Ajax-loader

Herbert Marcuse könyvei a rukkolán


Herbert Marcuse - Ész ​és forradalom
Századunk ​egyik jelentős, ellentmondásos hatású gondolkodójának könyvét veszi kezébe az olvasó. Herbert Marcuse Heidegger tanítványa volt, a 30-as években a marxizmus hatott rá, de azt elsősorban kutúrkritikaként értelmezte át. Egyik alapító tagja volt a két világháború közötti időszak jelentős filozófiai körének, az ún. "frankfurti iskolának", amely a marxizáló törekvések fontos műhelye volt a 30-as évekbeli Nyugat-Európában. Amerikai emigrációjában Marcuse a pszichoanalízis fogalomkészletével értelmezi a későkapitalista társadalmat, majd - a hatvanas években - radikális kritikusa a technikai civilizációnak. Az újbaloldali mozgalmak fő ideológusa, a konkrét gazdasági összefüggések elhanyagolása miatt azonban a marxizmus forradalmi tartalma elvont, utópikus tagadássá válik nála. Az Ész és forradalom 1941-ben jelent meg. Az egész könyve - még a látszólag elvont fejtegetéseket is - áthatja a fasizmus elleni elméleti, ideológiai harc pátosza. A "forradalmár" Hegelt kívánja rehabilitálni Marcuse, s ezért átértelmezi mindazokat a mozzanatokat, amelyek a hegeli elmélet későbbi, konzervatív interpretációját alátámasztották. Ugyanez a törekvés hatja át akkor is, amikor a Hegel utáni korszak pozitivista társadalomelméletének legfontosabb tendenciáit ismerteti.

Herbert Marcuse - Az ​egydimenziós ember
Egy ​könyv, amelyet (hírből) mindenki ismer, de amelyet mindeddig csak a kiváltságos kevesek olvashattak: "az újbaloldal bibliájának" lázító mondanivalója mifelénk sem a "támogatott", sem a "tűrt" kategóriába nem férhetett bele. S ha már a hatvanas évekbeli lázongásaink idején nem tanulhattuk a fejlett ipari társadalomnak ebből a briliáns leírásából, legalább most, amikor a "felzárkózás" lázában égünk, ne mulasszuk el megtenni ezt. Hiszen akkor is, most is, változatlanul ugyanarról van szó: a nagy Egészről, amely kiegyensúlyozott, békés szabadságnélküliségében mindannyiunkat saját engedelmes alkatrészévé tud szelidíteni, leszerelve minden valóban "fölforgató" ellentendenciát - a "szabad választás" látszatpluralizmusában, a kényszerű munka robotjában, az egydimenzióssá sorvasztott gondolkodásban, kultúrában, szexualitásban.

Robert Paul Wolff - Barrington Moore, Jr. - Herbert Marcuse - A ​Critique of Pure Tolerance
Essays ​by three authors: Beyond Tolerance by Robert Paul Wolff, Tolerance and the Scientific Outlook by Barrington Moore, Jr., Repressive Tolerance by Herbert Marcuse.

Kollekciók