Ajax-loader

Reményik Sándor könyvei a rukkolán


Reményik Sándor - Vadvizek ​zúgása
Reményik ​Sándort a személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért, és az ebből az erőből kincsekként születő verseiért tisztelték kortársai. Formai szempontból voltak nála nagyobb mesterei is a verselésnek a magyar lírában, de kevesen voltak, akik ennyire természetes hangon tudtak volna annyi értékes gondolatot és nemes...

Reményik Sándor - Reményik Sándor összes versei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Fagyöngyök
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Igazabbá ​lenni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Szemben ​az örökméccsel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Olosz Lajos - Reményik Sándor - Félig ​élt élet
A ​két költő barátsága még egyetemi éveik alatt kezdődött, s kitartott Reményik haláláig. Így őszinte baráti levelezésük egyfajta párhuzamos életrajz is, költői pályájuk állomásairól, életük szép és válságos pillanatairól, az egész Trianon utáni nemzedék irodalomteremtő törekvéseiről.

Reményik Sándor - Romon ​virág
HALK ​HANG HALOTTAIMHOZ Piroska Testvér, A földben s az égben, Te por a porban, Fény az üdvösségben - Anyámmal együtt ugy-e megbocsáttok, Hogy nem hintem a sírotokra mind Ágyam mellől e tengersok virágot? Könyörögtetek, tudom, ott fenn értem, S imátok Istent közelebb találta, Mint bárkié e borús földi téren. Tudom, gyakran meglátogattatok Ha éjjel zajtalanul nyilt az ajtó, S vigasztalást, enyhülést hoztatok. Mennyi rózsám van, s hány látogatóm - Ők elmennek s a rózsák hamva hull, De Ti velem maradtok mindörökké, Örök rózsákkal, láthatatlanul.

Reményik Sándor - Isten ​közelében
Az ​idősebb nemzedék úgy ismerte Reményik Sándort és szerette verseit, hogy nevét és költői munkásságát a legnagyobbakéval együtt emlegette. Különösen igaz ez a protestáns egyházak híveire. Reményik Sándor Erdélyben élt, erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite világító fáklyaként mutatta az utat, a megmaradás lehetőségeit és Istenben való megnyugvás békéjét az erdélyi és az itthoni magyarságnak. Azután évtizedekig - különböző politikai meggondolásokból - nem volt "divat" róla beszélni, verseivel megismertetni az újabb nemzedéket. Születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az Unikornis Kiadó és az Evangélikus Egyház Sajtóosztálya közös kiadásban egy válogatást nyújt át Reményik Sándor istenes verseiből. E versek gyönyörűek. De ezen túlmenően ezekben a versekben a mai istenkereső embert találjuk meg, mondhatnánk azt is, hogy saját magunkat, ki hívő hitetlenségével, meggyötörten, de mégis reménykedve keresi az Urat, akiben megkapaszkodhat, akiben feloldódhat, aki reményt ad a reménytelenségben, értelmet ad az értelmetlen életnek, célt ad az egyéni és nemzeti céltalanságban. Ady költészetével rokon minden tusakodása, hinni akarása, Istenre, a megváltó Krisztusra találása. A legkeresztényibb magyar költő vallásos verseinek e kis gyűjteményét meleg szívvel ajánljuk azoknak, akik maguk is talán sokszor így imádkoznak: "Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!

Reményik Sándor - Csonkatornyok
Reményik ​Sándor a két világháború közötti erdélyi "költő triász" nagy hatású mestere volt, akinek verseit a fél évszázados kényszerű elhallgattatás sem tudta feledtetni. Ebben a kötetben Reményik hazafias költészetét követhetjük nyomon a Végvári-versek sirató-átkozó hangjától a kisebbségi megmaradásra és türelemre biztató későbbi versekig. Erdély sorsa 1917 után csakhamar az erdélyi magyarság fájdalmának kürtjévé teszi Reményiket. Ez az ember, aki mindig egész szívével érzett, aki érzékeli a havas megvonaglását, amikor az első idegen katona átlép a határon, aki a virágok kelyhéből, a patak riadásából, a hegyen-vízen futó szélből a halál masírozását hallja ki, annak egész lelkét csak ez a döbbenet, a hazavesztés kegyetlen fájdalma töltheti be. Ha soha nem írt volna költeményeket, amelyekben a haza, a magyar szó halála sikolt, Reményikről akkor is tudnánk, hogy ebben a borzalmas időszakban egész lelkén csak ez az egy érzés uralkodhatott. S nem a divatos irredenta-költészet frázisai ezek a dalok, ugyanis sem a hangvételük, sem a stílusuk nem más, mint a korábbi verseké. Nem mások érzéseit veszi magára, hanem magában érzi a mások fájdalmát is, s ezt a közös fájdalmat fejezi ki olyan erővel, amilyen csak istenadta költőnek adatott. Ez a hűség, ez az erdélyiség. Ez az erdélyi lélek, ez Reményik lelke.

Reményik Sándor - Rianás
Az ​1945 utáni évtizedekben szinte csak a házsongárdi temető öreg fái és az erdélyi magyarok őrizték a költő, REMÉNYIK SÁNDOR emlékét. A rendszerváltás után azonban gazdag életművének nagy része ismertté vált Magyarországon is. A Rianás című kötet igazi kuriózumokat tartogat: több mint harminc verssel gyarapítja az eddigi kötetben megjelent költemények sorát. Ezenkívül valódi irodalmi ínyencséget kínál: két, újonnan felfedezett művel kiegészítve széles körben hozzáférhetővé teszi a Látomások gyűjtőnéven emlegetett, modern formavilágú és lüktetésű, lírai hangvételű prózaverseket. Néhány jellegzetes, a korabeli erdélyi sajtóban megjelent cikk segítségével pedig közelebb hozza az olvasóhoz a különleges érzékenységű, kisebbségi sorsát vállaló költő mélyen humánus magatartását. Reményik Sándor művészete valóban „öröktűzként” ég és világít, erkölcsi példát és utat mutatva a mai kor emberének is.

Reményik Sándor - Csendes ​csodák
Reményik ​Sándor (1890-1941) Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálas Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézz a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? - s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.

Reményik Sándor - Erdély ​harangoz a mélyben
Erdély ​közepén, Bözödújfalu 1994-ben víztározóval elárasztott katolikus ás unitárius templomainak képével az emlékeinkben különösen élesen konganak Reményik Sándor harangjai, kis verseskötetének monumentális hatású címében. "Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország,/ Halljátok? Erdély harangoz a mélyben". A magányos költőhöz közelebb van a haza, mint másokhoz, így a nagy történelmi katasztrófák - mint Trianon - is fájóbban érinthetik. Más költő ilyenkor visszahúzódhat egyéni életébe, az ő számára azonban ez a menedék nem adatott meg, mert neki szűkebb otthona nincsen, mint a haza. Ez számára Erdély, az otthon, melyből alig mozdult ki életében, s nemcsak a betegség és a körülmények tartották fogva. Amint a madár ragaszkodik a fészkéhez, pedig szárnya van, olyan volt számára a hűség ösztöne, amit jelen verseiben is megfogalmaz.

Reményik Sándor - Csak ​így...
Reményik ​Sándor költészete par excellence "kisebbségi líra", mely híven és hitelesen tükrözte az anyaországtól elszakított magyarság fájdalmas életérzését, sorsproblémáit, dacos akarását, megmaradásába vetett hitét, illetve etikai-erkölcsii választásainak esélyeit. A pályakezdés korszakát összegző Fagyöngyök (1918) még az előző századra jellemző "almanach-líra" hagyományait folytatta, annak rezignált, spleenes, búcsúzó hangulatú változatát jelenítette meg, ilyenformán: "Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, / Míg le nem teszi a művész a vonót" (Akarom). A némiképp mesterkélten búsongó poétából a trianoni békediktátum, az államfordulat kiváltotta megrendülés hívta elő a közéleti felelősségű - már-már váteszi szerepvállalású - költőt. Ezután megjelent kötetei (Csak így, 1920; Vadvizek zúgása, 1921; A műhelyből, 1924; Egy eszme indul, 1925; Atlantisz harangoz, 1925; Két fény között, 1927; Szemben az örökméccsel, 1929; Kenyér helyett, 1932; Romon virág, 1935; Magasfeszültség, 1940) - ezek valamennyi darabja megtalálható e kiadásban - revelálták a kisebbségbe hullott, hazát veszített magyarság szószólóját. A kisebbségi létnek, az erdélyi magyar sorsnak nem volt olyan rezdülése, részlete, amely ne bukkant volna föl legalább egyszer a Reményik-versekben, miközben legismertebb, legnépszerűbb darabjai szinte allegorikus értelemben ábrázolták a kisebbségi sors léttapasztalatait, dilemmáit és erkölcsi parancsait (pl. Atlantisz harangoz; A csonka test; Templom és iskola stb.). Reményik Sándor versei - miképp a Felvidéken Mécs Lászlóé - a két világháború között évtizedekben a legközvetlenebbül, ugyanakkor az igényes lírai ábrázolás nyelvén fejezték ki a kisebbség gondolatait és érzéseit, panaszát és akarását, vágyait és beletörődését, ezért "Erdély dalnokának" munkássága nélkülözhetetlen fejezete a 20. század egyetemes magyar irodalmának.

Reményik Sándor - Reményik ​Sándor összes verse I-II.
Az ​erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent "Összes versek" kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben "Hátrahagyott versek" címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást.

Reményik Sándor - Magasfeszültség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Reményik ​Sándor összes versei
Édesapja ​neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921. 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Versei angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le.

Reményik Sándor - Hátrahagyott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Kenyér ​helyett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Atlantisz ​harangoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Az ​építész fia
Ismerjük ​a történelmi jelzőket: a sötét középkor, a fény százada, aztán: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hármas jelszavát zászlójukra tűző forradalmak ideje.

Reményik Sándor - Reményik ​Sándor válogatott versei
"...a ​Reményik-versek zöme úgynevezett elmélkedő költemény. De ez nem hideg elmélkedés. A költő, aki magányos életében alig talál megvallanivaló érzelmet, szívesen vall azokról az érzelmekről, amiket a külső világ kelt benne, minden amit lát s ami körülötte történik. Vele nem igen történik semmi. Mindinkább tiszta világszemmé válik, csöndes és mélabús nézőjévé a dolgoknak, schopenhaueri értelemben vett költővé. De mindinkább érzi a világszem felelősségét is, a költői hivatástudatot. Valami komoly lelkiismeretesség fejlődik ki benne. Aki mindent kívülről néz, az mindent egykicsit az ítélő szemével néz, összeráncolt szemöldökök alól." Babits Mihály

Reményik Sándor - Erdélyi ​március / Álmodsz-e róla?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reményik Sándor - Havasi ​feszület
Erdély ​költői közül egy sem hódított meg annyi szívet, mint Reményik Sándor. Vívódó, magányos költő, a magyar impresszionizmus lírájának, a transzszilván szellemnek kiemelkedő képviselője volt. A kisebbségi lét súlyos feltételei között is az erdélyi hagyományokhoz: nyelvhez, kultúrához, történelemhez ,,tíz körömmel való ragaszkodásra tanított. E kötetben Reményik természeti líráját ismerheti meg az olvasó. A költő a természetben is a maga lelkének tükröződését látja, a természet egyszerűen hangra kelti a benne élő érzelmeket. A természet fenségének, erejének, hatalmának és a költő lelke nyugalmának magával ragadó egyszerűsége a lírai költészetnek olyan új szépségét alkotja meg, amely Reményik nevét magában is maradandó irodalomtörténeti személyiségeink közé emeli.

Kollekciók