Ajax-loader

Kemény Zsigmond könyvei a rukkolán


Kemény Zsigmond - Szerelem ​és hiúság
A ​Szerelem és hiúság a reformkori magyar társadalom életképeinek fűzére, középpontjában a polgár Coranini Róbert és felesége, Sarolta szerelmi vívódásainak lélektani tanulmány értékű jellemrajzával. Kemény Zsigmond a kezdődő magyar társasélet stílusát, könnyelmű és élveteg légkörét szerencsés, pontos művészettel idézi föl, sőt itt-ott olyan életöröm iránt is érzéket mutat, mely későbbi írásaiból majd teljesen hiányzik.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Kemény Zsigmond - Élet ​és irodalom
Itt ​összegyűjtve veszi az olvasó b. Kemény Zsigmondnak mindazon czikkeit, melyek részint az Élet és irodalom, részint Szellemi tér czím alatt a Pesti Napló 1853-ik évfolyamában láttak először napvilágot.

Kemény Zsigmond - Sorsok ​és vonzások
Kemény ​Zsigmond lenyűgöző ismeret- és élményanyagából - a huszadik század legjobb magyar esszéíróihoz hasonlóan - a művészet eszközeivel alkot gondolatilag hatalmas távlatú és lüktetően friss, izgalmas műveket. A két Wesselényit Illyés Gyula portréremeknek nevezi, "mely mai szemmel nézve szinte film, mert a hős szüntelenül oly elevenen mozog benne". A hatalmas arányú Széchenyi-portré pedig már-már esszé-regény, melyben az intellektuális elemzőkészség az írói újrateremtés, az érzéki teljességű megelevenítés képességével szövetkezik felülmúlhatatlan teljesítményre. A kötet két rövidebb lélegzetű tanulmányának egyikében Kemény Zsigmond Szász Károly emlékét idézi, a széles látókörű tudósét, aki őt az írói pályán útnak indította: a másikban pedig Vörösmarty költészetének kibontakozását és gyönyörű lobbanásait mutatja be, érzékletes hitelességgel - s a pályaképet izgalmas irodalomfilozófiával gazdagítva.

Kemény Zsigmond - Korkívánatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény Zsigmond - Férj ​és nő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény Zsigmond - A ​szív örvényei
Sorsdöntő ​történelmi helyzetek valósága, messzi földrészek egzotikus világa s az 1840-50-es évek társadalmi képe megejtő sokszínűséggel és megrendítő realitással tárul fel a kötetben található művekben. A Két boldog a nagy történelmi regények rokona, a Mohács utáni időszakból meríti témáját. Hősei török háremek, komor erdélyi várak és lidérces mocsarak között keresik - tragikusan hiába - az emberi boldogságot. A romantikus ihletésű elbeszélések az álom és valóság képeinek művészi egymásba-játszásával a legmodernebb írói törekvésekkel tartják a rokonságot; miközben Kemény Zsigmond indiai és amerikai tájakra viszi az olvasót, a műfaj legizgalmasabb lélektani lehetőségeit váltja valóra. A szerelem élete társadalomrajz egy kisvárosról. Zalatna torzsalkodó polgárainak ábrázolása a szatirikusok is kitűnő Kemény Zsigmondot új oldalról mutatja be az olvasónak. A szív örvényei című szerelmi történet Velencében játszódik. A gazdag érzelemvilágú, titokzatosságba burkolózó s a férfiérdeklődést végletekig felcsigázó Agatha az író egyik legizgalmasabb nőalakja. A Deborah című "történeti novella" A rajongók első változata, s érzékletesen példázza. hogy Kemény Zsigmond az elbeszéléstől hogyan és miért jutott el egyik legsikerültebb regényének nagyszerű kompozíciójáig.

Kemény Zsigmond - Ködképek ​a kedély láthatárán
Ez ​a különleges című, 1853-ban megjelent és ma már könyvritkaságnak számító „beszély” (a novellánál nagyobb, a regénynél kisebb terjedelmű elbeszélés) szerkezetét, megformálását tekintve kiemelkedik a korszak irodalmából meglepő modernségével, újszerű regénytechnikájával, nézőpontváltásaival, szerkezeti és időrendi bonyolultságával, az elbeszélő szerepének feszegetésével. Három, kuszán összefüggő, rendkívül izgalmas cselekményszövésű történet alkotja a beszélyfüzért, s mindegyikben egy-egy magatartásforma ölt alakot. Figurái összetettek, szereplőinek sorsa különös módon fűződik össze. Kemény remek lélektani leírásokkal mutatja be a magánéleti és etikai konfliktusok mögött meghúzódó személyes identitásvesztés és elmagányosodás folyamatait.

Kemény Zsigmond - Kemény ​Zsigmond levelezése
Kemény ​Zsigmond, aki vitathatatlanul a legnagyobb magyar prózaírók egyike, a reformkor vezető publicistája is volt. Abba a szűk, néhány fős csoportba tartozott, akik kidolgozták a kiegyezés és a dualizmus elméleti alapjait. Levelezésének közreadása a magyar irodalomtörténet és történettudomány régi adóssága. A kötet nem csupán az általa 1831 és 1870 között írott, hanem a hozzá küldött leveleket is közli. A Kemény-levelezés korpuszát 34, eddig ismeretlen levél és három, magángyűjteményben lévő misszilis is gazdagítja. A levelekből fény derül az erdélyi és a magyar liberálisok kapcsolatára, és arra is, hogy a liberális nemzetállam magyar változatának belső ellentmondásai már ekkor jelentkeztek. Sajtó alá rendezte: Pintér Borbála és Somogyi Gréta

Kemény Zsigmond - Férj ​és nő / Ködképek a kedély láthatárán
A ​sorozat szerkesztője igen jól választotta ki Kemény Zsigmond terjedelmes ouvre-jéből ezt a két rövidebb lélegzetű regényt, mert egyik is, másik is nagyon alkalmas lehet arra, hogy az eddig inkább tisztelettel emlegetett, mintsem valóban népszerű író világát közel hozza a mai olvasókhoz. Mindkét mű a pálya középső szakaszán, az 1850-es években született, akkor, amikor Kemény egyre szűkebbnek érezte sajátos, eredendően tragikus létélménye kifejezéséhez a kezdetben követett romantikus mintákat, s új művészi megoldásokat keresett. A reformkor idején játszódó Férj és nő egy szerelmi szenvedély sodró erejű, mégsem patetikus, inkább elemző bemutatása; házasember főhőse - új eszmékért hevülő nemes - nem a polgárcsaládból származó, jólelkű hitvese oldalán keresi a boldogságot, hanem arisztokrata kedvese kegyeiért eseng reménykedve, csalódva, örök féltékenyen, s végül mind több belső sebből vérezve jut el a kétségbeesett öngyilkosságig. E végzetes szenvedély ábrázolásában az író bőségesen él a pszichológiai realizmus eszközeivel, nemegyszer a huszadik századi mestereket előlegző módon. Még inkább újszerű, s a modern regénytechnikát idézi a Ködképek a kedély láthatárán polifonikus szerkezete: három, bonyolultan összefüggő történet alkotja a "beszélyfüzér"-t, s mindegyikben egy-egy példázatos magatartás ölt alakot; az elsőben az erőszakos népboldogítóé, a másodikban a fatalistáé, a harmadikban pedig a mindenkor tisztes középszeré, hogy aztán e kontrasztok fokozatosan kioltsák egymást, s kiderüljön: a világ egyikükhöz sem kezes.

Kemény Zsigmond - Kemény ​Zsigmond naplója
AUGUSZTUS ​10e (...) Csengeryvel, ki hozzám szövetkezett s Pesten mulatásom alatt mindig vezetőm volt, elmenénk régi barátomhoz, Vörösmartyhoz. Egy ingben találtuk pezsgőt készítve. Erősen örült látomásomon. Wesselényi meg Szász után tudakolt. Emlegettük Zsibón töltött jó időnket és Deák Ferit. Majd vadászatról, pisztolyászatról, de legtöbbet a jó borokról beszélénk. Ígértem, hogy kerítni fogok neki rózsamálit, melyet mióta Rákóczi György fejedelem borjegyzékei között különösön kiemelt, mindig vágyék az én Miskám megkóstolni. A bor után versek kerültek szőnyegre. Elolvasta egy szép versezetét az országházról. Közlé valami munkája tervét azon őskorból, midőn a kereszténység még nálunk gyökeret nem vert és a pogány kultusz romjai s papjai el nem enyésztek. Ebből jött ki valami töredék Madárhangok cím alatt. Nekem igen tetszék a terv, s ösztönzém kivitelére. De ő válaszolta: bizony tán elhagyom; mert félévig kell rajta dolgozzam, - s hogy fizetik! Majd adnának érte 100 forintot. Azt se tudom, megegyem-é, megigyam-é? Potomság! AUGUSZTUS 14ke (...) Színházból Czakóval, Pálffyval, Csengeryvel és Petőfivel vacsorára mentünk az Angol Királynéhoz. Ott találtuk Lisznyai Kálmánt, Bérczy Károlyt, Tóth Lőrincet s másokat. Nem unalom nélkül tölt az idő. Felötlő, hogy Petőfiről a vidékeken közönségesen azt tartják, hogy öltözetében különc, borbarát és természetes költő minden míveltség nélkül. Ezen hírekből most legalább egyik sem igaz. Petőfi mindig vizet ivott, csinos öltözetben jelent meg, és az angol, francia s német irodalommal ösmeretes s beszélni is gyakran szokott franciául. Csengeryhez mentünk teára Petőfi, Czakó, Pálffy és én. A szépirodalmat tárgyazták vitatkozásaink; Petőfinek volt legtöbb eszméje, noha egy részen látszott némi bizarrság.

Kemény Zsigmond - Báró ​Kemény Zsigmond munkáiból
Báró ​Kemény Zsigmond mint regényíró, publicista, történelmi és irodalmi tanulmányok szerzője kiváló helyet foglal irodalmunkban. E kötet utóbbi műveiből nyújt az olvasónak néhány darabot rövid életrajz és jellemzés kíséretében.

Kemény Zsigmond - Zord ​idő
Kemény ​Zsigmond népszerű regénye 1541-ben játszódik, Izabella királyné idejében, amikor a törökök végül csellel elfoglalják Buda várát, és kezdetét veszi a százötven éves török uralom. Nehéz idők következnek, amikor megoldást kell találni, de a jó szándék magában még nem elegendő: a szép retorikájú beszédek üressé válnak, az összeesküvéseket leleplezik és megtorolják, az egyensúlypolitika pedig nem hosszasan fenntartható állapot. A történelem és a mindennapok két nő sorsában találkoznak, akiktől a kötelességtudat és áldozatkésség ugyanazt rabolja el: a szerelmet. A regényben megjelenített valós történelmi személyekben gyakran Kemény nagy kortársaira ismerünk, ami nem véletlen: az írót sokat foglalkoztatta a magyar történelemnek ez a korszaka, melyben saját jelenét látta, a kiegyezés előtti időszakot.

Kemény Zsigmond - Kisregények ​és elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény Zsigmond - Özvegy ​és leánya
,,A ​csil­lag­fény és a hold­sar­ló e­züst­je meg­tört a sár­ga­réz pán­cé­lon, me­lyet a me­rész tá­ma­dó vi­selt, ki­nek arc­ros­té­lya fé­lig le volt e­reszt­ve... Sá­ra me­ne­kül­ni tö­re­ke­dett a lo­vag kar­ja­i kö­zül." Mit ad­hat a ma­i ol­va­só­nak az Öz­vegy és le­á­nya? Kö­zép­ko­ri le­ány­rab­lás éj­nek é­vad­ján, á­löl­tö­zet, sze­rel­mi ön­gyil­kos­ság, é­le­tet men­tő gyű­rű, fe­je­del­mi va­dász­ka­land, fél­re­ér­té­sek vég­ze­tes so­ro­za­ta, szí­nes, Wal­ter S­cott-i tör­té­nel­mi tab­ló ki­e­mel­ke­dő fő- és mel­lék­sze­rep­lők­kel, for­du­la­tos cse­lek­mény­szö­vés, a leg­szél­ső­sé­ge­sebb túl­zá­sok­ba e­ső mo­no­má­ni­ás "­fan­to­ma­nya", egy csi­pet­nyi hu­mor, i­ró­ni­a... í­me egy vér­be­li ro­man­ti­kus re­gény re­cept­je. Ke­mény kép­ze­le­te a tör­té­nel­mi Er­dély­be, Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba rö­pí­ti ol­va­só­it. Az Öz­vegy és le­á­nya egy­szers­mind ra­gyo­gó­an meg­raj­zolt, szí­nes kör­kép a ko­ra­be­li Er­dély­ről, for­du­la­tos ka­land­re­gény és meg­ha­tó, t­ra­gi­kus vég­ki­fej­le­tű, u­gyan­ak­kor el­gon­dol­kod­ta­tó sze­rel­mi tör­té­net.

Kemény Zsigmond - Gyulai ​Pál
A ​Gyulai Pál, Kemény Zsigmond első befejezett regénye, ez az "egészen izzó növény" - Péterfy Jenő jellemezte így - a XIX. század prózájában szinte társtalanul modern mű. Főhőse, Báthory Zsigmond kegyence, akit a "túlságba hajtott erény", az elgondolásaihoz és a hűségesküjéhez való következetes, de korántsem aggálytalan ragaszkodás egyre menthetetlenebbül visz a tragédiába, modern dilemmák között vergődik, akkor is, amikor az ősi fészek idillje s az alkotás vonzó magánya helyett a kegyencek gyötrő magányát választja, akkor is, amikor lelkiismeretessége és hajlamai ellenére egy magasabb cél szolgálatában igazságtalanul a kegyetlenség hatalmi eszközeihez folyamodik. Ez a töprengő és boldogtalan kegyenc többszörösen érzi a tragikus megkötöttséget - életútját és magatartását nemcsak a helyzeti kényszer s nemcsak az a hűségeskü határozza meg, melyet még Báthory Istvánnak tett: helytállásra kényszeríti a nemzetféltés, a létében veszélyeztetett országért való aggódás is. S Gyulai Pál, a főhős nem találja meg a boldogulás lehetőségét a szerelemben sem: éppen az általa bebörtönöztetett Senno felesége, Eleonóra ébreszti fel benne a szerelmi szenvedélyt, az az Eleonóra, aki engesztelhetetlenül gyűlöli őt.

Kemény Zsigmond - Változatok ​a történelemre
A ​kötet három röpiratot tartalmaz: A Korteskedés és ellenszerei-t, a Forradalom után-t és a Még egy szó a forradalom után címűt. Nagy lélegzetű tanulmányokat, egyszersmnind a történelmi jelenlét izgalmas és súlyos dokumentumait. Kemény Zsigmond mind a három röpirattal a nemzet életére vagy a nemzet sorsát meghatározó erőkre akart hatni. A Korteskedés és ellenszerei-vel a reformkorban, a másik két írással a forradalom és a szabadságharc bukása után. Találóan állapította meg Németh László, hogy Kemény "legmélyebb szenvedélye szerint a magyar sors bölcselője és formálója volt".

Kemény Zsigmond - A ​mohácsi veszedelem okairól
Nemzeti ​életünk közelebb lefolyt néhány százada nem volt a közjólét, öntudat, körülmények teljes ismeretéből származott józan számítás, polgári erény és dicsőség korszaka." Ezzel a mondattal kezdi tanulmányát a fiatal Kemény Zsigmond, jelezve, hogy a dolgozat nem csupán a mohácsi veszedelem okait kutatja - miként későbbi regényeiben és tanulmányaiban is - csupán ürügy, hogy kifejthesse véleményét kora aktuális problémáiról. Amikor Kemény a XVI. századi oligarchák viszályairól, morális felelősségéről beszél, valójában a harmincas évek széthúzó erdélyi ellenzékét ostorozza, figyelmezteti. Hogy ne lehessen több Mohács.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók / Zord idő
"Kemény ​regényeiben sok a líra; sötét, cinikus vagy hamletes alakjai.. az ő el nem mondható gondolatait vagy gondolatainak el nem mondható alját monologizálják maguk elé. Lírának foható föl vonzódása az erény szörnyetegei iránt is, akik ... valami bűnnél borzasztóbb, de azért imponáló kemény anyagot izzadnak maguk közé, balladai keménységükkel szégyenítve meg az ildomos átlagot. S nem lírai gyökerű-e az a világ ellen lázadó s a világot mégis elfogadó kegyetlenség, mellyel ő hőseit a világtól megkínoztatja; - amint lírai mélységű a tragikum minden tragikusnál, akár Szophoklés az, akár Shakespeare? ... A rajongók kompozíciónak a legnagyobb. A regény többfelől tör, sorsok és színek örvénylésével, a balázsfalvi szombatos ünnep felé, ahol a rajongók a hidegeszű Kassai csapdájába futnak, Pécsi Simon kétségbeesve érti meg fellengős, tudós ábrándjai s a tömegrajongás más voltát, a gyáva, jobbágyszívével vértanúságra gyenge szombatos pap, kém és őrült megkapja a halált, s az amorózó Kassai Elemér elestével a végzet szertartásmesterére is visszaüt." Németh László "»Rajzolta az embert s az államot/S a sors titkába mélyen béhatott« - hangzanak Gyulai Pál versének sorai, s ha van műve Keménynek, mely az állameszme rajzát messzemenő részletességgel dolgozza ki, úgy az a Zord idő. Történelemszemléletének alapgondolatát, a török és a német közti helytállás, útkeresés eszméjét ebben a regényében fejti ki a legközvetlenebbül, s a maga áttételes módján ebben a regényben ad visszhangot tulajdon korának hangulatára, politikai vadságára is. Zord idő: nemcsak Izabella kora zord, de az 1861 után megújuló önkényuralomé is... A Zord idő már teljes érettségében mutatja meg a regénynek azt a nemzeti formáját, melynek kialakítására Kemény törekedett." Sőtér István

Kemény Zsigmond - Két ​boldog
Kemény ​Zsigmond szépírói munkásságát a nyugat-európai színvonalú, modern magyar regény, lélektani regény megteremtőjeként tartják számon, s javarészt az ezeket reprezentáló realista, nagy elbeszéléseit, történelmi regényeit interpretálták (Özvegy és leánya, A rajongók, Zord idő). A realista poétika nézőpontjából, illetve az interpretációk egy részében érvényesülő politikai-társadalmi kontextust hangsúlyosabban figyelembe vevő olvasatokban feltett kérdésekre Kemény 1851 és 1854 között írt munkái jobbára némák maradtak. Ennek következtében ezeket a műveket rosszabb esetben igénytelen mondanivalójú, közönségszórakoztató olvasmányként, jobb esetben műveltségközvetítő, közönségnevelő alkotásokként, vagy a realista nagyregények előkészületeiként értékeltek: de mindenképpen csak epizódszerepet szánva nekik az életműben. Napjaink megváltozott kor- és világtapasztalata , befogadói érzékenysége olyan kérdések felvetésére ad lehetőséget, melyek révén ezek a művek inkább megszólaltathatók, poétikai, beszédmódbeli, világértelmezési modernségük és jelentőségük egyre nyilvánvalóbbá válik.

Kollekciók