Ajax-loader

Kertész István könyvei a rukkolán


Kertész István - Ez ​történt Hellaszban
A ​trójai háború és a hozzá kapcsolódó mondakör, valamint annak művészi feldolgozásai annyira szerves részét alkotják európai civilizációnknak, hogy a legtöbb ember az ókori görögök történelmének legősibb rétegét véli felfedezni bennük. Mintha Hellaszban minden történés azzal vette volna kezdetét, hogy a trójai királyfi, Parisz elrabolta a spártai király, Menelaosz feleségét, a "szép" Helenét. Maguktól az ókori görögöktől sem állt távol ez a gondolat. Hérodotosz, a görög-perzsa háborúk történetírója (élt kb. Kr. e. 484-425) 9 könyvből álló műve bevezetőjében egyenesen a görög anyaországot az ő korában ért perzsa támadás indítékának nevezte a nőrablásért bosszút álló hellének Trója elleni akcióját. Hiszen a nőrablások a mitikus korai időkben gyakori okai voltak az ellenségeskedéseknek Európa és Ázsia között, de egyetlen nő elrablásáért kollektív bosszút csak a görögök álltak. Lerombolták az Ázsia északnyugati peremén álló Tróját, és ez szolgáltatott elvi alapot a perzsáknak ahhoz, hogy utóbb háborút kezdeményezzenek az európai görögség ellen. Hérodotosz nem érhette meg eszméje további karrierjét. Ugyanis másfél évszázaddal később meg Nagy Sándor vélte szükségesnek megbosszulni a Hellaszra rontó perzsák pusztításait azzal, hogy birodalmukat meghódította. Tehát sok jel mutatott arra, hogy a görögség sorsát döntő mértékben befolyásoló események sorát a trójai háború következményeinek tekintették.

Kertész István - Híres ​és hírhedt római caesarok
Az ​új, képes történelmi sorozat Híres és Hírhedt római caesarok című kötetében Caesar, Augustus, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Hadrianus, Diocletianus és Constantinus személyiségrajzát és pályaképét ismerhetjük meg. Ebből rajzolódik ki a korszak, a császárkori Róma felvirágzásának és hanyatlásának egész történeti íve. A nagy egyéniségek életútjában megjelenített história a személyiségek történelemformáló szerepét kívánja méltó helyére állítani. Egyúttal érzékletes és érdekes feldolgozása a múltnak, amelyben az egykori valóság igazán emberközelivé válik. Az elsősorban fiatalokhoz, diákokhoz szóló sorozat - az ókortól napjainkig haladva - bemutatja majd a legfontosabb földrajzi régiók és történelmi korszakok többi kiemelkedő szereplőjét, híres és hírhedt, sorsformáló személyiségét is. Tudományos igénnyel megírt, olvasmányos kötetei nem hiányozhatnak a művelt ember könyvespolcáról.

Kertész István - Híres ​és hírhedt római császárok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész István - Hellén ​államférfiak
A ​kötet életrajzai a hellén világba kalauzolják az olvasót. Ki volt a legboldogabb ember Szolón szerint? Mivel vette rá Periklész az athéni népgyűlést arra, hogy újjáépítsék az Akropoliszt? Mi volt Démoszthenész véleménye II. Philipposz makedón királyról, aki a "hatalomért kiüttette a fél szemét"? Hogyan tudta Philipposz nagyhatalommá varázsolni országát? Miképp hódította meg Nagy Sándor a Perzsa Birodalmat? Mindezekre és más kérdésekre választ kapunk a könyvből, amely az említett államférfiakon kívül Agészilaosz spártai király és Epameinóndasz thébai hadvezér kalandos életútjával is megismertet.

Kertész István - Az ​ősközösség kora és az ókori-keleti társadalmak
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja - ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (...) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

Kertész István - Magyar ​békeillúziók 1945-1947
Az ​Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös sorozatában, az Extra Hungariam-ban emlékiratokat adunk közre. Az utolsó öt évtized nyugati emigrációban élő magyar politikusainak, közéleti férfiainak részint már (külföldön) megjelent, részint még kiadatlan visszaemlékezéseit. E menekültek sorsa a számkivetettségben is összefonódott hazájuk, nemzetük, az itthon maradottak sorsával. Látásmódjuk tágíthatja szemhatárunkat, gondolataik szerves részét alkotják közgondolkodásunknak.

Kertész István - Botrányok ​az ókorban
Ki ​ölte meg II. Philipposz makedón királyt, és ki lopta el világhódító fia, Nagy Sándor holttestét? Igaz-e, hogy a csatatereken vitézkedő spártai királyok olykor kevéssé eredményesnek bizonyultak a hitvesi ágyban? Bigámista volt- Messalina, Claudius római császár felesége, és megváltozott volna a történelem menete, ha Kleopátrának szebb az orra? Mindezekre a kérdésekre választ kap az olvasó, aki végiglapozza a tizennégy botrányos ókori históriát feldolgozó könyv izgalmat, derűt és nem ritkán megbotránkozást kiváltó oldalait.

Kertész István - Nagy ​Sándor hadinépe
Makedóniai ​Nagy Sándorról az a kép él a köztudatban, hogy elvakult hódító volt, akinek semmi egyéb nem járt eszében, mint a világ legnagyobb uralkodójává válni. Kertész István ismeretterjesztő könyve, a Nagy Sándor hadi népe, jelentősen árnyalja ezt a képet. Egy elvakult őrült nem várja meg az aratás végét a hadjárat kezdetével. Egy elvakult őrült nem fordít figyelmet arra, hogy elfogadtassa magát a legyőzött területek lakosságával. Még a legfanyalgóbbaknak is el kell ismerni, hogy Alexandrosz nem csupán jó hadvezér volt, hanem kiváló politikus, aki gazdasági-társadalmi kérdésekben is joggal érezte otthon magát. Haderejének sikere abban rejlett, hogy " ...taktikájuk és haditechnikájuk tökéletesen harmonizált egymással. Minden egyes fegyvernem ugyanis a saját technikai lehetőségeihez leginkább illő taktikai feladatot kapta.". Nem véletlenül tanulmányozta egy évezreddel később élt kiváló hadvezér, bizonyos Bonaparte Napóleon, oly elmélyülten az alexandroszi stratégiát. Kertész István könyvét azoknak ajánljuk, akik nem felszínes portrét szeretnének kapni az ókori történelem egyik legvitatottabb alakjáról, hanem azokra a diplomáciai- katonai összefüggésekre, valamint a hadsereg konkrét működésére kíváncsiak.

Kertész István - Római ​regék
"Durva ​legyőzőjén győzött a levert Görögország, s pór népét Latiumnak művészetre kapatta" - ezekkel a szavakkal méltatta a római aranykor irodalmának nagy költője, Horatius azt a változást, amely Róma ősi itáliai kulturális arculatát a klasszikus görög minták szerint átformálta. Ám a római regék világa még zömmel azt a mitikus ködbe burkolt történelmi hagyományt tükrözi, amely a görög befolyás előtti Itália levegőjét árasztja. Mert Aeneas, a rómaiak mondabeli ősatyja a hellénség üzenetét hozta ugyan a Tiberis környékére, de utódai már etruszk, sabin és latin környezetben és ezekkel a népekkel keveredve kezdték meg felépíteni a később világhódítóvá váló Róma színpompás épületét. Hogyan fektették le a mediterrán világ kiemelkedő hatalmának alapjait, miképp adtak alattvalóiknak alkotmányt, vallási kultuszt és világi hatalmat az egymást váltó királyok, milyen nehézségek árán oldotta meg bel- és külpolitikai gondjait a királya elűzése után köztársasággá alakuló közösség - mindezen eseményekről a római regék adnak izgalmas, drámai feszültségű képet. Ebben a képben fantázia és történelem sajátos elegye tárul elénk. A fordulatos történetek és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítik könyvünkben az olvasót, hogy szórakozva tájékozódhasson Aeneas, a Tarquiniusok, Mucius Scaevola, Camillus és társaik kalandjai között.

Kertész István - Ez ​történt Marathónnál
A ​márványtáblák, amelyekbe a hérószokként, vagyis félistenekként tisztelt elesettek neveit vésték, már nem takarják be a marathóni dombot. De Marathón, Thermopülai, Szalamisz és Plataiai hőseinek tetteit egy minden ércnél és márványnál maradandóbb emléktáblába véste fel a történelem: az emberiség soha nem múló emlékezetébe.

Kertész István - Hellénisztikus ​történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész István - Ókori ​hősök, ókori csaták
A ​könyv elsősorban azokhoz a fiatalokhoz szól, akikben sikerült felkelteni az érdeklődést az ókor nevezetes eseményei iránt és kíváncsiságuk kielégítéséhez olvasmányokat keresnek. A kötet olyan ókori hadvezérekkel, harcosokkal foglalkozik, akik a görög–perzsa háborúk, a hellénizmus kibontakozása és a második pun háború időszakában éltek. Az érdekfeszítő, izgalmas csataleírások, a hadieszközök és felszerelések bemutatása életközelbe hozzák az ókori világ mindennapjait.

Cifka Péter - Friss Gábor - Kertész István - Tótfalusi István - Képek ​és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész István - Az ​ókori olümpiai játékok története
A ​nagy felkészültségű szerző élvezetes, igen jól felépített könyvének első részében összefoglalja az ókori görögök politikai életét, a két legfontosabb görög állam, Spárta és Athén jelentőségét, képet kapunk az ógörög vallásról - amely a görög történelem, társadalom és kultúra alapja -, a sport kultikus gyökereiről, az olümpiai versenyek vallási alapjáról és az olümpiai ásatások eredményeiről. A következő részben a sportágakat, az olümpiai versenyek programját, a játékok virágkorát írja le a szerző, ezután a hellénizmus korának olümpiai eseményeit tárgyalja, majd arról a negatív hatásról kapunk tárgyilagos képet, amely a Római Birodalom idején érte az olümpiai játékokat. Utolsó fejezetként Euszébiosz listáját ismerteti az olümpiai játékok stadionfutó győzteseiről Kr. e. 776-tól Kr. u. 217-ig, összesen 249 győzelem felsorolásával. A régészeti emlékek és a modern szakirodalom tökéletes összhangját tükrözi ez a könyv; mintegy fűszerként találunk benne derűs történeteket, de olyanokat is, amelyek - mai szóhasználattal élve - a krimi világába is beillenének.

Kertész István - A ​görög–perzsa háborúk
A ​márványtáblák, amelyekbe a hérószokként, vagyis félistenekként tisztelt elesettek neveit vésték, már nem takarják be a marathóni dombot. De Marathón, Thermopülai, Szalamisz és Plataiai hőseinek tetteit egy minden ércnél és márványnál maradandóbb emléktáblába véste fel a történelem: az emberiség soha nem múló emlékezetébe.

Kertész István - Antik ​harcmezőkön
A ​szerző az ókori világ egyik legjobb és legnépszerűbb kutatója, aki számos gyerekeknek és történelem iránt érdeklődő fiataloknak szóló könyvet írt az ókorról. Ez a kötet folytatása a Korona Kiadónál már megjelent Ókori hősök, ókori csaták című könyvének, amelyben a görög–perzsa háborúk, a hellénizmus kibontakozása és a második pun háború hadvezéreit és híres csatáit mutatta be. Az Antik harcmezőkön is a görög és római történelemből meríti témáját. Többek között olyan legendás hadvezérek tetteit mutatja be, mint II. Philipposz, Marius vagy Julius Caesar. A színes leírások nemcsak a hadvezérek hadművészetének eredetiségét érzékeltetik, de az életrajzokba ágyazott izgalmas csataleírások és a gazdag képanyag megelevenítik az ókori világot is. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak a fiatal és felnőtt olvasóknak, akiket érdekelnek az ókor nevezetes eseményei és hőseinek fordulatos, kalandos élete.

Kertész István - Ez ​történt Olümpiában
Négyévenként ​a világ figyelme a felé a város felé fordul, ahol a nyári olimpiai játékokat megrendezik. 1896-tól napjainkig az olimpiai versenyek jelentik az emberi civilizáció egyik legnagyobb ünnepét. Az önmaguk erejét, bátorságát és tehetségét a világbéke, a faji, nemi, vallási egyenlőség, a barátság, a szolidaritás és az egymás értékeinek elismerése jegyében összemérő sportolók seregszemléjének színhelye két héten át bolygónk fővárosának számít. Ha van sikerágazata a magyar történelemnek, ha van olyan része nemzeti tudatunknak, amely növeli önbizalmunkat és e nép minőségébe vetett hitünket, akkor a nyári olimpiai játékokon elért kimagasló eredményeink nyomán az olimpiai mozgalom minden bizonnyal az. Amikor a francia Pierre de Coubertin 1894-ben létrehozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), többek között hazánkfia, Kemény Ferenc részvételével és aktív támogatásával, egy csodálatos antik hagyományhoz nyúlt vissza: az ógörög olümpiai versenyekhez.

Barta Gábor - Hegyi Klára - Kertész István - Emberek ​és századok
Régmúlt ​századok szólalnak meg e történelmi olvasókönyv lapjain. Az őskor és az ókor történetéből, a magyarok életének legrégibb emlékeiből, a középkori magyar állam és az európai feudalizmus történetéből válogatott források gyűjteményét veszi kezébe az olvasó. Az egykor élt emberek mindennapi élete, szokásai, települési viszonyai, kultúrája, békés hétköznapjai és háborús borzalmai elevenednek meg a kötet lapjain a kortársak tollából, szépírók műveiből és történészek munkáiból válogatott írások nyomán.

Kertész István - A ​hódító Róma
Túlzást ​azt állítani, hogy Róma valaha is olyan világbirodalmat szervezett volna, amely fölött sohasem nyugodott le a nap. A köztársaság korában mindenesetre csak mediterrán birodalom volt, de hogy azzá legyen, gigászi háborúk sorát vívta meg. A légiók előbb a büszke Pürrhoszt űzték vissza, majd a hatalmas észak-afrikai pun birodalom, Karthágó gerincét törték meg két háborúban; a harmadik pun háború már nem egyéb, mint egy ostrom története. Romulus utódai ezután a valaha győzhetetlen makedónokkal mérték össze erejüket és Szeleukosz utódainak ázsiai birodalmával csatáztak. Az elbeszélés fonala itt megszakad, mert a köztársasági intézmények - és erények - lassú bomlása kezdődik ezután. Marius, Sulla és Caesar már egy másik korszak hérószai. Véres csataképek váltakoznak belső folyamatok elemzésével. S az utóbbiak meglephetik az olvasót: voltak-e befolyásos plebejusok? Milyen szabadságot hozott Róma a görögségnek? Mit takar e fogalom: "a senatus és a római nép"? végül egy rövid kitekintés azokra az időkre, amikor "a világ urainak" nevezett legionáriusoknak már egy barlangjuk sem volt, nem úgy, "mint az Itáliában lakó vadállatoknak".

Gaál Ernő - Kákosy László - Kertész István - Vékony Gábor - Ős- ​és ókortörténet
TARTALOM Bevezetés 15 Az ​őskor története 17 Alapismeretek 17 Az őstörténet fogalma 17 Az államszervezetek kialakulását követő korok őstörténete 18 Az őstörténet forrásai 18 A régészeti források 19 A régészeti kultúra fogalma 19 A régészeti korszakbeosztás 20 Kormeghatározás 20 Hogyan használható a forrásanyag a történeti rekonstrukcióhoz? 23 Történeti embertan 23 Néprajz 24 Történeti nyelvészet 24 Az emberi faj biológiai előtörténete 25 Az ember rendszertani helye 25 Az ember kialakulásának időrendi keretei 25 Az emberszabásúak fejlődéstörténete 27 A két lábon való járás jelentősége 28 A beszéd megjelenése 28 Az Australopithecusok 29 A Homo habilis 29 Az ember fejlődése 30 Az előemberek megjelenése 30 Az előemberek szétágazása 31 Az ember elterjedése 32 Életmód és társadalom az őskőkorban 33 Zsákmányolás és együttélési formák az Australopithecus és a Homo habilis korában 33 A kannibalizmus kérdése 34 Az Australophitecus és a Homo habilis együttélési formái 34 Az előember életmódja és társadalma 35 A vadászat módszereinek bővülése 36 A növényi élelem 36 Együttélési formák az előember korában 37 Hitvilág és szellemi kultúra az előember korában 38 A neandervölgyi ősember külön története 38 Életmód 39 Társadalom 39 Szellemi kultúra 0 Az őskőkor végi vadászok 40 A jégkorvégi ember életmódja 41 Az őskőkor végi társadalom 42 A jégkorvégi szellemi kultúra 43 Az őskőkori fejlődés összegzése 44 A jégkorszak vége és az élelemtermelés kialakulása 45 A "létfenntartási válság" 45 Az állatok és növények háziasításának korai központjai 46 A Közel-Kelet természeti viszonyai 47 A háziasított növények és állatok vad elődeinek elterjedése 47 A növénytermesztés és az állattartás kezdetei 48 A falvak megjelenése 49 Az új életmód megszilárdulása 49 A közel-keleti élelemtermelés sikerének összetevői 50 Az újraelosztó gazdaság kialakulása 51 Az öntözéses gazdálkodás megjelenése 52 Kereskedelem és fémművesség 52 A szellemi kultúra átalakulása 52 A dél-mezopotámiai civilizáció kialakulása és fejlődése 53 Elterjedése 53 A települési szerkezet alakulása 54 Gazdasági és technikai fejlődés 54 A társadalom változásai 54 Az állami szervezet terjedése és az őstársadalom bomlási folyamata 55 A közel-keleti fejlődés jelentősége 57 Az ókori Közel- és Közép-Kelet története 59 Bevezetés helyett 59 Nyelvek és népek 59 A sumer városállamok kora 65 Kik voltak a sumerek? 66 Az írás "feltalálása" 66 Az archaikus uruki táblák 67 A korai sumer központok 70 Kis és Uruk első királyai 71 Ur az ún. I. dinasztia korában 73 Lagas a Kr. e. 26-24. században 74 Lugal-zaggi-szi, a hódító 76 Az ókori Kelet birodalmai 78 Az első sémi "világbirodalom": az agadei I. Sarru-kínu birodalma 78 Mezopotámia a Kr. e. 22-24. században 81 A qutú megszállás 81 A sumer "reneszánsz" kora 83 I. Samsi-Adad asszír és Hammurápi babilóniai birodalma 85 Birodalmi törekvések a Kr. e. 16-11. században 87 A Hettita Birodalom 89 Városállamok a Földközi-tenger keleti medencéjének partvidékén 90 A szíriai territorális államok 93 Az Újasszír Birodalom (Kr. e. 934-609) 95 Az asszírok felébrednek "Csipkerózsika álmukból" 96 Az első sikerek és a zsákmányszerző gazdaság 97 Az "alávetés" fokozatai 100 Kijutás a Földközi-tengerre: III. Sulmánu-asarídu 102 Az átmeneti "gyengélkedés" évtizedei 103 A nagy reformer: III. Tukulti-apal-Esarra 104 A Szargonidák kora: az asszír birodalom tündöklése és bukása 107 Az Újbabilóni Birodalom (Kr. e. 626-539) 113 Izráel és Júda: a zsidók története 117 Babilón bukása 121 Az Óperzsa Birodalom (Kr. e. 539-330) 123 A perzsák 124 II. (Nagy) Kürosz 125 Lüdia 126 Babilón eleste 127 A Perzsa Birodalom megszilárdulása 128 A Perzsa Birodalom hanyatlása 132 Az ókori Egyiptom története 135 A kezdetek 135 Létrejön az egységes állam 137 A természeti viszonyok 139 A piramisépítők kora 141 Királyok és piramisok 141 Államszervezet és társadalom 145 Az Óbirodalom korának második szakasza 149 Felbomlás és újraegyesítés 151 Az Első Átmeneti kor (VII-X. dinasztia) 151 A Középbirodalom (XI-XII. dinasztia) 153 A második válság (XIII-XVII. dinasztia) 156 Az egyiptomi nagyhatalom 158 Az Újbirodalom kezdete (XVIII. dinasztia) 158 Reform a Nap nevében 163 Az Újbirodalom második szakasza (XIX-XX. dinasztia) 169 A bomlás és az idegen uralmak kora 176 A Későkor (XXI-XXV. dinasztia) 176 A szaiszi dinasztia 180 A perzsák Egyiptomban 183 Kultúra 185 Az egyiptomi írások 185 Az egyiptomi vallás 187 A túlvilág 187 Az istenek 188 A tudomány 190 Európa és az egyiptomi vallás az ókorban 192 Az ókori Görögország története 195 Kréta, Mükéné, átmeneti kor 195 Kréta 195 A mükénéi civilizáció kora 198 Átmeneti kor 200 Társadalom és gazdaság 202 Politikai élet 206 Az ógörög vallás 207 A poliszok kialakulása 211 Politikai élet 211 Delphoi 213 Olümpiai játékok 213 A spártai állam 216 A "hasonlóak" szokásai 216 A spártai társadalom 219 Gazdasági élet 220 Politikai élet 221 Athén története a görög-perzsa háborúk kezdetéig 224 Attika korai története 224 Az athéni állam kialakulása 226 Athén és a görög gyarmatosítás 227 A démosz és az arisztokrácia harcának kezdetei 228 Drakón és Szolón 228 A türannisz Athénban és a demokrácia hatalomra jutása 232 A görög-perzsa háborúk 235 Az ión felkelés 235 A görög-perzsa háborúk első szakasza 236 Két támadás között 241 A görög-perzsa háborúk másodi szakasza 243 A háború utolsó évtizedei 246 Athén virágkora 247 Periklész működése 247 Az athéni államszervezet 250 A peloponnészoszi háború 252 A görög polisztársadalom válsága a Kr. e. 4. század első felében 256 Harc a hatalomért 256 A válság jelenségei 258 A hellénizmus kora 261 Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor uralma 261 Makedónia korai története 261 II. Philipposz uralkodása 263 Nagy Sándor uralma (Kr. e. 336-323) 267 A hellénisztikus világ 272 Nagy Sándor birodalmának felbomlása 272 Hellénisztikus gazdaság és társadalom 273 Hellénisztikus kultúra 276 Az ókori Róma története 281 A római királyok kora 281 Itália benépesülése 281 Róma kialakulása 282 A korai római társadalom 284 A római vallás 287 A plebejusok polgárjogi harcának kora 291 Róma Itália élén 297 A szövetségi rendszer kialakítása 297 Róma alkotmánya 298 A római hadsereg 301 A nagy hódítások kora 303 Dél-Itália meghódítása a Pürrhosz elleni háborúban 303 Róma és Karthágó 306 A karthágói állam 306 Az első pun háború 307 Két háború között 309 A második pun háború 310 Róma a második pun háború után 318 A római polgárháborúk kora 319 A hódítások hatása a római társadalomra 319 A Gracchusok mozgalma 322 Marius és Sulla. Caesar fellépése 323 A triumviratustól a diktatúráig 326 Octavianus hatalomra jutása 328 A császárság kora 329 A principatus kora 329 A Julius-Claudius dinasztia uralma (Kr. e. 27. - Kr. u. 68.) 329 A Flavius dinasztia uralma (Kr. u. 69-96) 338 Az Antoninusok uralma (Kr. u. 96-192) 341 A Severus dinasztia uralma (Kr. u. 193-235) 346 A katonacsászárok kora (Kr. u. 235-284) 348 A dominatus kora 348 Diocletianus és a tetrarchia (Kr. u. 284-305) 348 Nagy Constantinus uralma (Kr. u. 306-337) 351 A hanyatlástól a bukásig (Kr. u. 337-476) 353 Kitekintés 358 Kronológia 363 Irodalmi tájékoztató

Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János - Görög ​történelem
A ​Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig című tankönyv a bronzkortól az utolsó önálló hellénisztikus monarchia, Egyiptom bukásáig tekinti át a görög világ politikai és gazdaságtörténetét. Külön fejezet foglalkozik a görög történelem forrásaival (történetírók, feliratok, papiruszok), a görög történelem kutatóival az ókortól napjainkig, valamint a görög időszámítással. A kötet négy szerzője a korszak kiváló ismerője, és egyetemi tanárként diákok nemzedékeinek oktatója. A mutatókkal, kronológiával, térképekkel, genealógiai táblázatokkal ellátott, bőséges irodalomjegyzéket tartalmazó tankönyvet minden magyarországi és határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményben használják.

Kertész István - Hannibal
"Mérd ​Hannibált meg! Hány fontot nyom e büszke vezér ma? Ennek volt az az Afrika szűk, ami onnan, ahol mór hab veri és a meleg Nílus fut, az aethiopoknak népéig terjed, hol más elefántfajok élnek? Hispán föld ura lesz, s a Pyranaeusok magas ormán átjut. A természet havat, Alpest tornyoz elébe: szirteket áttöret, és a hegyet porlasztja ecettel. Hódol Itália már, de tovább törtet csak előre.!" Mindez semmi se - szól - ha a városnak kapuját nem zúzza be pun seregem, s nem ütök tábort a Suburán!" (Iuvenális, Szatírák - Muraközy Gyula fordítása) Az olvasó végigkísérheti Hannibal életének történetét gyermekkorától egészen felnőttkoráig.

Kertész István - Nagy ​Sándor és a hellénizmus alapvetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész István - Regélő ​Róma
A ​kötet legendás történetei a világbirodalommá terebélyesedő Róma mitikus előzményeit beszélik el félezer év történésein ívelve át. A könyv élvezetes elbeszélő stílusban tárja elénk a trójai háború nyomán Itáliába vándorló Aeneas históriáját, Róma megalapítását, a római királyok korát, majd a köztársaság megalapítását és első küzdelmes évtizedeit, amivel a regék már átnyúlnak a megbízható történelem korába is. A historikus elemeket tartalmazó regékben történetileg hiteles és nem hiteles mozzanatok alkotnak izgalmas elegyet. A szerző a legújabb szakirodalom eredményeit hasznosítva különbözteti meg a történetek valós és meseszerű elemeit. Az antik elbeszélők stílusát idéző elbeszéléssorozat az ókori klasszikus irodalom és történetírás legnagyobb alakjainak (Vergilius, Livius, Plutarkhosz) műveit és más kortársak történeti munkáit, költeményeit, életrajzait is felhasználja. Ezek együttesen szolgáltatják azt a színes alapanyagot, amelyből a szerző megalkotja a korai Rómának és népének lebilincselő históriáját.

Kertész István - A ​görög-római hadművészet fejlődése
A ​kötet a görög-római hadművészet történetét és fejlődését ismerteti a Kr. e. 13. század közepe - a trójai háború feltételezett időpontja - és a Római Köztársaság Julius Ceasar nevével fémjelzett bukása közötti időszak vonatkozásában, korszakonként, az ókori irodalmi és tárgyi emlékanyag segítségével. Kiegészítésképpen pedig egy-egy tanulmány elemzi a katonai hírszerzés és híradás gyakorlatát a klasszikus (görög-római) hadművészet korában, valamint az antik imperializmus természetét. Kertész István ókortörténész jelen kötete alapvető összefoglalása és továbbgondolása a korábban megjelent hadtörténeti könyveinek (Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön; Ez történt Marathónnál; Héraklész unokái: a lovas makedónok története Nagy Sándor haláláig; Hannibal: a pun háborúk kora; A hódító Róma).

Kertész István - Héraklész ​unokái
"Bárcsak ​megnyílt volna a föld és elnyelt volna minden makedónt!" - írta keserűen Niebuhr, az antik történelem jeles kutatója a múlt század elején. A tudós elfogultságát az magyarázza, hogy a makedónokban csak a klasszikus görög világot felforgató erőt látta. Pedig aki végigkíséri e nép lebilincselően izgalmas "karrierjét", rokonszenvet fog érezni iránta. Kertész István műve a makedón előtörténetet vázolja fel, III. Alexandrosz (Nagy Sándor) születéséig, vagyis ennek a Hellasz északi hegyei közt élő népnek a korai históriáját. Ez sokkal kevésbé ismert, mint Alexandrosz, e sugárzóan szép és tehetséges ifjú hódításainak története. De a görög városállamok, illetve a görög-perzsa háborúk történeti összefüggéseibe ágyazva mégis megragadja az olvasó képzeletét, aki egyúttal a legnagyobb hellén történetírók tollából származó veretes mondatokkal is megismerkedik.

Gaál Ernő - Kertész István - Az ​őskor és az ókor története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók