Pierre Gamarra könyvei a rukkolán

Pierre Gamarra - A ​blagaroni fáraó
Pompignannak, ​a híres egyiptológusnak két dédunokaöccse él Blagaronban, a bájos francia kisvárosban. Az egyik könyvkereskedő, a másik múzeumigazgató. Utóbbi lefordítja a helybéli múzeum dicsőségét, a Pompignan-féle papiruszt. Kiderül: Tutenkámen fáraó annyira szerette a blagaroni lepényt, hogy képes volt érte minden évben hajót küldeni a Gaonne menti városkába. Egy angol tudós szerint azonban hagymás bab receptje olvasható a híres papiruszon. A kétféle megfejtés után támad az igazi bonyodalom, amelyről ez a vidám és szellemes regény szól.

Pierre Gamarra - A ​Goncourt-díjas gyilkos
Összeült ​a világhírű irodalmi zsűri. Heves viták után megszületik a döntés: az idei Goncourt-díjat a Harpokratész némasága című kéziratos regény nyeri el. Jelentkezzék az író! Csakhogy az író eltűnt. Ki hát az író, hová lett, s miért nem fedi fel magát? A rejtélyes ügy nemcsak az irodalom s a sajtó berkeiben ver föl nagy port, hanem mozgósítja a párizsi s a vidéki rendőrséget, nyomozó apparátust is. De ha már irodalmi bűntény áll a kalandos cselekmény középpontjában, magától értetődik, hogy nem detektív, hanem újságíró vezeti nyomra - mindenekelőtt az írókat s az izgalmas regény olvasóit.

Pierre Gamarra - Rosalie ​Brousse
A ​19. század derekától a második világháborúig ível Pierre Gamarra francia író regénye. Középpontjában a szegény Brousse család áll. Antoine-nak, Rosalie megözvegyült apjának az élete szüntelen küszködés a háborúkkal, a nyomorúsággal és a földdel, a földért. Rosalie - látva apja önpusztító robotolását, vergődését - meggyűlöli a földet, a paraszti munkát. A városban, Toulouse-ban telepedik le, de az ő és a fia sorsa sem sokkal könnyebb, mint az apjáé volt. A komor, de mélyen emberi tabló értékes részletei az író nagy élettapasztalatáról tanúskodó portrévázlatok, a szép tájleírások, Gamarra mesterien villantja föl a látszólag megkérgesült emberekben szunnyadó, olykor előcsapó szenvedélyt. A sivárságból, a lelki beszorítottságból való kitörés csak Rosalie unokájának sikerül: orvos lesz, és megtalálja az utat az ellenállókhoz.

Pierre Gamarra - Tavasz ​kapitány
Talán ​húsz házból sem áll a kis hegyi falu a Pireneusokban, ahol a mindvégig izgalmas események lejátszódnak. Ide menekül rokonaihoz a németek megszállta Párizsból egy tizenhárom éves fiú, Jean. Édesapja német fogságban van. - Sem Jean, sem unokatestvére és barátja, Bertrand nem tudja, hogy ki a legendás hírű Tavasz kapitány, a partizánvezér, aki mindenütt jelen van, ahol harcolni kell. A falucska ellenállóival együtt küzd a két fiú is. Titkos ösvényeken jutnak el a hegytetőre, a medvék és a sasok birodalmába, s nem egy veszélyes kalandban van részük. A felszabadulás napján tudja meg Jean, ki is voltaképpen Tavasz kapitány, s ez a felfedezés végtelenül boldoggá teszi.

Pierre Gamarra - Pireneusi ​rapszódia
Festői ​szépségű, vad hegyi tájak, egyszerű francia parasztok a szereplői ennek a lírai hangvételű, szinte balladaszerű kisregénynek, amelyben Pierre Gamarra a német fasizmus áldozatainak, a francia ellenállás hőseinek állít maradandó emléket. A történet hőse egyszerű francia hegyilakó, akinek apját fiatalon megölte egy medve, s ő egész életén át ezt a Fenevadat keresi, hogy bosszút álljon rajta, és elpusztítsa, mert minden rossz - egyéni tragédiája, a spanyol nép tragédiája és az egész emberi nyomorúság - okozójának őt tartja. A hangulatos, fordulatos eseményekben bővelkedő cselekmény során a hős rádöbben, hogy az ember legnagyobb ellensége nem az üldözött Fenevad, hanem az emberbőrbe bújt állat, a fasiszta, föl is veszi vele a küzdelmet, és megöli. A történet döbbenetes tablóval zárul: a németek felgyújtják a kis hegyi falut, ahonnan a regény hőse átjuttatja Spanyolországba a francia ellenállók vezetőit, de az embertelenség elleni harc szelleme töretlenül él tovább a regény mitikussá nőtt hősének, Modeste Bestéguynek alakjában, az öntudatra ébredt, társadalmi valóságra rádöbbent ember jelképében. Gyönyörködtető, lebilincselő s ugyanakkor nagyon időszerű olvasmány ez a könyv: az emberség himnusza a fasiszta embertelenség korában.