Ajax-loader

Timaffy László könyvei a rukkolán


Timaffy László - Szigetköz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Timaffy László - Alexay Zoltán - Ezer ​sziget országa
Nálunk ​a gyermekkori bűvös estéken, ha apánk mesélt - egy kiapadhatatlan mese folydogált Ásványról, ahol aranyat lel a szegény ember is, a rárói Vadkertről, az elvadult kastélypark romantikus sűrűjéről, a Szentjánosi-tóról és a Föligyöpről, ahol kislegényként bandázott. Ott ladikon ment a gyerek "fődiszedrezni", a búcsúban krajcárért vette a dorombot, igaz, estére már vége is lett a zenélő szerszámnak. De tudott levéllel muzsikálni, fűzfa sípot, vízipuskát faragni, fejszével, bárddal, bicskával oly ügyesen bánni, ahogy vízimolnár ősei értettek a fafaragáshoz is. Mi csak bámultunk, városi gyerekek... - fűzi hozzá a szerkesztő a képeskönyvhöz, amelyben egy csodálatos vízibirodalmat mutatnak be a szerzők - a néprajzos Timaffy László és a biológus, természetfotós Alexay Zoltán - , védendő virágaival és állataival, találékony és szorgos népének régi mesterségeivel, történeteivel. Száznál több színes és fekete-fehér fotó és Gaal Domokos finom mívű rajzai illusztrálják a kötetet.

Timaffy László - Rábaköz ​és a Hanság
1916-ban ​született Mosonszentandráson. 1934-ben érettségizett Mosonmagyaróváron a Piarista Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1939-től egyetemi tanársegéd, 1941-től óraadó tanár a Pápai Római Katolikus Iskolában, 1943-tól a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola egyetemi docense agrárföldrajz és agropedagógia tantárgyakban, ugyanakkor alapítója az Óvári Széchenyi Népfőiskolának. 1949-ben elbocsátják, ezért falusi kántor, favágó, segédmunkás Cikolaszigeten. 1951-től Győrben bolti eladó, a győrszigeti templom kántora. 1956-ban börtönbe zárják, szabadulása után 1959-től furulyatanárként dolgozott. 1965-től nyugdíjazásáig 1976-ig a győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző tanára volt. Nyugdíjazása után is aktívan kutatta a Szigetköz, a Rábaköz és a Hanság néphagyományának vallási, szellemi, tárgyi kincseit. Kitüntetéseinek és műveinek sokasága felsorolhatatlan. Talán csak egyet emelnék ki számunkra adott ajándékai közül: a Szigetközben gyűjtött népdalát szólaltatja meg a győri városháza toronyórája a nap minden órájában. Ha hallják, gondoljanak rá. Az élet nagy ajándékának tartom, hogy A Győri Egyházmegye Ezer Éve című tanulmánykötet kapcsán megismerhettem, s társszerzők lehettünk.

Kollekciók