Ajax-loader

Rónay György könyvei a rukkolán


Rónay György - A ​vándor érkezése / Virág a feszület tövében
„... ​azért az ablakot — hagyd nyitva éjszakára. „Bármelyik pillanatban — szólhat a tengerről a hívás." — írta Rónay György A megfáradt Odysseus című versében. Kötetünkben kétféle műfajú írásaiból, tárcáiból és verseiből adunk válogatást annak bizonyságául, hogy e szellemi készenlét, a bármikor érkező „hívás" befogadására egész életében és működésében készen állt. A művelt olvasó jól ismeri a múlt évtized végén elhunyt kitűnő író verseit, regényeit, műfordításait és irodalmi tanulmányait, tárcái azonban mostanáig vártak arra, hogy felfedezzük őket. E hajdan oly kedvelt és fontos műfajban valaha a magyar irodalom legnagyobbjai mondták el véleményüket az életről, s adtak irodalmi formában létprogramot. Részben az ő példájukat követve, Rónay György rendszerint novellisztikus formában alapvető keresztényi életértékek jelentőségére és életalakító hatására irányította a figyelmet, s olyan keresztény magatartásminták követésére ösztönzött, melyek ma sem veszítettek időszerűségükből és jelentőségükből. S bár az élet sokszor látszik fájdalmasnak és kietlennek, amint a költő írta Hiába című versében: „Korán esteledik. De az ég most is csupa csillag. — Hiába szöktél el, fiatalság." Ezek a tárcák, s a bennük felvillantott keresztényi életeszmény azoknak a „csillagoknak" fényébe von, melyek számunkra egy magasabb létrend jelképei. Az elfelejtett tárcaműfajban Rónay György annak bizonyságát adja, hogy az életről felelősen és alkotó módon gondolkodó személyiség mindig megtalálja azokat az eszményeket, melyek segítenek eligazodnunk, és eszményekkel telítik létünket. Rónay György költészete ma már az egyetemes magyar irodalom elismert értéke. Vannak azonban lírájának olyan jelentékeny darabjai, amelyek csak folyóiratokban olvashatók, s annak bizonyságai, hogy költészetét mindvégig áthatotta az a spirituális szellemiség, melynek oly nagyhatású elméleti alapvetéseit fogalmazta meg tanulmányaiban. Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy Rónay György költészetének ezt a tartományát mutassuk be az olvasónak, mert nemcsak művészi értékei miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem azért is, mert benne a modern keresztény művészetszemlélet és művészi gyakorlat nagykorúvá válásának folyamata is pontosan tetten érhető. „Hiányom lombosul tovább, — ha nem leszek." — írta egyik versében. Ezt a hiányt akarja, legalább részlegesen, betölteni válogatásunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a modern magyar szellemiség fájának kilombosodásához.

Rónay György - Hit ​és humanizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Rónay György - Fák ​és gyümölcsök
Ebben ​a jól megírt. árnyalt regényében Rónay György egy középosztálybeli család, feltehetően a saját családjának történetét, sorsának alakulását kíséri figyelemmel az első világháború utolsó éveitől nagyjából a harmincas évek végéig. A nagyszülők, szülök és á közeli rokonság életén keresztül! tulajdonképpen az elszegényedő földbirtokosokból, dzsentrikből,. középiskolai tanárokból, hivatalnokokból és álmodozó különcökből összevetődő, némiképpen jobboldali beállítottságú középosztály széthullását meddőséget és életképtelenségét ábrázolja mintegy belülről, megértő szeretettel, de kíméletlen őszinteséggel. Az egymástól eltérő tulajdonságokkal és tervekkel rendelkező. nemegyszer tevékenyen küzdő, máskor az elkerülhetetlenbe bölcsen beletörődő, jó szándékú, érző és szenvedő, de egymást igazán soha meg nem értő emberek cselekedeteit, meditációit. sóvárgó vágyait és csalódásait föltárva mutatja be a kétségtelen hanyatlást, melyet a külső körülmények, a kor, a társadalom változásai, a világháború, a forradalmak, a Trianon utáni évek csak gyorsítottak. A folyamat elkerülhetetlenségét ugyan sehol sem mondja ki nyíltan a szerző. ám az egyes életutak csődje, végső kicsengése egyértelműen erre a tragikus összeomlásra utal.

Rónay György - Rónay György - Fák ​és gyümölcsök
Ebben ​a jól megírt. árnyalt regényében Rónay György egy középosztálybeli család, feltehetően a saját családjának történetét, sorsának alakulását kíséri figyelemmel az első világháború utolsó éveitől nagyjából a harmincas évek végéig. A nagyszülők, szülök és á közeli rokonság életén keresztül! tulajdonképpen az elszegényedő földbirtokosokból, dzsentrikből,. középiskolai tanárokból, hivatalnokokból és álmodozó különcökből összevetődő, némiképpen jobboldali beállítottságú középosztály széthullását meddőséget és életképtelenségét ábrázolja mintegy belülről, megértő szeretettel, de kíméletlen őszinteséggel. Az egymástól eltérő tulajdonságokkal és tervekkel rendelkező. nemegyszer tevékenyen küzdő, máskor az elkerülhetetlenbe bölcsen beletörődő, jó szándékú, érző és szenvedő, de egymást igazán soha meg nem értő emberek cselekedeteit, meditációit. sóvárgó vágyait és csalódásait föltárva mutatja be a kétségtelen hanyatlást, melyet a külső körülmények, a kor, a társadalom változásai, a világháború, a forradalmak, a Trianon utáni évek csak gyorsítottak. A folyamat elkerülhetetlenségét ugyan sehol sem mondja ki nyíltan a szerző. ám az egyes életutak csődje, végső kicsengése egyértelműen erre a tragikus összeomlásra utal.

Rónay György - A ​párduc és a gödölye
Dr. ​Stoll Aurél törvényszéki bírót lefüggönyözött kocsiban, bekötött szemmel elviszik a "Főnök" villájába, ahol utasítást kap egy per lebonyolítására, az elkészített halálos ítélet kimondására. Stoll Aurél hozott már ítéletet, igaz, nem bíróként, emberként. Volt osztálytársa, Kende Pál, a Gödölye, 1944-ben felkereste azzal a kéréssel, mentse meg zsidó származású feleségét. Az első esetben Stoll engedelmesen teljesítette a parancsot, a másodikban kategorikusan elutasította a kérést. Rónay György bűn és bűntelenség, egyéni és kollektív felelősség kérdéseivel néz szembe kiélezetten drámai helyzetekbe sodort hősei sorsának elemzése révén, a múltat szembesítve a jelennel, amely ha nem is feloldozást, de egyértelmű megoldást tud már ezekre a kérdésekre.

Rónay György - Élet-mozaik
A ​világirodalom színterein otthonosan mozgó, nagy műveltségű író ezen apró gyöngyszemei emberi és alkotói egyéniségét, munkásságának sokfelé ágazó erővonalait jelenítik meg az olvasó előtt. Találhatunk itt elemző és lírai írásokat az ókori görögökről éppúgy, mint jelenünk világirodalmának legnagyobb vagy kevésbé ismert alkotóiról. De olvashatjuk a szerző véleményét s kritikáját a modernségről, a költészetről, a művészet problémáiról, a közízlésről, az irodalmi közélet visszáságairól.

Rónay György - Te ​mondj el engem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Interjúk, ​nyilatkozatok, vallomások
Rónay ​György a 20. századi magyar irodalmi és szellemi élet kiemelkedő alakja, akinek életművét mélyen áthatotta keresztény hite. Költő, író, esszéista, irodalomtörténész, kritikus és műfordító, a Nyugat harmadik nemzedékének meghatározó egyénisége, aki az elhallgattatás éveiben is megőrizte írói tisztességét. A Vigilia főszerkesztőjeként nyitott keresztény szellemi fórumot teremtett, ahol a magyar irodalmi hagyomány és a modern szépirodalom egyaránt otthonra talált. ___ A kötetben olvasható interjúk, nyilatkozatok és vallomások nagyban hozzájárulhatnak életművének árnyaltabb megítéléséhez, egyes műveinek értelmezéséhez, továbbá fontos adalékokkal szolgálhatnak a közelmúlt magyar irodalmi, kulturális és vallási életének alaposabb megértéséhez, a hazai keresztény gondolkodás és közbeszéd egyes kérdéseinek újragondolásához. Az itt közreadott írások dokumentumai egy roppant gazdag életművet egységbe ötvöző, hangsúlyozottan etikai alapokra helyezkedő írói-emberi magatartásnak.

Rónay György - Olvasás ​közben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Esti ​gyors
A ​nemrégiben elhunyt kitűnő írónak, Rónay Györgynek, csakúgy, mint nemzedékének, a mai hatvan-valahány éveseknek, kétségkívül a második világháborúhoz és a felszabaduláshoz kapcsolódnak a legfontosabb és a legmegrázóbb élményei. Kortársaihoz hasonlóan, ő is számos művében, prózában és versben egyaránt gyakran foglalkozott ezzel az időszakkal; többek között az 1963-ban megjelent Esti gyors c. regényében is, amelyből később film készült, s amely a most induló életműsorozatunk első kötete. "Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem" - hirdeti a Juhász Gyulától választott mottó, röviden és frappánsan összefoglalva a regény mondanivalójának lényegét. Áruló, közvetve gyilkos volt-e 1944-ben Kerekes Kálmán, a Balatonbogdányban élő, hetvenöt éves, nyugdíjas gyógyszerész, vagy csak az eseményekkel sodródó, gyáva, erős képzelőtehetséggel rendelkező, szerencsétlen és tehetetlen értelmiségi? Mennyiben felelős a Szilágyi-Silbermann család elhurcolásáért és lemészárlásáért? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ kíméletlen őszinteséggel a szerző, részletesen föltárva Kerekes Kálmán morális problémáit, érzékletesen ábrázolva és elmondva egyre jobban elhatalmasodó kínzó bűntudatát, üldözési mániáját, gyötrődésének és öngyilkosságának történetét.

Rónay György - Tíz ​év
"Időről ​időre elérkezik az ideje a selejtezésnek. Egyenként vesszük kezünkbe a sárguló papírlapokat, kíváncsian tekintünk az irattartókba. Múltunk részletei idéződnek emlékezetünkbe, fájdalmasan, kényszerűségből búcsúznunk kell tőlük, a helyhiány nagy úr. Rakosgatás közben került kezembe a _Tíz év_ című, keménytáblába kötött, gépiratos verseket tartalmazó kötet. Néhány költeményt közreadott édesapám nyomtatásban, nagyobbik részük - majd kétszáz - azonban kiadatlan. A történelem súlyos megpróbáltatásai idején írta őket: a második világháború Magyarországot egyre inkább megpróbáló éveiben. Ezekben a korai művekben már megmutatkozott az író erkölcsi igényessége, józan világ- és önszemlélete. A növekvő gyűlölet, a fokozódó embertelenségek, a politika hitványsága egész nemzedékét számvetésre késztette: miként maradhatunk emberek az embertelenségben, magyarok a magyartalanságban, hűségesek őseik hitéhez a gonoszság tobzódásának éveiben..." Rónay László

Rónay György - Triptichon
Rónay ​György (1913–1978), kora egyik legjelentősebb esszéistája és kritikusa, a katolikus irodalomnak is kiemelkedő képviselője, arra törekedett, hogy irodalmunknak ezt a vonalát az egyetemes magyar irodalom részévé tegye. Kitartó tevékenysége eredményeként a hivatalos szervek végül engedélyezték Harsányi Lajos, Sík Sándor és Mécs László szigorúan megválogatott köteteinek megjelentetését. Valamennyihez Rónay György írta a bevezető tanulmányokat, melyek azóta is e három író, a „papköltő triász” értékelésének alapja. Kiegészítésül közöljük azokat a kisebb méltatásokat is, amelyeket Rónay György írt róluk, teljesebbé téve a műveikről alkotható képet, egyben bepillantást engedve a jövő évben 100 éves író szemléletére, az irodalomról kialakított felfogására.

Rónay György - Kakucsi ​rózsák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Képek ​és képzelgések
Rónay ​György új könyve a magyar irodalom nagy témáját, a dzsentri szükségszerű pusztulását dolgozza fel, eredeti módon, igényes eszközökkel. De a Képek és képzelgések az európai regény másik nagy családjába is beletartozik: a kamaszkor, az első szerelmek és csalódások, az életre eszmélés regénye is. Hőse egy kisfiú. Rónay olvasói már ismerik előző regényéből, A nábob halálá-ból. Bécsben, a divatos osztrák fürdőhelyen és családi birtokon, Homokházán fordul meg a vakáció hónapjaiban, de ez csak háttere a képzelgések birodalmába tett utazásainak. Mert örömeit, csalódásait, egész szomorú gyermekségét egy regénybe akarja menekíteni. A kisfiú menekül a valóság elől, mely körülveszi, menekül a kegyetlen felnőttek elől, akik nem akarják megérteni. Így, a kisfiú érzelmi életén keresztül ismerjük meg a regény hőseit: a nagymamát, özvegy Wernernét, aki kétségbeesetten őrzi a széthulló vagyont, a szimbolikus életformát, Sándort, a fiát, aki apja halála után tehetetlenül sodródik a züllésbe. A képzelgések tükrében így tűnnek fel a valóság képei: a húszas évek Magyarországának társadalmi és erkölcsi szempontból egyaránt szétzüllő dzsentri világa, a szimbolikus családi kastély és pusztulás felé tántorgó lakói. Rónay könyörtelen realizmussal ábrázolja hőseinek sorsát, és az ábrázolás konzekvenciái félreérthetetlenül fogalmazzák meg a társadalmi ítéletet - amit a regény csak sejtet, de az idő már beteljesített.

Rónay György - A ​szeretet bilincsei
Az ​életműsorozat újabb kötete tizenöt elbeszélést és egy színművet foglal magába. Központi gondolata mindnek ugyanaz: a helytállás, a másokért vállalt felelősség nemcsak a nagy történelmi sorscsapások idején kötelessége az embernek. A mindennapi élet apró tragédiái közepette is meg kell nyilvánulnia. A postásnak nincs szíve kikézbesíteni a gyászhírt a férjét aggódva váró katonafeleségnek. Az egyszerű, öreg suszter szembeszáll a nyilasokkal, hogy megmentse két ember életét. Az öreg építész elhallgatja felesége előtt az asszony halálos betegségét, aki pedig tisztában van állapotával, csupán férjét akarja hallgatásával kímélni. Az elbeszéléseket a Születésnap című dráma zárja, melyben egy családi beszélgetés során a huszadik század első fele pörög le az olvasó előtt. A tanulságos, de nem didaktikus, tiszta prózában megszólaló történeteket érdemes széles körben ajánlani.

Rónay György - A ​hajós hazatérése
A ​fiatal Rónay Györgyöt nemes humanizmusa, erkölcsi igénye, bátor intellektualizmusa kapcsolja elődeihez, azokhoz a költőkhöz, akiknek verseibe a külvilág mozzanatai csak megszűrten és áttételesen jutottak be, és váltak egy nagy érzelmi feszültségű líra izzásának alkotóelemeivé. Különállása, a maga korával szemben érzett hontalanságának forrása nem életidegenség volt indulása idején, ahogy a vele rokon felfogású költők esetében sem volt az, hanem a riasztó és kiábrándító valóság felismerésének szükségszerű következménye. Egyén és külvilág szembenállásának feszültsége a későbbiek során fokozatosan feloldódik benne, és líráját egyre inkább áthatja a képzeletében, vágyaiban élő harmónia megteremtésének igénye. Életszeretete, humanizmusa, természetlátása mind a valóság tudomásulvételéről tanúskodik, olyan életszemléletről, amelynek az a lényege, hogy a költő megalkuvások nélkül, békében akar élni az őt körülvevő világgal. Vargha Kálmán

Rónay György - A ​város és a délibáb
A ​költő igazi próbája a kötet: minden kritikusnál megbízhatóbban dönti el, hogy a költőnek néhány verse van csupán vagy költészete. Rónay György új könyve azonban nemcsak ebben az értelemben kötet. Abban is, hogy logikusan szerkesztett, hogy a versek fokozott jelentőséget, teljesebb értelmet kapnak egymástól. A ciklusok úgy rajzolják meg egy ember szellemi arcát, érzelmi világának térképét, életútját, ahogy a regény fejezetei bemutatnak az előrehaladó történet keretében egy teljes emberi sorsot. A versek először a mesterség szépségével, a forma esztétikai örömével ajándékozzák meg az olvasót, a belépőjeggyel Rónay költészetébe. Portréversei, mítosz- és mondafeldolgozásai pedig költészetének egyik fontos indítékáról, a műveltségi élmények jelentőségéről vallanak, amiket a költő a sorsokban, jelenetekben mutat be, tehát megelevenít, újra valósággá tesz. Elvont költészet ez, mégis élményekkel, megfigyelésekkel, az emberi élet és a természet hiteles, reális elemeivel gazdag. Versei a változó időből ragadnak ki egy-egy jelentékeny vagy esetleg jelentéktelenségében is megragadó mozzanatot, és egyszerre mutatják meg azt, ami örök benne, s azt, ami változó.

Rónay György - A ​nagy nemzedék
A ​nagy nemzedék, a Nyugat első nemzedéke, Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi és a félig elődök (Heltai), a rokon kívülállók (Áprily), a szemben álló rokonok (Kassák), és a lángelmék tűzénél felgyúló kisebbek (Nagy Zoltán) - a raj, "amely a régivel szemben, vagy csak különbözve a régitől, egy társadalmi változás, egy forradalom előhírnökeként, előkészítőjeként vagy tanújaként először lépett fel versben és prózában az új időknek új dalaival" -, ők jelentik a század magyar irodalmának talán legfényesebb korszakát. Az esszéista nem törekedhetett teljességre, névsorából szükségszerűen kimaradnak nagy nevek, egyes szereplőiről sem ír teljes portrét. Részproblémákat boncol, de ha jól csinálja, érzékelteti az egész arányait. Rónay nem használ látványos eszközöket, de a finom analízis minden eszközét felhasználja. Az induló Ady költészetének világnézeti gyökereit, szellemi hátterét kutatja. A fiatal Babits líráját a költő leveleinek visszatérő gondolataival szembesíti. S mindegyik tanulmányában biztos hallású esztéta: észreveszi és érzékelteti egy-egy sor, vers összes felhangját, minden modulációját; a legnagyobbaknál is figyelmeztet a gyengeségekre, de jelzi, hol árulja el e gyengébb teljesítmény is a zsenit. Lelkesen és hódolattal szereti a szöveget; szinte mindig a szöveget, az élő szöveget veszi elő, azon át hatol be a műbe, a mű "türelmes és lelkiismeretes" elemzésével jut el az alkotó személyiségéig, hogy még továbblépve megértse, megértesse a bonyolult csereviszonyt, amely a művészt összeköti korával és társadalmával.

Rónay György - Az ​ember boldogsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Századunk ​útjain
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Fordítók ​és fordítások
Rónay ​György tanulmánykötete, mely a műfordítás elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik, gazdag műfordítói tapasztalatok nyomán született. Hogyan cseng Vörösmarty Vén cigány-a - Babits szerint a legszebb magyar vers - franciául? Reális e az a Baudelaire-kép, amely a nyugatosok fordításai alapján alakult ki közvéleményünkben? Lehet-e hű egyszerre a latin és magyar nyelv szelleméhez a fordító Horatius műveinek átültetésénél? Hogyan értelmezi Szabó Lőrinc és Vas István Villon költészetét? Bekapcsolódhatunk-e végre a világirodalom eleven vérkeringésébe egy "világnyelv" közvetítésének segítségével?... Számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb kérdést vet fel a könyv, melyekre a választ olyan írótól kapjuk meg, aki tökéletesen otthonos nemcsak anyanyelve, de más nyelvek hangulati zónáiban, struktúrájában, költészetének érzelmi, idegi izgalmaiban is, aki egyaránt kitűnően vív a hazai és idegen közegben, annyira megszokott tárgyak között mozog. Rónay kötete nemcsak a szakemberek számára vonzó olvasmány, a szerző látásmódjának költői elevensége az ismeretszerzés mellett a művészi élvezetet is biztosítja mindenkinek.

Rónay György - Mondd, ​szereted az állatokat?
Miért ​ír egy költő verset az állatokról, virágokról, tájakról? Hogy a természetet megszerettesse velünk? Kétségkívül azért is. De még inkább abból a meggyőződésből, hogy műveit olvasva önmagunkat is jobban megismerjük. Rónay György a gyermekeknek oly kedves, mindig érdekes állatokat - akikről e kötetben összegyűjtött verseinek felét írta - hozzánk hasonlóan érző lényeknek tekinti. Ezért tud megértő szeretettel szólni róluk. A gyermekeknek írott, illetve felnőtteknek szánt, azonban játékos hangjával gyermekekhez is szóló csaknem valamennyi Rónay-vers és műfordítás helyet kapott e könyvben. Többek között a világirodalom legszebb állatmeséi nyomán készült átdolgozások. Egy másik ciklus a természet változásait követő hangulatokat kíséri végig, a télutótól az őszig. S hogy ne csak áttételesen kapjon hangot a humanista költő hitvallása, az emberi közösséget idéző versek ciklusa zárja a sort, Békés, boldog, közös emberi tábor címmel. Ebből egynéhány darab kéziratban maradt fenn, s most jelenik meg először nyomtatásban. Ha még élne a költő, bizonyára az ő kívánsága is az lett volna, hogy Szántó Piroska ihletetten szép, a természeti formák gazdag lehetőségeivel élő illusztrációi tegyék teljessé a könyv hatását.

Rónay György - Idegenben
A ​cím pontosan jelzi Rónay György két regényének közös alaphelyzetét. Mindkét mű egy-egy idegen országban élő fiatal magyar nő sorsát beszéli el. A Szürke élet hősnője Akli Anna egyetemistaként megy férjhez Varsóba, hogy ott felelőtlen, megbízhatatlan férje oldalán rengeteg megaláztatás, fizikai nyomor és lelki kínlódás legyen osztályrésze. A munkába és a váratlanul talált barátságba kapaszkodva sikerül neki emberileg és egzisztenciálisan talpraállnia. Ekkor már ő maga választja sorsául a kitartást és a hűséget; magához veszi zongoristának tanuló öccsét, s a két önző férfi életében vállalja a szilárd bizonyosságot, a biztos segítőkészség szerepét. A Nics megváltás főszereplője Freirath Bea 1956-ban kerül nyugatra. Távozása inkább menekülés anyja úrhatnám fellengzőssége, apja egykedvűsége elől. Életének azonban kint sem sikerül célt és értelmet találnia, lehetetlen sodródása a prostitucióig viszi. Ekkor találkozik egy magányos magyar férfival, aki nem tud szabadulni emlékeitől, a hazai megpróbáltatásoktól. Találkozásukból szerelem, házasság, s időleges megnyugvás születik. Bea férje azonban nem tudja lezárni a börtönemlékeket, rettegését, az üldözöttség, bekerítettség érzését. Elhatalmasodó idegbetegsége előbb házasságukat teszi tönkre, később pedig tragikus gyilkosságba hajszolja a szerencsétlen férfit. Rónay György írását árnyalt lélekrajz, intellektuális igényesség és hajlékony stílus jellemzi.

Rónay György - Thurzó Gábor - Szekfű Gyula - Balanyi György - Hermann Egyed - Kühár Flóris - Lovass Gyula - Varjú Elemér - Meszlényi Antal - Fest Sándor - Molnár Ernő - Ibrányi Ferenc - Teller Frigyes - Hősök ​és szentek
EZT ​A KÖTETET kezembe véve és tanulmányait végiglapozva, egyre az a kérdés zaklatott: mi az a közös vonás, ami ezeket a magyar szenteket magyarrá teszi? Vájjon felismerhető-e alakjukon valami általános, valami mindegyikre egy képen jellemző? Vájjon van-e az egyetemes, a katolikus Egyháznak külön magyar zuga, magyar sarka, melyen az anyaföld magyar napsugár és magyar széljárás alatt minden más nép szentjeitől megkülönböztethető szenteket nevelt fel? Aminthogy a magyar politikust, államférfiút, katonát könnyen kiválaszthatjuk Európa hasonló hivatású tömegeiből és aminthogy az Egyház szentjei közt is az írek, az egyptomiak, a spanyolok, sőt még a nagyszámú németek is némi jóakarattal, az egyéni vonások nemzetivé interpretálásával, külön csoportnak tarthatók. De hasztalan figyeltem, e kimerítő és találó életrajzokat, s hasztalan lapoztam fel újra az eredeti középkori, latin nyelvű legendákat, melyek szentjeink életének hivatalos és többnyire egyetlen forrásai, a tizennégy magyar szentből nem sikerült képzeletemben kifaragni a magyar szentet, amelyik mindegyiknek hasonmása lenne.

Rónay György - Nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - Pázmány ​ébresztése
A ​kötet Pázmány ébresztését életművéből nyújtott válogatással szorgalmazza. Hogy Pázmány ébresztését ma elsőrendűen időszerűnek érezzük, időszerűbbnek, mint valaha: annak oka a teológiának a „reneszánsza”, - nem annyira a maga területén, ahol legföljebb csak folytatásról lehet szó, nem újjászületésről - hanem a világban, a laikusok között. A feleletet, melyre annyian szomjaznak, a magyar Pázmány magyarul s magyar szív szerint tudja megadni a magyar szíveknek. S ha mások büszkék lehetnek Bellárminjukra és Suarezukra, vagy Cajetanusukra: miért ne legyünk büszkék mi Pázmányra? S miért ne úgy legyünk rá büszkék, mint élő erőre, ahelyett, hogy meddő s holt „tudományos” anyagnak tekintenők. Mikor Pázmányt ébresztjük, magunkat ébresztjük: ébresztjük őt, hogy fölébresszen és magunkra ébresszen minket.

Rónay György - Szérű
A ​kitűnő költő, regényíró, irodalomtörténész, kritikus és műfordító 1913-ban született. Korai verseit Babits Mihály közölte a Nyugat-ban. Volt kiadói lektor, folyóirat-szerkesztő, majd 1950-tól 1978 nyarán bekövetkezett haláláig a Vigilia szerkesztője, könyvkritikai rovatának szerkesztője, végül főszerkesztője. Művei: Regények: Keresztút (1937), Lázadó angyal (1939), Fák és gyümölcsök (1941), Cirkusz (1943), Az alkony éve (1947), A nábob halála (1958), Képek és képzelgések (1960), Esti gyors (1963), Idegenben (két kisregény, 1968), A párduc és gödölye (1978). Novellás kötetek: Az ember boldogsága (1959), A szeretet bilincsei (1964), Nem jött madár (1972). Verseskötetek: Te mondj el engem (1942), Nyár (1957), Fekete rózsa (1962), A város és a délibáb (1964), Tükör és tűz (1966), A tenger pántlikái (1969), Téltemető (1973), Mérleg (1974), Kakucsi rózsák (1977), A kert (1979). Tanulmány-, esszé-, kritikagyűjtemények: Szüzek koszorúja (1936), A regény és az élet (1947), Petőfi és Ady között (1959), A klasszicizmus (1963), Fordítás közben (1968), Jegyzetlapok (1969, 1975), Olvasás közben (1971), A nagy nemzedék (1971), Fordítók és fordítások (1973), Balassitól Adyig (1978). Verses színmű: Júdás könyve (1976). Fordítások: Rimbaud, Michelangelo, Apollinaire, Goethe, Új francia költők, Századunk útjain (1977) stb.

Rónay György - Petőfi ​és Ady között
Az ​1978-ban elhunyt Rónay György köztudottan nemcsak kitűnő költő, műfordító és prózaíró volt, hanem mellettük tanulmányíróként is a legnagyobbak közé tartozott. A mostani tanulmánykötetében, amely 1958-ban jelent meg első ízben, a múlt század második felének költészetét elemzi nagy hozzáértéssel, körültekintő alapossággal és lebilincselő közvetlenséggel. Előszavában ő maga a következőképpen határozza meg vállalkozása célját: "Hogyan csuszamlik lassan költészetünk Ady felé, hogyan készül Ady az időben, hogyan alakulnak ki a megváltozott társadalmi viszonyok között, bátortalanul, embrionálisan olyan érzelmi és ihlettípusok, amelyeket majd Ady fog a maga szuverén költőegyéniségével betölteni, hogyan kezdenek ebben az eléggé száraz, jellegtelen földben kiütközni a későbbi Ady-stílus első csírái - mert a szürke fölszín alatt a lélek, az élmény, az ihlet mélyén már olyan új erők, tartalmak mozognak, amelyek újszerű kifejezéseket igényelnek... - ezt szerettem volna valahogyan kitapintatni és érzékeltetni." A módszeréről pedig a következőket jegyezte meg: "abban a pillanatban szerettem volna meglepni az írót, a költőt, amikor nekiül a művének, a tollfogását, a keze remegését, a skandálását, ihletének néma, benső hanghordozását szerettem volna ellesni; egyszóval megragadni: hogyan éli át a világot, milyen élmény, milyen hangulat tör kifejezési formába lelkében, hogyan tör, és milyen kifejezési formákba, miért úgy, ahogyan tör, és miért éppen olyanokba. Szándékomat nyilván túlságosan magasra csigáztam; örülnék, ha csak valamennyire is sikerült volna beváltanom."

Rónay György - Kassák ​Lajos
Kassák ​Lajos a magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgarde irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, s a "delelőben fénylő", gazdag termésű korszakok után eljut a kiteljesedésig, a higgadt-bölcs lírai "világleltározásig"; nem tagadja meg az izmusok forradalmát, hanem azok eredményeit felhasználva, gyönyörű szintézist teremt költészetében. "Tudatos meggyőződésem szerint - írja naplójában - korunk túljutott a forradalmak szakaszán... és a Picasso után következő nemzedékek legjobbjainak tudatosan vagy átgondolatlanul is csak az lehet a törekvésül, hogy az addig analitikus jellegű kísérleteket szintetizálják." Rónay György kivételes felkészültséggel és rezonáló képességgel írt izgalmas tanulmánya a folytonos megújulás egymást váltó szakaszaiban és "a fejlődés természetes egységében" mutatja be Kassák Lajos művészi útját és életművét. Az érzékletesen pontos és mély távlatú fejlődésrajzhoz az író mindenekelőtt a költői és prózai alkotásokat, a művészi dokumentumokat s a fennmaradt naplót használja forrásmunkaként, mintegy teljesítve Kassák Lajosnak azt a jogos kívánságát, hogy munkásságának elemzői, méltatói és bírálói "az adott mű egészéből induljanak ki".

Rónay György - Fordítás ​közben
A ​Fordítás közben kötetcím pontosan utal az esszégyűjtemény létrejöttének körülményeire. A szerző szinte valamennyi írásában a munka közben, a fordítás során támadt gondolatait, reflexióit bontotta-fejtette, teljesítette ki. A XVI-XVIII. század klasszikus francia és német irodalmának reprezentánsairól és korunk világirodalmának vonulatairól, főbb alakjairól iródtak ezek az esszék, híven tükrözve szerzőjük érdeklődési körét, míves fordítói munkásságát.

Rónay György - Tükör ​és tűz
A ​lángoló házak között szőr-báránykáját kereső trójai lányka szemében tükröződő rettegést, a gázhalálba rugdosott milliók síron túl is vádló tekintetét - az emberi történelem szégyenletes pillanatait idézi fel (példázatként, intelemként) Rónay György eleddig leghatásosabb, legsalaktalanabb verses kötetében. Iszonyattal, megdöbbenéssel a szívében számlálja elő az embertelenség tombolásának képeit, hogy annál eltökéltebben adhassa át magát a "fényben élni" nemes, féltve melengetett humanista programjának. A költői műhely a semmi emberitől vissza nem rettenő beleélés, a szenvedéseket hősiesen átvállaló erkölcsiség jóvoltából drámai küzdőtérré tágul: a költői hivatás tisztázásáért és újrafogalmazásáért, a béke győzelméért bent a lélekben és kívül a világban. A kötetben helyet kapott néhány eddig kiadatlan vers is, amelyet Rónay 1934 és 1945 között írt - ezek jelentősen módosítják, átszínezik a költő első korszakáról őrzött képünket.

Rónay György - Zakeus ​a fügefán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók