Ajax-loader

Székely Júlia könyvei a rukkolán


Székely Júlia - A ​magyar Orfeusz
A ​Halhatatlan Kedves szerzőjének új regénye ismét Magyarországon játszódik. Hősei Lavotta és Csokonai. Lavottából alig maradt ránk több legendánál és nevénél. Pedig ő lehetett volna a magyar zene atyja, a magyar Orfeusz, aki életre muzsikálja szépséges Euridikéjét, a magyar zenét - de Lavotta nem tudta, hol keresse őt. Csokonai tudta: parasztdalokat gyűjtött, énekeltette a népet, s följegyezte énekeit hallás után. De nótagyűjteménye, elveszett, halála után hiába keresték. Lavotta másik nagy mulasztása, hogy tehetségét nem pallérozta. De ez nem csak rajta múlt, hiszen állandóan ott kószált Kismarton és Eszterháza közelében, hogy bejusson Haydn zenekarába, ahol mindent megtanulhat. Elfut az idő, elmúlik az élet, s Lavotta egyetlen szerelme a bor marad. Ebbe fullad tehetsége. Csokonai halála után pontosan száz évnek kell még eltelnie, amíg - ezerkilencszázötben - a magyar zenéért leszáll az alvilágba a magyar Orfeusz.

Székely Júlia - Vándorévek
Liszt ​Ferencről jelentek meg tanulmányok, monográfiák, írtak róla több életrajzi regényt is. A legnépszerűbbek ezek között olyannak mutatják be a kiváló magyar muzsikust, mint aki egész életében csak légyottra járt vagy imádkozott, de olyan olvasmányos, érdekes ifjúsági könyv nem jelent még meg Liszt Ferencről, amely tárgyilagos s mégis írói módszerekkel ismertetné életét, mutatná be munkásságát, és állítaná az őt megillető helyre a zeneirodalomban. Székely Júlia könyvéből olyan Liszt Ferenc lép az olvasó elé, mint amilyen a korabeli feljegyzések, családi levelezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikus valóban volt. Fiatal olvasóink előtt világos kép fog kialakulni a magyar származású művészek egyik legkiválóbbikáról: Liszt Ferencről.

Székely Júlia - A ​repülő egér
Egy ​jómódú pesti fiatalember öngyilkosságot követ el a harmincas években. Az eseményekről az Esti Lap híréből értesülünk először. Az újságot áruló rikkancs értetlenül áll az eset előtt: miért akar valaki meghalni, ha autója van? "Talán csak nem az ijedtség volt az oka, mert a múltkoriban - néhány korona reményében - majdnem elgázoltattam magam?" A rendőrt azért furdalja a lelkiismeret, mert gyakran fölírta rendzavarásért, a házmestert meg azért, mert a megboldogultat még gyermekkorában visszajuttatta a szobafogságba. Az öngyilkos férfi környezetének tagjai mondják el véleményüket, emlékeiket. Majd szűkül a kör: szót kapnak a családtagok, a barát, a két nő - akit "szeretett" és aki "szerette" -, és az önvallomásszerű elmélkedésekből kibontakozik az immár halott főszereplő élete. Az emberek első megrendülésükben önmagukat hibáztatják, majd sorra ürügyeket keresnek, hogy másra háríthassák a felelősséget. Miközben az olvasó előtt föltárulnak az öngyilkosság okai, megismerünk tizenkét embert, és képet kapunk a háború előtti Pest életéről.

Székely Júlia - Az ​ötödik parancsolat
Nemere ​Karcsiban, a neves pécsi sebészorvos kamasz fiában egy régi fénykép láttán szörnyű balsejtelem támad: eddig feddhetetlennek ismert szülei eltüntették, talán meggyilkolták ikertestvérét. "Mindig vártam, hogy egyszer még kitör valami nagy családi balhé. Hát most kitört. No de bennem emberükre találtak! Végére járok én ennek a dolognak! Olyan leszámolás lesz itt, amilyen még nem volt! Nekem ne hazudjon, ne alakoskodjon senki, mert semmit se utálok jobban, mint a mellébeszélést!" Agatha Christin nevelkedett barátjával, Skultéti Gabival elhatározzák, hogy kiderítik az igazságot, a véksőkig folytatják a nyomozást. Hogy milyen eredményre jutnak, azt nem áruljuk el, de megnyugtatjuk az olvasót: a krimibe illő történet végére minden rendbe jön, s Gabi kis szégyenkezéssel jelentheti ki: "Azért a szülő is ember."

Székely Júlia - A ​halhatatlan kedves
Az ​élményszerű közvetlenséggel megírt regény alapkérdése: ki lehetett a címzettje annak a soha el nem küldött lángolóan szerelmes levélnek, melyet Beethoven halála után találtak meg iratai között. A regény kerete: egy fiatal muzsikus, közvetlenül Beethoven halála után, végiglátogatja azt a hat asszonyt, akiről feltételezhető, hogy a nagy zeneszerzőnek eszményi társai voltak. Bettina von Arnim, Amalie Sebald, Rachel Levin, Giulietta Guicciardi, Brunczvik Teréz és Jozefin - a hat asszony alakja gazdagon festett, eleven korrajz hátteréből bontakozik ki

Székely Júlia - Áldott ​magányosság
Az ​Áldott magányosság ott kezdődik, ahol A magányosság iskolája befejeződött: Zsófi halott, a második kísérlet eredményes volt. A barátok vajon találnak-e mentséget számára? Van-e olyan közöttük, aki ugyancsak a könnyebb megoldást választaná? Vesztenivalója pedig mindegyiküknek van: kinek-kinek férje, gyereke, szépsége, pénze, vagy mint a regény írójának, a megromlott hallása miatt: a zene. Valamennyien végigjárják a magányosság nehéz iskoláját, ám tragédiáik ellenére is az élet folytatását választják.

Székely Júlia - Valahol ​háború is van
Székely ​Júlia új kötetében két kisregényt olvashatunk. Közös jellemzőjük, hogy mindkettő háború idején játszódik: a Nagyapám tévedett az első, a címadó regény pedig a második világháború éveiben. "Előre megfontolt szándékom csupán az emlékezés volt. Csakis olyat írok le, amire emlékszem, semmi mást... Öcsi meg én, a két gyerek csetlik-boltik a történelemben, szót sem értenek belőle. A főszereplő, nagyapánk sem sokat értett, ő csak szívből utálta a háborút..." - írja Székely Júlia gyerekkori élményeket-emlékeket idéző regényében. A nagyapa fényes jövőt jósolt unokáinak: az ötéves kislány világhírű zongoraművésznő lesz, a fiúból pedig zseniális föltaláló. A "boldog békeidők" embere, nagyapa azonban tévedett - erről szól a lírai történet. A Valahol háború is van című kisregény hősei felnőtt emberként néznek szembe sorsukkal. A fiatal zenészek tragikus szerelmi háromszögét a háború oldja meg véglegesen... "Sokan tűntek el az életük csak a nagyon öreg embereknek van, akik mindenkit túlélnek maguk körül. Mi fiatalon éltük túl azokat, akikkel együtt kellett volna megöregednünk."

Székely Júlia - Chopin ​Párizsban
Chopin ​regényt írni: nem könnyű feladat. A téma, a zeneszerző életútjára rakódott szentimentalizmus, a művek érzelgős tolmácsolása nem ritkán vitte a giccs közelébe a "zongora poétájáról" írt regényeket, filmeket. Székely Júlia, a zongoraművész-írónő ettől a ballaszttól akarja megszabadítani Chopin alakját. A szerző ennek érdekében alkalmazza a modern regény egyes szerkesztési fogásait, a tér- és időjátékot, a szinte zenei formát. Ezért szólaltatja meg Chopin kortársait - zenészeket és festőket, írókat és költőket -, történelmi és fiktív személyeket. "A zongora Rafaelje" - mondta Heine a nagy lengyel mesterről. Székely Júlia regényének célja is az, hogy Chopin alakja rafaeli tisztaságban, klasszikus egyszerűségben kerüljön az olvasó és a zenebarát elé.

Székey Júlia - Székely Júlia - Schubertiáda
A ​múlt század elején egy bécsi kiskocsmában - hangulatos poharazgatás mellett - gyakran töltötte együtt az estét néhány fiatalember. "Schubertiánusok"-nak nevezték őket, az összejöveteleket pedig "schubertiádá"-nak, mert a társaság középpontja egy erősen rövidlátó, jelentéktelen külsejű, ifjú zeneszerző, Franz Peter Schubert volt, aki állítólag néhány csinos dalt is írt, amelyeket következetesen és többször is visszautasítottak a kiadók... A harmincegy éves korában elhunyt Schubert rövid pályafutása kudarcok sorozata volt. Goethe nem állt szóba vele, Salieri nem támogatta, művein csak a kiadók gazdagodtak meg, ő élete végéig nyomorgott. Nagylélegzetű zenekari műveit sem adták elő, operái megbuktak, s a dalt, a dalformát, amelynek utolérhetetlen mestere volt - lenézte a "zeneértő kritikusok" tudós klikkje. Magánélete sem tekinthető boldognak. Gyerekkorát zsarnoki természetű apja keserítette meg, rövid férfikorát pedig néhány viszonzatlan szerelem. Székely Júlia romantikus hangvételű, érzelmekben gazdag regényében találó portrét fest az ifjú zseniről és az őt körülvevő "schubertiánusok" kicsiny, de lelkes táboráról.

Székely Júlia - Elindultam ​szép hazámból
"Ha ​a jövő emberei meg akarják majd tudni, hogyan küzdött és szenvedett a mi korunk embere, s hogyan találta meg a harmóniát és a békét, a felemelő hitet önmagában és életében: Bartók Béla zenéjét kell majd hallgatniok, s újra, meg újra visszatalálniuk a nagy magyar mester példaadásához" - írja az egyik zenetudósunk Bartók Béláról, századunk kiemelkedő művész és tudósegyéniségéről, akinek szerteágazó életművében olyan megkülönböztetett helyet kapott a gyermekek és fiatalok zenei nevelésének forradalmasítása. A szerző Bartók Béla tanítványa, maga is zenepedagógus.

Székely Júlia - Bartók ​tanár úr
A ​volt Bartók-tanítvány írónő 1955-ben megjelent könyvét minden részletében átdolgozva veszi most kézbe az olvasó, aki szinte úgy érezheti olvasás közben, hogy ott áll \"a tanár úr előtt\", és szemtől szembe, személyesen hallhatja őt, akitől az egész világ nem győz eleget tanulni. Székely Júlia nem a zenetudós tudományos igényével fordul az olvasóhoz; elsősorban tanítványi élményeit akarja megörökíteni, beleszőve mindazt, ami az emberre, a tudósra, az előadóművészre, a zeneszerzőre és a népzenét kutató és kincseit felfedező, zenéjébe magasrendű módon beolvasztó zsenire vonatkozik. Bartók szigorú, megingathatatlan emberségének rajza bontakozik ki a könyv lapjain, alakját méltán állíthatjuk példaként az ifjúság elé: merítsen e kimeríthetetlen, tiszta forrásból.

Székely Júlia - A ​magányosság iskolája
Pesti ​ügyvédnő ennek a regénynek a hősnője, akit húszévi házasság után elhagy a férje. Szembe kell tehát néznie a magányossággal, amelytől mindig félt, akkor is, amikor még nem volt egyedül. Pánikba esik, öngyilkosságot kísérel meg, de megmentik. Ezzel kezdődik a regény, s egyúttal Zsófi harca is. A magányosságot meg kell tanulni, mint egy nehéz leckét. Zsófi kijárja az iskolát, olykor felsőbb osztályba léphet, máskor csúnyán megbukik, s közben tapasztalnia kell, hogy a magány nem nőprobléma, hanem korunk egyik életveszélyes betegsége, amelyet még nem tett ártalmatlanná a tudomány. Hogyan lehetne megoldani a magányosság problémáját? Gyógyítható betegség-e? Hozzá lehet-e szokni? Ilyen kérdéseket vet fel ez a könnyedséggel és finom iróniával írott regény.

Székely Júlia - Balassi ​Bálint énekei és komédiája
Balassi ​Bálint az első mai értelemben vett költője irodalmunknak; a nemzeti nyelvű szerelmi költészet és a modem vallásos líra megteremtője. Tudatos alkotó: saját versformát alakított ki, új műfajt (a pásztordrámát) honosított meg. Elsőként fordult poétaként az anyanyelvhez, alakította azt költészetéhez, ezáltal ő a magyar költészet konvencióinak letéteményese. Életműve révén született meg a magyar irodalom, vált Magyarországon az irodalom önállóvá. A magyar és világirodalomi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az éretségire készülők, a főiskolások, a tanárok számára.

Kollekciók