Ajax-loader

Tóth György könyvei a rukkolán


Tóth György - Test-Tér ​/ Body-Space 1989-1994
Azok ​közé a fotográfusok közé tartozik, akik a külső világ felfedezése felől haladnak saját vízióik felé. Az épített világról, majd az ebben a környezetben élő emberekről készített képeinek sora az emberhez vezet, világa lassan portrékká tisztul, mégpedig a teret és időt egyaránt megragadni képes, több expozícióval készült, elmozdult portrékká. Kapcsolatai átszövik az egész magyar vizuális kultúrát. Két évtizedig az állami televízió fotog-ráfusaként dolgozott, jelenleg szabadúszó. ( Regard Hongrois / Magyar tekintet Magyar fotográfusok a Párizsi Királyi Palota kertjében - Photographs hongrois au jardin du Palais Royal Paris Budapest, 2001 Magyar Fotográfusok Háza ) 1950-ben születtem Budapesten. 1972 óta fotografálok. Tagja vagyok a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1980-1986-ig tagja, illetve vezetőségi tagja voltam a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. 1980-tól a Magyar Televízió fotográfusa voltam. 1997-tôl 1999 novemberéig a Magyar Televízió Rt. Fotó Osztályát vezettem. 1991-ben elnyertem az "Aranykamerát". 1994-ben Balogh Rudolf-díjjal tüntettek ki. A Szép Könyv '95 pályázaton könyvem elnyerte a legszebb művészeti könyv, illetve a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíját. Képeim megtalálhatók többek között a Ludwig Múzeum (Budapest), a Fotográfiai Múzeum (Kecskemét), a Modern Művészetek Múzeuma (Párizs, Franciaország), a Fotó, Film- és Televízió Múzeuma (Bredford, Anglia) a Ken Damy Galéria, Brescia, Olaszország) és Yoko Ono (New York, USA) gyűjteményeiben.

Tóth György - A ​kiskundorozsmai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 110 éves története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth György - Kubikosok
"...hűséges ​kenyérkereső szerszám. Erős fából való, miként a gazdája. Megszerkesztése külön tudomány, ahhoz bognárok, asztalosok, teknyőcsinálók nem értenek. Nincsen mög hozzá a számításuk. A jó kubikustalicska ritka madár, mint az arasztos szalonna..." A Dorozsmai füzetek 6. száma a magyar kubikosok névtelen ezreire, ahogyan Jókai nevezte őket, "Isten munkásaira" emlékezik.

Tóth György - Tóth Györgyné - Katonaévek ​1965-1968
Gyermekkoromban ​a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ritkán kaptam verést otthon. Csak olyankor, ha rossz fát tettem a tűzre, vagy rossz jegyet hoztam haza az iskolából. Ilyenkor anyám rohant a padlásfeljáróba a prakkerért, hogy jól elnáspángoljon vele, de én gyorsabb voltam nála, és apám lábánál húzódtam meg a kovácsműhelyben, a kohósalak mellett, a tűzfészek alatt. Apám sohasem bántott. A társaim közül nem volt mindenki ilyen szerencsés. A pechesebbeket nadrágszíjjal verte el az apja. A honvédségnél nekem is volt nadrágszíjam. Hozzám nőtt a huszonhat hónap alatt. Minden katona nagy becsben tartotta, mint én is, mert a szíj végére havonta egy‑egy jelölés került, ami az idő múlását jelképezte. Ahogy teltek a hónapok, úgy kerültek rá a rovátkák. A szíjat leszereléskor mindenki hazavitte emlékbe. A könyvborító hátoldalára kerülő témán gondolkodva jutott eszembe a nadrágszíjam. Marika szkeptikusan kijelentette, hogy szerinte az már régen nincs meg. Én meg voltam győződve, hogy nincs igaza. Elindultam, hogy megkeressem. Egy kis idő múlva boldogan vittem, megmutatva neki, hogy lám: itt van a bizonyíték a honvédségnél eltöltött huszonhat hónapról. Ez a szíj leszerelés után évtizedekre a farmernadrágom fontos kelléke lett. Így került a könyv hátlapjára, ami nem csak a számomra, de minden katonaviselt férfi számára is szimbólummá vált. Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik szívesen kutakodnak egy tovatűnt világban, akiket érdekelnek a nagyszüleiknek és a szüleiknek az érzelmei, gondolatai, véleményük, örömük és bánatuk. A könyv nem két ember életrajza, csak huszonhat hónapot vesz górcső alá, ami mindkettejük számára meghatározó volt. Ezt a huszonhat hónapot erős érzelmi kitörések uralják. Mindkét szereplő kapaszkodókat keres, amit részint egymásban találnak meg, máskor pedig a humor, az önirónia ad vigaszt. "Gyönyörű álmom volt.” – írja Gyuri a levelében. Az olvasó végre megnyugszik és elmosolyodik, hogy végre a honvédségnél történhet jó dolog is. „Azt álmodtam, hogy leszereltek gyomorfekéllyel!” Így kapjuk meg a választ a feltételezett jóra. A katonaságnál eltöltött huszonhat hónap alatt, két szerelmes egymásnak írt levelei által, keresztmetszetet kapunk nemcsak a katonaságról, hanem az egész kádári társadalomról is az 1960‑70‑es években.

Jáni István - Tóth György - Kocsis Bertalan - Könyvkötő ​szakmai ismeret 1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth György - Gyűszűk
Ismeri ​ugye az „itt a piros, hol a piros"-ként elhíresült, a nyilvános helyeken ugyan tiltott, otthon pedig teljesen feleslegesen űzhető látványos játékot? Nos, ez egyike a nem magyar találmányoknak. A ködös Albionban három gyűszűvel és egy kicsi golyóval „thimble rigging" néven már a 18. század elején játszották. Értelemszerűen arra lehetett fogadni, hogy éppen melyik gyűszű alatt tartózkodik a golyó. E könyvben azonban a jóval hasznosabb gyűszűknek a cirádás múltjába invitálja önt Tóth György. A gyűszűkészítők remekeinek igyekvő szépségét – úgy gondoltuk – nekünk már nem szükséges tovább nagyítani, csak gyűjteményét tárgyszerűen bemutatni.

Tóth György - Orczy ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dohos László - Tóth György - Az ​üzemi méhészet technológiája és technikája
Egyetlen ​haszonállat tenyésztésének, tartási technikájának sincs olyan hatalmas irodalma, mint a mézelő méhnek. Mégis, egyetlen mezőgazdasági ágazatot sem befolyásoltak-befolyásolnak, a hatékonyság és ésszerűség szempontjait mellőzve oly mértékben szubjektív, emberi tényezők, mint a méhészetet. Különösen igaz ez a magyarországi méhészetre. Ez a könyv, a szerzők hazai és külföldön szerzett tapasztalatainak alapján, kísérletet tesz annak bemutatására, mitől „üzemi" a méhészet, úgy szemlélet, mint a ráfordítások, ill. az alkalmazott technika tekintetében.

Kollekciók