Ajax-loader

Gyárfás Endre könyvei a rukkolán


Gyárfás Endre - Kecskés András - Avatástól ​ballagási dupla
E ​könyv célja az, hogy bemutassa a sokféle színes-ízes diákszokást, diáknótát. Minden iskola, főiskola, egyetem, kollégium, ifjúsági klub szeretné meglévő hagyományait életben tartani, az intézmény múltjának és jelenének megfelelő szokásokkal kiegészíteni. Ehhez nyújt segítséget Gyárfás Endre, aki bővített és átdolgozott írásával idézi elénk a régi diákélet hagyományait, a szokások, szertartások, vidám összejövetelek tartalmát és hangulatát - avatástól ballagásig. A Kecskés András szerkesztésében közzétett régi és új diákdalok gitárkíséretes feldolgozása nemes szórakozást ígér a zenélni, énekelni vágyók örömére.

Gyárfás Endre - Tücsökkaland
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Túlélők ​dekameronja
Két ​középkorú házaspár néhány napi sátrazásra kiköt egy kis szigeten. Éjjel a Duna elviszi a kenut. Nem vittek telefont: ki akartak szakadni a zajló életből. Az élelmet spórolósan osztják be, horgásznak, gombásznak. Naponta mesélnek egymásnak történeteket: milyen stratégiák, taktikák segítettek "túlélni" az elmúlt ötven év - nem háborúk, nem katasztrófák! - konfliktu-sos helyzeteit, hétköznapi csapdáit, sorsok kudarcait. A "túlélés" módozataira hoznak naponta példákat: vagyongyűjtés, vallásos és egyéb hit, új hitre találás, pályaváltás, nyugdíjaztatás utáni azonos vagy egészen más tevékenység, művészkedés, hobbi, gyűjtés, játék, sport, fölfedezés és aktivitás a Természetben, önképzés, oktatás, karitatív munka, szerelem, család, utódok... A történetekből az elmúlt évtizedek egyéni sorsainak "dekameronja" bontakozik ki. "Robinsonjaink" nem szokták meg a kapitalista tempót. Egyre kevésbé érzik, hogy munkájukra, képességeikre, áldozatvállalásukra még szükség lehet. Szimbolikus tehát, hogy a szigeten rekedtek. "Kiestek a forgalomból." Ezt is túl kell élniük.

Gyárfás Endre - Spanyolföldön ​- húsvétkor
A ​neves szépíró a spanyol Tájékoztatási és Idegenforgalmi Minisztérium meghívására közel három hetet töltött a napfényes Spanyolországban. Vendéglátói jóvoltából beutazta az Ibériai-félsziget legszebb vidékeit, meglátogatta műemlék városait, ízlelgette a különös hangulatú tájak, ételek-borok zamatát. Spanyolföldön ősi, ó- és középkori föniciai-római-arab hatások érződnek a keresztény hagyományok és népszokások mögött, s a szerző ilyen irányú nyomozóútja éppen azért lehetett eredményes, mert a húsvéti ünnepkör idején tanulmányozhatta a keresztény színezet ellenére többnyire világosan felismerhető, ősi pogány kultúrákból származó vallási képzetek és szokások maradványát. Az írót természetesen elsősorban mégis inkább a ma Spanyolországa és annak élete érdekelte, ahol még élénken él Murillo, El Greco, Goya, Lope de Vega - és a polgárháború emléke... A gyönyörű tájakat, a római, mór és keresztény épületeket, a mai spanyolországi életet részben a vendéglátó spanyol minisztérium, részben a szerző művészi szépségű fényképei elevenítik meg az olvasó szeme előtt.

Gyárfás Endre - Partközelben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Kecskés András - Avatástól ​ballagásig
E ​könyv célja az, hogy bemutassa a sokféle színes-ízes diákszokást, diáknótát. Minden iskola, főiskola, egyetem, kollégium, ifjúsági klub szeretné meglévő hagyományait életben tartani, az intézmény múltjának és jelenének megfelelő szokásokkal kiegészíteni. Ehhez nyújt segítséget Gyárfás Endre, aki bővített és átdolgozott írásával idézi elénk a régi diákélet hagyományait, a szokások, szertartások, vidám összejövetelek tartalmát és hangulatát - avatástól ballagásig. A Kecskés András szerkesztésében közzétett régi és új diákdalok gitárkíséretes feldolgozása nemes szórakozást ígér a zenélni, énekelni vágyók örömére.

Gyárfás Endre - Tücsökkaland
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Terüljasztalkám
Gyárfás ​Endre nevét Dörmögőék története tette ismertté. Ezúttal azonban elszakadt a mackóktól, és vidám verseket írt óvodásoknak és kisiskolásoknak játékról, természetről, állatokról, növényekről és kirándulásról. Az óvónők és tanító nénik újabb kedves rímekből válogathatnak a karácsonyi vagy anyák napi ünnepségre, meg az évzáróra. Buzay István színpompás, modern és humoros illusztrációi valósággal életre keltik a Terüljasztalkám forgatagát

Gyárfás Endre - Gyárfásné Kincses Edit - Iskolások ​műsoroskönyve
Kötetünk ​az iskolai ünnepeket, előadásokat szervező pedagógusoknak, gyerekeknek nyújt ötleteket. A neves író házaspár összeállítása színvonalas, könnyen megtanulható verseket, dramaturgizált játékokat, szerkesztett jeleneteket gyűjt össze. A könyv csomópontjai az ünnepek: tanévnyitó, szalag és egyéb avató, a madarak és fák napja, a Föld napja, október 23., Mikulás, karácsony, farsang, március 15., húsvét, pünkösd, évzáró, tábornyitó stb., de hétköznapi alkalmi összejövetelekre is ad ötleteket a kötet. Kiadványunk segítségével az iskolai ünnepélyek az ország összes tanintézetében megújulhatnak: az unalomig előadott verseket kínálatunkból a helyi adottságoknak megfelelően kiválasztott költemények, jelenetek, dalok, tréfák válthatják fel.

Gyárfás Endre - A ​dzsungel újabb könyve
Sir ​Kán megölése és Maugli távozása után egy évvel az állatok emlékünnepséget terveznek. A fiatalok már alig tudnak az eseményről valamit. Az emlékezés bizonytalansága kiváltja a lappangó ellentéteket. Tabaki fondorlatosan eléri, hogy szembeforduljon egymással a mauglisták és a sirkánisták tábora, barátból ellenség váljék, békéből háborúskodás. Mindaddig, amíg a bozótban fel nem tűnik egy fekete-sárga csíkos bunda... A Sánta Mészáros tér vissza? Vagy a fia? Az unokája? Várható-e, hogy Maugli újra megmenti azokat, akik "egy vérből valók" vele? A József Attila-díjas írótól megszokott líra és humor szövi át a rendszerváltás utáni időszak szatíráját.

Gyárfás Endre - Cirkusz ​a kertben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Apáczai
Apáczai ​Csere Jánosnak a XVII. század nagy pedagógusának pályafutását idézi fel ez a lírai sodrású regény. A tudománypártoló, puritánus polgárok Hollandiája és II. Rákóczi György két tűz közé szorított, bukásra ítélt Erdélye elevenedik meg lapjain. Az író a fiatal tudós életéből azokat a "nagy pillanatokat" ragadja ki, amikor válságos helyzetben kell döntenie: megtagadja vagy vállalja haladó és humanista voltát, hazáját, elveit és a szegénysorsúak támogatását. Apáczai a legjobb németalföldi egyetemeken tanult, de Enciklopédiáját magyar nyelven írta. Gyökeret ereszthetne a gazdag környezetben, Utrechtben, de vállalva a létbizonytalanságot, az itthoni hívásra hazatér. Tehetségét a magyar tudományos nyelv megteremtésére, a népművelés és népoktatás elveinek kimunkálására fordítja. Valóban drámai az a küzdelem, amelyet Apáczai rövid élete során az értetlenséggel, a közönnyel, a világi és egyházi hatalmasságokkal vívott. Ebben a harcban méltó társa volt a felesége - a regényen végigvonul kettejük szerelmének költői szépségű története.

Gyárfás Endre - Kívánságtarisznya
Állatkertben, ​vadasparkokban felnőtt és gyerek egyaránt fogadhat örökbe állatokat. Így pártfogója, ajándékozója lehet kedvencének. Vajon mit kérnek pártfogóiktól az állatok? Erre adnak frappáns válaszokat a humoros gyerekversek.

Gyárfás Endre - Édes ​Öcsém!
A ​regény főhősnője egy nyugdíjas tanárnő, aki egy dunántúli faluban él. Férje öt éve halt meg. Lánya a városban lakik családjával. A magány és unalom ellen a következőket találja ki: elkezd levelezni Mikes Kelemennel, mintha ő lenne az a fiktív személy, akihez Mikes missilis levelei íródtak. Rádöbben, hogy sorsuk hasonlóan alakult, mindketten száműzöttként élnek. A levelekből egy mai vidéki falu életét ismerhetjük meg, illetve a ma emberét foglalkoztató problémákat. Mindezzel párhuzamosan a száműzött Mikes, illetve az őt körülvevő emberek életébe is bepillantást nyerhetünk. A regény érdekessége, hogy három évszázadot ölel át, és két gondolkodó ember nagyon hasonló gondolatait fejti ki.

Gyárfás Endre - Nyugtalan ​egriek
"A ​fogoly leszegte a fejét, úgy ment, mintha a kavargó piacot észre sem venné. Éppen a deres mellett haladt el - mindenki számára világos volt, hogy hamarosan itt látják viszont -, amikor valaki hatalmasat füttyentett a tömegben. A fütty, mint a damaszkuszi penge, felhasította a közönyt. Mindenünnen kurta kiáltások hangzottak, olyasfélék, mint amilyeneket a megvadult állat megfékezésére használnak. A hegyvidéki vajasok-sajtosok felől pásztortülök harsant, és - fordított Jerikó! - új fal keletkezett, erős, makacs. Eszter és Péter eléggé a tömeg sűrűjében állt, hogy meg ne szenvedje a hullámzást. A fiún megmagyarázhatatlan düh kezdett kitörni, olyasmi, ami már benne lappanghatott hetek óta, és most, amikor a felnőttek sem fékezték magukat, egyszerre elszabadult. Árgus szemmel leste a lányt, nem löki-e meg valaki, nem lépnek-e a lábára, hogy aztán a bántalmazóra zúdítsa dühét. Ebben a pillanatban, mintha csak pontot - s egyben választ - tenne a mondat végére, eldördült a mozsárágyú. Az ágyúgolyó - mely német ágyúból, német kezek nyomán röppent a levegőbe - német alapossággal sok mindent tisztázott és rendszerezett. A frontok újra világosan álltak egymással szemben. Egyfelől a jobbágyok (akár egriek, akár makláriak, akár farmosiak, akár felvidékiek), másfelől a zsoldosok, a meglepetten érkező vásárbíró, a hajdúk. A korszerű, királyi lőporszag beült a kitörött ablakokba, a tátott szájakba, a táguló orrlikakba. Olyan otthonosan ült be, mintha évszázadokra szándékoznék ittmaradni." Gyárfás Endre regénye Egerben, a XVIII. század közepén játszódik. Megtörtént eseményeket mond el, hősei - a két fiatal: Péter és Eszter kivételével - mind éltek, történelmi személyek, ha nem is a legismertebb személyiségek. A régi történészek a kuruc kortól a Martinovicsékig terjedő időszakot a tunyaság és csönd századának ábrázolták, csak a legújabb tudományos munkák tárták fel e kor harcait. E kisregény érdekes képet fest a korabeli céhek életéről és mindennapi tevékenységéről, szokásairól, valamint szemléletesen ábrázolja az egyházi hatalmasságok kenetteljességbe burkolt kegyetlenségét és a gazdagabb polgári rétegek megalkuvását.

Gyárfás Endre - Noé ​meg a bárkája
Noé, ​miután hajnalban meghallotta az Úr szózatát, mely szerint egyes egyedül ő és családja lehet az emberiség bűneiért járó népirtás túlélője, elballagott a házától kiáltásnyira meredező sziklaszirthez. Sehogy sem értette, miért ő lett a kiválasztott, aki kegyelmet talála az Úr előtt. A Teremtő parancsba adta a bárka megépítését, pedig ha tudott teremteni napot, holdat, földet, csillagokat, miért ne tudna bárminő vízi járművet? Noénak még fiaival, azok asszonyaival és nem utolsósorban feleségével, Cipórával is zöldágra kell vergődnie. Kik jöhetnek a bárkába? Noé a befogadás és a kirekesztés módszerével él. A hajózás során az emberi nyelven beszélő állatok közül egyesek újraelosztást követelnek, uralkodnának a többségen, de emberükre, azaz állatukra akadnak. Mire a bárka megfeneklik, kiderül a túlélés titka: az egyetértés és az együttműködés. Gyárfás Endre bárka-regénye bibliai, ám ironikus hangnemben meséli el Noé nagyon is emberi történetét.

Gyárfás Endre - Kössünk ​masnit, Brumi bátya!
Brumi ​bátya nem hiába mosolyog: megtanultak masnit kötni a bocsok. Cipőt fűzni, kötényt kötni nem nehéz. A dicséret olyan édes, mint a méz. Illusztráció: Prue Theobalds. Szöveg: Gyárfás Endre.

Bakk István - Bakk Erzsébet - Gyárfás Endre - Juhász Miklós - Kovács Bea - Kovács Balázs - Pálos ​rend a történelemben
A ​Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. * „A pálosok tevékenységéről egykori levelezések alapján idéz a modern humánkutatás ismert alakja, Russell-Wood, s azt tárja fel, hogy Jézus lényegi tanításának – mint pl. az evangelizáció, a megváltás – a „megszelídítés” szerepe lehet az oktatásban. Arról értekezik, hogy hogyan védték a pálosok az őslakos indiánokat az agresszió és a gyarmatosítás ellen. Jól ábrázolja a szerző, hogyan alakul át a végtelen derűlátás az adott pillanatban. Egy új fázisa kerül a rendszerbe a pálosok kiábrándulásának, a kétségbeesésnek és a dühnek adnak hangot. Mert rossz felé indul a gyarmatosítás, arról írnak, hogy a tolerancia hiánya „a Jézusi ajánlatnak” hogyan vet véget, és végül Jézus tanításának missziónálási szemlélete a ráerőszakolás eszközévé válik. A pálosok nem vettek részt a gyarmatosításban, a tanítást és a közös munkavégzést használják Krisztus tanítása megismertetésének eszközéül, majd később barlangokba meghúzódva – mint a Pilisben – végezték az őslakosság krisztianizálását.” (szerk.)

Gyárfás Endre - Hosszú ​útnak pora
Hogyan ​lett Imréből, a szegénysorsú székelyből Ibrahim a nagyvezér íródeákja, diplomatája, az első török nyomda alapítója, Rákóczi rodostói tolmácsa? Ez is kiderül, bár Gyárfás Endre voltaképp nem erre keresi a választ sodró lendületű, költői képekkel, szimbólumokkal átszőtt regényében. Az író és könyvének hőse egyaránt azt kutatja: mennyit őrzött meg magában Ibrahim a hajdani Imréből , a török tiszt a magyar diákból, az európai kultúrát oszmán földbe plántáló tudós a függetlenséget áhító kurucból. Remélheti-e az idősödő Ibrahim, hogy éppen őt küldi haza a száműzött fejedelem az újra lázadozók buzdítására? És vallhatja-e tiszta hittel, hogy a haza valóban haza maradt a számára? Váratlan ütközet, oktalan fogságbaesés, rabszolgasors, janicsárkodás, kétségekkel terhes, gyönyörűséggel teljes szerelem, megalkuvások és önámítások története sűrűsödik egyetlen éjszakában és délelőttbe, amikor is Ibrahimnak számot kell vetnie életével.

Gyárfás Endre - Halló, ​itt Puskás!
Hol ​a veszélyes vadnyugaton tűnik fel, hol egy elegáns bácsi kávézóban, de találkozhatunk vele Pesten és Erdélyben is. Vajon ki rejtőzik a kackiás bajusz és a tömött szakáll mögött? Aranyásó vagy kalandor? Üzletember vagy feltaláló? Magányos világutazó vagy romantikus vőlegény? Puskás Tivadar mindez egy személyben. Ő találja föl a telefonközpontot, és öccsével együtt ő vezeti be hazánkban a telefont. Gyárfás Endre lebilincselő stílusban eleveníti fel a 19. század egyik legjelentősebb magyar mérnökének küzdelmes életét. Puskás bejárja Európa és az Egyesült Államok tájait, míg az amerikai álom hajszolójából higgadt gentleman születik. És ő teremti meg a világ első telefonhírmondóját. Élettörténete közelebb hozza a kiegyezés utáni időszakot a kamasz olvasókhoz, akik a nyughatatlan fiatalember sorsfordító döntéseit nyomon követve saját életükre is rákérdezhetnek. „Olyan lennék, mint a kótyagos kutya, aki még el sem rágta a koncot, de már ahhoz kap, amit másodjára vetettek elébe? Mi hajt, hogy mindig valami mást keressek, nem, nemcsak mást, azt mondanám inkább, hogy újat, olyasvalamit, ami addig nem létezett. Az erdélyi vonalon a vasútért lelkesedtem, azután a távíróért, a távíróközpontért, most meg, úgy látszik, a telefonközpont ötlete rezegteti meg az agyam »lemezkéjét«. Nekünk, akik efféle tevékenységre adjuk a fejünket, nem szabad késedelmeskednünk.”

Gyárfás Endre - Bakfark, ​Európa lantosa
A ​regény hőse Bakfark Bálint, az első európai hírű magyarországi (erdélyi) muzsikus. Bakfark hosszú levélben kéri az új erdélyi fejedelmet, Báthori Istvánt, hogy ne vegye vissza a János Zsigmondtól kapott birtokát – büntetésül amiatt, hogy Báthori ellenlábasát, Bekes Gáspárt támogatta. Bakfark a Báthorit győzködő levélben felidézi sorsának útelágazásait. Dilemmája a művész örök belső konfliktusa: birtokos nemesként – anyagilag függetlenné válva – megszabadulhatna a szolgaléttől, de akkor le kellene mondania művészi szabadságáról. Bakfark személyiségének fejlődését követi végig a levél formájában megírt élettörténet. A levélregény különleges erénye régies, nagyon szép nyelvezete.

Gyárfás Endre - A ​vendéglátók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - A ​madárijesztő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Játékábécé
A ​betűket mindenkinek ismernie kell. Főleg ha már iskolás az ember. Játszani pedig az is tud, aki még óvodás. Betű és játék? Mi közük egymáshoz? Csak annyi, hogy ez a könyv az ábécé minden betűjéhez ajánl egy játékot. A játék pedig izgalmasabb, ha vidám vers, mókás mondóka kíséri. Bújócskázó, cicázó, labdázó, ugróiskolázó gyerekek! Játsszatok néha valami mást is! Például ipiapacsolót, ollózgatót, paripázót, derelyézőt, gyurmázgatót, jelmezöltőt! Nagyotmondót is! No de ezt igazán csak játékból!

Gyárfás Endre - Pazarló ​skótok
Sokan, ​ha a skótokról hallanak, csak a skót-viccekre, a kockás, piros szoknyaviseletre, a dudára – és a skót whiskyre gondolnak. Pedig Skócia sokkal gazdagabb, a skótok sokkal ..pazarlóbbak", mint azt általában hiszik. Gyárfás Endre avatott lollú leírásaiból megtudhatjuk, hogy a skót viccek mögött a sanyarú sorsú, elnyomásban is hősiesen kitartó, kemény nép szükségszerű takarékossága rejlik, hogy a skót szoknya piros kockás mintázata az egykori törzsi, vérségi kötelékek, az elnyomók ellen szövetkező klánok megkülönböztető jele volt, s hogy a skót whisky készítése valóságos tudomány… A kelta eredetű népei nem kényeztette el a történelem. A vért és tehetséget pazarló nép fiai között találjuk a költő Burnst, a gőzgép feltalálóját, Wattot és számos ragyogó tehetségű díszét az emberiségnek. Gyárfás Endre színes leírásai nyomán megelevenednek a skót városok és várak, a pazar skót tájak, a tehetséges fiatalok – és ha nagyon figyelünk, talán még a titokzatos szörny háta is felbukkan előttünk a Loch Ness mély, kék vizéből …

Gyárfás Endre - Az ​akadályelhárítók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Dörmögőék ​Vidám Parkja és csodajátéka
A ​népszerű mackócsalád mai témájú kalandjait ismerhetjük meg e két verses meséből. Az elsőben a Dörmi szülők a vásárba mennek, csak a bocsok és az idős Brumma néni maradnak otthon, akiket szélhámosok csapdába csalnak. A rászedettek azonban összefognak és izgalmas kalandok után megszabadulnak, a lélektanilag is hiteles történetben. A második mesében Dörmögőék egy "csodajátékot", egy video-játék-automatát szánnak az erdei gyermekközösségnek. Marci bocs hibájából két gazember kicsalja tőlük az értékes gépet. A fordulatos mese azonban ezúttal is a mackók diadalával ér véget. Az író meséiben az igazi értékek - munka, becsületesség, együttműködés, természet- és családvédelem - fontosságát hangoztatja a gazemberség ellenében.

Gyárfás Endre - Az ​arcképfestők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Endre - Hófehérke
"Meghalt ​a jó édesanya. Mostohája lett a lánynak. Tükrét kérdi, s azt reméli: hízelkedő választ várhat. - Tükröm, tükröm, falitükröm, ki a legszebb égen-földön? Hát a tükör mit felel? Megmondom, ha érdekel. - Te vagy itt a szépek szépe, de százszor szebb Hófehérke."

Gyárfás Endre - Gulliver ​utolsó utazása
- ​Valószínűleg jól sejti, uram, a jelenlegi pártviszonyokat - folytatta. - Annyi párt van, ahány állampolgár. Minden lilliputi egy-egy pártot alkot. Igyekeztem komoly képet vágva érdeklődni. - És mindegyiknek van saját programja, jelmondata, jelvénye? - Természetesen. Az én programom például úgy foglalható össze, hogy "egy lépés előre, két lépés hátra". Jelvényemen egy rák hátán ülő teknőc látható. - Remek ötlet - dicsértem meg. - Érzem - mondta - hogy kegyelmed nem fogja föl e pártrendszer hasznát mind az államra, mind az egyénre nézve. Lássuk csak! Egy régebbi törvény szerint az államnak csupán a tíznél nagyobb taglétszámú pártokat kell támogatnia. Így hát nem támogat senkit. Nincsenek pártszékházak, pártirodák, arculattervezők, kortesek. Nem kell tagdíjat fizetni. Minek tegyem egyik zsebemből a másikba? Nincsenek frakcióviták, gyűlések, megszűnt a tagfelvétel megalázó procedúrája, nem bosszankodunk a kilépőkön, az árulókon... És ami a legfőbb: senki sem sikkasztja el a pártkasszát.

Gyárfás Endre - Víziló ​a Vidámparkban
A ​kisfiú és a víziló együtt indul a vidámparkba. Vízilovunknak be kell látnia: ha nem ad le a súlyából, sok mókából marad ki. A verses mese megmutatja, milyen fonák helyzeteket teremt a gyermekkori elhízás, és mennyire fontos az egészséges táplálkozás, a jóleső mozgás.

Gyárfás Endre - Dörmögőék ​kalandjai
Gyárfás ​Endre bájos és humoros verses meséjét olvasva megismerkedhetünk Dörmögőék három kölykének – Bercinek, Marcinak és Borinak – kalandos, mulatságos életével. A játékos, néha csintalan kölykök különféle bonyodalmakba keverednek - kertészkedés, homokvár építés, farsangolás és sok más tevékenység közben -, de talpraesettségük és meleg szívük révén minden csávából kimásznak, és kalandjaikból tapasztalatokkal gazdagodva kerülnek ki. A kötetet Buzay István tüneményes rajzai teszik még színesebbé, szórakoztatóbbá.

Kollekciók