Ajax-loader

Isaac Bashevis Singer könyvei a rukkolán


Isaac Bashevis Singer - Egy ​nap boldogság
"Gyakran ​a betegség jobb ízű, mint a gyógyulás. Negyvenszázalékos halláskárosult vagyok, harmincszázalékos vak, hatvanszázalékosan szenilis, de azért még meg tudom tartani az előadásaimat, el tudom sütni a régi vicceimet, megakad a tekintetem a szép arcon, és vég nélkül hallgathatom a nők titkait, amelyeket ők bíznak rám az előadásomat követő reggeleken, miközben kávét kortyolgatunk, és lekváros pirítóst eszünk. És mielőtt felszállok a gépre, amelyik hazavisz vagy a következő előadás helyszínére, megcsókolnak, és én visszacsókolom őket, és mindig elmondom a jól begyakorolt szöveget: "Ha még élek, látogasson meg, amikor New Yorkban jár."

Isaac Bashevis Singer - Kafka ​barátja
E ​kötet novelláinak harmada bevándorlókról szól, itt Amerikában, ahol immár hosszabb ideje élek, mint amennyit szülőhazámban, Lengyelországban eltöltöttem. Írásaimat munkatársaim segítségével fordítottam jiddisről angolra. Nem túlzok, ha azt mondom, az évek során második anyanyelvem lett az angol. Olyannyira, hogy írásaimat minden más nyelvre angolból fordítják. Magam is fordítok fiatal korom óta, s a fordítást a legnehezebb és legszebb írói feladatnak tartom. A másik nyelv, amelyen a szerző munkáját vissza kell adni, nem tűri a homályt, a szójátékot és a nyelvi cifraságot. Megtanítja az írót, hogy a történésre figyeljen, ne pedig az értelmezésre, és hagyja, hogy az események önmagukért beszéljenek. Gyakran a másik nyelv a tükör, amelyben minden tökéletlenségünkkel együtt láthatjuk magunkat, s egyik-másik hibánkat talán ki is javíthatjuk. New York, 1970 Isaac Bashevis Singer Lehet, hogy nem is ezen a hajón jött? Vagy nem vettem észre? Az óceánba ugrott? Már majdnem kiürült a móló, mindjárt eloltják a lámpákat Most mit csináljak? Eddig is volt egy rossz érzésem, hogy baj éri a fiút, aki húsz éven át nekem csak egy szó volt, egy név, egy lelkifurdalás. Egyszer csak megláttam. Lassan jött, tétován, olyan arccal, mint aki tudja, úgyse várja senki. Olyan volt, mint a fényképen, csak idősebb. Arcán fiatalos barázdák, ruhája zilált. Rendetlen volt és elhanyagolt, mint akinek évek óta nincs otthona, idegeneknél lakik, sok mindenen ment keresztül, s idő előtt megöregedett. Faládát cipelt, mint egy úionc, meg egy barna papírcsomagot. Ahelyett, hogy rögtön odarohantam volna hozzá, csak álltam tátott szájjal. Ő óvatosan jobbra-balra nézegetett, s arca szelíden ezt sugallta: Persze, hogy nem jött ki elém. (Részlet A fiú című novellából)

Isaac Bashevis Singer - Eine ​Kindheit in Warschau
Im ​Haus Nr. 10 in der Krochmalna, einer Straße im Warschauer Judenviertel, verbringt Isaac B. Singer den größten Teil seiner Kindheit. In der Erinnerung an diese Zeit werden Menschen und Dinge lebendig, die auch in den Werken des späteren Literatur-Nobelpreisträgers wiederkehren: sein Vater, der Rabbi, Richter und geistliches Oberhaupt in einer Person war, die praktisch denkende Mutter, der »abtrünnige« Bruder Joshua, dessen fortschrittliche Ansichten großen Einfluss auf den kleinen Isaac ausübten, jüdische Händler, eine alte Waschfrau, die Freunde, mit denen er leidenschaftlich Geschichten erfand. Aber auch von Schwierigkeiten, Elend und Armut ist die Rede ...

Isaac Bashevis Singer - A ​Sátán Gorajban / A rabszolga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Bashevis Singer - Ein ​Bräutigam und zwei Bräute
Erstmals ​bei dtv: In siebenundzwanzig kurzen Meisterstücken legt Isaac B. Singer eine Chronik des Ostjudentums zu Beginn des 20. Jahrhunderts vor. Wie bei seinen großen Romanen bezaubern auch hier die Fülle an exzentrischen und außergewöhnlichen Charakteren sowie der besondere Erzählton des Literaturnobelpreisträgers.

Isaac Bashevis Singer - A ​hét kicsi suszter
Isaac ​Bashevis Singert, a Rabszolga és A sátán Gorajban című regények Nobel-díjas szerzőjét ezúttal mint novellaírót mutatjuk be az olvasóknak. Elbeszélései a korai lengyelországi élményekből, a lengyel-ukrán-zsidó folklórból, misztikából, majd a kivándorlás keserű és kalandos éveinek élményanyagából táplálkoznak. Singer 1904-ben, az akkor Oroszországhoz tartozó Radzynim városkában született. A család hamarosan Varsóba költözött. Apja, nagyapja foglalkozása után Isaacot is rabbinak szánták, ő azonban 1935-ben kivándorolt Amerikába, ahol egy jiddis hetilap cikkírója, majd rovatvezetője lett. Könyv alakban először regényei jelentek meg, novellái előbb jelentéktelenebb, majd egyre rangosabb lapokban, végül kötetbe gyűjtve láttak napvilágot. 1982-ben jelent meg elbeszéléseinek gyűjteményes kiadása. Singer zsidó író. Egyfelől azonosítja magát írásainak világával, másfelől föléje is emelkedik, látja gazdagságát, de szűkösségét is, szereti, de bírálja is. Életművét nem lehet irányzathoz vagy programhoz kapcsolni. Különös, kortalan író, aki zárt és egynemű világát végtelen színigazsággal írja meg. Életművének a mese éppoly szerves része, mint realista elemekből épülő mai történetei, az allegória éppúgy természetes műfaja, mint az abszurd novella, írásaiban szellemek, kísértetek éppolyan kedves közvetlenséggel fecsegnek, sűrgölődnek, mint a hús-vér emberek. Kötetünk szemléltető képet ad erről a hosszú, változatos és gazdag írói pályáról.

Isaac Bashevis Singer - The ​Spinoza of Market Street
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Bashevis Singer - A ​vagyon
A ​lengyel felkelés után, a tizenkilencedik század második felében játszódik Singer regénye. Hősei zsidók és lengyel arisztokraták: a Jacoby- és a Jampolski-família. Calman Jacoby, a nincstelen szegény zsidó útja előbb a Jampolski-birtok intézői házába, majd egészen a grófi kastélyba vezet. Üzleti vállalkozásai sikeresnek bizonyulnak - a kapitalizmus "sűrűsödésének", a lengyel politikai mozgalmak és társadalmi ellentmondások kialakulásának korszaka ez. A vagyon elsősorban is családregény, méghozzá a klasszikus, tizenkilencedik századi fajtából.

Isaac Bashevis Singer - Szerelmes ​történet
Ha ​egyszer szemtanúk állitják, hogy Herman Border feleségét és két gyermekét a nácik agyonlőtték, nem az a legtermészetesebb, sőt legtisztességesebb, ha hősünk feleségül veszi anyja volt cselédjét, azt a lengyel parasztlányt, aki a maga és családja életét kockáztatta, hogy őt bújtassa, megmentse? Na és mi van akkor, ha egy szép napon arra eszmél, hogy egyszerre három hús-vér asszony törvényes férje? Sírni-nevetni, lehetetlen történet.

Isaac Bashevis Singer - New ​York árnyai
A ​regény-valóság és az ábrázolt időszak, a jóléti közöny és az útkeresés között húzódó feszültség mozgatja a könyv eseményeit. A lengyel zsidóság sorsát elkerülő pár ezres maradék igyekszik beilleszkedni újabb hazájában, a szabadság és a demokrácia országában. A vallás elveszett, a hitnek s vele a hagyományok erejébe vetett bizalomnak vége. A századokkal korábban fellépő szekuláris zsidó racionalizmussal elkeseredetten hadakozó vallási hagyomány, úgy tűnik, mintha a holocausttal megkapta volna kegyelemdöfését. A maga erkölcsi értékeit számonkérő világ emberei előtt szinte misztikusan nyilatkozik meg a minden magasabb eszmeiséget elnyelni vágyó, könyörtelen lét valósága...

Isaac Bashevis Singer - Apám ​bíróságán
Singer ​Apám bíróságán című műve egyszerre tekinthető novellák gyűjteményének, regénnyé, vagy legalábbis regényméretű és intenzitású panoráma-körképpé összeálló kisprózák kompozíciójának, gyerekkora való, visszaemlékezésnek, szépirodalmi eszközökkel és módon megalkotott történelmi esszének, valamint múlt-teremtő "naiv" eposznak. Az elbeszélésnek eseményanyaga az első világháború előtti és alatti időkről ad számot, ám az író - aki ekkor tizenéves volt - egyszerre kölcsönzi az elbeszélőnek akkori és jóval későbbi szemlélet- és látásmódját. Kettős - gyermeki és érett kori - látásmód bravúrosan egybejátszatott tükörképei e novellák, de többek is mindkét látásmód eredményeinél. Többek, mert aprólékos hitelű, életes felidézései egy szinte folklór- és kulturális antropológiai egzaktsággal látott életformának és mentalitásnak, egy vallástörténeti hitelességű zsidó hitvilágnak, egy mikrotörténelmi teljességű és minuciozitású valóságevokációnak. De még többek, mert egyúttal a gyászbeszéd szerepét is betöltik, nem laudációját nyújtják, egy elpusztított, meggyilkolt világnak, hanem újra feltámasztását, metafizikai lényegének felmutatását, valamiképp való örökkévalóságát revelálják. Mindezt pedig a lehető legegyszerűbb, de persze legnehezebb eszközökkel, a klasszikus novellaírás eszközkészletével teszik, az egyszerűen szólás, az emlékezés és a puritán beszámolás ősi módján. A naiv olvasónak is megragadó szépséget, meghittséget, a vájt fülű értőnek pedig tükörjátékszerű kaleidoszkópot nyújtva adnak ezek a novellák csodás ragyogású mítoszt is, "vérrögös" valót is, a falusi Lengyelország soha újra nem éleszthető zsidó kisközösségeinek, "családjainak" ősi értelemben vett képletét is. Valószínűleg Singer egyik legjobb munkája az Apám bíróságán - kétségkívül minden igazi olvasó számára felejthetetlen élmény.

Isaac Bashevis Singer - Örök ​szerelem
A ​világhírű, Nobel-díjas író itt közreadott tizennyolc novellája szívet- lelket melengető olvasmány, ahogy azt a szerző előző műveiben már megszokhattuk. Ez az, ami a falat kenyér mellé elengedhetetlenül szükséges egy olyan világban, ahol ember és embertelenség nap mint nap egymással szembesülni kényszerül.

Isaac Bashevis Singer - The ​Spinoza of Market Street
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Bashevis Singer - Szerelem ​és száműzetés
Singer ​regényhősei - tudjuk jól - gyakran küzdenek démonokkal, egyik regényében Goraj egész közösségét szállja meg a Sátán. Önéletrajzának első kötete azokról a démonokról szól, akikkel magának a szerzőnek kellett megküzdenie. Teszi ezt Nobel-díjas íróhoz méltó érzékletességgel, a szenvedélyes értelem feszültségével. Az önéletrajz Singer varsói gyermekkorától az amerikai száműzetésig, a fiatal férfi megpróbáltatásaiig ível. Az író elbeszéli benne eszmélésének történetét, örökös kétségbeesett perlekedését Istennel, amiért az ilyen rettenetes világot teremtett, és önmagával, amiért maga sem bűntelenebb ennél a világnál. * Az első írások története egybefonódik az első szerelmek (korántsem ártatlan) megrázkódtatásaival. Mert Singer gondolatvilágában, minden látszólagos eretneksége ellenére, ott kísért a bibliai próféták legfőbb szava, a bűn. Singer nem akart és nem is tudott bűntelen maradni ebben a világban, de kíméletlen, szinte magamutogató őszinteséggel beszéli el az ártatlanság szükségszerű elvesztésének útját.

Isaac Bashevis Singer - The ​Magician of Lublin
He ​could tell jokes, perform tricks, pick locks, shell peas with his toes, dance on the tightrope and turn somersaults on the high wire. He owned a house and had a wife who was devoted to him. Life was good. But Yasha was destined to find God and to discover faith, and there was no middle road. "Whatever region his writing inhabits, it is blazing with life and actuality. His powerful, wise, deep, full-face paragraphs make almost every other modern fiction seem by comparison labored, shallow, overloaded with alien and undigested junk" - Ted Hughes in the New York Review of Books.

Isaac Bashevis Singer - Rövid ​péntek
A ​kötet 16 novelláját maga a Nobel-díjas szerző válogatta. Magyarul eddig három regénye (A rabszolga, A lublini mágus, A Sátán Gorajban), egy novelláskötete (Hét kicsi suszterinas) jelent meg, s a magyar olvasóközönség körében nagy sikert aratott. Nemrég adtuk ki Szerelem és száműzetés c. önéletrajzát. Novellái valahogy mindig rejtélyesek, párbeszédei, karakterei Dosztojevszkij írásainak mélységét és keménységét idézik fel, iróniája többértelművé teszi műveit. Sokarcú a kötet, egyik novellájában Lejb kegyetlen, ámde hiábavaló gyilkosságairól olvashatunk, a másik Boccaccio-parafrázis: a falusi tanító elesett szolgája démonnak adja ki magát, hogy rávegye a szeretkezésre Tajbelét, a magányos, elhagyott asszonyt, a lublini zsidó teológussal, Ceidlusszal pedig maga a Sátán folytat disputát hitről és az emberi élet korlátairól és lehetőségeiről.

Isaac Bashevis Singer - A ​rabbi előtt
A ​Nobel-díjas I. B. Singer e huszonhét új története folytatja, s immár teljessé teszi a magyarul is kiadott Apám bíróságán novellaciklust. A rabbi előtt írásai valójában a másik kötet anyagával egy időben jelentek meg folytatásokban az amerikai jiddis újságban, a Forwardban, hogy aztán Singer ragyogó önéletrajzi "regényévé" álljanak össze. Szinte filmszerűen, teljes mivoltában elevenedik meg előttünk a varsói Krochmalna utca az író rabbi édesapjának a bíróságával, ami felettébb sajátságos intézménynek számított: volt az zsinagóga, törvényszék, iskola, pszichológus rendelője és házasságközvetítésre szolgáló helyiség. Az ifjú Singer pedig legyűrhetetlen kíváncsisággal, szájtátva figyelte az eseményeket - sokszor szó szerint lélegzet-visszafojtva, hiszen apja tilalma ellenére bújt meg a függöny mögött -, ahogy felvonul előtte a mindenféle emberből összeálló tarka panoptikum megannyi ügyes-bajos dolgával. Nem véletlenül jegyezhette meg Singer egy amerikai monográfusa: "A lényeget tekintve, vagyis íróként Singer soha nem

Isaac Bashevis Singer - Gólem
"A ​jiddis-amerikai író eredetileg 1969-ben írt, majd 1982-ben angol változatban is autorizált, remekbe szabott kisregényét tartalmazza a kötet. Az isteni segítséggel életre keltett prágai Gólem históriája, az európai legendárium sokszor feldolgozott témája Singer tollán valami bölcs humorral és filozofikummal átitatott történetté kerekedik. A II. Rudolf uralkodása alatti Prága zsidó lakóinak életét nagy vész fenyegeti: egy züllöttségében mindenre kész nemesúr vérvádeljárást kezdeményez ellenük a Peszach-ünnep környékén. Egy titokzatos szent, igaz ember segít rajtuk, megbízva Leibl rabbit, hogy agyagból készítse el a Gólemet, ezt az együgyű, parancsra cselekvő bábot. A József nevű óriás - megtalálva és a bíróság elé állítva az eltűntnek vélt kislányt - meg is menti a per vádlottját. Singert azonban nemcsak a történetnek ez a része foglalkoztatja, hanem az is: miként varázsolhatja vissza ezután megint anyaggá a mind több emberi galibát okozó Józsefet. A bekövetkező üdvös csoda és a köznapi élet folyását megzavaró különös teremtmény eltüntetésének folyamata adja a modem hangszerelésű, egyfajta többértelmű Hasszid-történet variációjának tekinthető mű szerkezetének vázát - a humánum természetét firtató bölcsesség sugárzását nyújtva. A prágai zsidó kisemberek zavara: mindnyájunk rácsodálkozása a megszelídíthetetlen "csodákra". - A Singer-könyvek olvasói örömmel kölcsönzik majd ezt a könyvet is."

Isaac Bashevis Singer - The ​Last Demon
'I, ​a demon, bear witness that there are no more demons left.Why demons, when man himself is a demon?Why persuade to evil someone who is already convinced?I am the last of the persuaders.'Isaac Bashevis Singer, who won the Nobel Prize in 1978, is best-remembered for his humane and moving short stories, which drew comparison with those of Maupassant and Chekhov. The three collected here, about a girl who pretends to be a man in order to study the Torah, a frustrated demon, and a writer trying to understand the confusion of a holocaust survivor, illuminate the great themes of human suffering with supernal grace.This book includes The Last Demon, Yentl the Yeshiva Boy and The Cafeteria.

Isaac Bashevis Singer - A ​halott hegedűs
A ​Nobel-díjas jiddis írónak ez a története is, mint oly sok más, egyszerre tündéri és abszurd: nem elég hogy két szellem költözik egy szerencsétlen zsidó lány testébe, de a végén még össze is házasodnak! A Kern András sokoldalú előadásában megelevenedő szöveg közben még a tipikus Lengyelországi zsidó falu autentikus, végleg letűnt, festői világát is felidézi.

Isaac Bashevis Singer - A ​rabszolga
A ​rabszolga Singer egyik legcsodálatosabb, arányaiban is tökéletes remekműve, egy lélegzetelállítóan szép szerelem története. A rabszolgaság fogalma nem pusztán a főhős egyéni sorsát példázza. "Isten rabszolgái vagyunk mindannyian" - állapítja meg Jákob. Isten kegyelmében, gondviselésében hinni kell, cselekedeteinek igazságosságát kétségbe vonni, kételkedni, vizsgálódni, okokat keresni nem más, mint lázadás. A társadalmi elnyomás, a faji megkülönböztetés, az állami és egyházi törvények kegyetlen szigora is rabszolgaságban tartja az embereket. A lengyel-zsidó rezervátumfalvak ábrázolásán túl az író a korabeli Lengyelország társadalmi ellentéteire is utal (a parasztság kizsákmányoltsága; az ország sorsán kesergő, tehetetlen és züllött arisztokrácia). Mélységesen együtt érez a zsidóság megpróbáltatásaival, de ez nem akadályozza abban, hogy elfogultságtól mentesen, tárgyilagosan rá ne mutasson: Isten szolgálatát jó néhányan helytelenül értelmezik, szemforgató módon, a vallás külső formáit, előírásait követik. Pedig a hit lényege - és ezt csak egyházából történt kiközösítése után érti meg Jákob - egészen más: "az ember kapcsolata embertársaival".

Isaac Bashevis Singer - A ​Moszkát család
Ha ​azt hallja az ember, hogy Singer, először a varrógépre gondol. Sokáig így voltam ezzel én is, hiszen gyermekkoromban majd mindennap nagymamám gépének monoton kattogása ringatott álomba. Már egyetemista voltam, amikor a "másik" Singerrel megismerkedtem: Géher István műfordítói szemináriumán elsőként választottam egy Singer-regényrészletet. Bölcsészberkekben szokatlanul nagy érdeklődés kísérte a fordítás vitáját: egyrészt a szerző akkoriban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, másrészt addig megjelent két kisregényén kívül a hivatalos csatornákon keresztül vajmi kevés szivárgott be róla, és kíváncsiságunk nem állt meg a kultúrpolitika határainál. Keveset tudtunk róla, de azt mindannyian éreztük, sejtettük, hogy ennek az írónak "Isten archívumában", a literatúra címkével ellátott bugyorban kijár egy komoly és bőséges fejezet. Azóta tizenöt év telt el. Szinte nem volt olyan esztendő, hogy ne jelent volna meg könyvben vagy folyóiratban egy Singer-regény, -novella, -interjú, önéletrajzi írás. Úgy hunyt el, hogy szinte észre sem vettük - a művei annyira eggyé váltak vele, hogy sohasem firtattuk, mit, mikor írt, milyen korszakai voltak. Mert ő maga egy korszak, és minden műve egyetlen nagy téma egyszerre profán és rituális körüljárása: a vágyak és bűnök kanyargós ösvényein járva az üdvözülés útját kereső zsidó ember golgotája. Az ő meséi olyanok, mint gyermekkorom otthoni varrógépe - csak nem álomba, hanem valóságba ringatnak. És ezt kipróbáltan hatásos. A Moszkát család a klasszikus értelemben vett családregények közé tartozik: éppúgy többtételes sorsszimfónia, mint a Thibault, a Forsyte, az Artamonov, a Glembay, a Kárpáthy és még sok más család nemzedékeken átívelő, tért ölelő, hatalmas, hosszú történetfolyamai. A különbség csupán annyi, hogy mi - az utókor - a könyv elolvasása nélkül is tudjuk: az írói szándéktól függetlenül a történelem milyen sorsot szánt a varsói Moszkátoknak és az egész kelet-európai zsidóságnak. A század eleji boldog békeidőktől a varsói gettó felállításáig zuhanó csaknem fél évszázad történelmének féregmozgása ritmizálja a könyv hőseinek és áldozatainak életét. Rabbik és vándorpróféták, csalók és megcsalatottak, szeretők és szerelmesek menetelnek énekelve, sírva, imádkozva és szitkozódva a számukra rendelt úton. Sokan vannak, és nagyon ismerősek. Mintha csak innen a sarokról indultak volna el. Sokan voltak, és messzire mentek. De Singer azért nagy krónikás, mert egyetlen tőmondattal képes elénkbe hozni, elevenné varázsolni egy folklórrá illant világ minden ízét, különlegességét és relikviáit. Úgy vezet minket az egyszerre gyarló és fenséges emberi lélek labirintjában, hogy észre sem vesszük, már milyen régóta ott vagyunk, és örömest időznénk még tovább. A Moszkátok többnyire konflissal mentek át a Visztulán. A fordítónak két évig tartott az átkelés. A túloldalon, reméli, sokan várják. (Turczi István, fordító)

Isaac Bashevis Singer - Mesüge
1953-ban ​New Yorkban, a 70.utca tájékán egy lengyel emigráns diáklány, egy idősödő tőzsdespekuláns és egy középkorú újságíró keresi önmagát, a másikat, istent a szerelemben, az avantgárd művészetben, a parapszichológiában, a jiddis nyelvben, Amerikában és Izraelben. A Nobel-díjas író posztumusz regénye egy szerelmi háromszög - pontosabban ötszög - köré szerveződik. Résztvevői senkinek sem szeretnének megfelelni, nem próbálnak egymás kedvére tenni, nem ringatják magukat abba az illúzióba, hogy képesek egymással vagy egymás nélkül élni. Szövögetik az érzések és érzékek szálait, részvéttel szemlélik a körülöttük hömpölygő mesüge világot, és benne magukat. Auschwitz árnyékában tengetik napjaikat egymásért élve, aggódva, lelki sebeiket gyógyítgatva. Próbálnak közeledni egymáshoz, de miközben fény derül történeteikre, bűneikre, félelmeikre, elkezdenek eltávolodni egymástól. Az olvasó sokszor nem tudja, sírjon-e vagy nevessen a fordulatos, állandóan újabb meglepetéseket tartogató történeten, melyet átsző az író részvéte, megbocsátó iróniája bolond hősei, a mesügék iránt.

Isaac Bashevis Singer - Szenvedély ​és más történetek
Egyedi ​figurákat mozgatok egyedi körülmények között, olyan embereket, akikkel még ma is értetlenül áll szemben a világ, sokszor ők maguk is - kelet-európai zsidókat, elsősorban a jiddis nyelven beszélő zsidóságot, azokat, akik odavesztek Lengyelországban, vagy emigráltak Amerikába. Minél régebben élek közöttük és írok róluk, annál nagyobb az ámulatom, amit színes egyéniségük és saját - hisz közéjük tartozom - szeszélyeim, szenvedélyeim váltanak ki belőlem. Miközben a megváltásban és a feltámadásban reménykedem, és értük imádkozom, bátran kimondom: számomra ezek az emberek élnek, utolsó szálig. Az irodalomban, akárcsak az álomban, halál nem létezik. (I. B. Singer)

Isaac Bashevis Singer - A ​gettó lánya
A ​világháborút közvetlenül megelőző esztendőkben játszódó regény lenyűgözően összetett világot jelenít meg. Jórészt a varsói gettóban játszódik, ahol megállt az idő, az emberek ugyanúgy élnek, ugyanúgy gondolkodnak, mint száz évvel ezelőtt. Ha valaminek, hát ennek a zárt egységnek a Nobel-díjas I. B. Singer utánozhatatlan ábrázolója - azóta s azelőtt írt regényei egyaránt bizonyítják, hogy akkor alkot igazán maradandót, amikor ezt a dibbukok és babonák irányította misztikus világot eleveníti meg. A gettó lányá-ban az író ezt a zárt világot káprázatos ügyességgel gazdagítja az amerikai milliomosok és a szovjet lágervilág merőben ellentmondásos képeivel. A regény főhőse ugyanis több asszony hálójában vergődik egyszerre: nem menekülhet a jómódú amerikai színésznő s a fanatikus kommunista zsidó lány karjai közül, miközben az örök hűség Sosához, a tiszta lelkű, együgyűségig gyermeki lelkületű leányhoz, vagyis a múlthoz köti.

Isaac Bashevis Singer - A ​szégyenfolt
Max ​Barabander, a gazdag zsidó üzletember visszatér Argentínából ifjúkori ballépései színhelyére, Varsóba. A vére azonban űzi-hajtja: ahelyett, hogy felkeresné szülei sírját egy kis galíciai faluban, kétes és botrányos nőügyekbe bonyolódik, félig akaratán kívül össze-vissza hazudozik, egyre jobban gabalyodik saját lódításai hálójába. És a végén ott köt ki, ahonnan elindult: a börtönben... Ha valaki kételkedne benne, hogy Isaac Bashevis Singer korunk egyik egyik legnagyobb mesélője, olvassa el ezt a könyvet. Történetei csak az általa mélységesen csodált Maupassant és Csehov műveivel állíthatók egy sorba.

Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Isaac Bashevis Singer - A ​félelmetes fogadó
"Történetek ​a szeretet hatalmáról. Történetek gyerekekről, tündérekről, bibliai prófétákról, ügyefogyott kisemberekről, rabbikról. Történetek, melyek elszomorítanak és mulattatnak. Mese, népköltés, hagyomány vegyül a 20. századi modern író hangjával A félelmetes fogadó írásaiban. A Nobel- díjas jiddis író meséi gyermeknek, felnőttnek egyaránt szólnak: mindenkinek, aki hagyja, hogy magával ragadja a történet varázsa."

Isaac Bashevis Singer - A ​Friend of Kafka
This ​is probably the finest collection of short stories by a writer whose name has been linked (by both The Times and The Guardian) with that of Tolstoy. He writes with equal assurance of a professor of history (St Francis to the Warsaw pigeons), a coal-heaver, a Bohemian writer, a rich widow or a chimney sweep: and somehow, one and all, they seem to tread a precarious path between the supernatural world and the inviting pit of material reality.

Isaac Bashevis Singer - A ​lublini mágus
"Remekmű ​egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel" - írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur - _A rabszolga_ Jákobjával ellentétben - minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat - az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott - jellegzetes singeri katarzis - vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent embert övező tiszteletet.

Isaac Bashevis Singer - A ​mezők királya
Singertől ​szokatlan időben és környezetben játszódik ez a regény. Valamikor a barbárság végén és a feudalizmus kialakulásának hajnalán, az akkor természetesen még nem létező Lengyelország területén.A Visztula völgyében élő polákok - a pola a nyelvükön mezőt jelent - törzsi viszonyok között halásznak, vadásznak, többnejűek,lételemük az erőszak, és nem idegen tőlük az emberáldozat, hiszen félelemben, sokistenhitben élnek, és az isteneik kiengesztelésének hatékonyabb módját nem ismerik. Krol Rudi, a vörös király tartja őket rettegésben, de a vezérük. Cibula meggyőzi népét,hogy próbáljanak meg együtt élni az új irányzattal,különben biztos pusztulás vár rájuk. Ezzel az együttéléssel velejár a halászattal-vadászattal való részleges,majd teljes felhagyás, a fáradságos, vesződséges földművelésre való áttérés. A véletlen műve, hogy e barbár népség közé keveredik Ben Dosa, a babilóniai zsidó rabszolga, mesterségére nézve cipész, a vallási előírásokat hazájától messze távol is megtartó bölcs ember, aki írni-olvasni is megtanítja Cubula népét - a sors iróniája folytán, persze,héberül. Cibulának,a mezők királya uralma nem tart soká, mert egy szép napon egy szőke, kék szemű idegen jelenik meg közöttük, egy keresztény püspök,akinek első ténykedése,hogy az ezidáig bölcs embernek tisztelt, légynek se ártó, minden erőszaktól irtózó Ben Dosa ellen uszítja a népet, mondván, hogy a jámbor zsidó gyilkos, Jézus Krisztus haláláért személy szerint felelős. Egy perc műve, és elszabadul az erőszak, nem számít a józan ész, nem számít, hogy ami jó ezidáig velük történt, az mind ennek a példás életű embernek köszönhető.

Isaac Bashevis Singer - Ellenségek ​- Love story
-Mikor ​házasodtak össze? - kérdezte Pesheles Mashától. Masha összevonta a szemöldökét. -Elég régen ahhoz, hogy már gondolkodni lehet a válásról. ....

Kollekciók