Ajax-loader

Illés Endre könyvei a rukkolán


Covers_128900
elérhető
0

Illés Endre - Dilaudid
"Dé ​rákiáltott: - Ha ellenkezel, ellöklek. - Lökj el. - Oxigénhiánytól dobogott a szívünk, a megsűrűsödött levegő rájuk borult, mint egy súlyos halászháló. A férfi végre felocsúdott, hátrált. - Bocsáss meg, már nem tudom mit beszélek. De emlékezz!... Az enyém voltál, meztelenül voltál az enyém. Nem tagadhatod meg tőlem, amit most kérek. Magadat sem tagadtad meg. - Ezt most megtagadom. - Ha nagyon kérlek... - Hiába. - Ha esküszöm, hogy halogatni fogom az utolsó pillanatig? - Honnan tudhatnád, melyik az utolsó pillanat? - Lulónál pontosan tudtam. - Mert megmondták. De neked ki mondja meg? - Akár te is. - Tiltja az esküm. - Dé ismét felcsattant, de már fáradt volt. - Hülye vagy. - Már mondtad egyszer. Leültek, talán tíz percig hallgattak, azután Dé felállt, mintha szédült volna, tekintetével az előszoba ajtaját kereste, s megindult..."

Illés Endre - Történet ​a szerelemről és a halálról
Szávitrinak, ​a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt "régidőt", amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki, s egyszerre volt hajnal, meg a hajnalnak istene, halál, meg a halálnak istene, s ezek az istenek minduntalan elkeveredtek az emberekkel, oly természetesen és közvetlenül, mint a szél, a fény, a fű, egy virágzó fa, egy óriás hegy vagy a messzi tenger. Indiában imák, varázsmondások, himnuszok, énekeskönyvek, bölcseleti szabályok s óriás-költemények őrzik ezt a világot.

Illés Endre - Névtelen ​levelek
Új ​igazgató kerül egy képzeletbeli intézmény élére. Közvetlen munkatársai ellen névtelen, rágalmazó levelek érkeznek. Az igazgató kinyomozza, ki a névtelen gyalázkodó, majd lemond az igazgatói székről.

Illés Endre - A ​fele komédia
A ​nemcsak maradandó élményt, de mulatságot, önfeledt szórakozást is nyújtó könyv Illés Endre színházát mutatja be: a rivaldafényben pergő drámát vagy komédiát s a nézőtérről láthatatlan, kulisszák mögötti világot. Illés Endre ugyanis, mielőtt felgördülne a függöny a Törtetők, az Egyszárnyú madarak vagy a Hazugok színpadán, elbeszéli a nézőnek a darab keletkezésének, bemutatásának történetét, elmagyarázza az előadás rendezői-színészi jellegzetességeit s a hajdani bemutatókat követő kritikai visszhang rejtélyeit, a dráma s az előadás utóéletét.

Illés Endre - "...talpig ​nehéz hűségbe"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Vas István - Trisztán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Örvények ​között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Erős ​fényben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Két ​oroszlán között
A ​kötetnek, mely Illés Endre világirodalmi témájú tanulmányait, jegyzeteit s a hétköznapot a művészet ünnepéig meghosszabbító városképeit tartaImazza, annyi hőse van, mint egy klasszikus regénytrilógiának. S olyan hús-vér elevenek is, nemcsak a főszereplők, Stendhal, Maugham, Csehov és Gorkij, Maurlac, de az epizódisták is, Ibsen, Hauptmann, Strinberg, Nerval, Oraves, Jammes, bár kevesebb teret kapnak az írótól, elég nekik egyetlen gyors és biztos kézzel felvázolt jelenet, máris előttünk állnak, s bemutatják magukat teljes emberi-írói mivoltukban. A nevek sorrendje talán meglepő, de az író hosszas töprengés, többszöri próba után a szerkezet alapelvként saját “alaprajzát’ választotta. “Miért ne mutatnám be írásaimat abban a rendben, ahogyan tájékozódás, kedv, alkalom, a kor és a véletlen életre hívta Őket’- írja. - Tudom, ez is veszélyes labirintus. De múltakat idéző vallomás Is.”

Illés Endre - Szerelmeim, ​évek múlva
Illés ​Endre töprengései, emlékezései újból és újból előhívják, a múltból szerelmeit, azokhoz az alkotókat, pályatársakat, akikhez a szónak legemberibb értelmében köze - éltetően köze van. Megidézi őket egy-egy ismerős helyzet, gesztus, egy előkerült feljegyzés, egy írásuk újraolvasása. Élettel telnek ismét a kapcsolatok Illés Endre tolla alatt, az érzékeny esszékben érezhető közelségben kerül az olvasóhoz Ady Endre, Hatvany Lajos, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula... A Szerelmeim, évek múlva ciklus lapjain szemébe nézhetünk azoknak, akiknek emberarca egyre elmosódottabbá vált az irodalomtörténeti időben. A halál, a halálra való készülés változatait kutatják, az elmúlás jelentését latolgatják, a családi élet konfliktusait elemzik a Tussal, krétával ciklus drámai feszültségű írásai. A kötet záróegységének, a Mozaik-nak esszéi, pillanatképei, jegyzetlapjai pedig a bensőséges valóságélmény megjelenítése mellet betekintést engednek Illés Endre írói-gondolkodói világnak rejtettebb, műformát megelőző rétegeibe is.

Illés Endre - Árnyékrajzok
"Ha ​ahhoz értő ember a falon leveszi árnyékodat... - írja Kazinczy egyik levelében, s a félmondat máris elárulja, hogyan készül az árnyékrajz. Nem kell hozzá vászon, festék, ecset - és idő. Szén és színes kréták sem kellenek. Fadúc sem, rézlap sem. A fekete árnyék kell. És az a néhány pillanat, amíg a fekete papírból az olló kivágja modellünk árnyékát. És mégsem pillanatfelvétel. Nem azt rögzíti, amit a következő pillanat már leronthat - a múlékonyságot. Minden árnyékrajz olyasmit mond el, amit évek, évtizedek formáltak egy emberből. Az örökséget, az alkatot, a jellemet sejteti. Igaz, csak a körvonalait - de mégis az állandót. Az árnyékrajz paradoxonja: a pillanatban a megmaradó" - magyarázza, jellemzi Illés Endre új könyvének műfaját.

Illés Endre - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Írók, ​színészek, dilettánsok
Illés ​Endre Író, műfordító, könyvkiadó igazgató, 1937-ben és 1939-ben Baumgarten-díjas (1937, 1939). József Attila-díjas (1962, 1978), Kossuth-díjas (1963). Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor. „Az ő klinikáján írta azokat az anamnéziseket, amelyek egy életre megtanították a fegyelmezettség, pontosság írói erényeire. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel, a Pesti Naplóban és az Estben jelentek meg első elbeszélései és tárcái.” Az érett elbeszélő biztonságával elemezi az emberi érzéseket. A Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozik. Írásainak alapélménye akárcsak Márai Sándoré: „a hazai fejlődés felemás volta; a gyökértelen, a dzsentrit ideáljának valló városi és vidéki középosztály mentalitását jelenítette meg éleslátással, finom iróniával.” 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője, 1950-ben eltávolítják, jóval később annak utódja, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója. „Az irodalomba a Krétarajzok c. esszékötetével tért vissza (Bp., 1957), melyben fölidézte azokat a XX. sz.-i írókat, akik hosszú ideig feledésre voltak kárhoztatva, vagy életművüket csonkán méltatta a kor irodalomtudománya.”

Illés Endre - Belvárosi ​karácsony
Illés ​Endre (1902-1986) kritikus, elbeszélő, drámaíró. Íróként a világ érdekelte, amelyben élt, s amelynek hőseit ismerte; a tegnapi világ, a háború előtti és a háború utáni Magyarország. Találóan állapította meg róla Sőtér István, hogy "az írónak nem elég éleslátónak lennie: érzéke kell legyen az árnyalatok iránt is! Illés Endre talán egyedüli írónk, aki ezzel az érzékkel bír... irodalmat varázsol abból az anyagból, amelyhez valamilyen megíratlan törvény szerint csak sznoboknak vagy szórakoztató regények íróinak szabad nyúlniuk. Amíg mások a falut vagy legalábbis a kisvárost fedezték föl, ő felfedezte a belvárost. Mégpedig nem is dandyként, hanem íróként."

Illés Endre - Gellérthegyi ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Kettős ​kör
Illés ​Endre új könyve novellákat, az esszé és tárca műfaját ötvöző emlékezéseket, egy lírai ihletésű mesét tartalmaz, és a Türelmetlen szeretők című háromfelvonásos színművet. A műfajok változatosak, de a kötetet egységessé teszik a problémák, amelyek az írót izgatják, s amelyek megoldására vállalkozott. Az emberi kapcsolatok törvényeit kutatja, melyek nemcsak tükröződnek az emberek sorsán keresztül, hanem befolyásolják és alakítják is azt. Az ember, aki nem tud vagy - önmagát csalva - nem akar azonosulni korával, tehetetlenül botladozik a tragédia felé, mert idegen abban a világban, amiben él. Szinte minden novellájában a hős egész élete, múltja és jelene egy pillanatban sűrül össze, s ez a pillanat reflektorfénybe borítja létének értelmét, mely eddig alig sejtett titok volt. És ez a lényeges pillanat kimondatlanul is társadalmi tanulság kifejezője lesz, magától értetődően, minden erőszakolt poentírozottság nélkül.

Illés Endre - Szigorlat
Ez ​a kötet töredékes vallomás is. Vallomás ifjúságomról, egy elsüllyedt földrészről. Töredékes bírálat egy elmúlt korról, melynek léte visszatekintve - már csak néhány pillanat. De ez a kor, ezek az emberek egy-egy pillanatra még mindig visszatérnek. Olyan évtizedeken éltem akkor, amikor elég gyakran és elég sokféle hazugsággal találkozhattam. Meg kellett gyűlölnöm a hazugságot. Kissé romantikus az ige? Mondhatom tárgyilagosabban is: émelyedtem, borzolódtam minden hazugságtól. Ellenállásra ingerelt, leleplezésre kényszerített... Engem mindig a forrásvidéke érdekelt. A hazugság forrásvidéke. Hogyan, milyen álarcok mögött jelentkezik. Mert a nagy történelmi tablókban a hazugság már meztelen. De én jóval előbb szerettem volna ezt az álarcot letépni, akkor, amikor látszólag még csak néhány ember ügyéről van szó... Magam is megírtam, kritikusaim is többször elmondták rólam: orvos akartam lenni. Megtanultam minden megtanulhatót. Szenvedélyesen érdekelt az emberi test, egészségesen is, sérülten is. Nem a gyakorlat, nem a gyógyítás szépsége vonzott, hanem a diagnózis. Az izgalmas erőfeszítés, hogy egy felborult rendben tájékozódni tudjunk, s megkeressük egy új rendezés lehetőségeit. Mint író: diagnózisok megírására vállalkoztam. Tulajdonképpen két címet szeretnék írni erre a könyvre. Történetek az emberi testről - ez az első cím. És a második: Szigorlat. A magam és a kor vizsgája. A most induló életműsorozat első kötetét a válogatott novellák töltik meg. A Magvető Könyvkiadó nagy adósságot ró le Illés Endre összes műveinek közkinccsé tételével. Az író az új magyar próza élvonalához tartozik. A vállalkozáshoz a formátum - Kass János ízlésesen egyszerű, geometrikus kötésterve - is méltó. (Magvető Könyvkiadó 1969.)

Illés Endre - Krétarajzok
Vallomás, ​ha tanulmányokból, bírálatokból, sikerült, szorongatóan élvezetes színházi esték beszámolóiból ismerjük is meg Illés Endrét - az írót. Igazi, velejéig esszé-kötet! Az íróbarátokról, az egyedül-való nagy elődökről, akiket szeret, és akiket mégis vagy éppen ezért kajánul, a kitűnő vívó könnyedén elegáns apró tőrszúrásaival karcol meg a bőrfelszínen vagy akár mélyebben is. A kedves, nagyon szeretett, okos, párakönnyeden bölcselkedő, vonzó Kosztolányit vagy „az első élmény” erejével mindig ható Ambrus Zoltánt. Babits, Schöpflin, Móricz, Bartók, Csehov, József Attila - mind-mind előtűnnek, s a nagy franciák, Maupassant és Stendhal. Hozzájuk csak a legféltettebb tisztelés, megbecsülés ér fel, s így a nemesen tiszta szeretet áttetszően fénylik át a róluk szóló írásokon. Persze Illés ott van elemében, ahol cinkosan hunyorítva a megértő olvasóra teríthet le egy-egy híres vadat, Szomoryt vagy éppen P. Morand-t stb. Mindig emberközelbe hozza az írókat, s emberségükre, jellemükre vagy művészi elgondolásaikra mutató személyes impresszióit is elmondja, nem úgy kosztolányisan „Széchenyi bőrdíványára fekve”, hanem az írói szervezet konstrukcióit meglesve. Változatos, színes és tanulságos könyv: írói portrék, csontig hasító kritikák és jegyzetek művekről, színházról, színészekről, ami nem kevéssé éppen azért olyan érdekes, mert egy jó író és jó kritikus Illés Endre irodalmi ízlését mutatják.

Illés Endre - Halandók ​I-II.
"Nézz ​körül, kedvesem. A halál sűrít! A létezés szikrázik a haláltól. Ő ad feszültséget az életünknek, nélküle széthullanánk." Ez a feszültség izzik a Kossuth-díjas Illés Endre írásaiban, melyben "halandókat" - minket, embereket - idéz meg. A kötet - az író elbeszéléseinek eddigi legteljesebb válogatása - lapjain emlékek, pillanatképek, tájak villannak fel; s mindennek középpontjában az emberi sors egy-egy sűrített pillanata. Létezésünk-életünk hétköznapinak tűnhető mély titkait mutatja meg Illés Endre; novelláiban, az "emberteremtés legalkalmasabb kísérleti laboratóriumaiban" pontosan "diagnosztizál", s szűkszavúan szól. Az elmondottak mögött ott van a folytatás lehetősége, az "árnyéknovella"; az író "azt a bizonytalan halmazállapotot" mutatja meg, "amikor a túltelített oldatból kiválik a kristály". Újra- és újraolvasva az elbeszéléseket, új és új igazságokat, szépségeket fedezhetünk föl bennük, s közben sokféleképpen tudatosulnak, értelmeződhetnek az író bevezető szavai: "... kimért az időnk, nem lustulhatunk el... ragadd meg, szorítsd magadhoz, ami szép volt. Többé nem ismétlődik meg. A halál felelősségre tanít. Ami rosszat tettünk, ritkán tehetjük jóvá... Nézz körül, kedvesem. A halál sűrít! A létezés szikrázik a haláltól. Ő ad feszültséget az életünknek, nélküle széthullanánk."

Illés Endre - Stendhal
Szeretettel, ​magával ragadóan mesél Illés Endre Stendhalról esszéjében. Megismerhetjük Stendhal életét, műveit és alkotó munkájának körülményeit. Hű tolmácsolásában részesei lehetünk a kornak, melyben e művek keletkeztek. Anekdoták, érdekességek, levéltöredékek teszik teljessé az írást. A tények ismertetésén felül Illés Endre nem titkolt célja, hogy megszerettesse és megértesse Stendhalt és műveit. „A Stendhal-fordító nem lehet eléggé éber: tolmácsolnia kell az író szavait – de megismétlem, nem írhat le teljes értékű főneveket vagy igéket Stendhalról vagy a Stendhal hősök érzelmeiről, jelleméről, elhatározásairól, tetteiről – a szavakat és érzelmeket rögtön törtté kell átalakítania.”

Illés Endre - Szávitri
"Szávitrinak, ​a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak a története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt régidőt, amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppekből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki... Szávitri története apró tisztás a Mahábhárata ősrengetegében. Beleszőtt kicsi mese. Egy pillangószárny rebbenése. Mindössze háromszáz sor a kétszázezerből." Ezt a mesét dolgozta fel Illés Endre mesteri módon - megőrizve, felidézve az eredeti mű költőiségét, hangulatát.

Illés Endre - Ezüstpénz
Illés ​Endre új kötetében bebizonyítja, hogy a férfi semmivel sem kevésbé bonyolult lelki képlet. Az Ezüstpénz finom mívű írásai ilyen módon mintegy kiegészítik a Méhrajzás esszéit, novelláit, és "feleselnek" is azokkal. E válogatás Illés Endre gazdag kisprózai életművét új fénytörésben mutatja be.

Illés Endre - A ​tövisszúró
Illés ​Endre új könyvének írásai: változatok egy témára, változatok egy dallamra, a szerelemre. "Sokáig tűnődtem, milyen címet is írjak erre a kötetre? - olvassuk a bevezetőben. - Szavakat, félmondatokat irkáltam egy papírlapra, s rögtön át is húztam őket... Végül, legeslegvégül egy jelzőt választottam, körüljártam, megforgattam, még bele is vágtam, milyen ízű a vére? - majd a határozott névelővel főnévvé változtattam: a címlapon már így találkozhat vele az olvasó. A tövisszúró. Egyszer sokáig figyeltem. Szép, gesztenyevörös madár. A homloka és a széles szárnyfoltja kékesszürke, a testalja fehérrel árnyalt rózsaszín, fekete farktollaiból kivillan egy fehér csík. Később azt is megtudtam róla: a fák lombjába bújva leselkedik, és nyílegyenesen veti magát áldozatára. Mindig magas lázban ég, telhetetlen. Zsákmányát tüskés bokrok töviseire szúrja. Gyakran álarcot kap maga elé: ha szüksége van rá, még a madarak énekét is utánozza. Sokáig csak madárnak láttam, később jelkép lett. Régi mitológiákban kövérkés, rózsaszín testet öltött, szőke angyalhaja volt, és nyilat lőtt áldozataiba. Az én mitológiám kegyetlenebb lett, karcsúbb, találékonyabb, szebb. A gesztenyevörös látomás felvillantotta fekete szárnytollait. A boldogságba alattomos fájdalmat kevert. És nem feledkezett meg róla, hogy tövisre szúrja, akiket kiválasztott..."

Illés Endre - Méhrajzás
Kötetünk ​új keresztmetszetben mutatja be a novellista Illés Endre pályáját. A Méhrajzás írásainak főszereplője a nő, az örök kiismerhetetlen, a folyton változó; az ezerarcú nő, akiről nem alkotható igazán teljes, hiteles kép soha, csupán egy-egy helyzet, gesztus valóságának pillanatát megragadó vázlat. Most megjelenő félszáz novellájában, rajzában és esszéjében meg-megújuló kísérletet tesz arra Illés Endre, hogy a megfigyelés kérlelhetetlen pontossága, a biztos intuíció és a mérhető emberi melegség segítségével közelebb kerüljön az igéző, a nagy titokhoz.

Illés Endre - Gellérthegyi ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Endre - Napfoltok
Napfoltok ​című könyvében Illés Endre folytatja Szerelmeim, évek múlva címmel megkezdett esszésorozatát. A portrék, árny- és krétarajzok füzére az emlék és a friss értékelés ötvözetében idézi meg a szerző mestereit, barátait: Nagy Lajost, Móricz Zsigmondot, Kassák Lajost, Kosztolányi Dezsőt, Hatvány Lajost, Cs. Szabó Lászlót, Illyés Gyulát, Radnóti Miklóst. S a megidézett írók, költők mögött Illés Endre megeleveníti a kort is, a félmúltat és a jelent, feledhetetlen, villanó pillanatképekben.

Illés Endre - Száz ​történet I-II.
Kossuth-díjas ​írónk három kisregényét és novelláinak válogatott gyűjteményét tartalmazza kötetünk. A három kisregény három szerelem története: a féltékeny szerelem, a besározódó összetartozás és a halállal is megküzdő hűség regénye. A Száz történet - így egybegyűjtve - felidézi legutóbbi harminc évünket, a második világháború előtti évektől a mai napig, mindig az embert állítva fénybe, életének izgalmas pillanataiban. Műfajilag hosszú kísérletsorozat: a mai novella lehetséges változatainak bemutatása, a klasszikus, egyszálú, egymagvú történettől a felbontott emlékképig, a korleírástól a vallomásig, a lírai pillanatfelvételtől a sűrített drámáig, a rajztól és vázlattól a lélektani analízisig, hazai tájakat külföldiekkel váltogatva. Száz különböző történet, amiket mégis egybefűz egyik legjelentősebb írónk változatlan indulatú, bíráló szenvedélye.

Illés Endre - Halandók ​és halhatatlanok
Illés ​Endre jelentős esszéinek és kritikáinak csupán a felét ismerjük. A másik fele töredezett, megfakult újságlapokon,s kéziratpapíron várta a földregnést. Pesdig a modern regény elméletéről és szerkesztésmódjáról, az idő felbontásáról és relativitásáról, az izmusokról, a történelmi regény divatjának elharapózásáról s annak miértjéről vagy a 20. századi írónemzedékek egymást követő és egymással perlekedő útjáról élete utolsó szakaszában közreadhatta volna rég megfogant, időtálló gondolatai,. Nem tette. Csaknem fél évszázad távlatából megismerve ezeket az írásokat, bevallhatjuk, nemigen tévedett. Ítéletei találóak, mércéje pontos.

Illés Endre - Mestereim, ​barátaim, szerelmeim I–II.
Izgalmas ​szellemi kalandozásra invitál Illés Endre esszégyűjteménye. A "helyszín": a magyar és világirodalom tájai, a "szereplők": a mesterek, barátok, szerelmek - költők, írók, festők, zeneszerzők. "Hogy a legfontosabbat elmondjam ezekről az írásokról, Odüsszeusz tapasztalatát kell idéznem. Az ő kalandját a tizenegyedik énekben, abban az éjszakai világban, melyben az ember az elmúlttal és a jövővel találkozik. Az árnyakat hiába kérleljük mézzel, borral, fehér liszttel - némák maradnak. Csak a vértől szólalnak meg. Vérrel kell kínálni minden árnyat, hogy életre keljen, lüktessen a szíve, és kimondja a magáét" - vallja a kötet bevezetőjében az író. A "gellérthegyi éjszakák csendjében" visszatérő "árnyakat" megidézőjük, "oxigént adó vérrel", jelenlétével, elnyomhatatlan érzelmeivel, a szeretet és az indulat szavaival szólaltatja meg. A holtak megelevenednek, a szobrok életre kelnek, személyes ismerősökké válnak: "A sebezhetetlen" Bartók Béla, Bölöni "György az úrmagyar", Tersánszky "a puszpángsíp mestere", "a nyomdász" Kner Imre, Déry Tibor- Odüsszeusz, "a bihari trubadúr" Nadányi Zoltán, Halász Gábor "a kristályszoba lakója", Kemény, "Zsigó báró", "a száműzött angyal" Rimbaud, "a szerelem anatómusa" Maupassant, "Nietzsche tanítványa " Henry de Montherlant - hogy csak néhányat említsünk a "szereplők" közül. A méltán népszerű portrék újra és újra meggyőznek arról, hogy Illés a műfaj mestere.

Illés Endre - Hamisjátékosok
Illés ​Endre a modern magyar novella egyik kivételes tehetségű és kultúrájú mestere. Művészetének talán legjellemzőbb vonása az a kutató, racionális értelem, mely nem elégszik meg a felszín ismeretével, hanem minden létezőnek a titkát kutatja, igazságát vagy igazságtalanságát. Ez a kutató, boncoló értelem nem csak a pszichológia titkait vizsgálja könyörtelen éleslátással és lemeztelenítő őszinteséggel, hanem azt is, ami túlmutat az egyéni lét pszichológiáján, tehát a társadalmi okokat, a közösségi létben gyökerező magyarázatot. De ennek a kutató szigorúságnak a látszólagos objektivitása mélyén szeretet és humanizmus húzódik meg az oktató, a minden feladatnak nekigyürkőző emberi értelem és morál iránt.

Kollekciók