Ajax-loader

Marcus Tullius Cicero könyvei a rukkolán


Marcus Tullius Cicero - Cicero ​válogatott művei
"A ​történelmi kritika képromboló dühe aligha sújtott még egy klasszikus szoborra olyan szenvedéllyel, mint arra, amelynek talapzatán Tullius Cicero neve olvasható" - írja Trencsényi-Waldapfel Imre professzor a legnagyobb római szónokról. Valóban, Cicero életművét még egy Mommsen is lebecsülte, s szinte páratlan hatásának titkát csupán abban látta, hogy szónoki tehetségének varázsa alá tudta vonni kortársait és az utókor nemzedékeit. A legújabb tudományos kutatások alapos revízió alá vették a Cicero alakja köré fonódott nézeteket, s ma már tisztázták azt a szerepet, melyet a római lovagrendnek ez a nagy tehetségű képviselője kora politikai és társadalmi küzdelmeiben betöltött. A tudományos világ tavaly mindenütt megemlékezett Cicero halálának 2000. évfordulójáról. A Gondolat Kiadó ezzel a kötettel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy Cicero történeti alakját és egész életművét hazánkban is a hiteles valóság fénye sugározza be. A kötet Trencsényi-Waldapfel Imre mélyenszántó, magvas tanulmányán kívül Cicerónak két kis remekművét is tartalmazza (Beszéd Archias, a költő védelmében és Az idősebb Cato, vagy az öregségről), továbbá néhány magánlevelét, végül egy magyarázó névjegyzéket, mely megkönnyíti az olvasó tájékozódását.

Marcus Tullius Cicero - Cicero ​összes retorikaelméleti művei
A ​magyar irodalomtudomány évszázados adósságát törlesztik a fordítók és a Kalligram Kiadó, amikor _Cicero összes retorikaelméleti művei_t magyar nyelven hozzáférhetővé teszik. Cicero hét retorikaelméleti munkájából négy magyarul még könyvformában sohasem jelent meg, pedig e négy között van Cicero két legfontosabb és az európai kultúrára legnagyobb hatást gyakorló műve: _A feltalálásról_ és _A szónokról_. _A feltalálásról_ az ókortól kezdve a középkoron át szinte napjainkig a retorikaoktatás egyik legfontosabb tankönyve volt, és a nagy nyugati nyelvekre számtalanszor lefordították. _A szónokról_ pedig az európai kultúra alapkönyve, a sokoldalúan művelt közéleti ember, a tökéletes szónok eszményképének megtestesítője, s egyben közvetítője.

Marcus Tullius Cicero - Cicero's ​Ausgewählte Reden
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Orationes ​selectae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Szemelvények ​Marcus Tullius Cicero leveleiből és bölcseleti műveiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Sextus Empiricus - Antik ​szkepticizmus
Amikor ​Apellész lovat festve utánozni kívánta a ló verítékét, nem járt sikerrel - úgyhogy lemondva erről, a szivacsot, melybe az ecsetjéről lecsöppent festéket törölte, hozzávágta a képhez. Az odacsapódó szivacs nyoma azután éppen a ló verítékét mintázta. Hasonlóképpen a szkeptikusok is azt remélték, hogy zavartalan lelkiállapothoz jutnak, ha döntenek a jelenségekben és a gondolatokban rejlő rendezetlenségek kérdéseiben - mivel azonban erre nem voltak képesek, az ítélet felfüggesztéséhez folyamodtak. De midőn ítéletüket felfüggesztették, - mintegy véletlenül - a zavartalan lelkiállapot is melléjük szegődött, mint testhez az árnyék. Kötetünkben először olvashatók magyarul az antik szkeptikus gondolkodás alapszövegei.

Marcus Tullius Cicero - De ​Signis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - A ​törvények
A ​kötet A törvények (De legibus) három könyvének és fennmaradt töredékeinek első teljes és megbízható magyar fordítását tartalmazza. A szöveg értelmezését a fordító jegyzetei, utószó és jegyzetszótár segíti. A törvényekben Cicero - a platóni Állam és a Törvények mintájára - Az állam (De re publica) párdarabját írta meg. Az első könyvben a jog filozófiai megalapozására vállalkozik egy természetjogi elmélet kifejtésének keretében, a második könyvben a vallási törvényeket ismerteti és magyarázza, végül a harmadikban az állami tisztségek és intézmények rendszerét fejtegeti és kommentálja. A mű alapvető vonása a görög politika-, erkölcs- és jogfilozófiai hagyomány (mindenekelőtt Platón, Arisztotelész és a sztoikusok) ötvözése a római politikai berendezkedés elveivel és intézményeivel, valamint a hagyományos római erkölcsök világával. A törvények alapvető antik szöveg nemcsak a római jog, de a politika- és jogfilozófia, a római politikai intézmények és a történelem, valamint a vallástörténet iránt érdeklődők számára is.

Marcus Tullius Cicero - De ​imperio cn. Pompei
Auctores ​Latini VII. Kiadványunk a köztársaságkor végi Róma nagyszabású hódító háborúiba és politikai küzdelmeibe vezeti be az olvasót.

Marcus Tullius Cicero - Marcus ​Tullius Cicero összes perbeszédei
M. ​T. Cicero, az antikvitás legnagyobb szónokának összes perbeszédei magyarul.

Marcus Tullius Cicero - Lucius Annaeus Seneca - A ​lélek békéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Cicero ​filozófiai műveiből
A ​kötet Cicero két filozófiai jellegű művét tartalmazza: a Somnium Scipionist és a Cato maior de senectutét: mindkettő a gyakorlati etika problémáit veti fel élvezetes és fordulatos képzelt beszélgetés formájában. A Somnium Scipionis az etika kérdéseit fejtegeti az államélet szempont­jából, és Cicero korának társadal­mi-politikai helyzetéből kiindulva elsősorban arra keresi a választ, hogy mi lesz annak a jutalma, aki a közösség életében és az állam irá­nyításában vezető szerepet vállal. Ebben a kérdésfeltevésben és vá­laszkeresésben megnyilvánul Ci­cero egész életének drámája. A mű elénk vázolja azt a képet is, amit Cicero kora a világmindenség berendezéséről alkotott. A Cato maior de senectute az egyén szempontjából tárgyalja az etikát. Cicero a kedvező politikai esemé­nyektől megkönnyebbülve maga sem érezte az öregkor terhét, és annyira az események fölé tudott emelkedni, hogy dicsőítő és védő beszédet tudott írni az öregségről. A megvigasztalódott ember vidám hangulatában mondatja el az öreg és bölcs Catóval az öregség szépségeit, és cáfoltatja meg az aggkort lebecsülő érveket. A fejtegetés kerüli az elvont és tudományos formát, színes, konkrét és szemléletes példák teszik az elbeszélést hangulatossá és érdekessé. A dialógus nem végződik következtetés levonásával, csak bevezetést nyújt további tanulságok megbeszéléséhez.

Marcus Tullius Cicero - Cicero ​Catilina elleni első beszéde
A ​Catilina-féle összeesküvés egyike a köztársaságkor végi Róma legvitatottabb történeti kérdéseinek. Értékelték már kalandorvállalkozásnak, de széles horizontú társadalmi reformtörekvésnek is, egyesek Catilinában csak Caesar strómanját látták, mások az arisztokrácia vezérét vagy éppen széles tömegek zászlóvivőjét. E szövevényes kérdéskomplexusban ad e segédkönyv eligazítást elsősorban egyetemi hallgatók számára. Az antik források kritikai elemzésével rekonstruálja az összeesküvés történetét: a mozgalom kezdetben csak Caesar és Crassus hatalmi törekvései előtt egyengette az utat, később azonban önálló politikai programmal fellépő akcióvá szerveződött. Megtévesztő jelszavai ellenére nem egy demokratikus alapokon nyugvó államrend megszilárdítása, hanem egy katonai diktatúra megteremtése irányába mutatott. Sikertelenségét részben az eredményezte, hogy az összeesküvők saját céljaik érdekében a rabszolgákat is fel akarták használni, s a rabszolgatartó rend heves ellenállással: a nobilitas és az ordo equester Cicero vezette akcióegységével találták szemben magukat. Cicerónak Catilina ellen mondott első beszédét a tankönyv részletesen elemzi és magyarázza. Arra az eredményre jut, hogy a beszéd mint történeti dokumentum csak kritikával használható, de művészi értékei immár két évezrede élnek és hatnak.

Marcus Tullius Cicero - Az ​istenek természete
"Sok ​olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s - miként te is nagyon jól tudod, Brutusom - az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel..." Cicero Az istenek természete című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Marcus Tullius Cicero - Marcus ​Tullius Cicero válogatott művei
A ​klasszikus latin próza legnagyobb mesterét mint irodalmi és - ha nem is életútját tekintve - erkölcsi példaképet szellemi életünk hajnalától kezdve a közelmúltig, a XI. századtól Bornemisszán, Rákóczin át Kazinczyig és Kölcseyig eltéphetetlen szálak fűzik a magyar művelődéshez. Kötetünk a sokarcú Cicero bemutatására vállalkozik, a senatusi szószékről mennydörgő szónok, az ármányos politikus, a pallérozott tollú bölcselő, az "írástudók felelősségét" kényesen számon tartó esztéta és a könnyeden-szellemesen csevegő levélíró műveiből ad gazdag ízelítőt.

Marcus Tullius Cicero - A ​jóslásról
Cicero ​egy olyan művének lefordítása, amely eddig még nem jelent meg magyar nyelven, önmagában is üdvözlendő teljesítmény. Hoffman Zsuzsanna ezen felül jó érzékkel választotta ki Cicerónak éppen a jóslásról (De dicinatione) című munkáját - gondoljuknk csak a jüslás különféle formái, a horoszkópok, egyáltalán az irracionális témák iránt manapság mind elevenebb érdeklődésre. Nyilván számos olyan olvasó akad, aki kíváncsi arra, hogy volt ez a "régi görögöknél, rómaiaknál"? A munkában Cicero ismerteti, szembeállítja egymással a különböző görög filozófiai irányzatokat a jóslásra vonatkozónézeteit, a jóslatkérés különféle módozatait. Előadása számos -elsősorban római - történelmi példát ad elő ezek illusztrálására ; egyúttal kísérletet tesz a latin filozófiai műnyelv megteremtésére. A latin nyelvű próza legnagyobb mesterének fogalmazása, stílusa ezúttal kétségtelenül nem mindig olyan gördülékeny, mint például beszédeiben, szónoklati műveiben. Ennek oka, mint jeleztem, a görög fogalmaknak megfelelő latin terminológia kialakulatlansága, továbbá a téma, a tárgyalt görög filozófiai elméletek bonyolultsága, amelyeket a nagy Arpinumi helyenként csak némi körülményességgel tudott visszaadni, s -valljuk be - olykor elméleti nehézségei is lehettek. Dr. Maróti Egon

Marcus Tullius Cicero - A ​legfőbb jóról és rosszról
Cicero, ​a nagy római szónok, nemcsak mint államférfiú, nemcsak mint az ékesszólás felülmúlhatatlan mestere és a retorika tudományágának hivatott művelője szerzett magának és hazájának hervadhatatlan érdemeket, hanem még az a dicsőség is őt illeti meg, hogy a tudományos műveltség legszebb virágát, a filozófiát Rómában meghonosította. Kétségtelen, hogy ez a mű Cicero reánk maradt filozófiai munkái közt a legjelentékenyebb és leggondosabb, mert az ókori etika három nagy rendszerét teljes egészében és híven ismerteti. Jelentőségét ránk nézve nagyban emeli továbbá az is, hogy az epikureizmusra, a sztoicizmusra és az Antiokhosz-féle rendszerre vonatkozó eredeti, görög irodalom nagyobbrészt csak töredékesen maradt reánk, és e háromféle erkölcstannak ilyetén összefoglalását semmi más ókori munkában nem találjuk meg. A könyv tehát mint tudományos forrás is rendkívül becses, arra pedig, hogy bevezetésül szolgáljon a régi etika tanulmányába, a lehető legalkalmasabb.

Marcus Tullius Cicero - Philippicák ​Marcus Antonius ellen
Cicero ​írásai nem egyszerűen történelmi források, hanem egyben kiváló irodalmi alkotások, a nagy szónok nyelv- és stílusművészetének utolsó emlékei, egyben a támadó szónoklat, az invectiva kiemelkedő példái is. M. Tullius Cicerónak a triumvir Marcus Antonius ellen írt tizennégy beszédből álló sorozata hagyományosan a "phillippicák" nevet viseli, Démosthenésnek II. Phillippos makedón király ellen írt szónoklataira való utalásként. Beszédeit Cicero, a legnagyobb római szónok, az egykori consul, a "haza atyja" a hagyományos köztársasági eszmények és államrend képviseletében intézi a hatalmaskodó Antonius, az önkényuralom letéteményese ellen. A mű bepillantást enged a római köztársaság legválságosabb időszakába.

Marcus Tullius Cicero - Az ​állam
Cicero ​az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a Cicero századának is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására. Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.

Marcus Tullius Cicero - Az ​öregségről / A barátságról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Tusculumi ​eszmecsere
Nagy, ​sőt hatalmas megtiszteltetés Cicero, Tusculumi eszmecsere című művét első alkalommal – valójában kétezer éves késéssel – magyar nyelven közreadni. Ezzel az igen felelős feladattal való megbirkózást csak azért mertük vállalni, mert a téma élvonalbeli magyar szakemberei biztosítottak támogatásukról. Az időszámításunk előtti században élt klasszikus fő bölcseleti művének tartott Tusculumi eszmecserének eddig csupán két kis részlete volt olvasható nyelvünkön. Magyarul most jelenik meg teljes egészében e rendkívüli jelentőségű mű. A rendkívül vagyonos Cicero számtalan birtoka közül a Rómához közeli Tusculumot szerette a legjobban. Kr. e. 45-ben nyugalmat keresve ide vonul vissza a közélet és a politika elől, ekkor és itt írja a Tusculumi eszmecserét. Mint ahogyan a nyár vége már finoman tartalmazza és rejtegeti az őszt, oly módon mondható el a Tusculumi eszmecseréről, hogy a keresztény életérzés számos eleme előrevetül benne.

Marcus Tullius Cicero - A ​végzetről
A ​végzet az ókori gondokodásban olyan félelmetes hatalom, mely ott lebeg a halandók felett, megszabja sorsukat, kiméri életük végét. A mítoszok költői nyelvén instennő a végzet: a halandók tovatűnő perceit fonallá sodorja, majd a megfelelő pillanatban könyörtelenül elvágja. Az ókori filozófia végzeten - fátumon - általában a tőlünk független létező dolgok és események oksági láncát érti. Az egyik legnagyobb hatású filozófiai iskola, a Csarnok bölcsei egész gondolati rendszerünk alapkövévé tették a fátum-elméletet, s azt tanították: a szümpatheia, a dolgok egyetemes összefüggése a legtávolabbi eseménymorzsák közt is kapcsolatot teremt, így a szabadság - megnyilvánulásait fölöslegesség, sőt lehetetlenné teszi. A fátum-elmélet e szélsőséges változatát szenvedélyesen vitatta a többi iskola, s hogy erről a vitáról a későbbi korok is tudomást szerezhettek, az jórészt a nagy római író-filozófus, Cicero töredéksen fennmaradt gyöngyszemének köszönhető. A végzetről című kis esszé magyar nyelven most kerül először az olvasók elé.

Kollekciók