Ajax-loader

Pilinszky János könyvei a rukkolán


Pilinszky János - Pilinszky ​János összes versei
Amikor ​a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.

Pilinszky János - Összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - A mélypont ünnepélye II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Publicisztikai ​írások
Pilinszky ​János írásai olvashatók az Osiris Klasszikusok sorozat 1999-ben kiadott kötetében.

Pilinszky János - Pilinszky ​János versei a költő előadásában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Széppróza
" ​'Filmvázlatom' megírásakor - megkerülve a novellisztikus elõkészítést - közvetlenül a képek és képsorok genezise, belsõ kapcsolata, álomszerû sodra és belsõ logikája érdekelt. A film - ha nem tévedek - konkrét álom, vagy pontosabban: konkrét képek álomszerû folyamata, melynek medre az 'éber' mûfajok - líra, dráma epika - valamelyike. Írónak, rendezõnek, operatõrnek - némi túlzással szólva - csak arra kell ügyelnie, hogy ezt az álomszerû természetes sodrást meg ne akassza, félre ne terelje téves, vagy éppenséggel külsõséges, túl szellemesre sikerült elképzeléseivel, mely szellemesség szinte kivétel nélkül belsõ zavarra, ürességre vall. Témámat és mûfaját ezért a lehetõ legpuritánabbul választottam meg. A 'Rekviem', mint arra címe is utal, lírai dokumentumfilm, afféle XX. századi passiójáték korunk legegyetemesebb botrányáról. Lírai, tehát eleve egyszerû történet, mivel a líra, minél inkább líra kíván lenni, annál kevésbé tûri meg az alapok bonyolultságát, viszont szabadon párosul a puszta tényekkel, e látszatra épp nem költõi anyaggal. Líra és dokumentum: kapcsolatukból természetes önkéntelenséggel született meg az a leginkább a középkori passiójátékokkal rokon 'naív' dráma, melyben a hatásnak elengedhetetlen föltétele a meglepetés hiánya, a történet megismételtségének élménye, az, hogy a közönség szinte jelenetrõl jelenetre elõre tudja, mi következik, mit kell önmagában és a játékszínen végigkísérnie és átélnie. Szándékom ezzel - úgy érzem - még világosabb. A tiszta, már-már eszköztelen filmszerûség vezetett, a konkrét képek saját és kölcsönös élete egy olyan történeten belül, mely törvényszerû egyszerûségével erre a legkorrektebb lehetõséget kínálta." (Pilinszky János)

Pilinszky János - Mesék
"A ​hóba-fagyba dermedt ország négy éve nem látott napot, a koromsetét éjszakában fáznak az árva csillagok. Didergő tájak csontkeményen derengenek a holdsütésben, s az éjszakai ég alatt sötéten világít a fagy. Ember csak néha-néha mozdul, gyereknép csúszkál a havon, kóbor kutyák árnyéka surran, kering, megáll, továbboson."

Pilinszky János - Húsvét
"A ​keresztény húsvét a mindenség legcsendesebb, s leghatalmasabb detonációja, a feltámadt Krisztus, s vele az egész teremtett világ dicsősége és megújulása" – írja Pilinszky János. Ez a kis gyűjtemény a katolikus költő húsvét témakörében megjelent írásait tartalmazza Hafner Zoltán válogatásában.

Pilinszky János - Naplók, ​töredékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - 66 ​vers / 66 poems
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Beszélgetések ​Sheryl Suttonnal
A ​szerző egy párbeszéd regényének nevezi műfajilag meghatározhatatlan könyvét. A párbeszéd Párizsban zajlik, a költő betegágya mellett, heteken át, estéről estére meg-megszakítva, s másnap mindig újra folytatódva, a kortársi magyar líra egyik kiemelkedő egyénisége Pilinszky János és egy New Orleans-i születésű néger leány között, aki a könyv címszereplője, s Robert Wilson világhíres színházának egyik sztárja. A személyes élet nyersanyagára épülő beszélgetés a két művész között két különleges nézőpont figyelmének, két egymástól térben és életélményben igen távol eső életsors fénycsóvájának a kereszttüzében, főként a 20. századi lét és a modern művészet legáltalánosabb kérdéseiről folyik; költészet, próza, kép, színház és zene új útjairól, kísérleteiről és tévelygéseiről, népművészet és avangarde vállalkozások összefüggéseiről. A beszélgetések inspirációja azonban az esztétikumnál mélyebb és egyetemesebb kíváncsiság: a világ szegényeinek, a megszomorítottak és megalázottak helyzetének, életérzésének és reményeinek körülrajzolására, kimondására irányuló kísérlet. A formájában és mondanivalójában egyaránt szokatlan könyv szellemi életünk figyelemre méltó teljesítménye.

Pilinszky János - Aranymadár
Pilinszky ​János verses meséi a magyar mesevilág páratlan darabjai. A költő verselése zene, a mesék olyan szálkahasadások, melyeket a költő lelkivilága hangszerelt. Pilinszky János minden meséjében visszacseng sajátos ívű filozófiája. Meseírása ezért nem is annyira a gyermeki kíváncsiság csillapítására irányul. Őt mindig az aktuális pillanat fojtogatta, költői nyomorúságát, emberi kételyeit szőtte nyelvi absztrakciókba verses meséiben is. Szikár és egyre szűkszavúbbá váló kántálása hallatán torkunk szárad, szomjunk feledjük, a meseruhába öltöztetett emberi-írói konfliktus súlyától elhalkulunk, az álom előtti csend sötét takarója nehezedik ránk. A meséket Cseke Péter és Kálid Artúr adja elő. Tartalom 1. A naphajú királyleány 2. A madár és a leány 3. Aranymadár 4. Ének a kőszívű királyról 5. Kalandozás a tükörben

Pilinszky János - Beszélgetések
"A ​Pilinszkyvel folytatott beszélgetésekből először 1983-ban jelent meg válogatáskötet Török Endre szerkesztésében és Reisinger János utószavával. (Beszélgetések Pilinszky Jánossal, Magvető, Bp.) A gyűjtemény egymástól elkülönítve kilenc rádiós és tizenegy folyóiratbeli dokumentum mellett Maár Gyula portréfilmjének szövegváltozatát közli. Ezt az anyagot - a műfaji besorolástól eltekintve, kronologikus rendben - a jelen kiadás is tartalmazza, s kiegészül huszonkét új darabbal, amelyek közül tizenöt most jelenik meg nyomtatásban először. E bővítés mellett az első kiadásban szereplő interjúk java része is kisebb-nagyobb módosítással olvasható." Hafner Zoltán

Pilinszky János - Stigma
1969 ​nagycsütörtökén az utolsó vacsoráról elmélkedve Pilinszky felidézi Simone Weil gyönyörű gondolatát Jézus kettős szimbólumáról: a pásztor és a bárány egyaránt jelképezi az Üdvözítőt. Az asztalnál ülő egyben felszolgáló: „Mint az első és az utolsó. Mint a Pásztor és mint a Bárány. Mert ennek az isteni szeretetnek, didergő és szomjazó, elfogadásért könyörgő isteni szeretetnek a kohójában végre értelmet nyer, és tiszta szeretetté válik minden, a világot megosztó ellentmondás. Öröm és szenvedés, halál és föltámadás. Az utolsó vacsora az isteni »sűrítés« csodája. »Ez az én testem, amelyet értetek adok.« Az isteni szeretet, s ugyanakkor az ember »testi történetének« kielemezhetetlen mélységű és gazdagságú szavai ezek. Bennük egyszerre szólal meg az, aki éhes, és az, aki enni ad. Aki búcsúzik, és aki örökre velünk marad ezentúl. Az, aki meghalt, és az, aki legyőzte a halált.” Pilinszky János önmagát is jellemezte azzal, amit Simone Weil misztikájáról mondott harmadik rádiós előadásában. Mint Simone Weil, ő is megrendítően megfogalmazta igényeit korunkkal szemben a szellem és az örök emberi nevében: egy új humanizmus, a kereszt humanizmusa, a szeretet zsenialitása nevében. _Szabó Ferenc SJ_

Ottlik Géza - Pilinszky János - Csillagszórók ​az éjszakák - A test költészete
Az ​Olvasó üljön képzeletben a rádió mellé, és "hallgassa", amint kedves versei közt kalauzolják egykori műsorvezetők: Ottlik Géza és Pilinszky János

Schaár Erzsébet - Pilinszky János - Tér ​és kapcsolat
Portrészobrok ​a magyar történelem s szellemi élet nagyjairól Pilinszky János verseivel.

Pilinszky János - Kalandozás ​a tükörben
Pilinszky ​János egyike korunk legjelentősebb költőinek. Szomorú ember, szomorú költő volt. Törékeny, gyenge vállán hordta a felelősséget az emberiségért, tiltakozást minden gonoszság ellen és küzdelmet egy szeretetteli, tiszta, emberi világért. Szomorúságról szól ez a gyönyörűségesen szép meséje is. Egy ódon, titkokat sejtető házban egyszer egy kisfiú bekukkant a régi tükör mögé, és ami mögötte van, arra készteti, hogy elinduljon az ismeretlen úton. Mentében meglátja a szomorú király birodalmát. Ez a király kárhozatra van ítélve népével együtt, mert nem voltak hajlandók fegyvert fogni, a bánatos királynak a kislánya súlyosan beteg, s csak a kisfiú mentheti meg. Elbujdosnak hát, írt keresve a betegségre, s egy szürke, különös tengerparton rátalálnak egy üvegházikóra, ahol kettesben élnek, a gyógyulást remélve... Vannak könyvek, kivételesek, ritkák, melyek könnyeket csalnak olvasóik szemébe. Ez a mese is ilyen. Megkönnyebbülten sírni pedig néha éppolyan jólesik, mint önfeledten nevetni. Aki ezt a mesét elolvassa, "pilinszkyül" tanul - szeretetet, emberséget. A mesebeli kislány és kisfiú különös világát Irsa Katalin idézi elénk álomszép rajzaival.

Pilinszky János - Kráter
"Aligha ​tudnánk megnevezni a közeli múlt magyar irodalmából még egy költőt, aki olyan látványosan elemkedett föl verseivel a szemünk előtt a világlíra magasába, mint Pilinszky János. Jóllehet, költői életművét meg sem borzolták a líra századunkban divatos, kísérletező forradalmai, annál perzselőbben, a végső igazságok és metafizikai felismerések extázisával tudta kifejezni a kor emberének lételméleti és történelmi helyzetét, s költészete, amely Németh László emlékezetes megállapítása szerint "a fájdalom nyelve", közérthető világossággal adott hangot a minden emberi sors mélyén fészkelő fájdalomnak: szorongásnak és reménynek, s e sokáig félreszorított költészet hallatlan népszerűségének is bizonyára ebben rejlik a titka. 1970 óta, amikor első gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok megjelent, versei azonnal gazdára leltek, ezzel is jelezvén, hogy a magára hagyott "creatura" költője egyszersmind a legszélesebb tömegek költője lett. Népszerűsége változatlan maradt; Összegyűjtött versei éppúgy rég elfogytak, mint valamennyi könyv, amely szerzőként az ő nevét tünteti föl."

Pilinszky János - A ​rózsafüzér titkairól
„Az ​örvendetes olvasónak mind az öt „titka” a megtestesülés köré csoportosul.” „A fájdalmas olvasó valamennyi titka Jézus testi szenvedéséről szól.” „A befejező öt titok úgy tűnik, mintha tőlünk a legmesszebb állana.” Az elmélkedések eredetileg az Új Ember 1964. október 11-i, 18-i és 25-i számában jelentek meg.

Pilinszky János - Harmadnapon
Ezt ​a kötetet a kritika és az irodalomtörténet a háború utáni magyar líra legnagyobb alkotásai közé sorolja. „A szöveg telítettségében csak néhány költőnk versenyezhet a Harmadnapon Pilinszkyjével: az érett Berzsenyi, a kései Vörösmarty, a töredékes Arany, a végső József Attila” – jegyzi meg Németh G. Béla. A kötet címadó verse így szól: "És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive - Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die."

Pilinszky János - Pilinszky ​János válogatott művei
A ​Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben. Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amelyet a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni." Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - A 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974)és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét.

Pilinszky János - Tűz ​és víz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Törőcsik ​Mari kedvenc Pilinszky-versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Szálkák
A _Szálkák_ ​Pilinszky János 1972-ben megjelent, nagysikerű verseskönyvének új kiadása. A kötet anyaga 1971-ben keletkezett, mai költészetünk egyik nagy eseményét és meglepetését keltve, hiszen a költő szikár-aszkétikus életművét, a versszám tekintetében szinte a kétszeresére növelte. E váratlan termékenység igazi jelentőségét azonban természetesen nem ez a külső körülmény határozza meg. Pilinszky János, anélkül, hogy eddigi életműve világától elszakadt volna, amelyet a _Nagyvárosi ikonok_ c. gyűjteményes kötete reprezentált, ezekkel az új versekkel valósággal új korszakot is nyitott költészetében. Szemlélete, ars poeticája, költői szótára látszólag nem változott, e kötet olvasója mégis úgy érezheti, hogy a versek formája és belső hangja más, mint eddig. Sorsszerű-személyes, emberi élmények szólítására egész költői világát újra hangszerelte Pilinszky. A világról való szigorú, apokaliptikus látomás, a "komor mennyország" helyébe az emberi lét eseményeibe való belenyugvás, elfogadás és szeretet melegebb színeivel "átvérzett menny" került, a szabadvers felépítésű "vers-szálkák" - nagy költészet jelenlétéről valló - egyszerűségével.

Pilinszky János - Végkifejlet
Mintegy ​negyven vers és négy színmű: ennyivel gazdagodott Pilinszky János életműve a _Szálkák_ (1972) megjelenése óta. A versek is, a színművek is a költőre jellemző következetességgel haladnak tovább azon az úton, amelynek kilométerkövei előző verseskönyvében tünedeztek föl, azon az úton, amely a ,,komor mennyország" alól az emberi lét eseményeibe való belenyugvás, elfogadás és szeretet melegebb színeivel ,,átvérzett menny" felé vezet. Az ember útján, aki küzd a humánus jelenlét érvényesítéséért. ___,,Konkrétan mire is gondolok? - jegyezte meg egyik nyilatkozatában a költő. - Arra a valamire, amit a marxizmus elidegenedésének, József Attila világhiánynak, jómagam jelenlétvesztésnek neveznék. Rettenetes - írta Rilke -, hogy a tények miatt sose tudhatjuk meg a valóságot. E rilkei mondat hasonlóképpen ugyanerről a hiányról beszél, ha másfelől, más szavakkal is... De gyógyítja-e a betegséget a puszta diagnózis? Vagy: e súlyos kór kezelésére elegendő-e a szérumoltásos kezelés? Mindkét megoldásban van valami félelem, elsietettség, tériszony. A nagy művészet sose unalom előtti, hanem unalmon túli volt, s csupán azt meghaladva ér el, juthat el egyáltalán abba a szabadságba, aminek megsejtése és megidézése a mindenkori remekművek privilégiuma volt - és marad. Tudom, hogy nincs tökéletesség a földön. És elfogadni bizonyos értelemben a tökéletlent, ami mindennek ellenére a tökéletesség felé visz azért - ez a maximum."

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött művei - versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Trapéz ​és korlát
Pilinszky ​János.(1921-1981) A Trapéz és korlát versei már egységes szellemmel mutatják be a hazatért költő arculatát. Az irodalom értői azonnal besorolták a figyelemre méltó újonnan jelentkező egyéniségek közé. Innét útja természetszerűleg vezetett az Újhold munkatársai közé. Ezek ugyan különböző jellegű és jelentőségű, javarészt fiatal írók és költők voltak, de összekötötte őket műveltségük, feltétlen humanizmusuk, a napi politikától való tartózkodásuk. Hamarosan rossz hírbe is kerültek a politikai hitvallást, pártosságot igénylő kritika értékelésében. Munkatársaik, ha hamarosan nem váltottak - legalább színre hangot, magukat zárták ki az irodalmi életből. Dokumentumerejű bizonyítékok a dátumok: a Trapéz és korlát 1946-ban jelent meg. Következő kötete, a verses meséket tartalmazó Aranymadár csak 1957-ben, több mint tíz év után láthat napvilágot. És e hosszú idő alatt írt verseinek gyűjteménye, a Harmadnapon csak 1959-ben. 1948-ban még ösztöndíjjal néhány hónapot élhetett, nézelődhetett Olaszországban és Svájcban, de mire 1949-ben hazaérkezett, az ő és a hozzá hasonlók előtt a folyóiratok is bezárultak. Könyvkiadói korrektorként keresett annyit, amennyit ez a sanyarú munka hozhatott neki. Azután a nagy várakozás enyhületében, 1956-ban végre lektor lehetett a Magvető Kiadó kitűnő szerkesztőgárdájában, majd 1957-től mindhaláláig az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa volt, igen jó munkaerő a szerkesztőségi munkában, kritikusként és publicistaként is, az irodalmi rovat nélkülözhetetlen szakembereként is. Ezután élete végső éveiben egymás után láttak napvilágot verses és olykor elmélkedő prózai kötetei. A hetvenes évek második felében már kifejezetten népszerű és széles körökben tisztelt költő volt. Sovány, örökké sápadt, éles arcélű tekintete, szájában vagy ujjai közt örök cigarettájával ismert kép volt az írói világban. És akik személyesen ismerték, szerették szelíd hangját, szomorkás mosolyát, okos mindentmegértését. Az önvád örökké benne élt, de másokat csak szeretni tudott. Halála óta néhány posztumusz könyve jelent meg: cikkek, tanulmányok, prózai elbeszélések, színművek is. Talán még újabb régiek is következnek. De az életmű együtt van: egy magas színvonalú, tiszta lélek összes művei.

Pilinszky János - Szög ​és olaj
Ez ​a kötet Pilinszky János irodalmi hagyatékának egy kevésbé ismert és alig számon tartott területére irányítja az olvasó figyelmét. A költő Pilinszky mellett ismernünk kell a prózaírót is! S ha a Rekviem című filmforgatókönyv, a Végkifejlet-ben megjelent talányos drámák, a Sheryl Suttonnal folytatott beszélgetések kezünk ügyében vannak, oda kívánkoznak a költő cikkei is, amelyekről már 1968-ban mint "kis remekművekről" beszélt Gyurkovics Tibor, pedig akkor még csak kialakulóban volt a sajátos publicisztikai műfaj, amely aztán olyan szokatlan őszinteségi fokra fejlődött a költő-publicista utolsó éveiben. E kötet lapjain egy költői figyelem történetét követhetjük végig, s olvasásuk során közelebb jutunk Pilinszky költői műveihez is. De ezeket a cikkeket nemcsak a költemények jobb megközelítése, teljesebb megértése kedvéért érdemes tanulmányozni. Önmagukért is meg lehet szeretni őket. Együttesükből valami - szinte pascali - mű kerekedik ki, legyűgöző alázattal és mégis öntörvényű biztonsággal. Itt is megtörtént az az evangéliumi csoda, amelyről költői nyelvével kapcsolatban szeretett beszélni Pilinszky: "A művészetben a süketek hallanak, a vakok látnak, a bénák járnak, minden fogyatékosság teremtő és magasrendű erővé válhat". Itt a kezdetben kedvetlenül vállalt feladat változott meg, s a költő keze közt, aki sem lírikus mivoltát, sem vállalt szolgálatát nem tudta megtagadni, megszületett valami olyasmi, ami irodalmunknak maradangó kincse lesz, élő olvasmány akkor is, amikor már semmi sem marad azokból az újságlapokból, amelyeken ezek a rövid meditációk először megjelentek.

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött versei
Pilinszky ​János lírai költeményeinek mindmáig legteljesebb gyűjteménye a _Kráter_ című kötet volt. Ezt maga a költő állította össze, S még életében megjelent. Az _Összegyűjtött versek_ lényegében a _Kráter_ új kiadásának tekinthető. Többletként közöl huszonnégy olyan lírai darabot, amelyet Pilinszky János folyóiratokban ugyan megjelentetett, de köteteibe nem vett föl. Tartalmazza a költő verses meséit és nyomtatásban föllelhető műfordításait is. Így hát feltárul benne Pilinszky teljes költői életműve. A tartalomjegyzék feltünteti a versek első megjelenésének adatait is.

Pilinszky János - A ​mélypont ünnepélye I-II.
Novellák, ​színművek, egy filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, tanulmányok, cikkek, elmélkedések Pilinszky Jánostól.

Pilinszky János - Nagyvárosi ​ikonok
Összegyűjtött ​versek 1940-1970

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött levelei
A ​kötet, ahogy a címe is jelzi, a kortárs magyar líra Európa-szerte ismert költőjének kiterjedt levelezését tartalmazza, életműve sajtó alá rendezője és gondozója, Hafner Zoltán munkájának köszönhetően. E nélkül a könyv nélkül nemcsak Pilinszky életműve, hanem a kor is, amelyben élt és dolgozott, csak nagyon korlátozottan volna megérthető. Erre a könyvre nemcsak az irodalomtörténet tudós kutatóinak van szüksége, de a Pilinszky költészete iránt érdeklődő olvasók szépszámú serege is haszonnal forgathatja, mert ezek a levelek ¯ részint családi levelezés, részint pedig barátoknak és hazai, valamint külföldi pályatársaknak írott levelek ¯ ugyanazt az életérzést, életfilozófiát és esztétikai világszemléletet sugározzák, amit a költő versei, drámái és elbeszélései, illetőleg tanulmányai.

Kollekciók