Ajax-loader

Somlai Péter könyvei a rukkolán


Somlai Péter - Húsz ​év
"A ​családi kapcsolatok alakulásának kutatására 1977-ben az ELTE Szociológia tanszékén speciális kollégiumot indítottam. Ennek keretében kezdtem intenzív "terepmunkát" tanítványaimmal és munkatársaimmal. Kezdetben Budapesten, a következő években pedig az ország három másik régiójában ... folytattuk vizsgálatainkat. Akkor magunk sem tudhattuk, hogy a megismert családokat évek múlva viszontlátjuk. Csak később, a 80-as évek közepén vetődött fel bennünk az ötlet, hogy érdemes lenne megismételni látogatásainkat. Ez sikerült is. Elértünk és szóra bírtunk sok családot és családtagot... Így történt, hogy az itt szereplő családokat három alkalommal ismertük meg..."

Somlai Péter - Család ​2.0
Hogyan ​alakult ki és hogyan változott meg a polgári család? Milyenek voltak és lettek a család ellenében születő kommunák? Milyen jelenkori formái vannak férfiak és nők, szülők és gyerekek együttélésének? Száz éve még éles és jellegzetes különbségek választották el a férfiak családi szerepét a nőkétől. A kereső férj volt a háztartásfő, felesége és kiskorú gyerekei pedig az eltartottak. A 20. század folyamán több folyamat ásta alá az e szerepekre vonatkozó elvárások érvényességét. 1900 körül a kereső munkát végző nők túlnyomó többsége a szegényebb paraszti és ipari rétegekhez tartozott, a középosztálybeli családokban pedig még alig találni munkavállaló nőt. 2000 körül a fejlett világ fizetett munkaerejének közel fele nőkből állt, és a középosztályok körében is a kétkeresős család lett a norma. Az utóbbi évtizedekben kevesebben kötnek házasságot, csökken a gyerekek száma, egyre ritkább a rendezett polgári család, ezzel szemben az együttélésnek és az életformáknak sokféle változata terjedt el. Az egy vagy több gyerekkel együtt élő házasok aránya csökkent, sokan élnek egyedül, és növekszik az egyetlen szülőből és kiskorú gyerekekből álló háztartások száma. A posztindusztriális társadalmakban a családi élet és az életformák pluralizációja figyelhető meg. Mivel jár mindez? Erre próbál válaszolni a Család 2.0.

Gedeon Péter - Pál Eszter - Sárkány Mihály - Somlai Péter - Az ​evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban
Az ​evolúció, mint arra már többen rámutattak, korántsem állt meg az emberré válás biológiai lépcsőfokán. A globális társadalmi és gazdasági folyamatok egyre bonyolultabb mozgásformái az evolúció magasabb szintű kiteljesedéseként értelmezhetők. A négy tekintélyes hazai társadalomtudós az evolúcióelmélet metaforikus értelmezéséből kiindulva a társadalomtudományok evolúciós vagy antievolúciós elméleteivel foglalkozik. Elsősorban az evolúcióról szóló társadalomtudományi elméletek természetével, történetével és jelenével. Somlai Péter és Sárkány Mihály írása azt a folyamatot elemzi, amelynek során a felvilágosodáshoz köthető haladás eszméjének visszaszorulásával átalakultak az evolúció antropológiai és szociológiai elméletei. Gedeon Péter az evolúció általános és speciális elméleteinek szétválasztásából indul ki, és arra a következtetésre jut, hogy az evolúció elmélete képes a történelmi haladás folyamatának kijelölésére, céljának leírására azonban nem. Pál Eszter záró tanulmánya az evolucionizmus kapcsán a metaforák szerepét vizsgálja a tudományos nyelvhasználatban.

Somlai Péter - Szocializáció
A ​szocializáció elmélete a - szociológia és a társadalom-lélektan közös kutatási területe - viszonylag új tudományág. Tárgya a társadalmasodás, a gyermeki fejlődés legfontosabb aspektusa; egyfelől a kulturális átörökítés jelenségkörét, a tanulást, a szimbolikus mintázatok és kollektív jelentésrendszerek áthagyományozásának folyamatait, másfelől a szerepek és intézmények, illetve a szociális integráció fogalomkörét öleli fel. A szocializáció elmélete a - szociológia és a társadalom-lélektan közös kutatási területe - viszonylag új tudományág. Tárgya a társadalmasodás, a gyermeki fejlődés legfontosabb aspektusa; egyfelől a kulturális átörökítés jelenségkörét, a tanulást, a szimbolikus mintázatok és kollektív jelentésrendszerek áthagyományozásának folyamatait, másfelől a szerepek és intézmények, illetve a szociális integráció fogalomkörét öleli fel. Ezáltal az egyéni viselkedés társadalmi szabályozásának "lágyabb", "kognitívabb" összefüggéseit világítja meg. A kötet szerzője, Somlai Péter, az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi tanára, a magyar társadalomtudomány nemzetközileg is megbecsült képviselője, aki könyvek és tanulmányok sorával járult hozzá szociológiai ismereteink bővítéséhez. Merít a pszichológia és a szociálpszichológia, valamint a kulturális és szimbolikus antropológia eredményeiből, illetve használja ezek szempontjait. Ez a körülmény megkönnyíti gondolatainak visszacsatolását a társadalomtudományok gondolatrendszerébe. E hiánypótló munkát nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a társadalomtudomány gyakorlati területei iránt érdeklődnek vagy e területeken tevékenykednek (pszichológusok, szociológusok, pedagógusok, szociális munkások, gondozók stb.), de helye van a felsőoktatási intézményeknek a "világnézeti tárgyakat" felváltó "értelmiségi modul" kötelezően választható tárgyai között is.

Somlai Péter - Konfliktus ​és megértés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somlai Péter - Hivatalnoki ​szervezet és intenzív iparosítás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somlai Péter - Angol-magyar, ​magyar-angol szociológiai szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók