Ajax-loader

Bán Mór könyvei a rukkolán


Bán Mór - Gadur ​kapui
A ​Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű Nomádkirály fantasysorozata megújulva, átdolgozott kiadásban kerül az olvasók elé. A vérszláv seregek átlépik a dunai határt, és megkezdik Nomádia elözönlését. A törzsszövetség új vezére vakmerő, de roppant kockázatos tervet sző a végső ütközet megvívására. Minden fegyverforgatóra szükség van ezekben a vészterhes napokban. Ahogy bátor felderítőkre is, akik a Rif-hegység végtelen mély tárnáin keresztül jutnak közelebb a Hor-papok rettegett erődkatedrálisához, Gadurhoz. Az utolsó, pusztító csata során számos kérdésre választ kaphatunk. Sikerül-e megállítani a vérszláv hordákat? Mit, avagy kit rejtenek Gadur sötét kazamatái? Zolta harcosai megtalálják-e végül a Porladó Király ékeit? Sikerrel egyesítik-e erőiket az ősi ellenségek: a dunavai, és a nomádiai magyarok? A Nomádkirály-ciklus negyedik, befejező könyve újabb területekre, újabb kalandokra csábít egy nem létező, mégis oly ismerős világban, Kárpáthiában...

Bán Mór - A ​jég és vér birodalma
Ahol ​a Kárpáthia-történetek elkezdődnek... Kán Morgare, a nomád törzsek futára kockázatos küldetésre indult messzi, északi tartományokba. A világvégfal közvetlen szomszédságában húzódó Ugor Jégbirodalom kagánjához kell eljutnia, titkos megbízatással a tarsolyában. Ám küldetése veszélybe kerül, amikor Petersburg közelében belekeveredik egy pusztító erejű helyi háborúba. Az Izsori Nagyhercegség ostrom alatt áll, a sztrelec felkelők sorra foglalják el és rombolják le városait, kikötőit. Kán visszautasítja, hogy segítséget nyújtson a nagyherceg bajba jutott családjának, hiszen a váratlan kaland veszélybe sodorná küldetését. Ám sorsát nem kerülheti el. A felgyorsuló események néhány nap múlva Izsor utolsó, még álló erődjéhez, Narva bevehetetlennek hitt várához sodorják, ahol maroknyi védősereg néz szembe a Hor-papok által feltüzelt százhúszezres ostromló haddal.

Fazekas Attila - Bán Mór - A ​Mohács kommandó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bán Mór - Jég ​és vér
Kán ​Morgare, a nomád törzsek futára kockázatos küldetésre indult. A Világvégfal közvetlen szomszédságában húzódó Ugor Jégbirodalom kagánjához tart, titkos megbízással. Ám a küldetés veszélybe kerül, amikor Petersburg közelében a futár belekeveredik egy véres, helyi háborúba. Az izsori nagyhercegség ostrom alatt áll, a sztrelec felkelők sorra foglalják el városait, kikötőit. Kán visszautasítja, hogy segítséget nyújtson a nagyherceg bajba jutott családjának, mert veszélybe sodorná küldetését. A felgyorsuló események néhány nap múlva Izsor utolsó erődjéhez, Narva várához sodorják, ahol maroknyi védősereg néz szembe a Hor-papok által feltüzelt, százötvenezres ostromló haddal...

Bán Mór - Isten ​katonái - 1456
Róma, ​1520 X. Leó pápa utasítására egy éve tart a Giovanni da Capistrano ferences atya által állítólagosan végbevitt csodatételek felülvizsgálata. Feltámasztott halottak, hihetetlen gyógyulások és egyéb, józan ésszel megmagyarázhatatlan események sokasága kötődik a harcos szerzetes nevéhez. De vajon valódi csodákról van-e szó? Nagy tekintélyű egyházi méltóságok tanulmányozzák a hatvannégy esztendővel korábban elhunyt pap cselekedeteiről szóló dokumentumokat. Őszentsége határozott elvárása, hogy az egyházi testület mielőbb kimondja: Capistrano atya méltó a katolikus szentek közösségébe. A döntés egyben üzenet, biztatás is volna a török által erősen szorongatott Magyarország népéhez, amely kétségbeejtő helyzetében már valóban csak a csodában reménykedhet. Amikor azonban egy matuzsálemi korú szerzetest vezetnek a bíróság elé, kiderül, hogy még személyesen ismerte Capistrano atyát. S mi több, elkísérte Magyarországra az Úr 1456. esztendejében, midőn a török hadak Nándorfehérvár ostromára készültek… Az agg szerzetes vallomásából megdöbbentő történet körvonalazódik az egyházi bírák számára…

Bán Mór - A ​Héttorony ostroma
A ​végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A szultán hatalma ellen lázadó erők flottája azonban mindent egy lapra feltéve elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálraítélt emberi lény: egy gyptomi kalóz, egy kazavadnai boszorkány, s egy nomád asszony? S mi lehet az a cél, ami miatt a csuklyás idegen útnak ereszti őket a torony labirintusában, ahol a biztosnak tűnő halál vár rájuk? Bár Mór fantasy kalandregénye a végítélet utáni világ újabb, izgalmas területeiről lebbenti fel a fátylat. A kötetben olvasható még két, hosszabb lélegzetű, szintén a Kárpáthia világán játszódó mű. „A füvek tornya” a Nomádkirály-ciklusban szereplő vérszláv invázió előtti események egy horrorisztikus epizódját beszéli el; a „Kárpáthia alkonya” pedig bepillantást enged a Zete fia Zolta uralkodását száz évvel követő kalandokba is.

Bán Mór - Isten ​árnyéka
Ezernégyszáznegyvenhat. ​A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot. Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett – ha kell, fegyverrel. Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán – hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön – hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mely tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

Bán Mór - A ​Mennydörgés kapuja
Ezernégyszáznegyven. ​A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Bán Mór - A ​szigetkirály kincse / A Romok Úrnője
Kárpáthia ​keleti határain legyőzhetetlennek tűnő idegen sereg tűnik fel, hogy egymás után elpusztítsa a középkori szintre süllyedt királyságokat. A messze délen, Adrion partvidékén élő népek azonban még mit sem sejtenek a közelgő veszedelemről. Mindenki Cresson szigetkirályának küszöbön álló menyegzőjére készül, melyet az uralkodó soha nem látott pompával kíván megünnepelni. Hogy elkápráztassa alattvalóit, sok ezer halálra ítélt rabszolgát kényszerít afféle gigantikus gladiátorjátékban való részvételre. Szerencsétleneknek egy tengeri ütközetet kell megvívniuk Cresson partjainál – olyan ütközetet, melyet bizonyosan nem él túl senki. A pusztulásra szánt foglyok közt hamar feltűnést kelt egy nomád harcos, Kán Morgare, akinek eszében sincs a környék csőcselékét szórakoztatni. A tengeri gladiátorjátékból így hamarosan valódi, vérre menő ütközet lesz, melynek végső célját csak kevesen ismerik. Bán Mór kalandos Kárpáthia-sorozatának talán legizgalmasabb fejezeteit az Adrion-történetek alkotják. _A szigetkirály kincse_ és _A Romok Úrnője_ két sodró lendületű, nagyszerű regény, varázslatos helyszínekkel és feledhetetlen karakterekkel.

Bán Mór - Fazekas Attila - A ​Hajnalcsillag fénye
Az ​utóbbi évek talán legnagyobb történelmi regénysikerének, a Hunyadi-regényciklus első kötetének képregényváltozatát tartja kezében, Kedves Olvasó! A törökverő hős fiatal korának izgalmas eseményei kelnek életre a gyönyörűen illusztrált, színes oldalakon: Hunyadi János családjának Magyarországra menekülése, az utolsó keresztes hadjárat tragikus krónikája, a holló és a gyűrű története, Zsigmond király ifjú lovagjának első csatái a balkáni hadszíntéren, a szerb despota udvarában eltöltött évek, az első szerelem és az első csalódás históriája. A képregényalbum története azok számára is tartogat néhány meglepetést, akik jól ismerik Bán Mór nagyszabású regénysorozatának első részét.

Bán Mór - A ​Holló háborúja
Ezernégyszáznegyvenkettő. ​A Vaskapunál vívott ütközet, és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, a török fenyegetéstől egy ideig nem kell tartaniuk, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe, a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei, és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmi regénysorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasót szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

Bán Mór - Vihartépte ​zászlaink
A ​Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve… A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát…

Bán Mór - A ​Vérszemű Csillag
Keletről ​roppant sereg kel át a Tiszán, hogy letörölje a Kárpát-medence térképéről a büszke Dunavai Királyságot. A védelmet lázasan megszervező Thangar nádor egy utolsó, elkeseredett csatára gyűjti erőit, hogy megállásra késztesse a sötét hatalmak által irányított ellenséget. A hadba hívó szó ellenére azonban Zete fia Zolta, a sivatagi magyarok felderítője, a nádor újdonsült pártfogoltja úgy dönt, nem tart a dunavai lovagokkal, ehelyett veszedelmes és fölöttébb bizonytalan kimenetelű küldetésre indul nyugat felé, a nomád törzsek által uralt sötét vadonba. Zolta e döntésével a gyávaság szégyenbélyegét is magára vállalja Kárpáthia népeinek megmentése érdekében. Sejtelme sincs azonban arról, hogy sorsa már régen elrendeltetett, és hogy az ezer esztendeje dúló háború utolsó, mindent eldöntő szakaszában főszerepet szántak neki az eseményeket a színfalak mögül irányító titokzatos erők. A Nomádkirály-regényciklus második könyvében tovább kalandozhatunk e nem létező, mégis ismerős világban. Izgalmas csatákban, kalandokban lehet részünk azon a földön, melynek folyói, városai, népei ismerősen köszönnek vissza ránk e vérbeli fantasy lapjairól.

Bán Mór - Fazekas Attila - A ​Mohács kommandó 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bán Mór - A ​Hadak Ura
A ​Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű Nomádkirály fantasy-sorozata megújulva, átdolgozott kiadásban kerül az olvasók elé. Nomádia vadonjaiban mindenre elszánt csapat tör előre titkos célja felé. Fehértemplom romjai között azonban rajtuk ütnek Gadur pokolbéli szolgái, hogy megszerezzék a rég halott uralkodó ereklyéit. A összecsapás túlélőire újabb megpróbáltatások várnak: egymástól elszakítva, ellenséges vidéken kell keresztültörniük a nomád törzsszövetség területére. Útjukon nemcsak a Hor-papok üldöző harcosaival kell megküzdeniük, de a Holdtenger partján rájuk leselkedő, rég kihaltnak hitt teremtményekkel is. Küldetésük sikerén pedig nem kevesebb múlik, mint Kárpáthia népeinek jövője, a vérszláv hordák ellen vívott háború kimenetele. A Nomádkirály-ciklus a múlt és a jövő emlékeit elegyítve beszéli el a Kárpát-medence népeinek a Hor-papok uralma ellen vívott háborújának története. Nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót a szerző, olyan világba, ahol minden helyszín ismerősen köszön vissza ránk. A magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia.

Bán Mór - Fazekas Attila - Tűzvihar ​1956
Fazekas ​Attila és Bán Mór képregénye az 1956-os forradalomról. A ma is Pesten élő Évi visszaemlékezik véres harcokra, szenvedélyes szerelmekre, családi konfliktusokra, önfeláldozó barátokra, világpolitikai játékokra, tovatűnő reményekre.

Bán Mór - A ​Hajnalcsillag fénye
Bán ​Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Bán Mór - A ​Hadak Villáma
Bán ​Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát. Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval. Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...

Bán Mór - Az ​ezeréves háború
A ​Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű fantasysorozata megújulva, átdolgozott változatban kerül az olvasók elé. Varázslatos világ bontakozik ki a Kárpáthia-regények lapjain: a magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia. A regényciklus első könyve egy nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót, ahol minden folyó, minden város, minden nép ismerősen köszön vissza ránk. Ezer évvel a csaknem mindent elpusztító végítélet után a Kárpátok közt középkori szintre süllyedt királyságok, fejedelemségek küzdenek egymással a területért és hatalomért. Mindőjük felett áll azonban a Hor-papok titokzatos rendje, amely erőd-katedrálisából uralja a világot. Az elnyomottak időtlen idők óta várják az eljövendő királyt, hogy egyesítse a feldarabolt országot, Kárpáthia népeit, és megszabadítsa őket a Hor-papok gyűlölt uralmától.

Bán Mór - Az ​üstökös lángja
Ezernégyszázharmincegy. ​Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Bán Mór - A ​Csillagösvény hídja
Hunyadi ​János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Bán Mór - A ​félhold tündöklése
Ezernégyszáznegyvennégy ​tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmi regénysorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő eseményeit.

Bán Mór - A ​hit harcosa
Ezernégyszáznegyvennégy ​novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget. Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat…

Bán Mór - Yedikule ​- A Héttorony ostroma
A ​végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A lázadók flottája azonban mindent elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálra ítélt emberi lény: egy gyptomi kalóz, egy kazavadnai boszorkány s egy nomád asszony? S mi lehet az a cél, ami miatt a csuklyás idegen útnak ereszti őket a tornyok labirintusában, ahol a biztosnak tűnő halál vár rájuk?

Kollekciók