Ajax-loader

Benedek István Gábor könyvei a rukkolán


Benedek István Gábor - "Holnapra ​a világ"
A ​népszerű újságíró kisregénye a legaktuálisabb problémáinkhoz nyúl, azokhoz a politikai, gazdaságpolitikai nehézségekhez, amelyek a kibontakozás során megkerülhetetlenek. Közelről ismeri azokat a vezető egyéniségeket, akikről főhősét, Dávid vezérigazgatót, az MGM teljhatalmú, pozíciójában éppen a történet kezdetén megingó vezetőjét mintázza. Dávid nem adja fel könnyen, a magasabb kapcsolatainál, úgy tűnik, még a magánélete is új szerelmet tartogat a hatvanadik születésnapját elérő férfinak. A régi módszerek sorra kudarchoz vezetnek, a család konfliktusai tragédiába fordulnak, és Dávidnak meg kell értenie: holnapra valóban megváltozik a világ - de nélküle.

Benedek István Gábor - Aranyhomok
Az ​énregény egy fiatal újságíró gyakornok kecskeméti találkozása az 50-es évek vidéki társadalmával.Megmutatja, hogy az 56 előtti változó politikai viszonyok milyen hatással vannak a kor embereire, a kisemberre, a művészekre, a vezető pártfunkcionáriusra.Körüljárja a zsidóság identitási problémáit az adott korban.

Benedek István Gábor - A ​lovag napjai
Bródy ​Sándor szelleme mindig élt a családunkban. Igazándiból nem volt tíz szónál több, ami áthagyományozódott rám, de hogy rokoni példának tekintettem, ösztönzésnek, az biztos. Én magam a közvetlen családból személyesen csak Andrást ismerhettem, az ezerkilencszázötvenes évek közepén, végén. Kisiskolásként ott ülhettem a Jókai téri-Sztálin úti (akkor még) Rozmaring presszóban az asztalánál, kártyások, rossz lányok, cirkuszi mesterek között. Velünk szeretett beszélgetni. Édesapja kéziratait rendezgette. 1946-ban Goda Gábor, aki a Főváros kultúrtanácsosa volt, még elintézte, hogy a Sándor főherceg utcát Bródy Sándorról nevezzék el, de ahhoz, hogy a könyveit kiadják, 1949-től ő már kevés volt. Bródy Ernő híres politikus unokaöccse a zsidó hitközség jogi aktái között porosodott. A Bródyak közül mindenki más külföldön élt. Fivéremmel, dr. Benedek Pállal olykor írtunk egy-egy töredéket a, családi albumból, de csak mostanában éreztem elég öregnek magam ahhoz, hogy hosszabban elidőzzek az Íriás árnyékában. Semmiképp sem életrajz ez. Mesék és álmok keveréke inkább, nem egy szer föltételezések és kitalációk, évszámok nélkül fennmaradt emlékekből szabott anekdoták, kávéillatú gyönyörűségek. Nem história, annyi szent. Okkal kerültem el a kronológiát is, hiszen ha Rá gondoltam - miként apámra sem tudok másként emlékezni egyszer az öregkora jutott az eszembe, másszor a katonakora, netán Rembrandt, az általa festett arcvarázsló. Nos, itt áll most ötven mozaik-kocka az életéből. Ha csak annyi történik általuk, hogy valaki kedvet kap egy Bródy-kötetet elolvasni, már nagy haszonra tettem szert. Amit szívélyesen köszönök.

Benedek István Gábor - Dávid
Michelangelo ​állítólag több éven át csak nézte, nézte a hatalmas csillogó márványtömböt. Aztán egyetlen - végtelen - lendülettel kifaragta belőle a szobrot, Dávidot. Dávid királyról sok könyvet írtak már, és még sokat fognak. Benedek István Gábor regénye azonban - a dávidi kor díszletei közül - a ma emberéhez szól. Aki sokféle hatalmat átélt, a hit természetéről is tapasztalt mély, nem egyszer ellentétes dolgokat, tudja, mi a háború, a megszállás, a pogányság, a bűnös és az emelkedett szerelem, és ismeri az egyén és az állam bonyolult viszonyát. Dávid ugyanis sok mindennek a kezdetén áll, mint Mózes. Már-már széteső törzseket kell egyesítenie, országot építenie, szervezeteket létrehoznia, társadalmat alkotnia. S közben kamasz fiúból férfivé érik. A cselekmény a nagy király sorsának nem teljes ívét fogja át: Góliát különös megölésétől Bát-Séba elcsábításáig tart. Mindenesetre ez az ókor egyik legizgalmasabb meséje. És ezt az életet mutatja be BIG vérbő, színes és szellemesen derűs cselekménnyel, kalandos, már-már krimiszerű fordulatokkal.

Benedek István Gábor - Boldog ​vesztegzár
Szélhámosokkal ​és áldozataikkal, lelkes agitátorokkal és közéleti bérmunkásokkal, megkeseredett káderekkel és vidám ügyeskedőkkel találkozunk, a "boldog hatvanas évek" megannyi ismerős alakjával. Persze a történet, amelyen belül mindezt megismerhetjük, maga is izgalmas sztori. 1963 augusztusában fekete himlő gyanúja miatt két hétre vesztegzár alá helyezik Budapest akkor legelőkelőbb szállodáját. A fővárosban pánik tör ki, a főhatóság válságstábot alakít, több száz ember összezárva éli át a furcsa vesztegzárat. Erről szól ez a könyv, de többről is. Az Olvasó riportregényt tart a kezében. Mindaz benne van, ami egy kiváló újságíró több évtizedes munkája során felgyűlt: politikai anekdoták, korfestő történetek, dokumentumok, riportrészletek... És bár a szereplők természetesen "az írói fantázia szülöttei", a sztorik az utolsó szóig igazak. Eredeti könyvet kap kézhez az olvasó!

Benedek István Gábor - Földalatti-történet
A ​budapesti földalatti villamosvasút csaknem évszázados történetéről, a metróépítés heroikus és veszedelmes pillanatairól szól ez a könyv. Nem is annyira a legkorszerűbb tömegközlekedési eszközök egyikének műszaki, gazdasági, urbanisztikai vonatkozásaival ismerteti meg az olvasót, hanem tegnapi és mai önmagunk életet, az ötvenes évek társadalmának megannyi felemelő és szomorú pillanatát, az utóbbi harmincöt év Magyarországának sok küzdelmét és örömét állítja elénk.

Benedek István Gábor - Európa ​Keringő
Kálmán ​Imre páratlan regényhős. Európa hírű muzsikus, zeneszerző, karmester, mégis minden tapsvihar eltörpült személyes élete érdekességei mellett. Férfikora deléhez közeledett, amikor megismerte az oroszországi forradalmak elől Bécsbe menekült Vera Makinszkát. Abban a pillanatban amint a fiatal nő belépett az életébe felkérte Bolmányi Ferenc Bécsben tanuló festőművészt, hogy készítse el Vera egész alakos olajképét, tervezett közös otthonuk díszéül. A főhős boldog-szomorú története a nagyrészt Második világháború idején játszódó Európa Keringő.

Benedek István Gábor - Brooklyn
Apám, ​akiben erősen élt unokabátyja, Bródy Sándor szelleme, de sorsa a főkönyvhöz, a számokhoz kötötte, a sok szörnyűség ellenére is örült, hogy 1943-ban abba a munkaszolgálatos századba osztották, ahol ismert írókkal, költőkkel, librettistákkal ásta az árkokat, takarította a romokat. Ő, a műkedvelő tollforgató mindig várta, hogy a nagy nevű szerzők majd beavatják az írásművészet titkaiba, az ihletett alkotások világába. Ehelyett, ha bevonultak a körletbe, a koszhadt szalmazsákokon elnyúlva, folyton a pénzről beszéltek. Hogy valamelyik régi, feledett novellájukat, versüket megpróbálják álnéven, esetleg egy rendes stróman segítségével közöltetni. Hogy örök áron eladják ezt vagy azt a művüket, lemondva a szerzői jogról. Hogy nyernek a lóversenyen, a kártyán. Szegény apám, aki főkönyvelőként hivatalból értett a pénzcsináláshoz (mások pénzének gyarapításához), mélyen csalódott. Amire bajtársaitól vágyott, a betű titkára, azt nem kapta meg. Aligha vigasztalta, hogy az írók sem törhették fel a pénz páncéldobozát. Ami engem illet, gazdasági újságíró lettem. Egy életen át írtam a pénzről (a mások pénzéről). Egyszer jött a pillanat, amikor úgy gondoltam, megpróbálom kinyitni a magam zárt dobozát. Ezeket a történeteket találtam benne. Benedek István Gábor

Benedek István Gábor - Bergeni ​keringő
Benedek ​István Gábor sokféle műfajban alkot, de a magyar novellairodalom hagyományait követő rövidebb terjedelmű, kivételes finomságú írásai életművének minden bizonnyal legmaradandóbb részét képviselik. Új novelláskötetében összegyűjtötte azokat az írásait, amelyek egy régi, de sosem feledhető háborúról szólnak. A szerzőt hétévesen elvitték Ausztriába, Németországba, Csehországba, és történetei ennek a szürreális utazásnak az állomásait elevenítik meg. Az események tragikus voltát azonban átlengi az író kivételes derűje, a mesélés élvezete és varázsa, a különös sorsok felmutatásának öröme. A szerző tizenöt novellát fűzött össze. Ezek az írások többnyire a magyar zsidó élet színterein kezdődnek, de ha hősei átlagosak is, a megpróbáltatások során kivétele sorsot és tanulságot mutatnak fel. Vagyis merőben új dimenziót öltenek. Ilyenformán hiába veszi körül a szereplőket drótkerítés, életük gyökerei a kincses hagyományokba nyúlnak, és a lélek felemelkedik a csodák magasságába.

Benedek István Gábor - Artúr
A ​regény - a szerző huszadik könyve - egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól. Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik. Megpróbáltatásai után végül – ez már a kádári idő – megbízzák egy elmekórház speciális osztályának vezetésével. Ide hozzák be a túlságosan elfáradt, idegileg összeomlott pártvezetőket, a kormány egyik-másik tagját, vállalati csúcsvezetőket, sőt még egy egyházi főméltóságot is. A kivételes betegeket persze az állambiztonság kivételes erővel ellenőrzi. Hamar kiderül: mindenki figyel mindenkit, és jelent… A rendkívül kalandos életút izgalmas állomásai megállíthatatlan folyamként bontakoznak ki a regény lapjain. Fábián Artúr különleges sorsa végül váratlan tragédiába torkollik, de ez a könyv mégsem szomorú, pesszimista. Sőt! Derűvel, reménységgel, humorral, s persze finom iróniával szól azokról az évtizedekről, amelyek meghatározták egy generáció sorsát.

Benedek István Gábor - Vili ​a Dob utcából
Előszó: Rendhagyó ​könyv - egy nem mindennapi ember, nem mindennapi életéről - ez lehetne e könyv címe, ha nem kötelezne a szokás, hogy könyvnek mégiscsak egy-két szavas, blikkfangos, a lehetséges olvasót megragadó címet kell adni. De talán lehet a könyv alcíme. Vili élete éppolyan rendhagyó, mint a róla írott könyv. Vili századunk szülötte: a legmélyebb zsidóságban állott bölcsője - bár a születési anyakönyvi kivonatában nincs vallása feltüntetve (mivel éppen Kun Béla 133 napos, gyászos emlékű országlása alatt volt szerencséje a napvilágot meglátni, mint a Blaustein család hat gyermekének egyike). Ez a mély zsidóság Nagyszőllősről ered: Vili édesapja onnan származott fel Pestre. Onnan jött, ahol boldogult édesapja van eltemetve. S talán nem véletlen, hogy Blaustein Sámuel szabó Nagyszőllősről egyenesen a Dob utcába költözött, ahol aztán az eltöltött gyermekévek rányomták bélyegüket a már felnőtt Vili szellemi alkatára, lényére.

Benedek István Gábor - Öt ​lövés a történelemre
Rövid ​életemben ezek az írások egyszer már megjelentek. Kitöltötték a maguk helyét, szívemnek kedves nyomófelületét különböző napilapokban, folyóiratokban. Először arra gondoltam, közlöm a lap nevét, és a dátumot is persze, de a végén hagytam a bibliográfiát. A tárcák akkor, ott, jó helyen voltak, és jó időben. Most viszont, így együtt, merőben mást mutatnak, legalábbis remélem. Darabnyi, de azért pontosan összefüggő, fontos világot. A Tisztelt Olvasót éppen ezért kérhetem arra: ne fossza meg magát az eredetiség, az újdonság élményétől. A meglepetések rendre előkerülnek a sorok közül. Ha mégsem sikerül a kísérlet, legfeljebb azt mondhatjuk déjá vu.

Benedek István Gábor - Az ​elégett fénykép
Nagy ​ügyet kaptak megint. De most egy kifejezetten zsidó ügyet. Az osztályharc éleződik. Vagyis ennek az új ügynek már nem csak úgy általában lesznek zsidó születésű emberek a szereplői; ez már nem elég. - az országban rossz a hangulat - magyarázta. És jönnek alulról a jelentések, hogy a lakosság zúgolódik; az emberek egyre inkább a zsidók ellen vannak.

Benedek István Gábor - Berta Pál - Harmadik ​háború
S ​hogy mi lesz a terrorizmussal? Sajnos, nem tudjuk a választ. Legfeljebb derűlátóak lehetünk: továbbra is meggyőződéssel reméljük, hogy a terrorizmus végleges felszámolása mindannyiunk közös érdeke. Hisszük, hogy az újkor pestisét - a titkosszolgálatokkal avagy nélkülük! - legyőzi az emberiség! (A szerzők) Ismét háborúban áll a világ. A fegyveres erőszak immáron globálisan veszélyezteti a civilizációt. A terrorizmus kizárólag katonai erővel nem győzhető le, még a jól szervezett titkosszolgálati tevékenység is csak átmeneti sikerek elérésére képes. Csakhogy a terror (üzleti) világpiacán új helyzet állott elő: a terror-szervezetek irányt és stílust váltottak, a titkosszolgálatok pedig eltévedtek az önmaguk építette labirintusban. A modern pestis ellen vívott küzdelmet helyenként az önfenntartásukért vívott titkosszolgálati testvérháborúk váltották fel. Miközben a terroristákkal kötött paktumokról, a vétlen áldozatokról alig beszél valaki...

Benedek István Gábor - Egmont ​/ Break
Manapság, ​amikor a televízió jóvoltából naponta akár több filmet is megnézhetünk a képernyőn, amikor a mozik csak úgy ontják ránk az egész estét betöltő műveket, talán észre sem vesszük, hogy mindeközben átalakul viszonyunk az irodalomhoz is. A filmszerű tömörség, a gyors vágások, a pergő párbeszédek szerkesztése, főleg a dinamikus ritmus követelménye megváltoztatta a mesélés technikáját. BIG hagyta, hogy hasson rá a filmstílus. Mondanivalóját a forgatókönyvek modorában közli. Semmi súlyfölösleg, egyetlen mondattal nincs több, mint ami feltétlenül szükséges a cselekmény továbbgördítéséhez. Nincs tájleírás, belső monológ és lelkizés. Ez persze fokozott figyelmet, együttműködést kíván az olvasótól. Ami természetesen arra is garancia, hogy nincs körülményesség, hosszadalmasság, unalom. Jó szórakozást!

Sárközy Mátyás - Lábass Endre - Benedek István Gábor - Lugosi Viktória - Deutsch Gábor - Szántó T. Gábor - Németh Gábor - Zeke Gyula - Kövek ​meséi / Stories in the Stones
Kétnyelvű ​(magyar-angol) kiadványunkban neves kortárs írók képzeletbeli sétára invitálják az olvasót: bemutatják a magyarországi zsidóság nagy korszakának kulturális atmoszféráját őrző klasszicista, romantikus, eklektikus és szecessziós épületeket. Feltárják a több évszázad során kialakult, szinte háborítatlanul megmaradt, emberléptékű utcákat, a rejtett belső kerteket, s elmesélik azokat boldog vagy szomorú történeteket, melyeknek tanúi voltak egykoron. Az elbeszéléseket helytörténeti ismertető archív és mai fotók gazdag gyűjteménye színesíti.

Benedek István Gábor - Vámos György - Tépd ​le a sárga csillagot
A ​kötet témája a magyarországi antifasiszta ellenállás egy kevéssé ismert fejezete, a budapesti cionisták 1944-es tevékenysége. A szerzők a mozgalom aktivistáival készítettek interjúkat, hogy feltárják azt, ami e „fehér folt” mögött rejlik. A 15 ellenállóval készült riportsorozatból kitűnik, hogy miként szervezte és bonyolította le az ellenállást illetve az embermentéseket a cionista szervezet.

Benedek István Gábor - Varázs
A ​regény cselekménye 1800-ben játszódik. Egyik hőse párizsi pénzember, Napóleon bizalmasa, a másik egy fiatal karaita zsidó, aki Odesszában megöli kenyéradóját, ezért családjával együtt menekülnie kell. A nagy ívű történet két vezérszála Moldván és Erdélyen keresztül Magyarországra, Tiszahajósra vezet, hogy majd itt dőljön el: vállalják-e a Magyarországon már megtelepedett, megállapodott, jövőt alapozó zsidó családok, hogy Szardínia szigetén, a császár tervének megfelelően zsidó államot hozzanak létre.

Benedek István Gábor - A ​gyilkosok hajnalban kelnek
Politikai ​krimi? Valóságos dokumentumokból szőtt regény, sok képzeletbeli fordulattal? Egy múlt század végi gyilkosság anatómiája? Bűnügyi história, amely egyszersmind a kevéssé ismert korai magyar munkásmozgalom arcképcsarnoka? Az olvasó minden bizonnyal választ talál a kérdésekre, hiszen a könyv cselekményének időpontja - 1876 - éppoly meghatározó, mint maga a helyszín: a fiatal, gyorsan fejlődő Budapest. Gyönyörű város bontakozik ki a Duna két partján. Ebben az évben avatják fel a Margit-hidat, elkészül a Sugár út, a mai Népköztársaság útja, tovább épül a pesti és a budai folyópart, a Nagykörút; ragyogó paloták és díszes bérházak hirdetik a teremtő magyar alkotóerőt. S e zajjal és lázzal növekvő városban azonos időben és egymás mellett Arany János, Táncsics Mihály, Jókai Mór és Frankel Leó s a lassan társadalmi tényezővé váló magyar munkásság tucatnyi jelentékeny alakja. És azt se feledjük, hogy 1876-ban hal meg a kiegyező Deák Ferenc és a minden állami rendet felrobbantani akaró Bakunyin, az "anarchizmus fekete apostola". És ebbe a feszült, ellentomondásos közegbe érkezik haza a könyv főhőse Ferenc, a nemzetközileg ismert munkásvezér. Hogyan fogadják? Rajonganak érte, vagy az életére törnek? Ezt tudhtjuk meg ebből a krimiizgalmú regényből.

Benedek István Gábor - A ​komlósi Tóra
Ma ​már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit. Első igyekezetem csupán annyi volt: szerény betűszobrot állítani rokonaimnak, szlovák szülőfalumnak, egy régi korszaknak, amelyik már nincs. Aztán ahogy múltak az évek, s ezek az írások megjelentek Németországban, Izraelben, Kanadában, Svájcban, az Egyesült Államokban, Pozsonyban, rá kellett jönnöm: ez az idő tér is, határok nélkül. Most, hogy ajánló sorokat írok a negyedik, változatlan magyar kiadás elé, csak azt mondhatom: a befogadás titka egyszerű. Mindenki szívében ott rejtőzik megannyi elfeledett családi emlék, sok-sok sorstörténet, vágy és szeretet. És ezek az írások talán ösztönzően hatnak, hogy ki-ki újragondolja a sajátját. Alighanem ez az érzés vezette Jancsó Miklóst is, amikor a mozivászonra kívánta vinni A komlósi Tóra világát. És Keményffy Tamás rendezőt, akinek immár módja is lesz ezt az alkotást elkészíteni az Extrémfilm produkciójában, már a közeljövőben. Olvasóimnak, barátaimnak köszönöm a nem lankadó érdeklődést és figyelmet!

Benedek István Gábor - Ez ​lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte...
A ​kémek története mindenkit érdekel. Izgalom, titok, bátorság, kaland, gyilkosság, zsarolás, hősiesség - ezek azok a szavak amelyek hirtelen eszünkbe jutnak. Könyvtárnyi olvasnivaló gyűlt össze Canarisról, Schellenbergről, Gehlenről, Philbyről, Allen Dullesről s persze a nagy szovjet háborús kémekről, kémfőnökökről, miközben a 40-es évek egyik nemzetközi értelmeben is kiemelkedő alakjáról, Újszászy Istvánról, a VKF-2, majd az Államvédelmi Központ zseniális vezetőjéről legfeljebb elvétve, a sorok között - és akkor is többnyire Karády Katalint, a híres szeretőjét emlegetve- találunk gyér adatokat. Mi az oka e különös feledésnek? Hogy a magyar elhárítás és hírszerzés vezetője, élvezve Horthy, Bethlen István, Kállay Miklós bizalmát, hátat fordított a náci szövetségesnek, és a briteknek dolgozott? Hogy a háború után - persze fogolyként, de azért luxusfogolyként - előbb Moszkvában a szovjeteknek segített, majd idehaza Péter Gábornak az ÁVO megteremtésében? Milyen ember volt a magyar kémfőnök? Valóban az úri világ árulója? Gyáva katona? A történelem játékszere? Vagy egyszerűen csak esendő ember, érző lélek, kiszolgáltatva a sors vak erőinek?

Benedek István Gábor - Miskolc, ​Zsidó utca '46
A ​történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet, kinek álltak érdekében a kegyetlen gyilkosságok - azóta sem derült ki. Benedek István Gábor felkavaró regénye - Pelle János tanulmányával - ezt a sötét titkot igyekszik most megfejteni. Nincs könnyű dolguk, a végeredmény mindenesetre érdekes és fontos. Egy döntő lépés a feledés ellen.

Kollekciók