Ajax-loader

Nyíri Kristóf könyvei a rukkolán


Nyíri Kristóf - Európa ​szélén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Nyíri Kristóf - A ​hagyomány filozófiája
A ​hagyomány problémája idestova két évtizede foglalkoztat. Annak idején azt hittem, hogy a problémát Wittgenstein megoldotta, s feladatomat abban láttam, hogy a hozzá vezető osztrák eszmetörténeti utat rekonstruáljam. Csalódtam: mint Európa szélén című könyvem (1986) előszavában jelzem, rá kellett jönnöm, hogy az eszmetörténeti rekonstrukció csak előkészítheti, de nem helyettesíti az érvelő elemzést, s célul a hagyomány fogalmának szisztematikus földolgozását tűztem magam elé. A cél távolabbinak bizonyult, mint képzeltem, s az eredmény más lett, mint amire számítottam. Kiderült, hogy noha a hagyományozás és hagyománykövetés a modern társadalomban is szerepet játszik, ez a szerep merőben különbözik attól, amelyet a premodern társadalmakban kellett betöltenie. Jelen kötet a hagyomány problémáját egyszerre több szempontból - a filozófia, a történelem, a szociológia, a politika- és nyelvtudomány oldaláról - próbálja szemügyre venni.

Nyíri Kristóf - Kép ​és idő
"Kép ​és idő között lényegi kapcsolatot észrevételezhetünk. A képek jelentéshiányosak, ha nem mozgóképek - ha tehát nem az időben történnek. Másfelől az idő fogalmilag csak a térbeli mozgás metaforái, azaz végső soron képei által ragadható meg."

Nyíri Kristóf - Keresztút
TARTALOM Előszó 5 A ​hagyomány filozófiájához 7 Nyelvszokás és nyelvújítás 15 A baloldali ismeretelmélet csapdái 28 Az osztrák elem a tudományfilozófiában 37 Társastudat: A szociologizáló ismeretelmélet gyökereihez 46 Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája 66 Marxi témák az információ korában 85

Nyíri Kristóf - Mobilvilág
A ​mobiltelefon csúcstechnológiájú szerkezet, mely azonban őseredeti emberi kommunikációs szükségleteknek felel meg. Nem véletlenül lett minden idők legsikeresebb, példátlan sebességgel elterjedő készülékévé. Midőn a Westel Mobil Rt. (2004-től T-Mobile) és az MTA közös társadalomtudományi kutatási programjának A 21. SZÁZAD KOMMUNIKÁCIÓJA címet adtuk, nemcsak arról voltunk meggyőződve, hogy a telekommunikáció fejlődése - a tizenkilencedik századtól a huszonegyedikig - tényleges emberi haladást és gazdagodást hozott és hoz, de arról is, hogy ez az út egyfajta hazatérést, visszatérést jelent a kommunikáció természetes, eredeti formájához, a közvetlen, személyes emberi kommunikációhoz.

Nyíri Kristóf - A ​Monarchia szellemi életéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyíri Kristóf - Ludwig ​Wittgenstein
Az ​1889-ben Bécsben született, 1951-ben Cambridge-ben elhunyt Ludwig Wittgenstein a jelenkor filozófiájának egyik legkiemelkedőbb, s mindenképpen legsokrétűbb hatású alakja. 1918-ban befejezett fiatalkori munkája, a Logikai-filozófiai értekezés, mely a frege-russelli matematikai logika segítségével Kant és Schopenhauer ismeretfilozófiáját Kierkegaard, Tolsztoj és Dosztojevszkij életfilozófiájával ötvözi egybe, alapvető hatással volt az ún. logikai pozitivizmusra. Késői felfogása pedig, melyet a harmincas és negyvenes években dolgozott ki, s melyet - részlegesen és hozzávetőlegesen - az 1953-ban megjelentetett Filozófiai vizsgálódásokból ismert meg először a szélesebb közönség, nemcsak az ún. angol analitikus nyelvfilozófiának volt - sokszoros félreértések árán - fő forrása, hanem előbb a legújabb tudományelméleti törekvéseknek, majd éppenséggel újszerű társadalomfilozófiai kísérleteknek vált kiindulópontjává. A kismonográfia Wittgenstein filozófiájának - mindenekelőtt késői munkásságának - bemutatásakor nemcsak a már közzétett feljegyzésekre, hanem a hagyaték mindmáig kéziratban maradt részeire is támaszkodik, s éppen ez utóbbiak segítségével mutatja be, hogy a késői Wittgenstein passzív-belenyugvó attitűdje a társadalmi változásokkal kapcsolatban, szubjektivitás-tagadó tudatfilozófiája, konstruktivista matematika-felfogása és tekintélyelvű fejlődéslélektani nézetei összefüggő egészet alkotnak.

Vizi E. Szilveszter - Altrichter Ferenc - Nyíri Kristóf - Pléh Csaba - Agy ​és tudat
A _Kognitív ​Szeminárium_ sorozatban hazai szerzőknek a megismeréstudomány témájában írt munkái jelennek meg. A kognitív kutatás szakmaközi terület, így többek között pszichológusok, filozófusok, biológusok, orvosok tanulmányai kapnak helyet a sorozatban. Jelen kötet a 2001 áprilisában megrendezett, _Agy és tudat_ című interdiszciplináris fórumon elhangzott előadásokat tartalmazza. Az illusztrációkkal, jegyzetekkel és bibliográfiával kísért írások – többek közt _A magasabb idegműködés elvei,_ _A filozófusok és a test_ és a _Kognitív rendszerek szerveződése és szétesése_ témája köré szerveződnek.

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Kollekciók