány önállósulási kísérlete a család, az őt imádó idősebb hódoló és az általa imádott, hozzá talán nem is méltó gazdag, elkényeztetett, buta szépfiú érzelmi szorításából. A kisregény eleven színek kel idézi fel az úgynevezett konszolidáció korát, hangulatát, légkörét. Olga életében pedig előttünk születik meg és ér véget az első és egyetlen szerelem. A Rémtörténet címe nem túlzás. A negyvenes évek végétől induló és máig ívelő történet egy család történelmi és egyéni tragédiáit vonultatja fel. Már-már azt hihetnénk, szemléltető példa ez történelmünk sötét oldalairól. Az alakok hitelessége és az események sodrása azonban újra és újra rádöbbent minket, hogy amit olvasunk, valóság; az ábrázolás túlzásai nem az író fantáziájának túlzásaiból fakadnak. Nem tudom, mit várok attól, ha visszamegyek, és minden folytatódik úgy, ahogy eddig volt. De ha nem megyek vissza, soha nem lesz alkalmam... mire is? Mire nem lesz alkalmam? Hisz csak a düh dolgozik bennem, hogy ezt a tökfilkót, igen, ezt a tökfilkót én annyira szerettem, ő meg... Szóval visszamentem. Ugyanúgy elfogott a szorongás az ajtajuk előtt, mint fél éven keresztül mindennap. De most már csak attól tartottam, hogy vissza ne térjen az a régi érzés, ha meglátom, ha meglátom, hogy milyen szép. Hogy ne hasson rám a szépsége. Mert ha nem hat rám többé, akkor nyert ügyem van... Nem tudtam, mit akarok megnyerni, csak azt tudtam, hogy nem szabad alulmaradnom valami nem létező küzdelemben. Vagy a szerelem mindig küzdelem? Őrület. Akkor minek, ha nem hoz nyugalmat, békét, harmóniát? Ha csak dühödt szenvedés az egész, harc, közelharc. Igen, ez a helyes kifejezés - gondoltam igen büszkén magamra, hogy ilyen jó szót találtam. (Az első és egyetlen) - De hát anyuka... - kezdte volna anya, de az öregasszony belé fojtotta a szót. - Akkor megöllek. A boltos, az a kis rongy ember, a boltos... a boltos azt mondta, hogy a fiam... azt mondta, hogy a fiam vett egy üveg... egy üveg, igen egy egész üveg... egy félliteres üveg rumot. Az én fiam... mert nem akart hazajönni... mert elege volt belőled meg a két porontyodból... ó, igen, nem csodálom! Hát ilyen sorsot szántam én neki? Ilyet? Egy putriban, éhezni, fát vágni, kölyöksírást hallgatni, meg egy piszkafát ölelni? Hát ilyet? Ha meghalt a fiam... és ha megtalálom a holttestét... az én szerelmes fiam holttestét... akkor én téged megöllek - vitte le a hangot, és megint bódultan eldőlt ott térdeltében az ágy előtt. (Rémtörténet)

Farkas Márta - Csak ​egy élet
"Farkas ​Márta története napjainkban szokatlan műfaj: hétköznapi krónika. Krónikát híres emberekről, nagy történelmi eseményekről szoktak írni. Szerzőnk fellázad - s ezt már művének címével is jelzi: Csak egy élet... ha úgy tetszik, átlagos élet, hiszen 1900 és 1956 között sokan megélhettek hasonló sorsot: de csak hasonlót, és nem ugyanazt. Minden teremtett lélek egyéniség, Isten nem gyárt szériában. Az olvasó ráismerhet saját tapasztalataira, de egyúttal megcsodálhatja a variációk sokaságát is. Egy különleges, egyszerűségében is sokszínű asszony, a boldogtalan lelkészné boldogságra, élő hitre vágyó, fodros vöröshajú lánya küzd a fennmaradásért - amíg a magyarságot, az országot csapás csapás után éri. Az első világháború után a megcsonkolt hazát hamarosan utoléri a második nagy világégés: a nyilas terror, majd a bolsevik diktatúra. A szereplők teszik a jót, amit tehetnek: mentik az üldözötteket, szülnek és temetnek. Átmegy rajtuk az idő vasszekere. S mintegy jelképesen: a sokat szenvedett Lilla (a nagymama) 1956-ban a Parlament előtt veszíti életét. Fő- és mellékszereplők - Farkas Márta megérteti az olvasóval - itt voltak, hazai közegből szakította ki őket a világvihar. De talán az utódokkal sikerül megértetni, a csendes tragédiáknak is nyoma marad. Nincs hiábavaló élet, nincs kis és nagy ember az Isten mérlegén, mert ott nem az anyag, hanem a lélek súlyát mérik." Jókai Anna

Farkas Márta - Golden ​retriever
Házi ​kedvenceink sorozat második részében a golden retriever kutyákról tudhatunk meg minden fontos dolgot, mint például: megismerhetjük történetüket, fejlődésüket, kaphatunk a tartásával kapcsolatos jó tanácsokat, és megtudhatjuk, hogy érdemes e kiképezni, tanítani ezt a fajtát. Farkas Márta: Tikotta golden retriever kennel http://www.flawlesscarriens.hu/

Kollekciók