Ajax-loader

Kornis Mihály könyvei a rukkolán


Kornis Mihály - Sóhajok ​hídja
Mint ​azt a cím is jelezni látszik, valamiféle átmenetet jelent ez a könyv Kornis Mihály pályáján: a nagy sikerű Napkönyv és a készülő "második Napkönyv" közötti alkotói szakasz mutatkozik meg benne. A kötet első ciklusában - pár novellisztikus írás mellett - a címadó szöveg e készülő mű érlelődése során született lírai meditációk sorozata. A második része tartalmazza az író közelmúltban írott esszéit, köztük a blaszfémikusnak ható, vitákat kiváltó Mándy című darabot. Kornis eredeti képzettsége szerint rendező: filmrendezőkről, színészekről, nagy képi élményekről szóló (eredetileg jobbára a Filmvilágban megjelent) szubjektív hevülettel átjárt eszmefuttatásai - amelyek itt a harmadik ciklusban kaptak helyet - remek kritikai készségről tanúskodnak. A kötet záródarabjai között kapott helyet a Kádár című drámaszöveg. Ez a Beszélőben megjelent (de itt némileg módosított) dokumentumdarab azt a beszédszöveget dolgozza fel lábjegyzetszerű kommentárok kíséretében, amelyet az MSZMP főtitkára mondott el a KB emlékezetes ülésén.

Kornis Mihály - Pestis ​előtt
Akar ​jót nevetni és könnyekig meghatódni - egyszerre? Kíváncsi rá, mi az egerek veszte? Milyen tanulság bujkál Kertész Imre sorsában? Milyen volt Kornis kölyökkutya korában? Hogyan kezdődött Magyarországon a szamizdat?A személyesség mámora, és mellesleg az értelme. Miért sétál ki Kornis Mihály a Nap-kelte tévéstúdiójából, amikor a médiaguruk a Big Brother-típusú műsorok dícséretébe fogtak? Mit tud Simon mágus a szerelemről? Mit jósol az író a közeljövőre? Hát 2100-ra? Hogyan tartozik össze Ámor és Logosz, vétek és világtörténet, a budai Gellért-hegy és a berlini fal?Egy könyv, ami elfér a zsebben, holott tele van gondolattal, költészettel, humorral. Nem fogja elfelejteni, hogy olvasta.

Kornis Mihály - Körmagyar
Ez a könyv arról a körről szól, amelyben az emberiség, mint az őrült, úgy pereg és pedig a világ teremtésének első pillanatától kezdve és valószínűleg a világ létének utolsó pillanatáig. (Vannak ugyan tekintélyek, akik azt tanítják, hogy a kör előbb kihűl, mint a föld, de én azt hiszem, a dolog tart véges-végig.) Az élet legfontosabb tárgya, ténye és ügye tehát a téma, amelyet Schnitzler Arthúr - német, de a világ legelső új íróinak egyike - könnyű párbeszédekben földolgozott. Frivol olvasónak, első tekintetre, ezek a dialógusok frivolaknak tetszhetnek. De ha belemélyed a könyvbe, hamarosan meggyőződik, hogy ez nem érzékiséget csiklandó, mulattató dialógusok gyűjteménye, hanem egy vakmerő és végeredményben inkább szomorú tanköltemény ama bizonyos körről, amelyről őszintébben, keményebben, közvetlenebbül nem beszélt még senki. Schnitzler, nemhiába orvos és természettudós: okmányokat gyűjtött itt össze, olyan dokumentumokat, amelyből a jövő helyreállíthatja a mi szellemi és érzéki életünk természetrajzát, a ma pedig: láthatja, megismerheti és értheti azt. Amire a gyanakvó és álszenteskedő azt mondhatja: nos, ez a tudomány feladata és nem a költőé, menjen az orvos úr, írja meg latinul, mint ahogy régi jó szokás és hagyja meg a társadalomnak az ő erkölcseit - lepel alatt tovább rothadni - és ne bántsa az asszonyok és a gyermekek illúzióit!

Kornis Mihály - Egy ​kisfiúban élek
„Blúzából ​a két gömbölyű karját és széles barna vállát úgy szabadítja ki, mint az eleven igazságot, miként az előző századfordulón a szüfrazsettek, mondjuk a civilizálatlan világban dívó női rabszolgaság intézménye ellen küzdő dámák valamely Dél-Afrika felé tartó tengerjáró fedélközi homályában, haragjukban már puszta kézzel tépik fel szorosan egymás mellé szegezett léceit valamely ostoba ládának, aminek börtönében egy élő, eleven és nagyokat lélegző, halálra rémült nőtársuk, embertársuk, másfelől – még itt is! – hibátlan húsú négus szépség, rabszolganő, egy óriásnő reszket. A pasa rendelése. Egy pasi rendelése. De Nóra nem négus és nem is óriás. De óriási nő. Itt-ott vörös. Aranyvörös pihék. Vöröses szőke. Elakad a szó.”

Kornis Mihály - Egy ​csecsemő emlékiratai
"Ti ​honnan tudjátok, mikor alszotok és mikor vagytok ébren?"

Kornis Mihály - Halleluja
Kornis ​Mihály komédiája egy lerobbant, kacatokkal teli lakásban játszódik, egyetlen délután. A nagyapa és unokája a szülők hazaérkezését várják, mindhiába. Várakozás közben a lakást ellepik a legkülönfélébb figurák, akik a legifjabb Lebovicsot az életben körülveszik, és együttesen akadályozzák,...

Kornis Mihály - Hol ​voltam, hol nem voltam
Kornis ​Mihály Révai Gábor kérdései nyomán írott könyve túllép a hagyományos írói interjúk keretein. Az író legszemélyesebb emlékei a huszadik századi magyar történelem tragikus tapasztalataival együtt jelennek meg - a kötet szellemi önéletrajzként is olvasható. Ugyanaz a szenvedélyes igazságkeresés és kíméletlen őszinteség hatja át, mint Kornis Mihály szépirodalmi műveit.

Kornis Mihály - Feliratok ​a fehér égen
Kornis ​Mihály új kötete folytatása a nagy sikerű Vigasztalások könyve és Lehetőségek könyve című műveinek, de most előadásainak és esszéinek tárgya „komolyabb”, bár ugyanazzal a szenvedéllyel ír 1956 örökségéről, mint az istenkérdésről, a színházról, az irodalomról vagy barátairól (Feldmár Andrásról, Esterházy Péterről, stb.). A kötetben külön ciklust kapnak az interneten megjelent blogbejegyzései, élvezetes, személyes internetes napló-beszámolói.

Arthur Schnitzler - Kornis Mihály - Körbe-körbe ​/ Körmagyar
Ez ​a könyv arról a körről szól, amelyben az emberiség, mint az őrült, úgy pereg és pedig a világ teremtésének első pillanatától kezdve és valószínűleg a világ létének utolsó pillanatáig. (Vannak ugyan tekintélyek, akik azt tanítják, hogy a kör előbb kihűl, mint a föld, de én azt hiszem, a dolog tart véges-végig.) Az élet legfontosabb tárgya, ténye és ügye tehát a téma, amelyet Schnitzler Arthúr - német, de a világ legelső új íróinak egyike - könnyű párbeszédekben földolgozott. Frivol olvasónak, első tekintetre, ezek a dialógusok frivolaknak tetszhetnek. De ha belemélyed a könyvbe, hamarosan meggyőződik, hogy ez nem érzékiséget csiklandó, mulattató dialógusok gyűjteménye, hanem egy vakmerő és végeredményben inkább szomorú tanköltemény ama bizonyos körről, amelyről őszintébben, keményebben, közvetlenebbül nem beszélt még senki. Schnitzler, nemhiába orvos és természettudós: okmányokat gyűjtött itt össze, olyan dokumentumokat, amelyből a jövő helyreállíthatja a mi szellemi és érzéki életünk természetrajzát, a ma pedig: láthatja, megismerheti és értheti azt. Amire a gyanakvó és álszenteskedő azt mondhatja: nos, ez a tudomány feladata és nem a költőé, menjen az orvos úr, írja meg latinul, mint ahogy régi jó szokás és hagyja meg a társadalomnak az ő erkölcseit - lepel alatt tovább rothadni - és ne bántsa az asszonyok és a gyermekek illúzióit!

Kornis Mihály - A ​félelem dicsérete
Ki ​voltam én? Bűnnek tudója kezdettől fogva. Nem volt gyermekkorom. A bizonyosság, minden korok leplezetlen igazsága, úgy élt benne, úgy mozgott benne, mint anyjában a magzat, mint a szájamban a nyelvem - tökéletes öntudatlansággal. Fogalmam nem volt róla, mi a helyes, de mindent tudtam, ami helytelen. És megítéltem. És közben láttam. És újra láttam! Csecsemőarcomból egy bűnöző pillantott a világra: tipikus bűnözőszem: az irtózatról konokul hallgató, és pillantás, amely minden teret cellává változtat maga körül; kínvallató cellává, és ez a hely mindig azonos egyébként az elkövetett gaztett színhelyével is. Cinkosság a létezésben: leírhatatlan együvé tartozás. Hideg közönyű cellafalak. De ember lángol a cellában! Pohárember. Országember. Apaember, anyaember. Irgalomért ordít, a szemem előtt ordít az irgalomért bestiális konyhafényben égő szülőházam, a lét. Elkövettem. Tagadom. Hangosan hallgatok: ordítok. Látásomban a bűnöm: látásomban látja magát a lét. Létemben a bűn.

Kornis Mihály - Végre ​élsz
Váratlan ​időszerűséggel szólalnak meg Kornis Mihály fiatalkori novellái. A _Végre élsz_ szövegei nemcsak élnek: újra élnek és erősebben élnek, mint valaha. Élteti őket a folyamatosan lüktető jelen, mivel a halálig és azon túl is megélhető, örökre kizökkent idő érzékelhető ezekben a történetekben:nagyapa és unokája test-cseréjében, az eltemettetése vesszőfutását elmesélő halott apáéban, a játszótéri homokozóban feltámadó orosz katonáéban, a táborozásra kárhoztatott kisdiák naplójában, vagy a Duna hullámaiból felbukó egykori áldozatok táncában. A páratlan nyelvi leleménnyel megalkotott szövegek olvasói és hallgatói egyaránt meggyőződhetnek róla, hogy az írások épp olyan szuggesztív erővel hatnak nyomtatásban, mint a könyvhöz mellékelt mp3-as CD-n, a szerző előadásában.

Kornis Mihály - Napkönyv
"Nem ​olyan bonyulult: egy gyáva kutya lesz a főszereplő. Aki nem mer a szargödörből kiugrani. Mert azt szeretné, ha valaki leugrana érte. Vegye karjába őt a Nagyisten! Ez a heppje. De csak én jövök arra, Hamlet, a zsidrák, ki egy idő óta (bár nem tudom, miért) elvesztettem minden kedvemet, s felhagytam minden szokott gyakorlatimmal, és - igazán - oly nehéz hangulatba estem..."

Kornis Mihály - Kádár ​János utolsó beszéde
"Hölgyeim ​és Uraim! Magyarok! Úgy mondom ezt, mintha egy Shakespeare-drámában lennénk. Úgy és azért mondom: magyarok, amiért Hamlet, mikor Ophélia sírjába ugrott, azt kiáltotta: "én vagyok, Hamlet, a dán!" A törvénytelen uralkodóról, a gyilkosról, ha nem is anyánkat, de a hazánkat elszerető trónbitorlóról, a mi tehetséges Claudiusunkról, Kádár Jánosról és az ő sokakat megrontó hatalmáról szeretnék személyes vallomást tenni, mégpedig úgy, hogy elemzem és kommentálom életének utolsó, zilált, szenvedő lélekkel rögtönzött beszédét, amit az MSZMP zárt ülésén, hívatlan vendégként mondott el." - így kezdődik Kornis Mihály szabad előadása Kádár János utolsó beszédéről. A vég felől beszél Kádár János személyiségéről és a rendszerről. És egyáltalán nem mellékesen a korszakról, az 1956 utáni Magyarországról, arról a világról, amelyben élnünk adatott. Szenvedélyes, lényeglátó, pontos. Ez a három jelző utal Kornis Mihály könyvében megjelenő írói magatartására. Kornis Mihály íróként fedez föl olyan lényeges vonásokat, személyiségjegyeket Kádár János jellemében és élethelyzeteiben, amelyet csak és kizárólag (dráma)író vehet észre, vagy amire a történelem hivatalos kutatói aligha figyelnének föl, miközben a szerző könyvében minden állítását példásan dokumentálja is. Sőt, a szélesebb olvasóközönség itt olvashatja először azt a titkos magnófelvétel alapján készült szöveget, amely Rajk László kihallgatásán történt Kádár és Farkas Mihály jelenlétében.

Kornis Mihály - Vigasztalások ​könyve
Ezt ​a könyvet azért írtam, hogy segítsek neked. Arra szeretne megtanítani, hogy ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Az életről vallott gondolataim ezek. Olyan olvasnivalót szeretnék adni neked, ami úgy a mostani, mint az összes elmúlt és jövendő világban ott fekszik a párnád mellett a polcon, és vigyáz rád. Reménységet akarok lopni a szívedbe, ahogyan Prométheusz lopott tüzet az istenektől az embernek. Meg akarlak tanítani tüzet gyújtani a bensődben, a gondolkodó szívedben. Úgy szeretnélek melengetni ebben a könyvben, ahogyan én szeretném, hogy engem melengessél te, a másik.

Kornis Mihály - Drámák
Meggyőződésem ​szerint "itt és most" Magyarországon nem lehetséges színházat csinálni, hacsak nem csoda folytán. De nem lehet már tíz éve, húsz éve, harminc éve... - talán soha nem is lehetett. Ha egy népnek nincs _közösségi kultúrája,_ akkor nem lehet színháza sem. A magyar színházi avantgárddal is főképpen az a baj, hogy nincsen. Nem tettek, csupán események. Nem megcsinált, megszervezett, létrehozott művek, hanem _balhék._ "Valami más." De _valami más_ - az kevés, és mindig is kevés lesz. A színház mindig a jelené, esetleg a múlté is, de soha nincs köze a jövőhöz. Színház az, ami megvalósul _itt és most._ Ha nem valósul meg: spekuláció. A színház ugyanis merő praxis. A megtervezett eseménynek a kiszámíthatatlan realitással való ütközése során születik meg a színházi pillanat . ha megszületik. ... egy nyirkos-csúnya délelőtt a zsöllyébe süppedve, míg a színpadon a helyüket keresgélő, álmos "bennszülött" színészeket figyeltem, mint egy rosszkedvű, botcsinálta cirkuszigazgató, megvilágosodásszerű élességgel, valamely panorámakép teljességével terült elém jövendő színházrendezői sorsom hiábavalósága... a kijelölt életketrec szűkössége és piszka. Könnyű volt a belső hangnak engedelmeskedve egyszer s mindenkorra hátat fordítanom a színházrendezői foglalkozásnak Magyarországon. Írni kezdtem. (1984)

Kornis Mihály - Színházi ​dolgok
Kornis ​szótárat írt a színház színfalak mögötti életéről. És a színház ürügyén írt a világról, amelyben élünk. Miért más a maszk, mint az álarc? Mit tud egy színházi cipő? Ki a pancser? Mi a ziccer? Miért nehéz a népszerűség? Milyen a jó nézőtéri büfé? És az igazi sósperec? Mit él át a színész a színpadon? Hányféleképpen lehet a színházban aludni? Kornis, aki eredeti végzettsége szerint színházrendező, és évtizedek óta színházközelben él, szórakoztató, rövid esszékben írja meg e különleges világ áldozatkész lakóinak életét, mély szeretettel és humorral mutatja be a világot jelentő deszkák törvényeit, szokásait, illemtanát, hiedelmét és karaktereit.

Kornis Mihály - Lehetőségek ​könyve
A ​Lehetőségek könyve folytatása, mondhatni: ikerkönyve a nagysikerű Vigasztalások könyvének. A Nők Lapjában sorozatban közölt írások középpontjában a férfi-nő kapcsolat rejtélye áll, de az író perspektívát vált, most a jövő távlatából kérdez rá a boldogság esélyeire és a személyes kapcsolatok drámáiban megjelenő lehetőségeire. Ami a különböző írásokat összeköti: Kornis Mihály szenvedélyes és mégis pontos írói nyelve, igazságkereső attitűdje. A könyv CD-melllékletben tartalmazza az összes szöveget – a szerző előadásában.

Kornis Mihály - Nekem ​az ég
Kornis ​Mihály gyermekkorban verhetetlen! – ez irodalmi bon mot jellemzi legjobban és igazolja új regénye minőségét! A Nekem az ég egy ötéves kisfiú Kaposvár melletti kisfaluban átélt gyermekkori világgá futásának története. És egyben a szerelem és a barátság felfedezésének és tragikus elvesztésének megrendítően szép regénye – korabeli fotókkal illusztrálva!

Kollekciók