Ajax-loader

Kahána Mózes könyvei a rukkolán


Kahána Mózes - Lemegy ​a nap
A ​Lemegy a nap a magánélet mozzanatait, a szerelem, házasság, gyereknevelés gondjait helyezi előtérbe, ezek rajzába illeszti a nagyobb közösség dolgait. Az író megértő s elnéző mosollyal számol be a hajdani gazdák, szegényparasztok és földnélküli zsellérek első tétova lépéseiről az új viszonyok között, s közös gazdaságban.

Kahána Mózes - Két ​nő egy képen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Szabadság, ​szerelem
Az ​élet sodrásában az emberek olyan bonyodalmakkal kerülhetnek szembe, amelyekből nem látszik kiút, megoldás. A regény cselekménye a kis Moldovai Szovjetköztársaságban az ötvenes években játszódik. A háborúban férjüket, jegyesüket vesztett nők legsúlyosabb problémája a férfihiány volt. Marica Csercsel, regényünk főhősnője jegyesét vesztette, s vigasztalanságában, társkereső vergődésében, tilosba téved: barátnője és jótevője férjének, két gyerek apjának, Pavel Bragarnak szerelmese lesz. A két életút elkerülhetetlenül összefonódik. De lehet-e boldogság ilyen áron? Ennél is súlyosabb problémák bonyolítják tovább a szereplők sorsát: közéletükben, munkahelyükön, pártszervezetben. Pavel Bragar kénytelen megkerülni tájékozatlan és felkészületlen közvetlen feletteseit, hogy megvédje a közösség érdekeit és a párt becsületét. De lehet-e fegyelemsértéssel védeni a közösség érdekeit? A konfliktusok csak látszólag megoldhatatlanok, de amíg a regény hősei ráeszmélnek erre, drámai epizódok hosszú során át fokozódik a feszültség.

Kahána Mózes - Nagy ​időknek kis embere
"Nem ​volt - ma sincs - áttekintésem a nagy történelmi események felett... kis embere voltam azoknak a nagy időknek" - írta szigorú igényességgel egyik emlékező írásában Kahána Mózes. A nagy idők eseményeinek e visszaemlékezésekből feltáruló szuggessztív krónikája, a harcostársak hiteles portréi, a cikkek, a hozzászólások kordokumentális értéke megérdemli, hogy a mai olvasó is megismerkedjék velük.

Kahána Mózes - Szélhordta ​magyarok
A ​Szélhordta magyarok az erdélyi korszak élményeit idézi föl - e novellák mind a nagy hírű Korunk hasábjain jelentek meg annak idején -; a Szovjetföldön című ciklus a Moldovai Köztársaság fővárosában, Kisinyovban, Kárpátalja központjában, Ungváron, illetve a szovjet fővárosban, Moszkvában a háború utáni tapasztalatok alapján keletkezett írásokat gyűjti egybe; végül a Késő szüret az idős író fiatalos alkotókedvének bizonyítéka - a legújabb termés. Ezeknek az írásoknak megkülönböztető jegyük a témaválasztás eredetisége; divatos szóval úgy mondhatnánk: információs érdekességük, értékük is van, a környezet, a tárgy, a jellemek a hétköznapok kohóiban formálódnak ugyan, ám a novellák mégis ismeretlen világokat fedeznek föl az olvasó számára. Ha az ízes nyelvi fordulatokkal teletűzdelt, olvasmányos stílus erényéről nem is szólnánk, már maga ez a témákban rejlő felfedezés-feltárás is izgalmas könyvvé tenné Kahána Mózes novellás kötetét. Az anekdota műfaji komponáló elvét a realista elbeszélésmód erényeivel szerencsésen ötvöző írói módszer egyéni, utánozhatatlan atmoszférát teremt e kötet valamennyi értékes írásában.

Kahána Mózes - Földön, ​földalatt
Földön, ​földalatt című kötete egy regényt (Hat nap és a hetedik) és több elbeszélést foglal magába. Az erdélyi magyar és román munkások, parasztok, kommunista pártmunkások élete, mai szocialista világunk ős- és hőskorának megrázó eseményei elevenednek meg a különböző történetekben. Külön ciklus szól a háború alatti és külön a háború utáni Szovjet-Moldova és Kárpátalja életéről.

Kahána Mózes - Biharvári ​taktika
E ​könyv végén két dátum olvasható: Doftana, 1928 és Budapest, 1965. De a két évszám nem azt jelenti, hogy e regény harminchét éven át íródott, hanem azt, hogy szerzője első változatát a királyi Románia hírhedt politikai börtönében vetette papírra, ezt azonban, melyet a magyar olvasóközönség most kézhez kap, a hajdani élmények és tapasztalatok, valamint a régi kézirat felhasználásával hosszú, kényszerű távollét után hazatérve írta meg. Az idősebb nemzedék tagjai közül talán is könnyűszerrel megfejtik a regény enyhén megváltoztatott nevű színhelyeit, ráismernek egyes szereplőire. Kahána Mózes valóban az erdélyi munkásmozgalom elpusztult és életben maradt hőseinek akart könyvével emléket állítani. De nem csak nekik. Hanem elsősorban a munkásmozgalomnak, elpusztíthatatlan erejének, meg nem alkuvó harcosságának. Ezért is több, mint dokumentumregény ez a könyv: az olvasó észre sem veszi, máris mintha maga is ott vitatkozna a "biharvári" lelkes, mindenre elszánt fiatalokkal: a nagyhangú Szájassal, tanulni vágyó, gyenge testű, de erős lelkű társával, a kis zilahi parasztlányból lett kommunista ifjúmunkáslánnyal, az ügyért szerelmét is feláldozó Ferivel.

Kahána Mózes - A ​Kárpátok alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Tarackos ​/ Hat nap és a hetedik / Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Nyugtalan ​esztendő
A ​szerző ezt a regényét 1963-ban írta moldován nyelven, de akkor nem jelentette meg; könyvének ez a magyar változata tehát első megjelenése is egyszersmind. Regényének cselekménye 1956-ban játszódik, egy moldován faluban, s központjában egy szenvedélyes, a falu megítélése szerint rendhagyó szerelem áll. Nemcsak ez a sok vihart kavaró szerelem élezi ki az ellentéteket a falu idősebb és ifjabb nemzedéke, a régimódin gondolkodó és korszerűbb látásmódú falusiak között, de a magyarországi eseményekről érkező hírek is zavart keltenek az amúgy is nyugtalan faluban. A mindvégig izgalmas, érdekfeszítő regény olyan világot ábrázol, melyről a magyar olvasó eddig elég keveset hallott: Moldavia egyik kis falujának mozgalmas életéről rajzol, nagy művészettel, megragadó képet.

Kahána Mózes - Univerzum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Hat ​nap és a hetedik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Íratlan ​könyvek könyve
Kahána ​Mózes emlékezéseinek, "életregényének" első része ez a könyv: a délkelet-erdélyi, "barcasági" gyerekkortól az iskoláztatás, majd a világháború évein át a forradalmakig, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig (a tudat és öntudat fejlődését nézve az első világra csodálkozásoktól, majd az ösztönös lázongástól a kommunistává levésig) vezeti az olvasót. A hegyvidéki falvak küzdelmes életű emberei: erdei munkások, kallódó iparosok és értelmiségiek között, az ő beszédjükre figyelve tájékozódik világra nyíló lélekkel a hajdani kisfiú, és keresi a felnőttek sokféle "igaza" és indulata mögött az egyetlen szép igazságot, amellyel az életnek indulhat... A szülőfalu, a család fájdalmas útravalója kíséri a városi (marosvásárhelyi) középiskolába, ahol szembekerül a történelemmel, a század eleji társadalom fonákságaival, a nagy összefüggésekkel... hogy aztán félig gyerekfejjel megjárja az első világháború kegyetlen, eszméltető iskoláját is. Az ifjúkor romantikus és nyers szerelmei, a költővé levés izgalmai, a kor jelentős egyéniségeivel való találkozások, a lírai megidézés, az egész pályát tudatosító emlékezés nagy feszültségű közegében jelennek meg.

Kahána Mózes - Sóvárgások ​könyve
Kahána ​Mózes "életregényének" - vallomásainak és memoárjainak - harmadik kötetét tartja kezében az olvasó. 1926-tól a negyvenes évek elejéig eltelt másfél évtizedet idézi meg életéből a szerző: azt az időszakot, amelyet joggal nevezhetne élete leggyötrelmesebb, rendre új és új megpróbáltatásokat, szenvedéseket, gondokat hozó fejezetének. A romániai börtönökben fél lábbal, csaknem végig mankóval járva "kitöltött" esztendők krónikája méltó emléket állít a meggyötört kommunisták életének, egyszersmind hézagpótlóan mutatja a burzsoá börtönrendszer belső életét, emberpusztításra szervezett mechanizmusát. Nem sokkal könnyebbek azonban a börtönön kívül töltött évek sem: a forradalmi munkásmozgalom seregnyi feladatával, etikai problémájával, egy hányódásra és gyakori hontalanságra ítélt forradalmár útkereső emésztődéseivel. Kahána Mózes könyvének fejezetei nagy segítséget adnak ahhoz, hogy árnyaltabban láthassuk a közép-európai munkásmozgalom sajátos gondjait, a kommunista emigrációs irodalom nehéz, válságos évtizedét a második világháborúig. S az egész könyvet jellemzi a konfliktusokon, szenvedéseken átmentett, megóvott hűség a fiatalon választott eszményekhez és célkitűzésekhez.

Kahána Mózes - Én ​te ő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kahána Mózes - Legyen ​másként
Történelmének ​kétségkívül legdrámaibb, legfordulatosabb korszakát élte át a harmincas-negyvenes évek fordulóján a hegy-völgyes kis Besszarábia, az egykori orosz kormányzóság. A szovjet kormány követelésére 1940-ben a román király megszálló csapatai ellenállás nélkül kivonultak ugyan az országból, de amikor a fasiszta német hadsereg megtámadta a Szovjetuniót, ismét a megtorlásra éhes reakció uralma alá került a terület. Végleges felszabadulására csak a háború befejeztével került sor: Besszarábia a Szovjetunió szövetséges köztársasága lett. A kis moldován nép sorsának ezt a történelmi változását írja meg a szépíró tollával a szerző; regényének különös érdekességet ad, hogy Kahána Mózes a szemtanú hitelességével, az ábrázolt események hajdani cselekvő részeseként tolmácsolja a drámai fordulatokban bővelkedő történetet. A szerző egyéni sorsok, összecsapások, szerelmek, gyűlölségek elbeszélőjeként hiteles képet rajzol egy igazáért küzdő kis nép magáratalálásáról.

Kahána Mózes - A ​boldog élet könyve
Kötetünk ​hetvennégy éves írója életének húszas éveiben tapasztalhatta, végigélhette a győzelem mámoros időszakát, a szocialista haza védelmének drámai napjait, majd az emigráció keserű esztendeit Bécsben, itthon, Romániában – minden helyzetben megszállottan keresve a forradalmárság, a kommunista cselekvés normáit, etikáját. Az író mai szemmel követi régi önmaga tetteit és hányattatásait, elfogulatlan ítélkezőként, de egyszersmind bölcsen szóhoz juttatva a sokat töprengő, de a kommunista feladatokat mindig nagy emberi lendülettel vállaló ifjút, akit a mai olvasó szeretetébe ajánl. Az írót most is az őszinteség, az igazat mondás kötelezettségének átélése, az utólagos, szépítő önkorrekciókat következetesen elutasító vallomásosság jellemzi. A közép-európai forradalmi munkásmozgalom és a korabeli irodalmi élet számos érdekes eseményének, eddig kevéssé ismert epizódjának megidézése a könyvet fontos kordokumentummá avatja.

Kahána Mózes - Tarackos
Hol ​volt, hol nem volt ... Ami ebben a könyvben el van mondva, olyan messze került mai életünktől, oly távoli múltba ment végbe, hogy emlékezésem, képzeletem már az Óperenciás tengeren túli mesevilágba visz el, ha rágondolok... Azok az emberek, akik ebben a könyvben (álnéven) szerepelnek és akkor már felnőttek voltak, ma agg veteránok, vagy már nem élnek... Még ifjan mentek el az első világháborúba és meglett férfiakként tértek vissza, de nem azért, hogy békében megcsaládosodjanak, s ott folytassák, ahol abbahagyták, hanem azzal a gondolattal is, hogy majd otthon "rendet csinálnak", hogy a háborúban, nagyvilágban, forradalmak alatt megokosodott és öntudatosodott fejükkel a munkások javára hasznosítják a szerzett tapasztalatokat... Ezeknek osztálydühös és mégis boldogító szelleme uralta-vezette ceruzámat írás közben. Ragaszkodva az elbeszélőktől hallottakhoz s látott valósághoz, az elmondók stílusához, krónikámat pártos elfogultságom mellett hevítette személyes rálátásom és beleérzésem melege is, mai szóval: líraiság. Írásom tehát ennyiben szubjektív írásmű, a politikai lírának prózai formája. És mégis tárgyias és tárgyilagos is, igaz valóságot kifejező... Így illeszkedik be e krónika az akkori évek proletár irodalmi kórusába.

Kollekciók