Ajax-loader

Korniss Péter könyvei a rukkolán


Korniss Péter - Magyarország
Korniss Péter e könyvében Magyarországon kalauzolja végig a szemlélődni vágyó olvasót. A kalauz nem titkolt érzelmekkel, gyengéd szeretettel öleli magához képeivel ezt a kis országot; szeretettel, mert a kép érzelmi azonosulás. A megtalált és megalkotott szépség közel hozza egy ország, egy pátria lelkét. A könyv részei: A táj, Várak és kastélyok, A falu, A város, Balaton, Budapest.

Korniss Péter - Múlt ​idő
Korniss ​Péter a 60-as évek elején a tanyasi életről készített riportfotóival, majd a hagyományos paraszti kultúrát bemutató képeivel Erdély eltűnő világáról hozott híradásaival lett ismert. Tánc- és balettfotóival, a 25. Színház előadásain készített képeivel, majd a vendégmunkás-sorozatával folytatódott pályája. Budapestet, Magyarországot és Erdélyt örökítette meg kamerája a 90-es években. Klasszikus fotóriporter, akinek egyetlen célja, hogy fotói segítségével minél több emberrel ossza meg élményeit, a világból általa fontosnak tartott részleteket. Első műcsarnokbeli kiállítása az új magyar fotográfia egyik mérföldköve. Erdélyről akkoriban beszélni sem nagyon lehetett. A képek kiemelkedtek kontextusukból, s máig ható érvénnyel hirdetik, hogy az igazi fotóriporter újra és újra visszamegy témájának helyszínére, s egyre mélyülő koncentrikus körökben próbál meg eljutni a jelenségek lényegéig.

Korniss Péter - Betlehemes
A ​karácsony a kereszténység egyik legszebb, legszentebb ünnepe, máig sok szép könyv, ismereteinket gyarapító tanulmány készült az év jeles napi szokásairól, azon belül a karácsonyhoz kapcsolódó ünnepekről. Korniss Péter fotóművész 35 évvel ezelőtt, majd 2005-ben ismét felkereste azokat a helyeket, ahol a népi hagyományok még élnek, s számtalan fényképen örökítette meg a falusi hagyományőrző csoportok karácsonyi előadásait, nemcsak Magyarország területén, hanem a jelen határainkon túl Erdélyben, a Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban is.

Korniss Péter - Erdős Virág - Udvarok
Korniss ​Péter lefényképezte az udvarokat. Erdős Virág megkapta a képeket, megnézte az udvarokat is, gondolt róluk valamit, és leírta. Így született ez a kis könyv - mindannyiunk örömére.

Korniss Péter - Amszterdam
Mindig ​csak embereket szerettem fényképezni. Városok, épületek, műemlékek soha nem vonzottak mint fényképészt. Amszterdammal sem volt másképp – eleinte. Megcsodáltam ékszerdoboz házait, a vízi életet a csatornákon, a meseszerű éjszakai fényeket – mindent, amiben egy odalátogató gyönyörködhet. De öt év nyolc látogatása során egyetlenegy képet sem készítettem. Fényképezni akkor kezdtem, amikor először úgy éreztem: meg kell őríznem magamnak azt, amihez személyes közöm van. Amihez kötődöm, amire jó visszagondolni, ami hiányzik, amiről jó álmodozni. Egyszóval: amikor beleszerettem Amszterdamba. A világvárosba – ahol nem érzem a modern idők rohanó tempóját. Ahol meleg nyári estéken, mint nálunk faluhelyen, öregek és fiatalok egyaránt kiülnek a ház elé. Ahol a barna kávéházakban ma is törzsasztala van a baráti társaságoknak, s évek óta ugyanazok ugyanoda járnak – beszélgetni. Ahol a városépítészet nem monumentálisban és grandiózusban gondolkodott, hanem emberi léptékű házakban. Ahol bárkán lakni nem extravagancia vagy szegénység, csak egyszerűen a tengerhez, hajózáshoz szokott emberek kötetlenebb életformája. Ahol már jó ismerősömnek mondhatom a sarki kávéház tulajdonosát s az ablaktisztítót, az öreg nénit, akit egy utcabálon fényképeztem, amint táncra perdült a verkli hangjaira s azt a fogorvost, aki kedvenc időtöltésként dobolni szokott a lakóbárkáján. Amióta beleszerettem Amszterdamba – fényképezem is. Műemlékházai között a számomra legfontosabbat: sokszínű emberi arcát. Korniss Péter

Korniss Péter - Lázár István - Magyarország
"Hol ​van Magyarország? Szélességi és hosszúsági koordinátáit megadni nem gond. De mit, mennyit árulnánk el ezzel? ...Hol van Magyarország? (nevezik kompországnak is, amely hol csak sodródik, hol kétségbeesve evez kelet és nyugat közt.) Amikor a népvándorlás hosszú és véres kelet-nyugati útján 1100 éve ideérkezett, megtelepült, majd 1000 éve az államát is megalapította a magyar nép, nem a keleti-bizánci, hanem a nyugati, a latin-római kereszténységet választotta, s ezzel valami végérvényesen eldőlt." Tanúskodjanak erről Korniss Péter képei, hiszen Magyarország a fákban, kövekben, felhőkben, lányok mosolyában rejtőzik, ahogy ő azt láttatja velünk.

Kapocsy György - Korniss Péter - A ​magyar puszta
A ​magyar puszta nemcsak egyedülálló természeti ritkaságairól híres, hanem arról is, hogy megőrizte az évszázadok során kialakult pásztorhagyományokat, a szilaj állattartást és az ősi magyar háziállat-fajtákat. A magyar puszta értékének elismerése, hogy az UNESCO Nemzetközi Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot. A cím nemcsak kitüntetés, de egyben megtisztelő feladat is. Fokozott felelősséget követel tőlünk, akik birtokosai vagyunk - de valamennyi idelátogató turistától is, hogy maradéktalanul megőrizhessük a magyar pusztát a jövőnek.

Korniss Péter - Száraz Miklós György - Budapest
Három ​Duna-parti kisváros egyesült 1873-ban Budapest néven. Buda akkoriban álmos katona- és hivatalnokváros. Pest falusiasan terül el a balparti síkon; utcái jobbára kövezetlenek, keskenyek és bűzösek. Óbuda nem más, mint egy nagyobbacska falu; hajnalonta községi pásztora tehéncsordát hajt a főutcán a környező legelőkre. Húsz év múlva pedig itt nyüzsög, dübörög a Duna partján egy milliós, modern világváros.

Korniss Péter - Ősi ​karavánutak földjén
A ​"Dzsezirat-el-Arab" (Az Arabok szigete), azaz Arab-félsziget délnyugati peremén fekvő Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, vagy röviden Dél-Jemen, fiatal ország, de történelme évezredekre nyúlik vissza. Tájait a földkéreg vajúdásának gigászi erői alakították, lakóit a mostoha természettel vívott szüntelen harc formálta. A tengerparton harc a tengerrel, a hegyekben küzdelem a termőtalajért, az ország belsejének száraz aszóiban küszködés az éltető vízért. A kegyetlen küzdelem kemény, találékony, szívós embereket formált, akik meg tudták lovagolni az Indiai-óceán hullámait, akik biztonsággal tudták átvezetni karavánjaikat a naptól perzselt, víz nélküli pusztaságok végtelenjén, akiknek a szorgalma, az árucsere iránti hajlama és érzéke virágzó kereskedelmet hozott létre, akiknek a szép és jó iránti vágyakozása nagyszerű kultúrát, remek építészeti és művészeti alkotásokat teremtett. Művészeti alkotásaik hűen tükrözik világjáró voltukat, sokoldalú kapcsolataikat a világ más országaival és népeivel: az egyiptomiakkal, görögökkel, rómaiakkal, perzsákkal, Indiával és Távol-Kelettel. A virágzás évszázadait az idegen megszállással együttjáró pusztulás, hanyatlás, a világ politikai és gazdasági változásainak harapófogójában való vergődés követte. A harc még ma is folyik. A fiatal államnak még sok nehézséggel kell megbirkóznia, hogy ismét elérhesse a rég letűnt évszázadok fényét, jólétét, megélhetést, reményteljes jövőt biztosítva szorgalmas népének.

Ablonczy Bálint - Korniss Péter - A ​Mezőségtől Moldváig
A ​közismert televíziós újságíró Ablonczy Bálint képes életinterjú kötete a Kossuth-díjas néprajztudós Kallós Zoltánnal. Áll egy tölgyfa a válaszúti Kallós-kúria mellett, néhány méternyire a most néprajzi gyűjteménynek otthont adó épülettől. A nagy koronát látjuk, a kiterjedt gyökérzetet csak sejtjük: a fa erősen kapaszkodik a mezőségi földbe. Túlélt az öreg tölgy háborút, rendszerváltásokat, hatalmas viharokat, a mellette álló egykori tiszttartói lak pusztulását és feltámadását. Kallós Zoltán minden reggel elhalad a fa mellett, amikor kis házából leereszkedik a kert másik végébe, a szórványkollégium öt évvel ezelőtt elkészült épületébe. Nem nézi meg a tölgyet, hiszen ismeri minden ágát-bogát és göcsörtjét. Nyolcvan esztendővel ezelőtt ő ültette, amikor szüleivel az emeletes, erős kőházba költöztek. Kallós Zoltán ezen a vidéken van otthon, ahol látótávolságon belül két Bánffy-kastély is áll. Válaszúton van az egyik, odaát, Bonchidán a másik. A kettő közül az utóbbi, az egykor Erdély Versailles-ának nevezett palota, az író, rendező, grafikus, politikus, de leginkább: nagyúr Bánffy Miklós otthona romladozik jobban. A két kastélyporladó emléke a mára nyomtalanul eltűnt magyar főnemesi világnak. A Kis-Szamos túlpartján már a Mezőség kopár, suvadásos dombjai hullámoznak, a Makkai Sándor által Holttengernek nevezett, első pillantásra érdektelen, sárba ragadt vidék. Ám az elmúlt évtizedekben a Mezőség piros színnel került fel a magyar kultúra térképére, s ebben Kallós Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak. „Megérkezett anyám sírása. Hangtalan őszi eső a Mezőség törött ablakán” – írta Sütő András Anyám könnyű álmot ígér dokumentumregényében a tájegységhez tartozó Pusztakamaráson örök várakozásban élő édesanyját idézve. Kallós Zoltánt mindig a „hangtalan őszi esőt” síró emberek érdekelték: egy életen át hallgatta a mezőségi, a kalotaszegi, a gyimesi, a moldvai emberek dalban, mesében, muzsikában elmondott életét, keserűségét, bánatát, gyászát éppúgy, mint örömét, reményét, vidámságát. Pedig ha valakinek, Kallós Zoltánnak lett volna oka arra, hogy csak a saját bajával törődjön. Családjától mindent elvettek, tanulmányait, munkáját háború, impériumváltások, a kommunista diktatúra akadályozta. A magyar népi kultúrával magát a kolozsvári református kollégium diákjaként eljegyző kutató azzal a makacssággal gyűjtötte, jegyezte, publikálta a szebbnél szebb dalokat, balladákat, meséket, ahogy az öreg tölgy kapaszkodik a mezőségi földbe. A kötetet Korniss Péter különleges fotói kíséretében adjuk közre.

Korniss Péter - Leltár
Válogatás ​a három évtizednyi Erdély-barangolás végtelen sok felvételéből. Nagy ívű, érzelmekkel telített mű.

Alexa Károly - Korniss Péter - Jászság
A ​haza, ez az erős, összekötő fogalom olyan gazdag tartalmú és érzelmi telítettségű, hogy keresni kell, miként ragadjuk meg lényegét. Talán a kezdetektől lehetne elindulni. A ház, ahol születtünk; gyermekkorunk utcái, terei; a bennünket körülölelő falu vagy város; a határ, amelyekben egyre messzebb merészkedtünk a pajtásokkal, miközben kitárult előttünk a felnevelő táj. Így vezettek a lassan táguló körök "széles e hazáig". Azt hiszem, tartalmat adó érzelmekkel a haza iránt azok rendelkeznek, akik a maguk kisebb köreiben is igazán otthon vannak. Akik még látják maguk előtt a nagyszülők mára elenyészett tanyáját, akik ottjártukkor elballagnak az egykori iskolához, akiket egyszervolt áhítat tölt el a régi templomban; s a kopott kultúrház vagy az átalakított nagyvendéglő láttán a hajdani bálok hangulata visszazsong szívünkben. Nekünk, jászoknak a Jászság jelenti azt a helyet, ahová gyökereinek akkor is kötnek bennünket, ha az élet másfelé vezette utunkat. Találkozzék két jász az országban bárhol, vagy akár az óceánon is túl, első kérdésünk: mi újság odahaza? Mikor voltál otthon? S most itt van a kezünkben ez a jász képes krónika, amely közelben és távolban minden jásznak és nem jásznak hírül adja, megmutatja, mi van odahaza: a Jászföldön. Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész képein az élet folyik a maga természetes rendje szerint, jön a múltból, lüktet a jelenben és tart a jövő felé. Ez a monografikus képalbum - Alexa Károly ihletett szövegével - valamennyi jász települést megjelenít, láttatva az Alföld északi peremén, a Zagyva és a Tarna folyók közötti területen hazára lelt jászok mindennapjait, ünnepeit, természeti és emberi környezetét.

Korniss Péter - Fényes ​Magyarország
Korniss ​Péter Kossuth-díjas fotóművész mutatja be az ő Magyarországát ebben a nagyméretű, reprezentatív albumban. Ez a Magyarország egészen más, mint amelyikben mi élünk. Ez átlényegült, "tündéries", tele van fénnyel és színnel, csupa titokkal, amit mi még soha fel nem fedeztünk. Keletről indul az ország bemutatása - ahonnan kétezer éve érkeztünk. Feltárul a Felső-Tisza vidéke, a folyó jéggel borítva, aztán sejtelmes zöld lombozattal körülvéve a csarodai kis református templom felülről és belülről, úgy, ahogyan azt csak Korniss Péter tudja ábrázolni. A Mátra-vidék tájai és falvai után nagy lendülettel kiszaladunk az Alföldre. Debrecen, Szeged, Kecskemét tornyai és bodrai izgalmasan váltakoznak az alföldi védett tájak madaraival és növényeivel. A Dunántúl régiói mind helyet kapnak a könyvben, kulturális emlékei, a pannon táj jellegzetességei, vizei, hegyei, dombjai mind felsoroltatnak, de mind azzal a szeretettel, amellyel Korniss Péter nézi őket. A képi megjelenítés méltó párja a könyv szövege. Szerzője Száraz Miklós György, József Attila-díjas író, akinek több kötete bizonyítja már, hogy a legszebb magyar nyelvet lehet használni ismeretterjesztő irodalomra is. A gyönyörű ajándékkönyv megjelenik angol, német és spanyol nyelven is.

Korniss Péter - Lázár István - Ungarn
A ​magyar nép több évszázados vándorlás után jutott el 896-ban jelenlegi otthonába, a Kárpát-medencébe. Ezen a területen korábban több más, a magyarokhoz hasonlóan félnomád életmódot folytató nép fordult meg, de a történelem viharai mindegyiküket elsodortál. A magyar nép volt az egyetlen, amelynek sikerült államot és hazát alapítani ebben a térségben. Abban, hogy ez így történt, fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy a magyarság nem Európa ellenében, hanem csak Európába beilleszkedve őrizheti meg nemzeti és állami létét.Ma joggal lehet büszke arra a teljesítményre, amellyel elődei megőrizték az önálló állami létet, s arra a sajátos magyar művelődésre is, mellyel hozzájárult Európa közös kultúrkincséhez. 50 oldalon 121 szép színes fotó Magyarországról

Korniss Péter - Szepesi Attila - Balaton
A ​Balatont és nevezetességeit bemutató spanyol nyelvű képeskönyv.

Korniss Péter - Elindultam ​világ útján...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korniss Péter - Kötődés
„Meg ​kellene örökíteni azt, ami hamarosan eltűnik! Fotográfusként ennél szebb feladatot nem is találhattam volna magamnak.” Ezzel a mondattal kezdődik Korniss Péter Kötődés című könyve, amely a fotóművész 1967 és 2008 között készült fényképeiből született. A kötetben helyet kapnak régi, nagy sikerű könyveiben, az Elindultam világ útján…, Múlt idő, A vendégmunkás és a Leltár című kötetekben megjelent legismertebb képei olyanokkal együtt, amelyeket még sohasem publikált, valamint az elmúlt években készült legújabb munkái is. Könyvében a kelet-európai hagyományos paraszti életforma és kultúra lassú eltűnése, változása rajzolódik ki. Személyes hangon, sok együttérzéssel beszél egy olyan világról, amelynek fényképezésére több mint negyven évet szentelt. „Dokumentarista fotográfusként mindig tárgyilagos akartam lenni, de magamban tudtam, hogy ez lehetetlen. Tudtam, hogy természetem, tudásom és élményeim meghatározzák, mit s hogyan látok, s miként fényképezek. A képek üzenete eldőlt, mielőtt megnyomtam volna az exponálógombot.”

Korniss Péter - A ​vendégmunkás
1978-ban ​kezdett el foglalkozni a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével. Munkája során ismerkedett meg a tiszaeszlári Skarbit Andrással, aki Budapestre ingázott és ott dolgozott kubikos munkásként. Életét egy évtizedig, Skarbit nyugdíjba vonulásáig követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki. Forrás: wikipedia.org

Korniss Péter - Ki ​népei vagytok?
Korniss ​Péter, az elismert fotóművész gyönyörű képeinek segítségével a világhírű Honvéd Táncszínház elmúlt másfél évét ismerhetjük meg, a hétköznapokat és a lélegzetelállító előadásokat egyaránt.

Korniss Péter - Hungary ​in the Heart of Europe
In ​his book, Péter Korniss shows the reader around Hungary. Through his photographs, Korniss embraces this small country with unconcealed feelings and tenderness; his pictures radiate deep emotions. The beauty discovered and created brings the reader closer to the soul of a homeland.

Szepesi Attila - Korniss Péter - Balaton
A ​Balaton földtörténeti szempontból nézve nagyon fiatal, mindössze húsz-huszonkétezer esztendős. Partja mentén rég elporlott, maguk után mégis jelet hagyó népek ütöttek tanyát. Megvetették itt lábukat rövidebb-hosszabb ideig a kelták, majd a táj jeles római civilizátorai. A népvándorlás korában viharos népmozgalmak helyszíne volt a táj, míg aztán honfoglaló eleink körbelakták a tavat. A csillámló víztükör környéke ma is számolatlan Árpád-kori emléket őriz. Szerencsésebb és boldogabb égtájakon ma is állnak a középkori várak, kastélyok és épületek. Csak a környék félig-meddig rejtező falvaiban volt folyamatos és mindmáig megszakítatlan az élet.

Korniss Péter - Závada Pál - Egy ​sor cigány
,,Amikor ​roma honfitársaink portréit ezzel a címmel tárjuk közönségünk elé, azt mondjuk, tessék, ez a mi cigányaink listája és fényképsorozata, sorban arcról arcra, szeretnivaló büszkeségeink mindnyájan, mind ez a huszonnégy mai magyar. Mert ugyan ki vonhatná kétségbe a magyarságukat? De címválasztásunknak oka az a közös szégyen is, amely elöntött bennünket korunk talán legiszonyatosabb magyar rigmusa hallatán. Nemrégiben bukkant föl ez a népünk ajkán termett mondóka: ,,Egy sor akác, / egy sor fűz, / egy sor cigány, / egy sortűz." Azt mondtuk, ha ilyen korban élünk, akkor legyen merszünk szembesülni ezekkel a sorokkal, és szegezzük velük szembe huszonnégy kortársunkat-honfitársunkat meg saját magunkat. ,, Závada Pál

Korniss Péter - Magyarország ​Európa szívében
Korniss ​Péter e könyvében Magyarországon kalauzolja végig a szemlélődni vágyó olvasót. A kalauz nem titkolt érzelmekkel, gyengéd szeretettel öleli magához képeivel ezt a kis országot; szeretettel, mert a kép érzelmi azonosulás. A megtalált és megalkotott szépség közel hozza egy ország, egy pátria lelkét. A könyv részei: A táj, Várak és kastélyok, A falu, A város, Balaton, Budapest.

Korniss Péter - Vörös ​Felhő földjén
Szerencsés ​időben jártam a rezervátumban. Azokban az években éledtek újjá a régi hagyományok, biztossá vált az összetartozás tudata, az önállóság követelése. Az észak-amerikai indiánok jövője mégis bizonytalan. De ragaszkodásuk saját földjükhöz, kultúrájukhoz segített önmaguk megőrzésében. Egyszóval: a fennmaradásban.

Kollekciók