Tasnádi István könyvei a rukkolán

Tasnádi István - Walter Egon válogatott búcsúlevelei
Orpheusz Könyvek, 1993 ISBN 9637971334 Fiatalos lendület, őszinte szókimondás. magabiztos formaérzék jellemzi a nagyon fiatal - 1970-ben született - Tasnádi István verseit, amelyeknek témája - mi is lehetne más? - a felnőtt világgal való, nem minden esetben derűsnek mondható találkozás, annak a világnak mélyreható és természetesen - mivel hogy költői világlátásról van szó - szubjektív analízise. Vizsgálódásainak egyik szembetűnő kifejezésformája a finom irónia, illetve önirónia, ebbe ágyazódva formálódnak ki vallomásai a versírás nehézségeinek kérdésköréről, a gyermekkori álmok és a fiatalkori valóság összeütközéseiről. Tasnádi István verseinek másik fő jellemvonása hangjának üdén csengő frissessége, epigon-felhangoktól, mesterkéltségtől mentes tisztasága. Merész asszociációi, lendületes, eredeti képalkotó fantáziáról tanúskodó képei eredeti, erős tehetségű költő jelenlétéről vallanak.

Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - időfutár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tasnádi István - Jeli Viktória - Vészits Andrea - Gimesi Dóra - Az ​ellopott időgép
Időfutár ​- hetedszer! Egy lezárult sorozat - amelynek mégsincs vége! Ha újra találkozni szeretnél Hannával, Szabikával, Edinával, Tibivel, Géza bácsival, Rogyák Marival, Benedicttel és a többi régi jó ismerőssel... Ha már hiányzott Hanna néni... Ha szeretnél újra borzongani, de közben újra sokat nevetni... És főleg, ha szeretnél újra az időben utazni... akkor kalandra fel! "A hazatérésük után, mikor még mindenkiben élénken élt az együtt átélt rémisztő események emléke, egy dologban egyetértettek. Hogy soha, semmilyen körülmények között nem beszélnek arról, mi történt velük valójában. A lényeg úgyis az volt, hogy mindenki hazajött! Épen és egészségesen. Megállapodtak abban, hogy innentől az "időutazás" szó is tabunak számít. A dolog nem szorult magyarázatra. A gyerekek iszonyodtak még csak gondolni is arra, hogy a felnőttek mire lennének képesek, ha tudomást szereznének egy működő időgépről. És nekik ráadásul több is volt. Biztonságba helyezni vagy megsemmisíteni őket? Ez volt az első számú kérdés. A sors szerencsére a kezükre játszott: a búravárosi időgép motorja kigyulladt a landolásnál. Ám átengedni az enyészetnek mégsem merték. Ennél sokkal jobb ötletnek tűnt, hogy átszállítsák Géza bá hétvégi házába, Tahiba. Kempelen sakkasztalát Bujdosóné ajánlotta fel a Technikatörténeti Múzeum számára. A körzőt azonban közmegegyezéssel Hanna gondjaira bízták, hogy véletlenül se lehessen többé beindítani. Már csak a hadronról kellett gondoskodniuk. Ebben Tekla anyja, Pusztai professzor volt a segítségükre. A gépet szétszerelte, és darabjait a szegedi Szuperlézer atombiztos kódokkal ellátott páncélszekrényeinek mélyére rejtette." Hogy évekkel később mégis mi hozza össze újra a nagy csapatot? Hát persze, hogy az egyik időgép. Ami eltűnt.

Székely Csaba - Brestyánszki B. R. - Kerékgyártó István - Tasnádi István - Mohácsi István - Mohácsi János - A ​felejtés ellen
Élő ​színház nem létezhet kortárs dráma nélkül. De vajon a kortárs színházban született szövegek kiállják-e az olvasás próbáját? Kiadónk új sorozata olyan kortárs színdarabokból válogat, amelyek nemcsak a színpadon, hanem olvasmányként is képesek megszólítani, fontos kérdéseket feltenni. Az első kötet darabjai az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkoznak. Brestyánszki B.R.: Vörös Mohácsi testvérek: e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY Kerékgyártó István: Rükverc Székely Csaba: Vitéz Mihály Tasnádi István: Memo - A felejtés nélküli ember

Fejes Endre - Tasnádi István - Székely Csaba - Pass Andrea - Kerékgyártó István - Gábor Sára - Kortánc
Az ​Olvasópróba sorozat hetedik kötetében olyan színdarabok olvashatók, amelyek a körtánc szerkezetét követve festenek képet korunkról, de közben visszautalnak klasszikus szerzőkre, irodalmi hagyományokra is. Tasnádi István Fejes Endre 1962-ben megjelent kultikus regényét adaptálta színpadra, és írta tovább egészen napjainkig. A Hábetler család egymást követő nemzedékeiben és a változó történelmi korokban azonosságot csak a mozgástér szűkössége és a választási lehetőségek korlátozottsága teremt. Kerékgyártó István - Schnitzler Körtáncát idézve - nyolc találkozás történetét mondja el, minden egyes jelenetben azt mutatva be, hogyan szorul a hurok (metaforikusan és valóságosan is) az egyes szereplők nyaka körül. Székely Csaba darabjának szintén láncszerűen egymáshoz kapcsolódó történeteiben és bonyolult emberi kapcsolataiban a tízparancsolat jelenti a viszonyítási pontot. Pass Andre darabjában egy az óvódások által rajongva szeretett plüsskutya jár körbe, és leplezi le a családok titkait, mai élethazugságait. Gábor Sára a láncmesék szerkezetét idézve beszél egy fiatal cigány pár küzdelméről, hogy kitörjenek abból a reménytelenségből, amire születésük predesztinálná őket.

Tasnádi István - Helló, ​Héraklész!
Tudjátok, ​ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészról? És úgy, hogy Herkules? Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznál! Na, szóval ez a Héraklész — nem én vagyok. Csak majdnem. Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész… És Iphiklész, a mezei embergyerek, elmeséli az isteni sarj, a szuperhős Héraklész történetét — iskolás éveitől kezdve (ahol sajnos Héraklésznak indulatkezelési problémái akadnak) a száműzetésen keresztül (birkapásztor lesz — még szerencse, hogy a gyönyörű Megara meglátogatja és hoz egy kis gíroszt!) a nevezetes tizenkét próbáig. Mitológia újratöltve — olvasd el, és nézd meg a Budapest Bábszínházban is!

Jeli Viktória - Tasnádi István - Rozi ​az égen
Minden ​azzal kezdődött, hogy Rozi hatodik születésnapja elveszett. Jó: esetleg elkóborolt. Mindenesetre szőrén-szálán eltűnt, nyoma veszett, felszívódott. Még szerencse, hogy megkergült az az ágy lábához kötött lufi, mert különben mi repítette volna Rozit egyenesen fel az égbe? Márpedig ha nem repül, talán sosem találkozik a szeleburdi Kentaurlánnyal, a Nagy Kaprikornusszal, a tejtó halacskáival, a Krokorigókkal, az Ikernagyikkal és mind a többi églakóval, s még a végén maga is elhitte volna azt a képtelenséget, hogy az ég olyan üres, mint egy lukas dió. Tasnádi István és Jeli Viktória meseregényében Rozi elveszettnek vélt születésnapját keresve végigjárja a csillagos eget. A Skorpió, azaz saját jegye elől menekülve megismerkedik a többi tizenegy csillagjeggyel, és a hozzájuk tartozó alapvető tulajdonságokkal, vonzalmakkal és taszításokkal. Az út végére akarva-akaratlanul sok mindent megtanul, és az ellopott-elveszett szülinap is megkerül, természetesen. A meseregény megjelenésével párhuzamosan elkészült a bábszínházi adaptáció is, a darabot a Budapest Bábszínház játssza.

Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​visszazökkent idő
"- ​Tibi szíves üdvözletét küldi az Apostol utcából! - hallotta Hanna színtelen hangját. Bujdosóné visszafordult, és már nyitotta is a száját, hogy magyarázkodásba fogjon, ám akkor már lendült is a kübli. Egy fémes csattanás, és a dementor előtt elsötétült a világ." Ha emlékszünk, így zárult az Időfutár hetedik kötete. Nos, a nyolcadik innen, a küblitől indul, na meg onnan, hogy Hannáéknak majdnem sikerül hazamenniük Budapestre, a 21. századba. De - az olvasó legnagyobb szerencséjére - a dolog úgy alakul, hogy egy ideig még Londonban maradnak, és egy szelíd tekintetű fiatalember és törvényen kívüli barátai vendégszeretetét élvezhetik. No meg I. Erzsébetét. Vajon sikerül találkozniuk Shakespeare-rel is? De persze a nagy kérdés az, hogyan zökkentsék vissza az időt? Egy újabb fergeteges, okos, játékos és szellemes szöveg a Gimesi-Jeli-Tasnádi-Vészits kvartettől, szülőkről és gyerekekről, családról és barátokról, múltról és jelenről, ármányról és szerelemről, költészetről és persze színházról: hiszen színház az egész világ! És mellesleg, a történet befejeződik... (Vagy mégsem?) LETEHETETLEN, IZGALMAS, VICCES, MAI! 12 éven felül mindenkinek!

Darvasi László - Márton László - Tasnádi István - Závada Pál - Az ​ember tragédiája 2.0
Mit ​szólt volna Madách a 20. századhoz? Nem tudta volna elképzelni szerintem. Hogy egyszer csak nem is az egyedi, személyes emberi élet lesz a tét, hanem a közösen belakott, közösen használt és kihasznált élet. A sors univerzális semmivé tágult, majd magát kereste újra. Erről is szól szerintem ez a négy darab. Erről beszél, erről gondolkodik szerintem négy rendező. ______________________________Darvasi László Madách Imre klasszikus művét folytatni? Mondjuk inkább azt, hogy _Az ember tragédiájá_nak hatása alatt, szereplőinket szintén Ádámnak, Évának, Lucifernek nevezve írni színműtöredékeket... Engem az érdekelt, hogy milyen történelmi színt, miféle csábító zsákutcákat kínál a rettenetes 20. század a maga diktatúráival. De kihívást jelentett az a dilemma is, hogy megkockáztassak-e magyar helyszínt egy ennyire nemzetközi kontextusban, ilyen tradíciók nyomán. Válaszom végül határhelyzetű lett, magyar is, meg nem is. ______________________________Závada Pál A mi _Tragédia_-jegyzeteink nem akarnak az eredeti művel semmilyen szempontból versenyezni. Egyfajta tiszteletteljes reflexió inkább a klasszikusra, kortársi olvasat, néhol ironikus felhangokkal. Ugyanakkor Madách pesszimizmusa a 20. században történtek fényében szelíd idealizmusnak tűnik, talán a legborzasztóbb rémálmában sem feltételezte volna, hogy egy európai kultúrnemzet szisztematikus népirtást fog végrehajtani egy eszelős ideológia nevében, így talán nem csoda, ha a mi jeleneteink még erőteljesebb kérdéseket fogalmaznak meg a "modern" emberiség jövőjével kapcsolatban. ______________________________Tasnádi István Létrejöhet-e négy különböző vérmérsékletű és világszemléletű szerző szövegeiből egységes irodalmi alkotás? Lehet-e a mai emberiségdrámának magyar vonatkozása is, amelyről Madách annak idején lemondott? Az utóbbi százhúsz év történelmének ismeretében mit tudunk kezdeni a Jó és a Gonosz fogalmával? Tud-e még lázadni Lucifer, és ha igen, akkor ki ellen? Törekedhetünk-e még arra - mi, írók, rendezők és színészek -, hogy Ádám és Éva az "örök emberi" megtestesítője legyen? Csupa kérdés. Választ a színház adhat rájuk. ______________________________Márton László

Tasnádi István - Jeli Viktória - Gimesi Dóra - Vészits Andrea - A ​varázsfuvola-akció
_KEMPELEN_ _Érthetetlen, ​Sándor, hogyan sülhetett el fordítva a kísérlet._ _SÁNDOR_ _Kérem, erről én nem tehetek. A kisasszony egy agyafúrt lépéskombinációval kifogott rajtam. A sakktudása boszorkányos._ _HANNA_ _Maguk meg mi a francról beszélnek?!_ _SÁNDOR_ _A szerkezet úgy van kitalálva, hogy a sakkjátszma győztese lesz úrrá téren és időn, s így ő utazhat._ _HANNA_ _Mi az, hogy utazhat? Hová utazhat?!_ _KEMPELEN_ _Hát a jövőbe. Vagy hát, jelen esetben a múltba._ Hanna legnagyobb megdöbbenésére egyszer csak 1791-ben találja magát, A _varázsfuvola_ ősbemutatója előtt pár nappal. Hogyan szökik meg a bécsi titkosrendőrség elől, akik megszállottan keresik a francia boszorkánynak hitt lányt? És vajon hogyan alakul a történelem, ha elmarad az opera ősbemutatója? Lehet, hogy Hanna sosem jut vissza a jelenbe? A jól ismert szereplőkkel ezúttal egy színdarabban találkozhatsz - ráadásul ezt a részt bármelyik kötet előtt vagy után kézbe veheted! Olvasd el Hannáék rendkívüli kalandját, és adjátok elő akár az egész osztállyal! SZÖVEVÉNYES, KALANDOS, VICCES!

Jeli Viktória - Tasnádi István - Kettős:játék
Jeli ​Viktória író, dramaturg, az Időfutár egyik szerzője. A Kettős:játék című drámában ő írta Tünde ( Aibell 14 ) történetét. Tünde 14 éves lány, aki nem érzi biztonságban magát a való világban. A virtuálisban annál inkább. Ha innen kezded a könyvet, vele haladhatsz végig az Arawyn szeme nevű játékban, ahol Aibell 14 megismerkedik Artaius 15-tel. De vajon megismerkednek-e a valóságban is? Tasnádi István író, forgatókönyvíró, az Időfutár egyik szerzője. A Kettős:játék című drámában ő írta Hárún ( Artaius 15 ) történetét. Hárún 15 éves srác, aki nem érzi biztonságban magát a való világban. A virtuálisban annál inkább.Ha innen kezded a könyvet, vele haladhatsz végig az Arawyn szeme nevű játékban, ahol Artaius15 megismerkedik Aibell 14-gyel. De vajon megismerkednek-e a valóságban is? Az vagy, aki lenni szeretnél - csak egy jó avatár kell hozzá.

Tasnádi István - A ​kőmajmok háza
Kornél ​tíz év körüli, asztmás fiú, egyedül él az anyjával egy pesti bérházban. Apját nem ismeri. A nyári vakáció ideje alatt összeismerkedik egy különös lánnyal, aki folyton mágikókról, nyambikvarákról, peritonokról és egyéb furcsa lényekről beszél. Kornél nem igazán hiszi el, amiket Iza mond, de az események meglepően igazolják a kislányt. Gyuri tizenkét év körüli, vagány és nyughatatlan srác, nem igazán találja a helyét a világban. Nagyszüleinél, egy pesti bérházban tölti a vakációt, leginkább barátjával, a házban lakó Tomival ütik el az időt. Együtt csavarognak a nyolcvanas évek Budapestjén: beszöknek a Szikra moziba, bámulják a légiparádét, fociznak, bandáznak. A két fiú története a könyv végén összefonódik. Hogy hogyan, az kiderül Tasnádi István egy szuszra olvasható ifjúsági regényből, amelyben minden részlet egy nagy kirakós darabja. A már önállóan olvasó gyerekek után remélhetőleg a szülők kezébe is átvándorol a kötet, hogy élvezettel merülhessenek el saját gyerekkoruk tájaiban.

Jeli Viktória - Tasnádi István - Dani ​és a megkerült születésnap
Jeli ​Viktória és Tasnádi István, az Időfutár-sorozat szerzői, ­nagyon értenek a hatodik születésnapokhoz. Emlékeztek ­Rozira, aki a csillagok között találta meg az elveszett szüle­tésnapját? Daninak sincs könnyebb dolga -- pont a szülinapi zsúrja előtt lesz skarlátos! Ki hallott még ekkora pechet? De Danit nem olyan fából faragták, hogy ezt hagyja. Ő egy igazi lovag, és szembeszáll a vörös páncélos vörhenyekkel! A cél nem más, mint megmenteni a Szív Várát! Az izgalmas csatában vele tart négy furcsa segítője, Antibigyó, Lükepótagy, Kökörcsin és ­Sómen. De legfőképpen mégis saját magában bízhat... Kalandos és vicces meseregény -- Mészely Ilka illusztrációival.

Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​holnap ostroma
,,A ​mennyezeten Széth isten képe díszelgett: tátott szájával a föld felé fordult, és e hatalmas nyílásba úgy repültek a holt lelkek, mint bogarak a gyertya lángjába. A falak mellett nagy, fonott kosarak pihentek, bennük tucatnyi különféle színű és méretű, tekergőző kígyó. A kígyók alattomos sziszegése elkeveredett a hadron halk búgásával, mely a templom közepén állt a maga nemes egyszerűségében."Hőseink számára lassan világossá válik, miféle sötét erők kapcsolják össze az ókori Rómát a tizennyolcadik századi Béccsel és a Nagy Háború utáni jövendővel. Mi több, a sötét erők egyesítése és a végső visszaszámlálás már el is kezdődött. Innentől világunk sorsa néhány sikeres vagy sikertelen randevún múlik. Ezért aztán jelentősen megnő a kereslet az időgépek iránt. Egyesek még pokolra is hajlandók menni érte. Az események szédítő sebességgel követik egymást, és mindenkit a végsőkig próbára tesznek. Rómából csak Róma pusztulása árán menekülhetnének el hőseink, és Tibi királynak is döntenie kell, hogy Buravárost áldozza fel, vagy Zsófit. De Hanna még nehezebb választás elé kerül... Hőseink egymásnak is randevút adnak a jelenben Budapest egy forgalmas pontján, de nagy kérdés, hogy mindenkinek sikerül-e odaérnie. A Gimesi-Jeli-Tasnádi-Vészits-kvartett rádiójátékából született regény 6., befejező része! LETEHETETLEN, IZGALMAS, VICCES, MAI! 12 éven felül mindenkinek!

Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​próbák palotája
Hanna ​naplója hiába kerül vissza a barátai kezébe, mert mielőtt megtudnák belőle, pontosan hol is keressék őt térben és időben, a napló megszakad. Budapesten kétségbeesés lesz úrrá a csapaton, és közben még az országos fizikaversenyen is helyt kell állniuk a fiúknak. Hanna viszont egyre inkább belebonyolódik a tizennyolcadik századi bécsi életébe, ahol nemcsak Georg Metzler és Benedict az ő szerelméért folytatott küzdelme köti le, de a titkosrendőrség fejének is tervei vannak vele. De ha valaki hirtelen föltalálná a féreglyuktelefont, vagy Bulcsúék eljuthatnának Genfbe a CERN-be, ahol a világ legnagyobb időgépe található… talán mégis rátalálhatnának egymásra a múltban és a jelenben élők. Talán…

Tasnádi István - Kokainfutár
Négy ​színművet, négy, színházban is bemutatott drámát tartalmaz Tasnádi István kötete. A Közellenséget a Katona József Kamra Színháza, a Kokainfutárt és a Világjobbítókat a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Titanic vízirevűt a Bárka Színház vitte színre - mindegyiket nagy közönségsikerrel és jó kritikai visszajelzésekkel. Tasnádi István színműveinek az kölcsönöz ritka eredetiséget, hogy mintegy átmenetet képeznek a drámai színmű és színpadi játék között. Kinyomtatva ugyan csak a véglegesnek tűnő szöveg áll az olvasó előtt, ám sajátos belső dinamikát épp az ad nekik, hogy minden másképp is lehetne, hogy a szereplők játéka és szövege különös ellentétben áll egymással, hogy igen sok a ráértéses, beleértéses szerkezet e művekben, hogy nem az történik igazán, ami valóban bemutattatik. Innen a sokféle értelmezési lehetőség, amit felfokoz az, hogy e darabok magukban is rájátszások, allúziók, posztmodern "szövegelések". A Közellenség Kleist Kohlhaas Mihályát írja újra, főszerepben a két elorzott lóval, amelyek a sintértelepen élik újra a nagy drámát. A Világjobbítók Cervantes és Ibsen-parafrázisokra épül, a Kokainfutár a szokványos nemzedéki konfliktusdrámák "kifordítása", A Titanic pedig a revü- és filmvilág pasztisát nyújtja. Az író mestere az improvizációnak, ami persze elsősorban színpadon érvényesül, ám a szövegek sajátos fioritúrái is érzékeltetik. Azzal is, hogy igen sok a hangsúlyeltolódás (másként ejtve-mondva egészen más értelmet nyer, méghozzá "járványosan", hiszen a választ is másként intonálja), de azzal is, hogy a színészi-színházi gesztuskincset is sikerül a szerzőnek belekódolnia a szövegekbe anélkül is, hogy ezt a rendezői utasítások jeleznék.

Tasnádi István - Fédra ​fitness
Tasnádi ​István a kortárs magyar publikum egyik legkedveltebb színházi szerzője. Több mint húsz darabját mutatták be az elmúlt években nagy közönségsikerrel és szakmai díjak sorával. Új drámakötetében olvasható a Finito, a Tranzit, a Fédra fitnesz és a Kupidó. A darabok izzó és szellemes nyelvi világukkal olvasmányként is ragyogóak, szórakoztatóak.

Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​királynő palástja
"Nem ​emlékszem az utazásra. Az utolsó kép, ami megmaradt, hogy behúzom a mattot a sakktáblán, aztán minden elsötétül..." Hová tűnt Hanna? Mindenki őt keresi. Zsófi és Tibi egész nyáron nyomok után kutat, de mikor nem jutnak eredményre, kénytelenek bevonni az okostojás Ervint és Bulcsút a keresésbe. Sőt, még az a nyávogós Edina is rájuk akaszkodik, a mitugrász Szabikáról nem is beszélve. De nem elég, hogy meg kéne találni Hannát, még az üldözőket is le kell rázni! Hanna eltűnése és az időgép ugyanis a Felemásszemű fantáziáját is megmozgatja. Ráadásul a rendőrség is sejti, hogy Tibiék többet tudnak, mint amennyit elárulnak. De Hannának sem sokkal könnyebb az élete a 18. században. A varázsfuvola próbáiba csöppenve (ezúttal az igaziba!) a színházban inaskodik, Mozart után kajtat a kocsmákban, sőt előbb-utóbb megtanulja, mi is az a kiskacaj. Senki sem az, akinek látszik. Sem Bécsben, kétszáz évvel ezelőtt, sem Budapesten, 2012-ben. Vajon ki a barát, és kitől kell tartani? Mindenki gyanús... Szövevényes, kalandos, vicces! 12 éven felül mindenkinek!

Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​káosz temploma
" ​Hirtelen erős szél söpört végig a ligeten. Csak pár pillanat volt az egész, aztán minden elcsöndesedett. Hanna felnézett. Döbbenten látta, hogy rajta kívül nincs már ott senki. Hiába nézett bármerre, egyedül volt, mindenki eltűnt mellőle.Üres volt a bokor is, ami Schrödingert foglyul ejtette.Szél se rezzent, a liget megint a szelíd tavaszi napfényben fürdő idilli táj volt." Az Időfutár csapata három részre szakadt az időben, és még ennél is többre a térben. Vajon hogyan boldogul Hanna a tehénfejéssel Bécsben a tizennyolcadik században? A jelenben Szegeden egészen jól halad a hadronépíté, de megérkezik Hanna néni, és onnantól valahogy minden összekavarodik. Szabika pedig Edinának kezd el udvarolni, ami tényleg a világ vége! A jövő sem biztat sok jóval, ha Bújdosónéval vagy összezárva egy óriási porszívóban - ezt még egy daleknak sem kívánja az ember. Ki gondolná, hogy azok járnak a legjobban a negyedik részben, akik magával Néróval bulizhatnak? A Gimesi - Jeli - Tasnádi - Vészits rádiójátékból született regény 4. része! LEHETETLEN, IZGALMAS, VICCES, MAI!

Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István - A ​körző titka
Hanna ​nemrég költözött Budapestre, minden szokatlan: új lakás (egy hetedik kerületi gangos bérház), új iskola (a Sigray), új tanárok, és persze új osztálytársak. Ha ez még nem lenne elég: úton-útfélen egy fura öregemberbe ütközik, megbolondul a számítógépe… és az egésznek valahogy köze van ahhoz a rozsdás körzőhöz, amit az utcán talált. Vajon miért kell mindenkinek ez a körző? Mit akar vele kezdeni Sándor, a vén ócskás, és miért nem tud Hanna sem megválni tőle? És mi köze mindennek Bécshez, a Sakkozó törökhöz és Bujdosónéhez, a töritanárhoz? A rejtélyek kinyomozásában segít Hannának Zsófi, a szuperokos szegedi barátnő, és Tibi, a kicsit lassabb eszű, de hűséges osztálytárs. A kalandok szüneteiben pedig arra is van idő, hogy barátságok szakadjanak meg és szülessenek újjá, no és persze szerelmek is szövődnek… A Gimesi-Jeli-Tasnádi-trió rádiójátéka végre regényformában is! Letehetetlen, izgalmas, vicces, mai!

Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​por hatalma
Jól ​ismert hőseink térben és időben végképp szétszóródva igyekeznek újra megtalálni egymást, és ami talán még ennél is fontosabb: életben maradni. Az ókori Rómába szakadt különítmény lassacskán bejáratos lesz Néró udvarába. A jövőben Hannáék megismerkednek Buraváros minden csodájával, és kissé kaotikus berendezkedésével. A tizennyolcadik századi Bécs pedig mindeközben futurisztikus rémálommá változik Zsófi vezénylete alatt. Ám egy valakivel senki sem számol: Bujdosónéval... A három idősíkon egyszerre folyik a sötét erők egyesítése, és megkezdődik a végső visszaszámlálás a teljes hatalomátvételig. Hőseinknek minden tudásukra, leleményükre és bátorságukra szükségük lesz ahhoz, hogy képesek legyenek helyt állni ebben a reménytelen és egyenlőtlen küzdelemben.

Tasnádi István - Taigetosz ​csecsemőotthon
"Tasnádi ​István drámaírói pályafutását távlatosan és szorosan összekötötte egy rendezővel. Schilling Árpád nemzedékének és a kortárs magyar színháznak meghatározó személyisége: rendező és színházteremtő. Tasnádi vele társult, hogy írói tehetségével 'társszerzője' legyen Schilling színházának, a Krétakörnek. 'Mi nem színdarabban gondolkodunk, hanem előadásban' - nyilatkozták egy interjúban. Ez a módszer újfajta írói 'hozzáállást', új drámaírói szerepet: erős alkalmazkodást igényel. Ebben a szereposztásban ugyanis szinte együtt születik szöveg és előadás, sőt a szöveg szövetének olyan rugalmasnak kell lennie, hogy a próba közben létrejövő kollektív improvizációkat is elbírja..." (Radnóti Zs.)