Ajax-loader

Chava Pressburger könyvei a rukkolán


Chava Pressburger - Bátyám ​naplója
Peter ​Ginz 1928-ban született Prágában. Az apai ágon zsidó származású cseh kisfiút a nácik előbb a theresienstadti koncentrációs táborba hurcolták, majd tizenhat éves korában Auschwitzba, ahonnan nem tért vissza. Peter deportálása előtt két éven át, 1941-42-ben részletesen rögzítette a megszállt Prágában zajló élete eseményeit. Naplójának dokumentumértéke kétségtelenül vetekszik Anne Frank írásáéval, irodalmi párhuzamként pedig szerte Európában a hasonló korú narrátor által elbeszélt Sorstalanság című regényt említik a beszámolók. Bejegyzéseinek köszönhetően az utókor páratlanul érdekes bepillantást nyerhet egyfelől a prágai zsidók mindennapi életének eseményeibe, megaláztatásaiba a megszállt városban e falak nélküli gettóban másfelől abba, milyen hatást gyakorolt mindez a történteket olykor szikáran, olykor fanyar humorral rögzítő gyermekre. Peter kivételes képességű, rendkívül érdeklődő, a tudásra szomjas kisfiú volt: már az iskolában lapot szerkesztett, nyelveket tanult, kisgyerekkora óta rajzolt és festett, serdülőként pedig már linómetszeteket készített, és maga kötötte saját könyveit. Merthogy mindennél erősebb szenvedélye volt az írás; tragikusan rövid életében nyolc regényt és számtalan novellát írt. Életben maradt theresienstadti társainak elbeszéléséből egy bimbózó zseni képe bontakozik ki. A táborba kerülve hamar kitűnt társai közül. Nagyszerű rajzkészségének köszönhetően kivételezettként hozzáfért a raboktól elkobzott könyvekből kialakított könyvtárhoz, ahol szinte mindent elolvasott, térképeket rajzolt, angolt tanult, és saját szerkesztésű cseh eszperantó szótárán dolgozott. Mindezek mellett ő az egyik szellemi atyja a tábor kézzel írott, titkos rabújságjának, a történészek által igen sokra tartott Vedem-nek, melyet a barakkjában megismert fiúkkal hozott létre. Petert nem sokkal két évvel fiatalabb húga Theresienstadtba érkezése után Auschwitzba szállítják át, ahol azonnal gázkamrába küldik. Mindössze tizenhat évet élt. A naplónak sorra készül a fordítása a főbb európai nyelvekre, és biztosra vehető, hogy néhány éven belül a könyv éppoly alapvető tükre lesz a vészkorszak hétköznapjainak, mint Anne Frank naplója. Nem kétséges, hogy a magyar kiadással a kelet-közép-európai régió egyik kiemelkedően fontos kordokumentuma kerülhet a hazai olvasók kezébe.

Kollekciók