Ajax-loader

Pais István könyvei a rukkolán


Pais István - Ember ​és vallás
Az ​immár ötödik kiadáshoz eljutó művében a szerző átfogó képet rajzol a vallás kialakulásáról, koronkénti változatairól, legfontosabb sajátosságairól. Az ókori keleti társadalmak valláskritikai bemutatása után az ógörög vallást analizálja. Elemzésével azt bizonyítja, hogy a marxista irodalomban eddig szinte általános nézettel szemben az ókori görög valláskritika csúcspontja nem az atomizmus – s főként nem az epikureizmus -, hanem az általa részletesen bemutatott Karneádész, aki több szempontból is igazi filozófiai mélységgel bírálja Epikurosz álláspontját. A továbbiakban a korai kereszténység ideáit elemzi, szól a reneszánsz valláskritikájáról, majd áttér az újkori polgárság vallásfelfogásának vizsgálatára. Különös figyelmet szentel Bacon idolumkritikájának, Spinoza vallás- és bibliakritikájának, a 18. századi francia materializmus vallásértelmezésének, a fichtei, kanti, hegeli valláskoncepció pozitív mozzanatainak, valamint a feuerbachi materializmus vallásbírálatának. Az áttekintést a marxista valláselmélet kialakulásának tárgyalásával zárja. A második rész a vallás meghatározásával foglalkozik, majd a vallás különféle strukturális elemeit (tudatot, függőségi érzést, rítust stb.) tárgyalja. Emellett részletesen vizsgálja a vallás tükrözési funkcióját, szociális szerepét, antropocentrikus és teleologikus jellegét.

Pais István - Bibliai ​érdekességek, történetek, aforizmák
Hozzá ​hasonló kötet nem létezik magyar nyelven és valószínűleg a világirodalomban sem a Szentírás-ról. A tartalmát pontosan ez a cím fejezné ki: A Biblia igazi világa. Racionális és humanista szellemű szerzője egy részletes előszóban az olvasót tájékoztatja arról, hogy mily okok késztették őt munkájának a megírására, és hangsúlyozza: a Biblia vizsgálata mindenki elidegeníthetetlen joga, és az Ótestamentum, továbbá az Újszövetség teljességgel emberi alkotás, melynek nincs semmiféle természetfölötti alapja. A könyv bevezetéséből pedig az érdeklődők megismerhetik a Szentírás-sal összefüggő általános dolgokat. Például azt, hogy terjedelmi nagyság szempontjából három Biblia van; ezeket mikor kanonizálták; bennük milyen anyagok szerepelnek stb. Ezt követően a szerző a Biblia minden lényeges témakörét, elemzi és kimutatja: A Szentírás-ban nem egy tényleges isteni világteremtés leírása, hanem két kozmogóniai mítosz szerepel. A múltban nem volt és a jövőben pedig nem lesz transzcendens hatalom által előidézett aranykor. A Bibliában az állítólagos isteni erkölcsi parancsadást illetően három különböző, egymás hitelét lerontó történet és szöveg szerepel. Az Ótestamentum és az Újszövetség vallási képzetvilága földi-emberi viszonyok kifejeződése és a Biblia e két részében nincs monoteizmus (a zsidók, pl. a frigyládát, a Napot, a Holdat, a csillagokat és a különféle állatokat istenségként imádták, hittek a Sátán, az angyalok létében). A Szentírás ( főként pedig az Ószövetség) tele van mágikus hiedelmekkel, antihumánus nézetekkel és barbár áldozási rítusokkal. A Biblia családi, szexuális vonatkozásai emberi dolgok, és sok érdekességet tükröznek számunkra a régmúlt szociális történéseiről (az Ószövetség, pl. tiltja a homoszexualitást, az állatokkal űzött fajtalankodást, igenli a többnejűséget, a sógorsági házasságot, a rabszolgaságot és az adórabszolgaságot). Az újszövetségi Jézus-alak élettörténetéről és tanításairól szóló szövegek több évszázad alatt keletkezett legendás dolgok. A könyv ismerteti és elemzi az összes fontos bibliai történetet és hangsúlyozza, hogy határozottan el kell különíteni egymástól a következő három dolgot: 1. Mi szerepel a Bibliában? 2. Ami benne olvasható, az igaz- e? 3. A Bibliával kapcsolatos irodalomban azzal és úgy találkozunk-e, ami és ahogyan az Ó-vagy az Újtestamentumban szerepel? E három vonatkozás ismerete azért szükséges, mert az érdekileg elfogult teológusok gyakran elhallgatják, vagy éppenséggel meghamisítják a bibliai dolgokat. Néhány példa erre: hallgatnak a két teremtésmítoszról; azt állítják, hogy az Ószövetség első öt könyvét (a Tórát) Mózes írta, holott az utóbbi alak költött személy, és a tőle eredeztetett anyagokat Ezsdrás állította össze az i.e. 5. században; a teológiai irodalomban nagy a hallgatás arról, hogy állítólag egy, a Karmel hegyen lezajlott istenítéletet követően Illés próféta részvételével 450 Baál-papot gyilkoltak le. Pais István könyvének utolsó fejezete /5 alcímes részben/ bibliai gondolatokat, aforizmákat tartalmaz a társadalomról, a vallásról, emberi önmagunkról, a családi jelenségekről, továbbá az életről és a halálról. Munkáját azzal az aforizmával ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, amelyet ő az ótestamentumi Példabeszédekből mottóul kötete elejére tett, és amely így hangzik: Boldog azaz ember, aki megtalálta a bölcsességet, /és azaz ember, aki értelmet kap./ Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek,/ és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.

Pais István - A ​filozófia története
Pais ​István most megjelent munkája, A filozófia története a bölcseletnek a valóság hű türközéséért körülbelül két és fél évezreden át folytatott tevékenységéről szól, amely radikálisan járult hozzá a modern világszemlélet kialakulásához. Filozófiatörténész szerzője arra vállalkozott, hogy a hellén kezdetektől a klasszikus német filozófia végéig ad benne összefoglalást a gondolkodás múltjáról.

Pais István - Antik ​bölcsek, gondolatok, aforizmák
Az ​ókori görögöktől és rómaiaktól varázslatos szellemi örökség maradt ránk. Pais István filozófiatörténész újra napvilágot látó könyve - az "Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák" - ebbe a csodálatos kincsesházba kalauzolja el az Olvasót. Benne olyan jeles személyiségek - filozófusok, művészek, tudósok, államférfiak, királyok és hetérák - vonulnak fel, akiket a régi hellének szophosznak, vagyis bölcsnek neveztek. Rendkívül gazdag és lebilincselően színes, egyetlen más magyar nyelvű munkában hozzá nem férhető anyagából megtudhatjuk, hogy ezek a bölcsek ragyogó szellemek és az esetek többségében követésre méltó jellemek voltak. Lapjait forgatva megdöbbenten tapasztaljuk, hogy az antik szophoszok munkássága átfogta az emberi élet teljességét, és olyan elmélyült-árnyalt ismeretekhez vezetett, amelyeket lényegi szempontból mindmáig képtelenek vagyunk túlhaladni. Midőn e bölcseknek az emberi természettel, a társadalommal, az erkölccsel, a neveléssel, a szokásokkal, a szerelemmel, a vallással, a művészetekkel és a megismeréssel kapcsolatos nézeteit olvassuk, úgy érezzük, hogy nem a régmúlt, hanem a jelen gondolkodói szólnak hozzánk, és nem az antik idők embereiről, hanem rólunk beszélnek. Pais István - aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanít, s aki korábban az "Ember és vallás"-t, továbbá "A görög filozófiá"-t publikálta - komoly szakmai hozzáértéssel válogatta és állította össze a kötet anyagát. A hasonló gyűjteményektől eltérően a szövegeket nem a szerzők időbeli egymásutánisága szerint, hanem tartalmi szempontok alapján csoportosította. Ilyképpen a történetiség látszatát keltő struktúra helyére könnyen áttekinthető, logikus szerkezetet állított. A könyve végére beiktatott és a megszokottaknál jóval részletesebb tájékoztató jegyzetekkel pedig nem csupán újabb ismereteket közöl a szereplő személyektől, bölcseleti iskolákról, fontos fogalmakról, hanem a lényeges történetiséget is megragadhatóvá teszi. A gyűjtemény anyagát Pais István más eszközökkel is törekedett megkomponálni, élvezetes olvasmánnyá alakítani. Váltogatja pl. a verses és a prózai, a hosszabb és a rövidebb, a nagyon színes és a kevésbé színes, a többet és a kevesebbet mondó szövegrészleteket. Szerkesztői munkásságát külön dicséri, hogy az ugyanazon dologgal kapcsolatos nézeteket - amelyek gyakran eltérők vagy ellentétesek - ütközteti egymással. Ezáltal, valamint sok lenyűgözően érdekes-tanulságos történettel, anekdotával, aiszóposzi mesével aztán nem csak sajátos lüktetést, ragyogást, elevenséget ad az egész műnek, hanem tudományos tárgyilagosságra, árnyalt véleményalkotásra is késztet. Ilyen irányú igyekezetével függ össze az, hogy a könyvbe jó és rossz, szép és csúnya dolgokat egyaránt felvett. S miközben ezeket az ellentétes jelenségeket elénk tárja, nem kívánja a maga véleményét az Olvasóra erőltetni, hanem az utóbbit szellemi partnernek tekinti és együttgondolkodásra készteti. A Pais István által összeállított "Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák" c. kötet színvonalasan és sokrétűen szórakoztat. Egyúttal rengeteg ismeretet nyújt összes olvasójának; nem csak az egyszerű érdeklődőnek, hanem a szakembernek - a filozófusnak, az etikusnak, a valláskutatónak, az esztétának, a művésznek és a szociológusnak - is. A pedagógusok pedig kiválóan hasznosíthajták a benne szereplő gazdag anyagot a középiskolai és a felsőfokú oktatásban.

Pais István - Bevezetés ​a vallástörténetbe és a valláskritikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pais István - A ​görög filozófia
Az ​ókori művészet számos örökbecsű, bizonyos értelemben ma is mintaként szolgáló és utánozhatatlan alkotást hagyott ránk. Joggal mondhatjuk ugyanezt az antik görög filozófiáról is, amelyet a valóságszemlélet frissessége, a gondolkodásmód nyitottsága és az általános, gyakran rendkívül elvont összefüggések érzékletesen pontos megragadása jellemez. Régi, sokszor fájón emlegetett igényt elégít ki Pais István, amikor sokévi kutatómunkájára és oktatói tapasztalataira támaszkodva, az eredeti művek és a mértékadó szakirodalom alapján összefoglalóan elemzi az ókori hellén bölcseletet. Részletesen bemutatja az egyes iskolák és gondolkodók tanítását; megvilágítja a filozófiai tanok belső logikáját, ismeretelméleti és osztálygyökereit, társadalmi szerepét, s arról sem feledkezik meg, hogy felhívja rá a figyelmünket: nagyon régi gondolatok is lehetnek élők, segíthetnek mai kérdéseink megválaszolásában. Elemzései gondosan árnyaltak, tudományosan megalapozottak. Az igen nagy - egyetlen más magyar olvasható munkában sem található - ismertanyag elrendezése világos, jól áttekinthető, olvasmányos. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik egyéni érdeklődésüket követve akarnak alaposabban megismerkedni az európai műveltség egyik ősforrásával, és tankönyvnek is kiválóan megfelel.

Pais István - A ​mikroelemek jelentősége az életben
A ​mikroelemek élettani hatásának megismerése ahhoz is hozzásegít bennünket, hogy az élővilág, ezen belül az ember élete mentes maradjon a mérgezések okozta betegségektől, illetve a mikroelemekkel is kellően ellátott táplálkozás ne károsítsa egészségünket, sőt védje meg a kórokozóktól és betegségektől. Tartalom: Az élettani folyamatokra is érvényes kémiai szemléletről – A földet alkotó elemek csoportosításának szempontjai – Az élettani védekezési mechanizmusok és a mikroelemek – A mikroelemek felvétele, mozgásuk az élő szervezetben – A mikroelemek közötti kölcsönhatások – A mikroelemek és a környezetszennyeződés, -védelem – A mikroelem-kutatás és az analitikai kémia fejlődése – Az interdiszciplináris szemlélet a mikroelem-kutatásban – A létfontosságú mikroelemek – A kedvező élettani hatású mikroelemek – A nem kedvező hatású és kevéssé ismert mikroelemek.

Kollekciók