Ajax-loader

Darai Lajos Mihály könyvei a rukkolán


Darai Lajos Mihály - Búvárlat ​a kor ütőerében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darai Lajos Mihály - Karl ​Popper
Karl ​Popper osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista filozófiai csoportosulásához, a "Bécsi Kör"-höz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja. Popper, szociológiai nézeteit tekintve, a polgári demokrácia védelmében lépett fel. Ilyen értelemben a fasiszta-fasizálódó rendszerek kritikusa. Ugyanakkor azonban, szintén a "tiszta demokrácia" álláspontjáról, támadta a szocializmus társadalmi-politikai berendezkedését is. Szocializmuskritikáját Popper a közgazdász F. A. Hayeknek a szocialista tervgazdálkodás elleni érveire alapozta. A marxizmust megsemmisíteni szándékozó historicizmuskritikája és a szocialista társadalmakra rávarrt zártságvádja szintén fontos eleme Popper marxizmus- és szocializmuskritikájának. Popper a marxizmus ellenében az ún. kritikai racionalizmus elvét vonultatja fel; a létező szocializmus helyett pedig a "nyílt társadalom" koncepcióját javasolja. - A könyv részletesen ismerteti Popper nézeteinek történeti-eszmetörténeti hátterét, s tárgyilagos marxista elemzését adja a tudományfilozófiája és társadalomfilozófiája közötti benső összefüggéseknek.

Darai Lajos Mihály - A ​filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, ​aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.

Kollekciók