Ajax-loader

Dornyay Béla könyvei a rukkolán


Dornyay Béla - Pápa ​és környéke részletes kalauza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dornyay Béla - Rózsahegy ​környékének földtani viszonyairól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dornyay Béla - Bakony
A ​mű a Dr. Thirring Gusztáv – Dr. Vigyázó János által szerkesztett „Részletes Magyar Útikalauzok” sorozat 1927-ben megjelent „Bakony” című kötetének felújított reprint kiadása. Dornyay Béla munkája 545 bakonyi túraútvonalat bemutató, több mint 400 oldalas útleírás, gyönyörű mellékletekkel. A teljes művet a szerző írta és rajzolta, ő járta be a terepet és gyűjtötte egy évtizeden át az adatokat, állította össze a vonatkozó történelmi anyagot. A Bakonyról szóló egyik legteljesebb és leghasználhatóbb kézikönyv nemcsak a hegység földrajzát, geológiáját, növény-és állatvilágát valamint történelmi emlékeit mutatja be, hanem kiolvashatjuk belőle az akkori falvak és városok életét, a közigazgatás szerkezetét, a legfontosabb közlekedési útvonalakat, a népességi és nemzetiségi viszonyokat is. Hihetetlen részletességgel mutatja be azokat a természeti, történelmi és néprajzi látnivalókat, amelyeket a Bakony ma is nyújtani tud az igazi bakancsos turistáknak.

Dornyay Béla - A ​Kisbalaton összezsugorodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dornyay Béla - Salgótarján ​és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza
Ma ​még nagyfokú elfogultság kellene ahhoz, ha azt állítanám. hogy Salgótarján városa magában alkalmas volna arra, hogy az idegeneket ide vonzza, de lehet, hogy lesz és adja a jó Isten, hogy minél előbb legyen idő, amikor a mai szégyenkezés helyett, büszke örömmel fogjuk városunkat az itt megforduló idegeneknek bemutatni. Van azonban Salgótarjánnak két nevezetessége, amit valóban érdemes megtekinteni. Az egyik a Kőszénbánya és az ipari nagyvállalatok, a másik pedig városunk gyönyörűséges környéke. Szívesen teszek tehát eleget e könyvecske szerzője azon kérésének, hogy Salgótarján, a Karancs és Medves vidéke részletes kalauzának élére néhány sort irjak. Hisz őszinte örömet kelt bennem, úgy a polgármesterben, mint a turistában az, hogy van egy mű, mely a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy annak útbaigazítása alapján Salgótarjánt és annak környező hegyeit, várait, tehát a város ipari nevezetességeit és környékének természeti szépségeit az idegenek is megkedveljék. Nemcsak az idegenek, de helybeliek is vannak, akik nem is tudják, milyen tanulságos és élvezetes a bányászat, az acélgyártás, a palack-gyártás, vagy a kályhagyár megtekintése, vagy nem tudják például azt, hogy a várostól alig 10-15 percnyi távolságban fekvő hegyről jó időben felénk intenek a mi Magas Tátránknak többnyire fehér palástba burkolt fenséges ormai. E kalauznak éppen az a célja, hogy rendszeres összefoglalásával végig vezessen minket Salgótarján és környékének múltján és jelenén. Dr. Dornyay Béla barátomnak a kalauz-irás tekintetében múltja van. Ö irta meg a Bakony, továbbá Pápa és Veszprém környékének részletes kalauzait. Ezen tevékenysége, továbbá helyi ismerete, valamint komoly és értékes történelmi búvárkodása a legnagyobb mértékben alkalmassá teszik őt egy kalauz megírására és ezért, amikor neki a köz irányában hozott lelkes fáradozásáért e helyen is köszönetet mondok, egyúttal jó lélekkel ajánlom e kalauzt városunk és vidéke közönségének és az itt megforduló idegeneknek megértő támogatásába.

Dornyay Béla - Veszprém ​és környéke részletes kalauza
Veszprém ​(a Séd folyó 222, a Várhegy 260, a vízvezetéki medence 291 m) rend. tan. város, a Veszprémi fennsíkba mélyen bevágódott Séd folyócska kanyargós és egyenetlenül kifejlődött, kanyónszerű völgyének sziklás szélein és dobjain, tehát erősen hepe-hupás térszinen, igen érdekes vidéken terül el. Veszprém város egyenetlen, dolomitsziklás talajon feküdvén, benne kifejezetten központi városrészről nem igen beszélhetünk. A terepviszonyok a várost néhol élesen elkülönülő részekre bontják: középütt húzódik, DK-ÉNY-i irányban: a Megyeház-utca-Szabadság-tér-Gizella tér- Rákóczi-utca és tér s a Jókai Mór - (előbb Hosszu-) utca vonala, melyek környékükkel együtt a Belvárost foglalják magukban. A Belvárostól É-ra van - a még leginkább központi fekvésű és régente legfontosabb városrész - a Várhegy, amely a Ny-i Kaszatvölgyből (vagyis a Jókai Mór-utcából) és a K-i Buhimvölgyből sasbércszerűen emelkedik ki, É-i folytatásában a nálánál is keskenyebb, meredek sziklafalu Szentbenedek hegygyel együtt a Kaszavölgy - Püspökkert - Jókai Mór-utvonalától Ny-ra terül el a hepe-hupás és kőbányáktól szabdalt Jeruzsálemhegy, melyhez D-ről az eklézsiadülő ujabban beépített részei: Báthory- és Kinizsy-utca és a Villasor csatlakoznak. A Buhimvölgy D-i és K-i lejtőin és a felette húzódó fennsíkon a Cserhát nevű nagy városrész fekszik, melyet a Kossuth Lajos-utca szel ketté. (A Jutasi úttól K az 1921 óta ép. Ujtelep.) A Cserhát D-i része a Cigánydomb. A Séd b.oldali, menedékesebb lejtőin terjeszkedik a Temetőhegy a Csapószerrel.

Kollekciók