Ajax-loader

Kapronczay Károly könyvei a rukkolán


Buzinkay Géza - Kapronczay Károly - Képek ​a gyógyítás múltjából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kapronczay Károly - Gyógyító ​Budapest
A ​forrásanyagokra (emlékiratok, korabeli sajtó) és régészeti leletekre, kórházépítészeti emlékekre támaszkodik a készülő kézirat, melyet gazdag képanyag (metszetek, képeslapok) illusztrálna. A főváros azon ritka települések egyike, ahol az egymásra épülő korok emlékei jól elkülöníthetők. Kis történelmi sétát teszünk a pesti és budai oldalon: a kórházak, gyógyító helyek történeti fejlődése már a rómaiaktól, a népvándorlás korától nyomon követhetők. Időrendben, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmus, majd a reform- és a dualizmus korszakán át (orvosi karok, kórházrendszer), a 20. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig mutatjuk be a gyógyító város történelmét. Hogyan alakultak és fejlődtek a katonai vagy tábori kórházak, mentő- vagy magánkórházak, szanatóriumok, hogyan működött a sebészcéh? A kórházügy mikor került intézményes keretek közé, mióta beszélhetünk közegészségügyről, egészségügyi oktatásról? A szerző ezekre a kérdésekre ad választ, miközben szól a gyógyító helyeken tevékenykedő személyekről, bábákról, a szerzetesek ápolási kultúrájáról, az orvosokról, a sebészekről, de beszámol a kórházépítési programokról és más specialitásokról is.

Kapronczay Károly - A ​Nemzetgyűlés elnöke volt
Kilencvenhárom ​éves korában, 1995-ben Budapesten hunyt el Varga Béla, a Magyar Nemzetgyűlés egykori elnöke, pápai prelátus, címzetes nagyprépost, kanonok, a világháborús menekültügy kiemelkedő alakja. A politikus-pap kilenc évtizedes életútja a magyar történelem sorsfordulókkal és megpróbáltatásokkal terhes, nehéz korszakait ívelte át, ő maga nagy események közeli tanúja, gyakran tevőleges részese volt. A világháború után a magyar kommunisták szovjet típusú hatalomátvételének idején - életét mentve - kényszerűen az Egyesült Államokba távozott. Azon nagyon kevés számú emigráns politikus közé tartozott, aki az idegenben töltött "árnyéklét" évtizedei alatt mindvégig megőrizte tekintélyét és elismertségét, nemcsak a különböző hullámokban kiérkezett magyar csoportok körében, hanem a befogadó ország vezető politikusainak körében, sőt, még a különböző oldalon álló itthoni politikai szereplők között is. Az új, szabadon választott magyar Országgyűlés 1990-ben nagy elismeréssel és lelkesedéssel fogadta a negyvenhárom esztendei távollét után hazalátogató Varga Bélát. Aztán 1991-ben az idős politikus végleg hazatért. Ekkor ragadta meg az alkalmat Kapronczay Károly történész, szerkesztő, hogy a már beteg emberrel többórás beszélgetéseket folytasson, visszatekintve életútjára, politikai pályájára. A tucatnyi magnószalagra rögzített anyag rendkívül becses, hiszen nemcsak bepillantást ad a huszadik századi magyar történelem rejtett vagy kevésbé rejtett mozzanataiba, hanem egyúttal megismertet egy olyan egyéniséggel, akit emberi tisztasága és rendkívüli jellembeli szilárdsága mindenkori tiszteletre érdemesít.

Kapronczay Károly - A ​Semmelweis család története
„Amikor ​az 1800-as évek végén Semmelweis Ignác felismerése beigazolódott, a hazai és a nemzetközi érdeklődés fokozott figyelemmel fordult a tragikus sorsot befutott pesti orvosprofesszor alakja felé. Közvetlen környezete – barátai, kollégái, a pesti és a bécsi orvosok többsége – alig tudott családi múltjáról, a századfordulón többen kétségbe vonták magyarságát, sőt a bécsi orvosi iskolához tartozó pesti német orvosnak vélték. Amikor 1890-ben Bécsben a schmeltzi temető kiürítését és felszámolását elhatározták, hamvait Budapestre hozták és a Kerepesi úti temetőben újratemették, a figyelem újból személye és munkássága felé fordult. Igaz, már az 1880-as években több kutató érdeklődött a Semmelweis család eredete iránt, Hirschler Ignác – aki jól ismerte Semmelweis Ignácot – úgy nyilatkozott Hegar számára készített életrajzi feljegyzésében, hogy nagyatyja valahonnan német területről vándorolt Magyarországra, innen a német név, az anyanyelvi szinten beszélt német nyelv ismerete.”

Kapronczay Károly - A ​magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai
"A ​magyar és a lengyel nép közötti kölcsönös rokonszenv alapjait a messze múltban, a két állam kialakulásának idején szövődött kapcsolatok teremtették meg. A magyarok és a lengyelek politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési érintkezései, összefonódásai, a gyakori történelmi sorsközösség évezrednyi idő óta élteti ezt a különleges jó viszonyt."

Kollekciók