Erdő Péter könyvei a rukkolán

Erdő Péter - Kuminetz Géza - Szuromi Sz. Anzelm - Luis Navarro - Vigh Annamária - Hámori Antal - Ungvári Károly Lászlóné - Kánonjog IV. évf. 1-2. szám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdő Péter - Naplójegyzetek Szent Pál évében
A népek apostolának szentelt évre készülődve, műsoraink tervezésekor ötlött fel bennünk a naplóírás gondolata. A nevezetes esztendő eseményeinek bemutatására a naplójegyzetekhez olyan szerzőt képzeltünk el, aki Szent Pál Évének történéseit - amely az egész katolikus világ szellemi arculatát felvillantó különleges missziós vállalkozás - széles horizontot átfogva, egyfajta rátekintéssel képes megörökíteni. így jutottunk el Erdő Péter bíboros, prímás személyéhez, s nagy örömünkre - sok-sok kötelezettsége ellenére -, a főpásztor elfogadta a felkérést. Alig telt el néhány hónap, s egyértelművé vált: könyvbe kívánkoznak a felolvasásra szánt gondolatok. A Szent István Társulat kedvező válasza után nem maradt más feladat, mint sajtó alá rendezni a hanganyagot, amelyeknek látásmódját, rendező elvét és mértékét egyetlen pontban, a katolikus tanításban találja meg a szerző. Szeretettel ajánlom a Tisztelt Olvasónak a kötetet, azzal a reménységgel, hogy Erdő Péter bíboros úr megosztva velünk ismereteit és gondolatait, segíti az eligazodást korunk kérdéseiben: ki a hiteles keresztény és hogyan töltheti be hivatását megroppanó erkölcsű világunkban?

Erdő Péter - Eucharisztia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdő Péter - Az ​ókori egyházfegyelem emlékei
Az ​Ókeresztény írók sorozat ötödik köteteként jelent meg 1983-ban Az ókeresztény kor egyházfegyelme című kötet, amely most jelentősen átdolgozva és kibővítve kerülhet az olvasók kezébe. Az ókeresztény korban keletkezett jogszabályok jelentősége abban mutatkozik, hogy igen határozottan világítják meg az egyházi élet mindennapi nehézségeit, kérdéseit, ezért nemcsak jogi, de történeti források is. Számos rendelkezés érinti a liturgikus életet, a templomok berendezését, díszítését. Ebből a szempontból ezeknek a szabályoknak művészettörténeti és ikonográfiai jelentőségük is van. A sorozat új kötetének bevezető tanulmányában megjelenik több, időközben publikált eredmény, de utalást találunk az új szövegkiadásokra és fordításokra is. Ezek alapján a korábbi fordítások is néhol módosításra kerültek, valamint számos fordítással bővült a kötet: a Szent Apostolok egyházi kánonjaival és az Apostoli kánonokkal. A zsinatok sora az afrikai zsinatok anyagával, a 400-ig tartott hispániai zsinatokkal és egy galliai szöveggel bővült.

Erdő Péter - Misszió ​a városért
Amikor ​a városmisszió során Európa nagyvárosainak katolikus közösségei kitárják hitük, életük, kultúrájuk gazdagságát a hívő közösség és a nem hívő környezet felé, ezt valódi gyermeki lelkülettel teszik. Missziónk ugyanis nem büszkeségből, önhittségből fakad.

Erdő Péter - Az ​egyházjog forrásai
A ​jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének első kiadványaként, az _Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből_ című sorozatban lát napvilágot. A kánonjog történetéről a magyar olvasó mindmáig csak több forrásból és általános jelleggel, elsősorban a hazai jogtörténeti, ill. hatályos kánonjogi munkák segítségével tájékozódhatott, mivel a részletesebb ismeretek és a modern kutatások eredményei magyar nyelven nem voltak hozzáférhetők. E hiányt kívánja pótolni Erdő Péter professzor könyve, amely a kánonjog történetét ezúttal a jogforrások oldaláról mutatja be (a tudománytörténet és az intézménytörténet feldolgozását a szerző külön kötetekben tervezi). A munka szisztematikusan csoportosítva, időrendben tárgyalja az egyházjog forrásainak gyűjteményeit; a nagyobb korszakokról rövid jog- és kultúrtörténeti bevezetések adnak áttekintést. Az egyes gyűjtemények ismertetése során a szerzőség és a keletkezés problémái, a művek felépítése és egymáshoz való viszonya mellett a szerző gyakran kitér a kollekciók kulturális hátterére és utóéletére is, Gratianustól kezdve pedig külön figyelmet szentel a hivatkozás koronként változó formáinak. A gyűjtemények legjobb kiadásai és az újabb szakirodalomra történő, gondosan megválogatott utalások lapalji jegyzetekben olvashatók, melyeken kívül a további eligazodást a kötet elején szakirodalmi tájékoztató segíti. Az anyag áttekintéséhez tudományos és gyakorlati szempontból a bevett rövidítések jegyzéke, valamint alapos név- és címmutató, ill. tárgymutató nyújt segítséget. Ez a rövid, de informatív, egyszerű stílusban íródott, ugyanakkor gazdagon dokumentált bevezetés a kánonjog forrástörténetébe hasznos, sőt szükséges segítőtársa a jogtudomány, a teológia és a történettudomány hallgatóinak és kutatóinak, rajtuk kívül azonban élvezetes olvasmányul szolgálhat az Egyház és a jog története iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is.

Erdő Péter - Hans Heimerl - Újítások ​az egyházi perjogban / Az új egyházi házasságjog
A ​kötetben 2 mű szerepel: Erdő Péter: Újítások az egyházi perjogban és Hans Heimerl: Az új egyházi házasságjog. Az utóbbinak eredeti címe: Das neue Eherecht der Kirche (Was ändert sich?) A jelen írás az új Egyházi Törvénykönyv kihirdetése (1983. jan. 25.) és hatályba lépése (1983. nov. 27.) között látott napvilágot. Ezért az új jog előírásainak hatályáról még jövő időben szólt.

Erdő Péter - Schanda Balázs - Egyház ​és vallás a mai magyar jogban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdő Péter - Csak ​a kegyelem
Erdő ​Pétert ismerhetjük meg e könyvből, akit alig ötvenévesen esztergom-budapesti érsekké, prímássá nevezett ki II. János Pál pápa. Az olvasó igazi párbeszédnek lesz itt részesévé. Ez a főpap nemcsak a riporterekkel beszélget, hanem mindannyiunkkal, akik az interjúkötetet a kezünkbe vesszük. Azok, akik hazánkban négy évtizeden át a közgondolkodás befolyásolásának minden eszközét igyekeztek a markukba fogni, sokat fáradoztak azon, hogy a keresztény emberekben megingassák a papjainkba vetett bizalmat. Máig érezzük ennek következményeit. Ezért különösen jelentős az új érsek-prímás szerény és hiteles megszólalása. (Jelenits István)

Erdő Péter - A ​bűn és a bűncselekmény
A ​bűn és a bűncselekmény viszonya alapvető példa az erkölcs és a jog egész szabályrendszere közötti kapcsolat jellegére. Arra teszünk kísérletet, hogy a katolikus hit kifejtésének és az egyházjogi gondolkodás fejlődésének tükrében bemutassuk e két normarendszer kölcsönhatását, fokozatosan kirajzolódó különbségüket és megbonthatatlan összetartozásukat. Ez a vizsgálódás – meggyőződésünk szerint – használható eredményeket kínálhat a világi jogrend és általában az erkölcs kapcsolatára nézve is. Mindez rendkívül szükséges egy olyan szellemi környezetben, amelyben annak kísértése is felmerül, hogy a társadalmak működését jog, erkölcs és akár állam nélkül, más mechanizmusokkal szabályozzák, melyek alig hagynak teret az emberi szabadság számára. Ezért jog, erkölcs és társadalom szerves kapcsolatának tudatosítása bonyolult világunkban hozzájárulhat az önkéntes jogkövetés elősegítéséhez.

Erdő Péter - Latin-magyar ​egyházjogi kisszótár
Az ​1983-ban kihirdetett Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) hivatalos nyelve a latin, s ezért a tudományos igényű szövegmagyarázatnak ma is a latin eredetit kell alapul vennie. Csakhogy mai egyházjogunkban – részben a II. Vatikáni Zsinat szóhasználatának hatására – számos olyan szakkifejezés és sajátos jelentésváltozat is előfordul, amelyet az általános latin nyelvezet és a régi Egyházi Törvénykönyv szókincse ismeretében sem könnyű helyesen értelmezni. Ez a kisszótár a Törvénykönyv legfontosabb, mintegy 1500, sajátosan egyházjogi szavát, kifejezését vagy különleges jelentésváltozatát tartalmazza.

Erdő Péter - Egyházjog ​a középkori Magyarországon
Egyházjog ​a középkori Magyarországon - ez a cím állhatna egy hatalmas monográfia élén, vagy lehetne egy hosszú évekre szóló kutatás programja. A jelen kötet egy részét váltja csupán valóra a címben rejlő ígéretnek. Egyrészt az elmúlt néhány év részkutatásaink eredményeit gyűjti egybe, másrészt olyan témakörök mentén rendeződik, amelyek a hazai egyházjog középkori állapotának egészére adnak rálátást. Ily módon a kötet egyik szándéka az oktatás segítése is, persze "nem középiskolás fokon", így elsősorban a medievisztika, a jogtörténet és a kánonjog oktatóinak, hallgatóinak és kutatóinak érdeklődésére tart számot. Az egyházjog történetével kapcsolatos írásainkból e kötetben tizenhét, különböző helyen megjelent - s egy-egy esetbe mára talán kevésbé hozzáférhető - tanulmányt gyűjtöttünk egybe, amelyek a négy fő témakör szerinti önálló részekben az egyházi törvényhozás és az egyházi törvénykezés hazai emlékeit (a zsinati jogalkotást, ill. az egyházmegyei bíráskodást) mutatják be, az egyházjogi oktatás és műveltség magyarországi helyzetéről adnak képet, továbbá a hazai egyházi jogintézmények egyetemes egyházjogi hátteréhez szolgálnak adalékul. A kötetbe felvett tanulmányok szövegén a közös megjelenésből adódó szerkesztésbeli egységesítésen túl csak a legszükségesebb javításokat, pontosításokat eszközöltük, néhány fontosabb helyen azonban utaltunk az újabb szakirodalom eredményeire is. Az eredeti megjelenés adatai a fejezetek címeihez fűzött *-os lábjegyzetekben olvashatók ,amelyek a megfelelő esetekben az egyes tanulmányok idegen nyelven publikált változatainak adatait is tartalmazzák. Az egyes fejezetekből kirajzolódó összkép az eddigi hazai felfogást új vonásokkal kívánja kiegészíteni, ezért remélhetőleg a szakmai közönség számára újdonságokat is tartalmaz. A zsinatok témakörében a Mályusz Elemér által még nehéz, nyitott kérdésnek minősített problémákat, az egymással szükségszerűen is összefüggő középkori magyar egyházmegyei zsinatok külföldi forrásának kérdését oldja meg, a nemzetközi kutatásban időközben kikristályosodott új műfajfogalmak segítségével. A hazai egyházi bíráskodás terén újabb dokumentumok vizsgálatával igyekszik gazdagítani a középkori egyházi bíráskodásról Bónis György által mesterkézzel megrajzolt képet, ugyanakkor beállítja ezt az intézményi rendszert a kortárs európai szentszéki bíráskodás összefüggésébe. Ugyanilyen irányú hangsúlyok és kapcsolatok domborodnak ki az intézménytörténeti fejezetben is. A püspökkinevezések vagy a házassági peres gyakorlat terén szintén kitűnik, hogy e tekintetben a helyzet az eddig feltételezettnél jóval kevésbé tért el a Nyugat-Európában és térségünkben bevett gyakorlattól.

Erdő Péter - A ​család Isten tervében
A ​2011-es évet Püspöki Karunk a Család Évének nyilvánította. Jó okunk volt erre. Hazánkban, és másutt is Európában a család nagy válságban van, nagy ellenszélben teljesíti a küldetését. Megrendítő népesedési és kulturális következményei vannak ennek a válságnak. Katekézisünk – műfajához híven – az Egyház tanítását mutatja be. Első fejezetünkben a család fogalmáról szólunk. Azt vizsgáljuk meg, hogy mi a család a Teremtő Isten terve szerint. Ebből pedig feladatok adódnak és következnek. Ezek közül itt, ebben a pontban csak az elsőre fogunk kitérni: arra, hogy a család személyek közössége. A következő fejezetben a családról szólunk Isten terve szerint, mégpedig úgy, mint az élet és a nevelés szolgálatában á11ó közösségről. Harmadik fejezetünk tárgya az az igazság, hogy a család Isten terve szerint részese¬dik a társadalom fejlődésében. A negyedik fejezetben azt mutatjuk be, hogy a család kitüntetett szerepet tölt be az Egyház életében. Ennek kapcsán a családpasztoráció és a nehéz családi helyzetek kérdéseiről is szólunk, hiszen tudjuk, hogy manapság igen kevesen élnek egészen harmonikus, hitünk szerint valóban ideális vagy kívánatos családban. Végül az ötödik fejezetben a család helyzetének magyarországi kérdéseiről ejtünk szót.. A családban megélt és felragyogó isteni és emberi szeretet az az erő, ami meg tudja menteni, meg tudja újítani népünket, világunkat, s eleven lendületet tud adni Egyházunknak is!

Erdő Péter - Jöjj ​el, Urunk, Jézus!
Az ​advent alapgondolata kezdetben a közénk érkező Krisztus várása volt, emlékezés arra az időre, amikor az emberiség várta a Megváltót. A középkorban ennek az időszaknak a jelentése még gazdagabbá vált, maga a várakozás pedig négyvasárnapos időszakká alakult. Erdő Péter bíboros hangzókönyve e négy vasárnapra kínál egy-egy elmélkedést a hallgatónak és olvasónak. A főpásztor hangján megszólaló adventi gondolatokat az ünnepkörhöz kapcsolódó kórus- és orgonafelvételek gazdagítják.

Erdő Péter - Schweitzer József - Vizi E. Szilveszter - Hit, ​erkölcs, tudomány
Manréza ​sorozatunk harmadik kötete az ország szellemi, lelki egészsége szempontjából igen aktuális, és egyben "örök" kérdésekkel foglalkozik. A beszélgetésekben fölmerülő témák mindenkit foglalkoztatnak, nem közömbösek mindennapi életünk, emberi kapcsolataink szempontjából. Akik a könyvben megszólalnak, országunk szellemi és lelki életének legilletékesebbjei közé tartoznak: az esztergomi bíboros, prímás, érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke, az ország nyugalmazott főrabbija, és a Magyar Tudományos Akadémi elnöke, s túlzás nélkül kijelenthető: Európa-szerte elismert tudósok, gondolkodók. A következő oldalakon az olvasó bepillantást nyerhet a beszélgetőpartnerek családi, emberi hátországába is, s hogy az élet miként készítette föl őket országos feladatukra.

Erdő Péter - Egyházjog
A ​II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie. Majd tizenkét éve annak, hogy a jelen kézikönyv első kiadása napvilágot látott. Azóta az egyetemes egyházjog, de a hazai részleges egyházjog, sőt térségünk egész egyházi szervezete és élete is igen megváltozott. Az Apostoli Szentszék élénk jogalkotói tevékenysége új és új egyetemes jogszabályok alkotását eredményezte. Mindezeket a jogszabályi változásokat természetesen könyvünk átdolgozása során figyelembe kellett vennünk. A kötetet az egyházmegyei, plébániai, bírósági és más egyházi hivatali használatra szánjuk, de az egyházi közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó krisztushívők és a vallás meg a jog világa iránt általában érdeklődők tájékoztatására is. Az oktatás szempontjából különösképpen a felsőfokú teológiai képzésben részt vevőket tartottuk szem előtt, de szolgálatot kívántunk tenni azoknak is, akik a jogtudományok keretében kerülnek az egyházjoggal kapcsolatba. Adja Isten, hogy ennek a munkának az újabb kiadása hasznosan szolgálja hazai egyházunk életét, harmonikus működését és egyre szervesebb beilleszkedését a világegyház közösségébe. - Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek