Ajax-loader

V. P. Borovicka könyvei a rukkolán


V. P. Borovicka - Nagy ​bűnesetek
A ​Nagy bűnesetek egytől egyig megtörtént bűncselekmények leírásának gyűjteménye. A műfaj Francois Gayot Pitaval francia jogtudós nevéhez fűződik, aki a XVIII. század elején Cause célébres címmel írta meg korának legnevezetesebb bűneseteit. Azóta az ilyenfajta bűnügyi krónikák - a pitavalok - népszerű olvasmányok, egyszersmind bizonyítékai annak, hogy az élet - sajnos - szörnyűbb, kegyetlenebb vagy rafináltabb bűnügyeket produkál az írói fantáziánál. Az öt világrészre kiterjedő jelentős bűnesetek rekonstrukciója, "utólagos felgöngyölítése" során Borovicka bepillantást enged a modern bűnüldözés történetébe, módszereibe, technikájába, a bűnügyi laboratóriumok és az igazságügyi szakértők felelősségteljes, sokszor egy-egy ember sorsát, életét megpecsételő szerepére. A történetekben megismerkedhetünk a következetes nyomozóval, a magányosan küzdő seriff-fel, a rend fenntartására szövetkezett amerikai vigiláns polgárőrökkel, a híres Kanadai Királyi Lovasrendőrséggel, amely már rég "leszállt a lóról", a korszerű bűnügytechnikai apparátus tagjaival, az ujjlenyomat-szakértők, fotósok, fegyverszakértők, pszichiáterek népes csapatával...

Covers_23850
elérhető
1

V. P. Borovicka - Maffia
...a ​kalaposok munkához láttak. Csuklójánál fogva fölkötötték az egyik mennyezeti gerendára - alig ért le a lába a betonpadlóra. Ököllel verték az arcát, a hasát, a lágyékát, cigarettával égették csupasz mellkasát. A szeme merő véraláfutás lett, az arca lángban égett, a füléből ömlött a vér, de fölemelte a fejét és Maranzano arcába köpött. - Szemét disznó! elmész a szicíliai nénikéddel együtt - hörögte. Kár volt ezt mondania. Salvatore Maranzano, érzékeny ember lévén - képtelen volt az efféle sértéseket zsebre vágni. Különösen most nem, amikor úgysem kockáztatott semmit. Kezébe vett egy kést és elindult a fegyvertelen ember felé...

V. P. Borovicka - Híres ​politikai merényletek
Az ​emberiség történelmének útját az ókortól napjainkig politikai gyilkosságok szegélyezik, a merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt. Gyilkosság elkövetésére vállalkozni azonban nem könnyű. Aki a harcnak ezt a szélsőséges eszközét választja, annak bíznia kell az eredményben, és meggyőződéssel hinnie, hogy célja eléréséhez más út nem vezet. Halturin, Karakozov, a romandikus Charlotte Corday vagy Gavrilo Princip képesek voltak a legnagyobb áldozatra is, mert hitték, hogy tettükkel sikerül megváltoztatniuk a társadalmi rendet. A merénylők közt persze vannak bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiket gyűlölet, bosszú, esetleg túlfűtött becsvágy vagy a hatalomszerzés csalóka reménye sarkall. Hősök-e hát, vagy gyilkosok? Erre a kérdésre keres választ a szerző lebilincselően érdekes, biztos történelmi tudással megírt könyvében. S bár saját bevallása szerint elsősorban olvasmányos könyvvel, politikai gyilkosságok egyfajta pitavaljával akar szolgálni, valójában ennél sokkal többet nyújt: rávilágít a történelem nem egy drámai epizódjára, amelyek a kor tükreként segítenek meérteni a nagy történelmi összefüggéseket.

V. P. Borovicka - A ​világ leghíresebb merényletei
Az ​emberiség történelmének útját politikai gyilkosságok szegélyezik. A merénylet: politikai okokból elkövetett gyilkos támadás közéleti személyiségek ellen. A merénylők azonban nemcsak politikai indítékokból ölnek. Akadnak közöttük bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó, közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiknek ugyan tele van a szájuk tetszetős vagy hamis jelszavakkal jogról és igazságról, ám e jelszavak értelmét nem fogják fel. Egyeseket beteges hatalomvágy sarkall, mások csupán publicitásra vágynak.

V. P. Borovicka - Merénylők ​és áldozatok
V. ​.P. Borovička újabb könyve voltaképpen a Híres politikai merényletek folytatása, csak Bratislava időben lép tovább: a XX. század második felébe. Tizenkilenc politikai merénylet eseményeit idézi fel, betekintést nyújtva a gyilkosságok hátterébe is. Könyvéről maga a szerző így ír: "Nem írtam történelmi művet, sem szociológiai tanulmányt. Csak meg-megálltam a közelmúlt történetének útkereszteződésein, és magammal invitáltam az olvasót is. Drámai történetekkel igyekeztem felhívni a figyelmét a ma vagy a tegnap eseményeire.

V. P. Borovicka - Hanussen, ​avagy Hitler látnokának halála
V. ​P. Borovicka a legolvasottabb cseh kortárs írók közé tartozik. Könyvei már 110 kiadásban jelentek meg, összpéldányszámuk meghaladja a négymillió-hatszázezret, és tizenhat nyelvre fordították le őket. Az alábbi művek: Híres politikai merényletek (magyarul is megjelent), Maffiák, Perek, melyek felháborították a világot. Államérdekből elkövetett gyilkosságok, de a négykötetes Nagy bűnesetek és a Scotland Yard beavatkozik. A Párizsi Sűreté nyomoz. Az FBI nagy esetei. Az Interpol híres esetei - messze földre eljutottak. Az író írja önmagáról: "Munkásságom során komoly, megrázó és sokszor tragikus és kényes témákkal foglalkozom, melyek tanulmányozása és feldolgozása sok időbe és fáradságba kerül. De egyáltalán nem vagyok borúlátó, ellenkezőleg: rendíthetetlen optimista vagyok. Szeretem az életet mindazzal együtt, ami hozzátartozik, a humort és mindenfajta vidámságot, minden körülmények közt igyekszem a napos oldalra kerülni. Ezért írok filmkomédiákat, hangjátékokat, tévésorozatokat. Szeretem a gyerekeket, írtam is számukra négy könyvet. Vidám, lehet, hogy egy kissé szertelen könyvet, de talán épp ezért megfilmesítették és tévésorozatként vetítették őket."

V. P. Borovicka - A ​jós halála
A ​stahndorfi temetőben egy zord, borongós áprilisi napon örök nyugalomra helyezték a gyilkosság áldozatául esett hírneves látnokot, Hanussent. Abban az időben történt ez, amikor Németországban Hitler átvenni készült a teljes hatalmat. Ki volt tulajdonképpen Hanussen? Csavargó és vándorkomédiás, cirkuszi artista és szélhámos, sok vonatkozásban rendkívüli képességekkel rendelkező férfi, szakkönyvek írója, tudományos kutató és detektív, újságíró és lapkiadó-tulajdonos, dalszerző és mondvacsinált professzor, aki évekig tartó látnoki szereplésével hírnévre és óriási vagyonra tett szert, nagyzási hóbortja azonban végül a nagystílű politikai cselszövések veszélyes világába sodorta, s ez okozta vesztét. Erik Jan Hanussen, akinek igazi neve Hermann Steinschneider volt és Morvaországból származott, eljátszotta fantasztikus életszerepét, és egyik napról a másikra eltűnt - örökre. Halála éppen olyan meglepő és értelmetlen volt, mint egész életútja. Ennek a valóban rendkívüli kalandornak az életregénye nemcsak izgalmas olvasmány, melynek minden fejezete tele van váratlan fordulatokkal, hanem tanulságos is. Megmosolyogjuk, sőt nemegyszer csodáljuk Hanussen agyafúrtságát, amellyel kivágta magát a legreménytelenebb helyzetekből is, és játszi könnyedséggel járt túl nemcsak egyszerű emberek, hanem ravasz kereskedők, tudós szakemberek, jogászok és főnemesek eszén is. Egyúttal azonban elámulunk az emberek végtelen hiszékenységén is. Mindenkit meg lehet téveszteni, a tanulatlan és a művelt embert egyaránt, csak ravaszul el kell pufogtatni azokat a demagóg vagy áltudományos frázisokat, amelyekre kicsinyes énjük, vágyaik, önteltségük rezonál. A szerző szemléltető párhuzamot von Hanussen, a cirkuszi szemfényvesztő és Hitler, a fél világot bajba taszító politikai kalandor módszerei között. Megmutatja, mennyire hasonlóak voltak azok a lélektani trükkök, amelyekkel - az egyik varieték színpadjáról, a másik tömeggyűlések szónoki emelvényeiről - megszédítették hallgatóikat és rájuk kényszerítették akaratukat. Az emberi hiszékenység ma is él - ezért tanulságos a mai olvasónak is megismerkedni Hanussen történetével és a korlátoltság "törvényszerűségeivel".

V. P. Borovicka - Nagy ​bűnesetek
A ​Nagy bűnesetek egytől egyig megtörtént bűncselekmények leírásának gyűjteménye. A műfaj Francois Gayot Pitaval francia jogtudós nevéhez fűződik, aki a XVIII. század elején Cause célébres címmel írta meg korának legnevezetesebb bűneseteit. Azóta az ilyenfajta bűnügyi krónikák - a pitavalok - népszerű olvasmányok, egyszersmind bizonyítékai annak, hogy az élet - sajnos - szörnyűbb, kegyetlenebb vagy rafináltabb bűnügyeket produkál az írói fantáziánál. Az öt világrészre kiterjedő jelentős bűnesetek rekonstrukciója, "utólagos felgöngyölítése" során Borovicka bepillantást enged a modern bűnüldözés történetébe, módszereibe, technikájába, a bűnügyi laboratóriumok és az igazságügyi szakértők felelősségteljes, sokszor egy-egy ember sorsát, életét megpecsételő szerepére. A történetekben megismerkedhetünk a következetes nyomozóval, a magányosan küzdő seriff-fel, a rend fenntartására szövetkezett amerikai vigiláns polgárőrökkel, a híres Kanadai Királyi Lovasrendőrséggel, amely már rég "leszállt a lóról", a korszerű bűnügytechnikai apparátus tagjaival, az ujjlenyomat-szakértők, fotósok, fegyverszakértők, pszichiáterek népes csapatával...

V. P. Borovicka - Izraeli ​hírszerzők
A ​Pliz professzor elleni merényletre - mely során titkárnője súlyosan megsérült - 1962. november végén került sor. Egy másik postai küldemény már ezt megelőzően felrobbant a kairói postahivatal osztályozójában. A bomba több alkalmazottat megsebesített, egyikük - az alexandriai deltavidék fellahjának fia - rövidesen belehalt sérülésébe. Az egyiptomi kémelhárítás már ekkor a merénylők nyomába eredt, 1962. szeptember 11-én olyan esemény történt, amelyről az első pillanatra nem látszott, hogy összefüggne a merényletekkel, de fölöttébb gyanús volt. Az INTRA nyugatnémet cég (amelynek Pliz professzor is részvényese volt) egyiptomi kereskedelmi vezetője, dr. Krug nyom nélkül eltűnt. A rakéták összeállításához szükséges alkatrészek szállításáról gondoskodott. Egy szép napon bejelentette kollégáinak, hogy fontos kereskedelmi tárgyalásra Münchenbe kell repülnie. A kairói Heliopoliszban repülőgépre ült, Münchenbe repült és ott végképp nyoma veszett. A mai napig sem tudni, hová lett. Később annyit sikerült kideríteni, koholt üzleti tárgyalásról volt szó. Az izraeli titkosszolgálat csalta őt Münchenbe és tette el láb alól.

V. P. Borovicka - Sátáni ​istenek szektái
Ez ​a könyv nem a vallási szektákról szóló szakmai értekezés, hanem négy megrázó bűnügyi eset hiteles rekonstrukciója. A Nép szentélye nevű szekta pusztulását elbeszélő fejezet leírja e szektának a guyanai dzsungelben alapított Jonestown telepen élő több mint 900 híve meggyilkolását. Hasonlóan tárul elénk a David Koresh vagy Jo Di Mambro szektáinak őrületes pusztulása is. A történetek egyike sem az írói fantázia puszta szüleménye, megtörtént borzalmak szépírói megjelenítéséről van szó.

Kollekciók