Ajax-loader

Szombathy Viktor könyvei a rukkolán


Sans_titre_14
elérhető
0

Szombathy Viktor - Prága
A ​varázslatos hangulatú Arany Prágát a „Városok Anyját” hasonlították már Rómához is, Firenzéhez is, noha önmagán kívül nem hasonlítható semmihez. Patinás negyedeinek apró terein évszázadok találkoznak egymással, utcácskái pedig a múltba vezetnek. Prágát a turistának fel kell fedeznie!

Szombathy Viktor - Boros Lajos - Soproni Sándor - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombathy Viktor - Nógrádi ​útikalauz
Mikszáthné ​írja Visszaemlékezéseiben, hogy amikor 1910-ben Mikszáth Kálmán negyvenesztendős írói jubileumát ünnepelte az ország, a nagy író már igen beteg volt, s az ünnepségek fáradalmait nehezen bírta elviselni. A pesti Vigadó nagytermében tartott díszünnepély küldöttségeit is mind ülve fogadta. De amikor Nógrád vármegye küldöttei léptek eléje, Mikszáth egy pár lépést előre jött; olyan törődöttnek, fáradtnak látszott, hogy a rendezőség arra kérte, üljön le. - Nem, nem - mondta -, Nógrád megye üdvözletét állva fogadom. Könyvünkben erről a megyéről lesz szó, erről a dimbes-dombos, apró patakokban keresztülszelt, kisebb-nagyobb erdőfoltokkal tarkított, Ipollyal, Mátrával, Börzsönnyel határolt, várromokkal ékes, palócoktól lakott, változatos arculatú megyéről. Területileg ugyan a kisebb megyék közé tartozik, jelentősége, szépsége azonban vetekszik a legnagyobbakéval. A vár, amelytől nevét kapta, az ősi ispánság székhelye, a török bég-lakta erősség: ma már csak rom, sarokfala úgy nyúlik az ég felé, mint valami múltra figyelmeztető mutatóujj, de e romok alatt és szerte az egész megyében, eleven, vidám, dolgos élet pezseg, múlt és jelen ötvöződik egybe, nem szűnő erővel, erdők alján, kis városokban, bányáknak mélyén, rózsakertekkel ékes apró falvakban.

Szombathy Viktor - Az ​őrnaszád foglyai
A ​reformkori Magyarország regényből még kevésbé ismert világa elevenedik meg ebben az izgalmas, fordulatos, szép könyvben. Komáromi gyerekek és tutajozó szlovák barátaik az erőd mellett horgonyzó őrnaszádon rabokat fedeznek fel. A rabok magyar fiatalemberek, akiket a bécsi rendőrség \"rebellis\" magatartásuk miatt tartóztatott le. Mi sem természetesebb, hogy a regény kalandos kedvű, derék kis hősei elhatározzák: kiszabadítják a foglyokat. A szabadítás önmagában is veszélyes, izgalmas válllalkozás, és ki hinné, hogy egyúttal elindítója későbbi, veszélyes fordulatoknak.

Pethő Tibor - Szombathy Viktor - Ausztria
Nyugati ​szomszédunk, a hegyes-völgyes Ausztria igen kedvelt úticélja a magyar turistáknak. Főleg Bécs és környéke áll előkelő helyen a magyarok által látogatott külföldi városok statisztikájában. Könyvünk mindenekelőtt a turisták hasznos kalauza kíván lenni, amely eligazítja őket az ausztriai tájakon, ezenkívül azonban - mint tapasztalni fogják - kellemes olvasmány is. Hazánk sok évszázadon át szoros, noha nem mindig békés kapcsolatban élt Ausztriával. A két ország történelme igen sok szállal kapcsolódik egymáshoz, s nagyjából ugyanez mondható el kultúrájukról is. A magyar utas éppen ezért egy kissé otthon érzi magát Bécs vagy Graz épületei között. Már emiatt is szükségesnek látszott, hogy részletesen foglalkozzunk a területileg ugyan nem nagy, de látnivalókban annál gazdagabb ország érdekes tájegységeivel. Természeti szépségekkel, történelmi nevezetességekkel, műemlékekkel, kulturális és sportintézményekkel annyira telített és éppen ezért idegenforgalmi szempontból is oly értékes terület ez, hogy a magyar olvasó és a magyar látogató számára kivételes részletességű méltatást érdemel. A könyv szerkezete a Panoráma útikönyveinek jó bevált módját követi. Elöljáróban az ország egészére érvényes, általános összefoglaló ismereteket közöljük (földrajz, történelem, gazdasági, kulturális élet stb.). Ezt követi a Részletes útikalauz, amely a magyar utasok által leginkább látogatott útvonalak mentén járja be az országot, tájról tájra, városról városra haladva. A könyv végén, függelékben friss gyakorlati adatokat foglalunk össze, közöljük az utazással, közlekedéssel, elszállásolással stb. kapcsolatos tudnivalókat, s a leglényegesebb idegenforgalmi címanyagot. Az adatok 1987-ben voltak érvényesek. A kötetet 96 oldal fényképmelléklet és számos térkép egészíti ki.

Szombathy Viktor - Két ​kard, két oroszlán
Régmúlt, ​kosztümös korokba vezeti olvasóit e könyv szerzője. Híres felvidéki városokba, amelyeknek derék iparos polgárai olykor vérre menő csetepatékat vívtak egymással hol büszkeségből, hol meg csupán anyagi érdekből. A két szomszéd város, Késmárk és Lőcse harca a szemünk előtt bontakozik ki vámjogi vitákból valóságos háborúvá, amelynek végül is hatalmi szó vet véget, jóllehet akkorra már megkeseredett jó néhány polgár szíve, és csak hajszálon függött a regénybeli szerelmesek boldogsága. Az ízes nyelven megírt, mosolygós humorral fűszerezett regény bővelkedik izgalomba is, váratlan fordulatokban is - miközben hő képet rajzol a történelmi Magyarország két szepességi városának mindennapjairól.

Szombathy Viktor - Regényes ​erdő
E ​könyv hőse nem szökött meg hazulról, nem is csavarog. Iskolai és szülői engedéllyel járja az országot. Így vetődik el egy bakonyi erdészházhoz, ahol éppen ásatás előkészítése folyik. Hogy ettől kezdve milyen kalandokba bonyolódik. Pompás Feri, az már maradjon ennek az izgalmas, sok szép tájleírásban is bővelkedő regénynek a titka. Annyi azonban bizonyos, ha hősünk kezdetben attól tartott, nem lesz majd élménye, amiről az első őszi dolgozatban beszámoljon, hát nagyon tévedett. Nem is egy dolgozatra, hanem egész regényre való kaland esik meg vele

Szombathy Viktor - A ​pénzhamisító
Körös-körül ​Rákóczi kurucai harcolnak a labanc seregekkel. Selmec városa azonban falai mögé húzódik, és önző, fukar módon próbálja védeni biztos polgári nyugalmát. A selmeci polgárok is jó hazafiak, sőt vitézek is, ha kell – az önzés meg a zsugoriság mégis majdnem a vesztüket okozz. Szombathy Viktor, A félhold vándorának jól ismert írója mikszáthi derűvel meséli el, hogyan tette lóvá majdnem az egész várost egy olasz nevű pénzhamísító kalandor. Sok váratlan, hol vidám, hol megrázó fordulat után azonban Selmec is – és az olvasó is – jól jár, hiszen az igazságosztás nem könnyű feladatát éppen Rákóczi, a nagy fejedelem vállalja magára.

Szombathy Viktor - Csehszlovákia
Csehszlovákia ​az utóbbi évtizedekben az európai idegenforgalomnak egyik leginkább látogatott országa lett. Természeti szépségeit a magyar turisták is jól ismerik, szívesen barangolnak a Magas-Tátra bércei között, és táboroznak hatalmas erdőségeiben. Világhírű fürdőit, barlangait és gigantikus "sziklavárosait" igen sokan kedvelik, s napjainkban a Szepesség, Bratislava, Prága és Brno megtekintése után egyre többen keresik fel a morva és cseh műemlékvárosokat is, ahol a régmúlt hangulatát árasztó, különféle stílusú épületeket eleven ritmusú modern élet veszi körül. A most harmadik kiadásban megjelenő népszerű Csehszlovákia útikönyv az eddigi, jól bevált útiprogramokon kívül olyan látnivalókra, olyan különös tájegységekre is felhívja a figyelmet, mint a Kelet-Szlovákiai hegyvidék, a Vihorlát környéke, az elragadó Szlovák-paradicsom, a Vrátna völgye, a Morva-Karszt barlangjai, a Cseh-paradicsom fantasztikus sziklavilága és a sok város, várkastély Cseh- és Morvaország távolabbi részein. Bővíti tehát az eddigi útiprogramok körét, kalandos kitérőkre csábít, új ötleteket ad az utasnak, az olvasónak pedig érzékelteti egy-egy vidék sajátos hangulatát. A kötet a Panoráma hagyománya szerint az általános részben ismerteti Csehszlovákia földrajzi helyzetét, természetvilágát és gazdasági életét, rövid áttekintést ad az ország történelméről és kultúrális fejlődéséről. A "Részletes útikalauz" c. rész pedig kelettől nyugat felé haladva nagy tájegységek szerint veszi sorra előbb Szlovákia, majd Morva- és Csehország nevezetességeit. Kelet-Szlovákia után tehát Sáros, Szepesség, a Magas-Tátra, Liptó, Turóc, Gömör, a Dunai-Alföld, továbbá Bratislava és környéke következik, majd áttérünk Morvaország déli és északi részének városaira. Ezután a világhírű fürdővidék csodálatos tájait barangoljuk be, megismerkedünk az Óriás-hegység hatalmas tömbjével, s végül a főváros, Prága műemlékei közt kalauzol végig a szerző. A kötet harmadik része az utazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tartalmazza, és az étkezésre, a szállásra vonatkozóan általános útmutatást ad. A rövid útiszótár segítségével hozzá lehet jutni a legfontosabb információkhoz, s a kötet végén levő betűrendes helynévmutatóval a könyvben való eligazodást igyekszünk megkönnyíteni. Az útikönyvet gazdag térkép- és fényképmelléklet egészíti ki.

Szombathy Viktor - Budapest ​- Börzsöny - Cserhát
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombathy Viktor - Németh Adél - Szlovákiai ​utazások
Közvetlen ​északi szomszédunk, Szlovákia idegenforgalmi szempontból ideális ország. A turisták heteken át barangolhatnak vadregényes tájain, a szurdokvölgyek sziklavilágában, a napfényes hegygerinceken és a vad sodrású hegyi folyók partján, ahol gyöngyszemként sorakoznak a kisebb-nagyobb tavak. Különféle barlangok, savanyúvíz-források, óriási csúcsok között meghúzódó tengerszemek egyre újabb kirándulásokra csábítanak, az ormokról évszázados várromok tekintenek alá, s a régi városok utcáin maga a történelem vezet végig kézen fogva az árkádos épületek és a magasba meredő tornyok között. Tekintve, hogy a magyarok igen gyakran utaznak Szlovákiába, akár nyaralásra, akár rokonlátogatásra vagy hegyi túrákra, indokoltnak tartjuk, hogy korszerű Szlovákia-útikalauzt adjunk turistáink kezébe, ezúttal ötödik, átdolgozott kiadásban.

Szombathy Viktor - Budapest ​környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombathy Viktor - Én ​kedves népem
Ez ​a könyv: jelentés. Jelentés, a szó szerény értelmében. Jelenteni kíván egy embercsoportról, mely Pozsony és Huszt között él, iparkodik falvakban és kisvárosokban. Nem kimerítő és nem végleges. Nem akar tragikusnak feltűnni, viszont, ami humor van benne, az önmagából való, s nem ráerőszakolt.

Szombathy Viktor - És ​mindenki visszatér...
Szombathy ​Viktor (Rimaszombat, 1902. ápr. 8. – Bp., 1987. aug. 12.) író, újságíró. 1920-ban érettségizett a rimaszombati Főgimnáziumban. 1920 és 1928 között a budapesti egyetemen orvostan- és bölcsészhallgató, közben a Prágai Magyar Hírlap számára írt színi- és művészeti kritikákat. 1928–30-ban Észak-Csehországban a 3. számú tüzérezred katonája, helyőrségi orvos volt. 1930-tól 1938-ig a szlovákiai Komáromban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, a Jókai Egyesület múzeumának igazgatója, a Komáromi Lapok, a Magyar Vasárnap és a Magyar írás szerkesztője. 1938–1944 között a Széchenyi Kultúregyesület főtitkára Budapesten, az Ünnep és a Forrás szerkesztője, 1948-tól műfordító, a Magyar Rádió munkatársa. Főbb művei: Én kedves népem (1931), Zöld hegyek balladája (1936), Cserkészkaland (1937), Elesni nem szabad (1938), És mindenki visszatér… (1940), A félhold vándora (1967), Két kard, két oroszlán (1976), Az északi hegyek ölelésében (1984). A kiváló regény az I. bécsi döntést megelőző hónapok politikai manőverezésének hátterében játszódik, amikor a csehszlovák hatalom éppen a húszéves fennállásának ünneplésére készül a felvidéki magyar kisvárosban. A rezisztenciát a főhős Berinkei tanár úr beszéde robbantja ki, ezzel máris kirajzolódik a tűhegyes konfliktushelyzet a korabeli államhatalom és a kisebbségben élő magyarság között. S miközben a prágai és a pozsonyi hivatalok folyton az európai értékekre, a nyugati kultúra szellemére hivatkoznak, összevont szemöldökkel állampolgári hűséget várnak el a mindenhonnan kiszorított, sokszor megalázott magyaroktól. Az álságos hivatalosság folyton toleranciát emleget, de már rég kicserélte a képeket a falon, eltűntek Kossuth, Petőfi, Deák Ferenc képei, helyükre akasztották Masarykot, Benešt és Wilsont… „Ha Szombathy Viktorról esik szó, két írói vonása bizonnyal fölemlítődik: a Mikszáthra emlékeztető fordulatos-érzelmes meseszövés és könnyed hangnem, valamint az az eltökélt szándéka, hogy kisebbségi íróként mutassa föl a szlovákiai magyarság sorsának alakulását.” (Mezey László Miklós)

Szombathy Viktor - Megszólal ​a töröksíp
Sok ​regény született már a törökvilágról - ilyen még nem. Ebben nem folyik vér, mégis sok az izgalom, hiszen nem tudhatjuk, milyen sors vár a két rimaszombati polgárra. (Nem tudják ők sem a regény kezdetén.) Sebesült török nagyurat találnak ugyanis, és egy régi parancs szerint kötelesek őt otthonába elvezetni. Csakhogy a töröknek éppen Konstantinápolyban van lakása. Odáig eljutni nem kis dolog. Egyik kaland a másikat éri, az olvasó szorongva lesi, vajon sikerül-e hőseinknek céljukhoz elérniük, jutalom helyett vajon nem rabság vár-e rájuk. És a visszaút? Vajon hazajutnak-e valaha? És az a töröksíp! Vajon mi szerepe van a regényben, milyen szerepe lesz majd Rimaszombat életében? Izgalmas, érdekes, tanulságos regény ez a könyv. A nemrég elhunyt szép szavú író utolsó, nyájas ajándéka fiatal olvasóinak

Szombathy Viktor - László Gyula - Magyarrá ​lett keleti népek
"Bármennyire ​is tökéletes a magyar nép ötvözete, mégis szép és helyes dolog különböző népelemeink őstörténetének nyomozása. Ez szabadít ki a nyomasztó egyedül vagyunk érzésből, amely a lehangolódott és hitüket vesztett legjobbjainkat oly gyakran emésztette" - írja László Gyula az előszóban. Valóban a magyar nép eredete, összetétele mindig foglalkoztatta a kutatókat és az olvasókat egyaránt. A könyv szerzői - legújabb kutatási adataik alapján - azt a folyamatot kísérik végig, hogyan is illeszkedtek be a magyarságba a honfoglalás után csatlakozott, majd letelepített, Keletről érkezett népcsoportok. E népek őstörténetének szálait nehéz kibogozni, hiszen sokuknál alig-alig találunk valamilyen bizonyítékot arra, hogy valaha külön népként léteztek. Éppen a források hiánya miatt különböző magyarázatok is lehetségesek. Kitűnő összefoglalást adnak a szerzők a székelyek, blakok, kazárok, besenyők, jászok, palócok és a törökök magyarságba való ötvöződéséről. Izgalmas és hasznos olvasmányt jelenthetnek a kötetben összegyűjtött tanulmányok mind a szakemberek, mind az érdeklődők számára.

Szombathy Viktor - A ​félhold vándora
Szombathy ​Viktor szokatlan feladatra vállalkozott. Izgalmas, szép regényében szakít a hagyományokkal, és egy török szemével nézve írja le a hódoltság korának Magyarországát. Hőse nem kitalált személy, hanem Evlia Cselebi, a híres török utazó, aki mintha csak arra termett volna, hogy regényhős váljék belőle. Élete során bejárta a török birodalom sok tartományát, megfordult a szomszédos országokban, sok kalandot megért, sok mindent látott és tapasztalt. Útleírása, amelyben a magyar népről oly meleg szavakkal emlékszik meg, nemhiába becses forrása a történetírásnak. Ennek a csodálatosan gazdag életnek valóságos és elképzelt eseményeit fűzi káprázatosan színes csokorba a szerző. Tolla nyomán évszázados vándorlásában új állomáshoz érkezett a gyémántforgós zarándok, a bölcs török, Evlia Cselebi: bevonult az ifjúsági irodalomba. Másodízben jelenteti meg a Móra Kiadó.

Szombathy Viktor - Holló ​Csete, a besenyő
Annyi ​kalandos regény után ezúttal kalandozzunk vissza a magyar történelemben néhány száz esztendőt. Az oligarchák korában vagyunk, kihalt az Árpád-ház, és még nincs új királya az országnak. Hatalmas - és hatalmaskodó - főurak élnek a nép nyakán, s vívják a maguk önző, véres háborúit. E főurak között a leghíresebb Csák Máté lett, aki a saját birtokain példás rendet tartott, jó királyként kormányzott - az ottani mesékben ma is Mátyusnak becézi a nép -, hanem az ellenséges főurak földjét ott dúlta fel, ahol csak tehette, ezért aztán mégiscsak fekély volt az ország testén, amire előbb-utóbb Holló Csetének, a derék besenyő fiúnak, könyvünk kalandos életű hősének is rá kell ébrednie.

Szombathy Viktor - Cirok ​Peti
Hej, ​de nehéz is megmondani, milyen legény ez a Cirok Peti! az ember csak áll és nézi, hogy ugyan miben töri a fejét. Hirtelenjében nem is tudjuk eldönteni: szeressük vagy nevessük ?! Ámbár ha szeretjük is, ha nevetjük is, egyik sem baj: éppen csak arra vigyázzunk, követőre ne találjon a mi Peti barátunk. Nem ajánljuk egyetlenegy bukásra álló tanulónak sem, hogy "világgá menjen", mint Cirok Peti tette. Mert elárulhatjuk, a regény írójának ugyancsak sok fejtörésébe került, hogy minden kalandon sértetlenül átsegítse bátor szívű, de meggondolatlan kis hősét. Márpedig kalandból akad itt elég, képtelen és vidám kalandok valóságos tűzijátéka ez a regény, a népszerű Delfin Könyvek legújabb kötete.

Szombathy Viktor - Dunakanyar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hevesy Sándor - Manga János - Szombathy Viktor - Dr. Zétényi Endre - Kovács Béla - Eger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bottlik Mihály - Manga János - Hevesy Sándor - Szombathy Viktor - Kovács Béla - Eger
Ez ​az útikönyv - a Panoráma magyar városmonográfia sorozat egyik népszerű kötete - felfedezi számunkra Egert Az első rész - Magyar Városmonográfia sorozat tagolása szerint a városra vonatkozó általános földrajzi. gazdasági. történelmi ismereteket foglalja össze. Természetes. hogy a mű szól Balassi Bálint egri napjairól. Dobó István hősi harcáról. de kitér kevésbé tudott részletekre. mint pl, Magyarország legnagyobbnak tervezett középkori székesegyházának építkezésére. az egri egyetem alapítására. sőt az egri "leányka" és "bikavér" eredetére. összetételére is, A sétakalauz bemutatja az egri műemlékeket - egyebek között - az ország talán legszebb barokk templomát. a minoritákét. a volt főpapi palotákat. a copf stílus nagyszerű haza alkotását. a "Liceumot". a klasszicista Bazililát. az "Egri csillagok" színhelyét: a Várat és a török kori minaretet. Eger környékére is elvezet az útikalauz A Könyv nemcsak arra ad tanácsot mit nézzünk meg, tájékoztat a gyógyvizű egri strandról. a kényelmes szállókról. a turistaházakról. a campingről, a fizetővendégszolgálatról.

Szombathy Viktor - Vértes-Gerecse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombathy Viktor - Csirregi-cserregi ​ország
Ha ​ez a betyár Róka Dini nem lopkodna, ravaszkodna, áskálódna, ha nem készülne folyton valami csúnya merényletre - hej, de vidám volna akkor az erdő népe! Szerencsére így sem vesztik el a kedvük!Mihelyt kitavaszodik, nyüzsögni, csivitelni, fogócskázni, fontoskodni kezd egytől egyig mindegyik. Elsőnek Nyúl apó és családja tekint és szimatol szájjel, de hamarosan vidám zenebonát csapnak a madarak, a mókusok, a vadkacsák - s ha jókedvüket az a betyár Róka Dini el akarná venni, no hiszen! Ellátják a baját alaposan. Ez a jókedvű, szép könyv erről szól! Hogyan és hányféle formában próbálkozik gonoszkodni Róka Dini, és hogyan jár pórul minden alkalommal.

Szombathy Viktor - Száll ​a rege várról várra
Egy-egy ​tájegység népi mondakincsének irodalmi adaptációja a leghálátlanabb írói-könyvkiadói feladat. Szombathy Viktor azonban eleve többre vállalkozik a regényes történetek romantikus átköltésénél. A fennmaradt műemlékekben igen gazdag terület - a mai Szlovákia - váraihoz fűződő eredetmondákat és regéket gyűjti egybe, s azokat az írott történelem sokszor hiányos adataival összevetve a Felvidék sajátos történelmi lexikonját nyújtja. Szembeötlő erénye, hogy elkerüli a történelmi aktualitás látószögtorzulásait. Mértéktartó és ugyanakkor rendkívül fordulatos történetei mindenkor a folklórörökség szerkezeti, tematikai törvényeihez igazodnak. A Dévénytől Komáromon és Nyitrán át Zemplénig terjedő vidék, várainak története sokban azonos a magyar történelmével. A serdülő gyerekeknek íródott könyv tehát egyszerre gazdagítja a fiatalok földrajzi ismereteit s teszi életszerűvé történelmi tudatukat.

Kollekciók