Ajax-loader

Széchenyi Zsigmond könyvei a rukkolán


Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött...
Afrikai, ​indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor "igazi" nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban."

Covers_136490
elérhető
13

Széchenyi Zsigmond - Năhar
India ​- az ellentétek, a szörnyű nyomor és mérhetetlen gazdagság, utcai koldusok és maharadzsák, városban élő szent tehenek és emberevő tigrisek Indiája, a Taj Mahal, márványpaloták és dzsungelek Indiája - ide visz el legkiválóbb vadászírónk útinaplója, a Năhar. Az a gyanakvó aggodalom, mellyel a vadász útnak indul, hogy az afrikai magányos táborok vadonbéli éjszakái után meglátogassa a különös, alig kiismerhető Indiát, eleinte mintha igazolódna: a tigrisek a maharadzsák erdeiben vannak, s ők vendégeiket nem engedik vadász módra, majdnem egyenlő esélyekkel szembeszállni a nagy macskákkal, hanem sokszorosan biztosítva életüket, magaslesekhez, megrendezett hajtásokkal terelik feléjük a vadat; de azután egy magányos dzsungelbeli táborban felhangzik a nagyúr, Năhar éjszakai bődülése, s a vadász mégis megtalálja azt, amiért érdemes volt Indiába jönnie: a vadászélményt és a vadászhangulatot. És nemcsak a tigrist találja meg, hanem az indiai dzsungel többi vadját, a párducot, a gaurt, chitalt. S két vadászat közt meglesi India életének egy-egy pompázó vagy szomorú pillanatát, hátra-hátra tekint a történelembe, hogy megértse és megértesse ezt a könnyeden, éles vonalakkal rajzolt izgalmas és bonyolult jelent.

Széchenyi Zsigmond - Csui!...
Széchenyi ​Zsigmond pályája azt mutatja, hogyan magasodik egy szenvedély hivatássá, mondanivalóvá, könyvek kimeríthetetlen forrásává. Ő maga írja ezt meg nemrég, Ahogy elkezdődött című "vadász-emlékiratában", felidézve a gyerekkor első puskáját, az első zsákmányt, a régi fürdőházban berendezett madár-múzeumot, majd a vadászszenvedély növekedését, a mind rangosabb és rangosabb zsákmányt, az első őzet, az első szarvasbikát... A többiről már beszámolt régebbi, de ma is eleven és izgalmas könyveiben: távoli földrészek vadjairól és vadászatairól hozott híreket, beszámolókat haza. A puszta vadászszenvedély is érdekes útikönyveket szülhet; Széchenyi azonban többet akar adni ennél: írói eszközökkel életszerűen megjeleníteni azt, ami vele történt, odavinni bennünket a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével, ahol ő járt, mintegy szemlélőjévé tenni a vadászat sikerének és kudarcának, nehézségeinek és izgalmának; de közben arról sem feledkezik meg, hogy a világ nemcsak vadászból és elejtendő vadból áll, hanem különféle emberekből, tájakból, a történelem változásaiból is; és főként nem feledkezik meg arról, hogy a vadászat elveszti nemességét, puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül. A Csui!... Széchenyi Zsigmond első s mindmáig legnépszerűbb könyve. 1930-ban jelent meg először. színhelye Afrika, az az Afrika, mely idestova már a múlté; történelmi helyzete azóta óriásit változott és változik ma is. Vadjai mindinkább védett területekre szorulnak. A Csui!... még bepillantást nyújt az ősi állapotokba, az elefántvadászat megpróbáltatásaiba, amikor a dzsungel úttalan útjain, 40 fokos fülledt melegben, az utolsó kulacs vizet kortyokra beosztva követi az éber agyarasak nyomát az elcsigázott expedíció. A sorok közül még kihallatszik a bivalycsorda dübörgése, az oroszlán éjszakai ordítása. Afrika, igaz, megváltozott, de a kép, amit a könyv nyújt, ma is eleven, a vadászkalandok szívdobogtató izgalmát nem fojtotta el az idő. Széchenyi Zsigmond vadásznaplót ír, de könyve többet ad ennél: a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével mintegy részeseivé tesz az eseményeknek, tájakat, embereket mutat be, s nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a vadászat puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül.

Széchenyi Zsigmond - Hengergő ​homok
Széchenyi ​Zsigmond Hengergő homok című könyve a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai mindketten nevezetes emberek. Horthy Jenő szintén kiváló Afrikavadász, a kormányzó öccse, a hajdani Budapest lovaséletének meghatározó egyénisége. Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató, az arabok "Abu Ramlája", a sivatag atyja, akinek kalandos élete Az angol beteg című Oszkárdíjas film forgatókönyvéhez is alapul szolgált. Ezerötszáz kilométer járatlan sivatagi út áll a felfedezők előtt, melynek során a világon először szelik át autóval a Libiai-sivatagot. Útközben Széchenyi Zsigmondnak sikerül elejtenie máig világrekordnak számító addaxát!

Széchenyi Zsigmond - Ünnepnapok
A ​szerző "vadász-önéletrajzának" első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán - a szerző szavával - "emlékzsákmányát" nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb - vagy éppen legkülönlegesebb - vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.

Széchenyi Zsigmond - Alaszkában ​vadásztam
Széchenyi ​Zsigmond útinaplói nemcsak a forró trópusokra, Afrikába és Indiába visznek el bennünket, hanem "a magas Északra" is, Alaszkába, a hajdani legendás aranyláz hazájába. Vadászatilag ez az ország ismeretlenebb számunkra, mint Afrika: voltaképpen Széchenyi Zsigmond könyvéből ismerjük meg ritka nagy vadjait, a fehér hegyi juhot, a hatalmas jávorszarvast, az óriási csordákban vonuló caribout és a legnagyobb szárazföldi ragadozót, a kodiak medvét. És az ismerkedés módja itt is, mint a szerző minden könyvében, izgalmas vadászkaland, siker és balsiker, bosszúság és humoros epizódok. A vadászkalandok mellett és mögött azonban ott lüktet Alaszka élete, a csodálatos táj, emberek, szokások: mindaz, amit egy magyar utazó rövid útja alatt élményként magába szívhat és itthoni olvasóival közölhet.

Széchenyi Zsigmond - Afrikai ​tábortüzek
Aki ​olvasta valaha az Elefántországot, aligha felejti el a lakomázó oroszláncsalád képét, a "bivalyos nap" káprázatos szerencséjét és izgalmát, a bongórejtő bambuszcserjék fagyos, nyirkos, didergető hajnalait. Ez az Elefántország kerül most az olvasó kezébe - de tíz új fejezettel bővítve. Tíz fejezettel, amelyek Afrika kevésbé ismert, ritkábban megírt témáihoz nyúlnak - egyik egy pillantást vet a fehér vadászok, a "white hunterek" néha anekdotai alakjaira és cseppet sem anekdotikus mesterségére, a másik bemutatja Afrika apróvad-világát, a harmadik elmondja a hiúzlövő kiskarabély hőstettét... Eddig megíratlan élményeket, alakokat, megfigyeléseket emelnek ki ezek a fejezetek a naplók mélyvizéből s tesznek a többiek, a már ismertek mellé, hogy húsz egynéhány év múltán még erősebben sugározzák a vadászok és vadállatok Afrikájának varázsát.

Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött... / Ünnepnapok
Széchenyi ​Zsigmond "vadász önéletrajz" -ának (ő maga nevezte így ezt a művét) két kötetét most együtt, egybekötve kapja kézhez az olvasó. Hogyan, miképp lesz vadász a vadász? - erre a kérdésre felel az első kötet. A gyermekkor első próbálkozásait írja itt Széchenyi, az első találkozásokat a puskával, vaddal- A mestereket és példaképeket. Egy életre szóló szenvedély kialakulásának történetét olvashatjuk tehát, a kezdetek kezdetétől. A második kötet a férfikor hazai és európai vadászatairól számol be és összegzi mindazt, amit egy tapasztalt vadász útravalóul adhat az újabb vadásznemzedéknek.

Széchenyi Zsigmond - Elefántország
Előszó Első ​vadásznaplóm, a »Csui!» megjelenése óta kétízben jártam Afrikában. 1932-33 telén öt hónapot, 1933-34 telén pedig ötödfél hónapot töltöttem Kenya Tanganyika és Uganda vadonságaiban. Ezen útjaimon is vezettem a »Csui!»-hoz hasonló részletes naplót, azonban nem bocsátom a nyilvánosság elé azért, mert sok benne a már elmondottak ismétlése, ezt pedig rossznéven venné az olvasó...

Széchenyi Zsigmond - Denaturált ​Afrika
Azzal ​kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Daniel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, kinek Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a "Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor "denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossz néven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye, már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira! (Kittenberger Kálmán csak négy évvel későbben, 1930-ban siratja el Megváltozott Afriká-ját.)

Széchenyi Zsigmond - Szarvasok ​nyomában
A ​kötet, amelyei az olvasó most kezében tart, Széchenyi Zsigmond, a híres vadász és utazó ez ideig kiadatlan írásait tartalmazza. Felesége és segítőtársa rendezte sajtó alá. - A könyv első fele a világ szarvasait ismerteti a vadasz szemszögéből, igen szép metszetekkel illusztrálva az egyes fajokat. A szarvasbikák selejtezéséhez ad hasznos, szakértő tanácsokat vadállományunk gondozóinak. - Az útleírások kedvelőit is kielégíti kiadványunk, hiszen igen érdekesen, a szerzőtől megszokott hitelességgel, naplós/crüon írja le élete első afrikai expedícióját 1927-ben. Mintegy ezzel összecsengve, az 1960-as afrikai expedícióval fejeződik be a könyv. Leírja azt a vívódást, amit lelkiismeretes ember érez olyankor, ha úgy érzi, nem tud teljesen megfelelni a feladatoknak. Öregnek érezte már magát oroszlánvadászatra, de aggodalma feleslegesnek bizonyult. Amint olvashatjuk, az expedíció fontos segítője és lelke volt még 63 évesen is. - Számos szép, eredeti fénykép és ábra illusztrálja mondanivalóját, reméljük sok örömet szerezve olvasóinak.

Széchenyi Zsigmond - Két ​kecske
Széchenyi ​Zsigmond Két kecske című könyve ez idáig mindössze egyszer, 1942-ben jelent meg. Már javában tartott a háború, a határok lezárása miatt újabb expedícióra gondolni sem lehetett, így az író két korábbi vadásznaplóját szerkesztette önálló kötetté. Mint ő maga említi, az egyik kecskét Afrikába menet, a másikat Indiából jövet ejtette, így akkoriban mindkét útinaplóból kimaradtak.

Széchenyi Zsigmond - Vadászat ​négy földrészen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi Zsigmond - A ​szarvas selejtezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók