Ajax-loader

Bagyinszki Zoltán könyvei a rukkolán


Bagyinszki Zoltán - Ritoók Pál - Klasszicizmus, ​historizmus
A ​kőbe faragott és kövekből egybeépített történelem várak, székesegyházak, templomok, monostorok, kolostorok, polgárházak, piacterek, utcák, városok, bástyák, várfalak vagy városfalak képében karnyújtásnyira, helyesebben szempillantásnyira közel van, csak éppen meglátni, s ami még ennél is nehezebb, megláttatni kevesen tudják. A jelen sorozat kötetei ez utóbbi föladatot, sőt küldetést teljesítik; és ha a könyvet forgatót némi képzelőerő is segíti, a múlt élővé válik.

Bagyinszki Zoltán - Texas
Texasban ​minden nagyobb. Ez az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb állama — óriási távolságokkal: Austinban épült a legnagyobb Capitolium. Fort Worth-ben tekinthető meg a "cowboy főváros". Texas — e szó hallatán sokat sejtető, mással nem azonosítható, ellentmondásos, vadnyugati ország képe jut az eszünkbe. Texas magában hordozza a coltok hangját, a puskapor illatát, a múlt század küzdelmeit. Sokszor a hollywoodi filmek is azt üzenik az Öreg Kontinens, benne hazánk közönsége felé. Texas — egy nyüzsgő, valóban színes világ, a kontrasztok csak rá vonatkozó jellegzetességeivel. Amit látni, tapasztalni kell. Texas — egy kicsit magyar vonatkozású is, hiszen itt is található egy Buda nevű kisváros, Budapest testvérvárosa pedig maga Fort Worth. Rengeteg egykori magyar kivándorló új hazája. Dallasban cisztercita apátság épült (bélapátfalvi mintára, magyar papokkal), Fehér Elefánt Saloon polcain ott a Herendi porcelán. Texas látnivalóit kereste a fotós kamerája: az állam kultúráját, városait, természeti környezetét, hétköznapjait fölvillantva élményekben gazdag utazásra invitálja olvasóit Amerikába. Texas, a modern vadnyugat című könyv érdekes olvasmány szép fotókkal, amely az Ön könyvespolcáról sem hiányozhat.

Bagyinszki Zoltán - Buzás Gergely - Magyarországi ​reneszánsz építőművészet
A ​könyv a magyar reneszánsz XV-XVII. századi Kárpát-medencei építészeti emlékeit mutatja be. Mátyás királytól az erdélyi fejedelmek koráig kalauzolja végig az Olvasót számtalan szemet gyönyörködtető illusztráció kíséretében.

Bagyinszki Zoltán - 100 ​magyar kastély
E ​könyv száz házat mutat be - a volt "úri osztály" száz hajdani otthonát. Ezekben a házakban évszázadokon keresztül olyan emberek születtek, éltek és haltak meg, akiknek a földi lét napos oldala jutott. Kiváltságokat élveztek, megélhetési gondjaik nem voltak, viszont befolyásuk és hatalmuk volt bőven. Hogyan éltek Ők ezekben a házakban, melyeknek bármelyike esztétikai szempontból könnyedén felvehetné a versenyt mai hollywoodi filmcsillagok tengerparti lakhelyeivel? Többnyire a házhoz tartozó tekintélyes birtokon gazdálkodtak. Színes és sokrétű társadalmi életet éltek: vadásztak, lovagoltak, teniszeztek, országgyűléseken vitatkoztak, utaztak, és pompás meghívásokat rendeztek. Ilyenkor az ínyenc vacsora után (francia konyha, kifinomult ízlés) a hölgyek és a férfiak különváltak. A hölgyek a háziasszony szalonjában kávé és likőr mellett megtárgyalták a legújabb párizsi és bécsi divatot, továbbá az elmúlt és az eljövendő báli évad kiemelkedő eseményeit (ki kivel, ill. kivel nem, stb.).

Bagyinszki Zoltán - Hajdú-Bihar ​megye
Talán ​meglepődik a kedves olvasó, amikor a kezébe veszi ezt a könyvet. Hiszem hogy rácsodálkozik arra az ezerszínű gazdagságra, amit ez a megye. Hajdú-Bihar tartogat a hozzánk érkezőknek. Sokan gondolják ezt a megyehatárokon kívül és belül egyaránt, hogy Hajdú-Bihar az elmaradottsága okán amolyan szelíd rokonként csatlakozik az Európai Unióhoz. Pedig ez nem így van! Ennek a megyének hozománya van, kincsei amelyekkel gazdagítja a sokszínű Európát. Értékeink vannak, amikre büszkék lehetünk, amit örömmel mutathatunk meg országnak, világnak. (...) Sokaknak erről a megyéről csupán a Debrecen, Hortobágy, Hajdúszoboszló hármas jut eszébe, pedig Hajdú-Bihar mind a 82 települése páratlan értékekkel várja a kíváncsi látogatót. A polgári kálváriadomb vagy éppen a gúti erdészház ugyanolyan érdekes és értékes látnivalót jelent, mint a Nagytemplom vagy éppen a híres hortobágyi kilenclyukú híd, a Kék-Kálló völgye pedig Bagamér határában van olyan szép, mint a bükki Szalajka-völgy. De meggyőződésem, hogy a furtai hímzés felér a kalocsaival, a nádudvari fekete kerámia éppolyan értéke a magyar kézművességnek, mint amilyen kincsünk nekünk, magyaroknak a herendi porcelán. És nem csak a hagyományainkra, a kultúránkra vagy éppen a történelmünkre lehetünk büszkék! Gazdagságunk a gasztronómiánk is, hiszen a puszta ízei világhírűek. Sok száz kilométerről érkeznek ide turisták, hogy megízleljék az igazi hortobágyi húsos palacsintát, a tiszacsegei halászlét vagy éppen az eredeti debreceni párost egy kis bagaméri tormával fűszerezve. És mint ahogy a szegedieknek van téliszalámijuk, a makóiaknak hagymájuk, a kalocsaiaknak paprikájuk vagy hogy távolabbra is tekintsünk: a pármaiaknak sonkájuk és a hollandoknak sajtjuk, nekünk is megvannak a magunk 'hajdú-birahicumai'. Ezekből a 'hajdúbiharicumokból', Hajdú-Bihar megye értékeiből nyújt színes ízelítőt ez a kiadvány remélem, sokak örömére. És remélem azt is, hogy mielőbb vendégül láthatjuk Önt, Kedves Olvasó, nálunk, Hajdú-Biharban.

Bagyinszki Zoltán - Kastélyok ​a történelmi Magyarországról
"és ​mond: Honfi mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé, visszamerengeni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:..." (Kölcsey Ferenc: Huszt) A költőnek e gyönyörű sorai felidézik a magyar történelem viszontagságokkal teli éveit, melynek során sokszor megkísérelték lerombolni az uralkodó osztály lakhelyeit, szimbólumait. A magyar kastélyok, paloták, gyönyörű kis kúriák már-már kőhalmazzá váltak. Istennek hála azért, hogy a rombolás megállt! A még büszkén álló nemes építmények fennen hirdetik őseink tehetségét, kulturális ízlésvilágát, és egyben bizonyítják a magyarság helyét Európában. Őseink maradandót alkottak, hisz műveik emberöltők óta állnak...

Bagyinszki Zoltán - A ​legszebb magyar kastélyok
Sokat ​olvashatunk a szebbnél szebb Loire-menti kastélyokról, vagy éppen II. (bajor) Lajos különc király mesebeli otthonairól. Gyakran a magyar kastélyokat kevésbé ismerjük, mint a külföldieket, pedig itt vannak a közelünkben, és egy-egy hétvégén, kirándulás, országjárás alkalmával felkereshetjük őket. Ilyen a gödöllői Grassalkovich-kastély, a Keszthelynél található Festetics-kastély (amelyben Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára található), a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély és társai, melyeknek gyönyörű fotóit megtekinthetjük a könyvben.

Bagyinszki Zoltán - Kastélyok ​és paloták
Könyvünk ​141 kastélyt mutat be 192 színes oldalon, térképpel, műbőr kötésben. A hazánkban hiányt pótló, igényes kivitelű album újdonságot kínál a történelem, a történelmi Magyarország, az építőművészet, a szép fotók, vagy egyszerűen a nívós könyv iránt érdeklődőknek. A képek valamennyi országrész építészeti, művészeti stílusát képviselik a reneszánsz várkastélyoktól a 19. századi palotákig. Ez a könyv a második rész, de független az elsőtől, nélküle is teljes.

Bagyinszki Zoltán - Kazincbarcika
Születésnapra ​készülünk Kazincbarcikán, melyet 50 évvel ezelőtt, 1954. február l-jén nyilvánítottak várossá. Erre az ünnepi alkalomra jelent meg ez a gyönyörű kötet, amely Bagyinszki Zoltán fotográfus — ki városunk szülötte — munkáját dicséri. Merész vállalkozás mind a város, mind pedig a művész részéről, egy jelentős történelmi hagyományok és műemlékek nélküli települést bemutatni. Ezzel a kötettel erősíteni szeretnénk a kedvező megítélést, a szép emlékeket, oszlatni a tévhiteket. Kazincbarcika majd mindenkiben érzelmeket ébreszt. Volt időszak, amikor az iparfejlesztés és a városépítés követendő példájaként emlegették. Több jelzőt mondhatott magáénak: az iskolaváros, a fiatalok városa, a szobrok és virágok városa. Sajnos időnként szerepelt a környezetszennyezési problémák miatt is a híradásokban. Ez a "csinált" város sajátságos módon élte meg a rendszerváltást. Az elmúlt években bebizonyította, hogy él, és élni akar. A nyugodt, csendes, szépkörnyezetű kisváros egyre jobb életfeltételeket, a sokszínű és gyarapodó vállalkozások pedig igényes munkalehetőséget biztosítanak. Fejlett infrastruktúrája, intézményhálózata nem csak a városban élőket szolgálja ki, hanem a környező településeknek is természetes művelődési, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi központja. A város idegenforgalmi nevezetességekkel, műemlékekkel alig rendelkezik, de néhány tíz kilométeres körzetében sok szép és érdekes látnivaló várja az idelátogatókat. Ezzel a kötettel emlékezünk és tisztelgünk az építők előtt, tisztelgünk a város lokálpatrióta polgárai előtt. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a következő 50 év is épülést, szépülést jelent majd, megőrizve, megtartva minden értékest, amelyet az első 50 év alkotott. Jó szívvel ajánlom a kötetet a város minden polgárának, a település minden értékét őrző lokálpatriótájának, a születendő gyermekeknek és minden kedves vendégünknek.

Bagyinszki Zoltán - Tatár Sarolta - Erdélyi ​templomok
Erdély ​neve a régi erdő elve "erdőn túli terület" kifejezésből származik. Latin fordítása Transsylvania. Ennek a Bihar-hegységen, a régi Igfon, azaz szent erdőn túl fekvő medencének és a hozzá csatolt részeknek határai a történelem folyamán többször változtak. Ez a könyv az 1920-as trianoni békediktátummal Romániához csatolt magyar területek templomairól szól. Itt röviden egyházszervezetét tekintjük át. A magyarok előtt az avarok, török nyelvű bulgárok, szlávok éltek itt. Őseink legkésőbb a X. sz. közepére megszállták Erdélyt. A magyarok, római katolikus vallásúak lévén, az 1009-ben alapított Erdélyi Püspökséghez, ill. a szintén a XI. században alapított Bihari Püspökséghez tartoztak. A Csanádi Püspökséget 1030-ban alapították, a Szatmári Püspökséget pedig 1804-ben. A magyarságot sok hatás érte nyugatról. Így jött létre Erdély sajátos kultúrája, amely kelet felé utolsó fészke a nyugati művészetnek, eszmei áramlatoknak. Összetett történetét jól illusztrálják a régi református templomok, melyekben sokszor megmaradtak a középkori freskók. Művészetét keleti, török hatások is gazdagították. Egyik híres néprajzi csoportja a székelyek, akik templomaikban rovásírásuk emlékeit is megőrizték. Hagyományörző katolikus vidékek mellett vannak köztük markáns reformátusok, unitáriusok, sőt szombatosok is. A soknemzetiségű Erdély történelmét szépséges templomain is tanulmányozhatjuk. Tartalom: Ákos, Algyógy, Arad, Bánffyhunyad, Berethalom, Beszterce, Boroskrakkó, Bögöz, Brassó, Csíksomlyó, Csíkszereda, Demsus, Dés, Dióshalom, Esztelnek, Énlaka, Farnas, Fogaras, Gelence, Guraszáda, Gyulafehérvár, Halmágy, Harina, Homoródkarácsonyfalva, Kajántó, Kapjon, Kerc, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Magyargyerőmonostor, Magyarszovát, Magyarvalkó, Máramarossziget, Máriaradna, Marosvásárhely, Mezőtelegd, Nagybánya, Nagyvárad, Nagyszalonta, Nagyszeben, Őraljaboldogfalva, Prázsmár, Prépostfalva, Segesvár, Somkerék, Somlyóújlak, Szamosújvár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Szatmárnémeti, Székelyderzs, Székelyudvarhely, Temesvár, Torda, Tövis, Zabola, Zeykfalva.

Bagyinszki Zoltán - Aggtelek ​- Wieliczka
Tisztelettel ​várjuk Önt egy rendhagyó utazással kapcsolatos vetítésre és beszélgetésre. A debreceni Tóth Kiadó gondozásában megjelent Aggtelek-Wieliczka című album egy igazi postakocsival történt utazás keretében állít emléket a magyar–lengyel barátságnak. A gyönyörű tájak és a felvidéki történelmi városok mellett, a hucul lovak, a postakocsik világa, az Aggteleki cseppkőbarlang, a Wieliczkai sóbánya is bemutatásra kerül. A Kazincbarcikáról indult nosztalgia postakocsi szerelvény az egykori sóút mentén haladt egészen Krakkó városáig. A szerzővel, Bagyinszki Zoltán fotográfussal és Nagy Imre alpolgármester úrral, a projekt menedzserével Sajó Attila igazgató úr beszélget.Kérjük, tiszteljen meg bennünket jelenlétével, érezze jól magát velünk a könyvek világában. A program keretében a sajtó számára korlátozott számban könyvek kerülnek átadásra, a közönség körében pedig fotókat és könyveket sorsolunk ki.

Bagyinszki Zoltán - Tóth Pál - Magyar ​várak
Fáradságos, ​ám igen érdekes vártúrákat jelentett az utóbbi két évben e könyv képeinek elkészítése a történelmi Magyarország területén. A képanyag több mint fele a mai Magyarország határain kívül készült, az Adriától a Székelyföldön, az Al-Dunától a lengyel határig. Minden - a magyar történelmet ismerő - ember számára lélekemelő érzés szembesülni Huszt, Munkács, Déva, Vajdahunyad, Nándorfehérvár, Fraknó, Trencsén, Krasznahorka, Csejte vagy éppen Visegrád, Siklós, Kőszeg, Drégely, Szigetvár, Eger, Buda váraival, romantikus romjaival, a világörökség részét képező Hollókő, Szepesváralja, Berethalom emlékeivel. Mint szerző, ezt az élményt is szeretném megosztani Önnel. Elkészült tehát a Magyar kastélyok című albummal kezdődő sorozat második kötete, amely ismét csak szubjektív válogatás - térben és időben egyaránt. A színvonalas könyv több száz fotójával, valamint a várakra vonatkozó legfontosabb adatokkal bizonyára örömet szerez a magyar várak szerelmeseinek. A Magyar várak című könyv felidézi a magyar történelem ismert és ismeretlen eseményeit, helyszíneit, időpontjait, fontosabb személyiségeit.

Bagyinszki Zoltán - Majthényi László - Nagy ​Kolbászkönyv
E ​méretében is nagy, színes könyv ízig-vérig modern szemléletű, amely korunk követelményeinek megfelelően a vizualitásra épít, tehát látványos és hangsúlyos az illusztrációs anyaga. Megjelentetésével a kiadó legfőbb célkitűzése a hagyományosan magas színvonalú magyar kolbászkultúra népszerűsítése. Nem szakkönyv hanem a magyar kolbászkultúrát bemutató, sok-sok érdekességgel fűszerezett ismeretterjesztő, néhol igényesen szórakoztató kiadvány. A rövid, érdekes, élvezetes stílusban megírt szócikkekből mozaikszerűen áll össze egy komplett egyetemes és magyar kolbász kultúrtörténet. A disznó feldolgozása, a disznótor és a köréje kikristályosodott szokásvilág a könyv szerves részét képezi. A régi ábrázolások és a mai fotóanyag segítségével kirajzolódik a húsfeldolgozás izgalmas magyarországi története, a néprajzi, és az "ipartörténeti" vonatkozásokkal egyetemben. Természetesen külön fejezetek foglalkoznak azokkal a termékekkel a magyar kolbásztörténet zászlóshajóival, a Csabai és a Gyulai Kolbásszal amelyek bekerültek a hungarikumok közé. Rövid szalámitörténet teszi szemléletessé a szalámi megjelenését Magyarországon. Bő terjedelemben foglalkozik a könyv a szintén hungarikumok közé besorolt PICK és a HERZ Classic Téliszalámi készítésével, gyártásuk történetével, de a Kiemelkedő Nemzeti értékek között számon tartott egyéb készítményekkel is. Persze a különféle magyar és külhoni kolbászfajták is terítékre kerülnek. A szerzők bevezetik az olvasót a kolbászkészítés rejtelmeibe, s ha valaki netán kedvet kap a kolbászkészítéshez, segítségére lesz néhány recept. Felkínálja a könyv a kolbászból és kolbásszal készült ételek variációit, de tanácsokkal szolgál a kolbászokkal fogyasztható italok tekintetében is. Természetesen nem feledkezünk meg a jellegzetes fűszerekről, a fűszerezésről, a paprika megjelenéséről, a magyar paprikáról sem. Igazi kuriózumok olvashatók "A Kolbász a nép ajakán" és a "Sertés és kolbász a képzőművészetben" c. fejezetekben, valamint az " Érdekesség Kolbászországból" szócikkeiben. A Kolbász- és Böllérfesztiválok, a témához kapcsolódó múzeumok, szakmai és civil szervezetek szintén helyet kaptak a kiadványban. A Nagy Kolbászkönyv hiánypótló vállalkozás, érdekfeszítő barangolás a kolbászok színes, változatos és ízletes világában.

Bagyinszki Zoltán - Hévíz
A ​fotóalbum képekkel, fotók segítségével, széles skálán kívánja bemutatni a város, az üdülőhely értékeit, látnivalóit. A szerző hévízi impressziói ezek a teljesség igénye nélkül, másodlagos cél az idegenforgalmi propaganda.

Bagyinszki Zoltán - Gerle János - Alföldi ​szecesszió
"Az ​album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának - egyben a kötet szerkesztőjének - kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel. Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálásmódot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni. Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak." Részlet az előszóból

Bagyinszki Zoltán - Magyar ​kastélyok
E ​könyv száz házat mutat be - a volt "úri osztály" száz hajdani otthonát. Ezekben a házakban évszázadokon keresztül olyan emberek születtek, éltek és haltak meg, akiknek a földi lét napos oldala jutott. Kiváltságokat élveztek, megélhetési gondjaik nem voltak, viszont befolyásuk és hatalmuk volt bőven. Hogyan éltek Ők ezekben a házakban, melyeknek bármelyike esztétikai szempontból könnyedén felvehetné a versenyt mai hollywoodi filmcsillagok tengerparti lakhelyeivel? Többnyire a házhoz tartozó tekintélyes birtokon gazdálkodtak. Színes és sokrétű társadalmi életet éltek: vadásztak, lovagoltak, teniszeztek, országgyűléseken vitatkoztak, utaztak, és pompás meghívásokat rendeztek. Ilyenkor az ínyenc vacsora után (francia konyha, kifinomult ízlés) a hölgyek és a férfiak különváltak. A hölgyek a háziasszony szalonjában kávé és likőr mellett megtárgyalták a legújabb párizsi és bécsi divatot, továbbá az elmúlt és az eljövendő báli évad kiemelkedő eseményeit (ki kivel, ill. kivel nem, stb.). Közben a férfiaknak a pipázóban a faragott kandalló körül, francia konyak mellett szivarozván, fontosabb teendőjük volt. Beszámoltak egymásnak vadászati élményeikről (az elejtett vadkan, őzbak, szarvasbika és esetleg egyéb kétlábú nemesvad), kártyáztak és nemritkán a haza sorsát is, megvitatták.

Kollekciók