Ajax-loader

Kapocsy György könyvei a rukkolán


Kapocsy György - "Hol ​sírjaink domborulnak.." : nemzeti nagyjaink sírhelyei
Ez ​a könyv nem az elmúlás, a temetők komor hangulatának megidézésére vállalkozik - hanem becses örökséget kínál. Hogyha a ránk váró-leselkedő küzdelmek során néhányunkban felülkerekedne is a kishitűség vagy a csüggedés, szellemi gyógyírként erőt meríthessünk elődeink szellemi hagyatékából, üzeneteiből. Hogy követendő iránytűnk lehessen kitartásuk és állhatatosságuk, bölcs türelmük éppúgy, mint fáklyaként fellobbanó igazságérzetük és minden tragédián felülemelkedni tudó emberi nagyságuk. Így, zarándokként illő tisztelettel felkeresve végső nyughelyüket, hitünkben megerősítve folytathassuk tovább utunkat. S vallhassuk: "megfogyva bár, de törve nem - hála Mindannyiuknak! - él nemzet e hazán." Kapocsy György A könyv Kapocsy György felvételein, idézeteken keresztül vezet végig bennünket a magyar történelmen, neves magyarok sírhelyeinek meglátogatásával.

Holdas Sándor - Kapocsy György - Állatkertjeink ​lakói
Holdas ​Sándor sok éven át a budapesti állatkert főigazgatója, Kapocsy György az állatkert fényképésze - jól ismerik tehát a "lakókat" és szokásaikat. Közös könyvükben a legérdekesebb állatok származását, életmódját, állatkerti táplálását írják le és sok megtörtént epizódot. Arról írnak, ami a látogatókat érdekli, amit a gyerekek kérdezni szoktak s amire az apukák rendszerint nem tudnak felelni. Nemcsak a fajok jellemzőiről, hanem az ismertebb egyedek tulajdonságairól is szó esik e könyvben. A könyv fő vonzóerejét a teljes terjedelem közel felét kitevő fényképek adják.

Kapocsy György - Kormos István - Állatkerti ​séta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kapocsy György - Korniss Péter - A ​magyar puszta
A ​magyar puszta nemcsak egyedülálló természeti ritkaságairól híres, hanem arról is, hogy megőrizte az évszázadok során kialakult pásztorhagyományokat, a szilaj állattartást és az ősi magyar háziállat-fajtákat. A magyar puszta értékének elismerése, hogy az UNESCO Nemzetközi Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot. A cím nemcsak kitüntetés, de egyben megtisztelő feladat is. Fokozott felelősséget követel tőlünk, akik birtokosai vagyunk - de valamennyi idelátogató turistától is, hogy maradéktalanul megőrizhessük a magyar pusztát a jövőnek.

Kapocsy György - Mátéffy Zoltán - Interjú ​állatokkal
TARTALOM Béka 9 Afrikai ​levelibéka 11 Bölény 13 Európai bölény 15 Csiga 18 Éticsiga 19 Denevér 22 Egér 28 Házi egér 29 Fehér egér 31 Elefánt 33 Indiai elefánt 35 Flamingó 38 Chilei és rózsás flamingók 41 Fóka 46 Kaliforniai oroszlánfóka 47 Gólya 51 Feketególya 52 Fehérgólya 53 Gödény 56 Rózsás gödény 57 Harcsa 61 Hód 66 Európai hód 67 Hörcsög 71 Juh 75 Mernójuh 77 Kakas 80 Magyar kendemagos 81 Kaméleon 84 Közönséges kaméleon 85 Jackson kaméleon 87 Kenguru 89 Derby kenguru 91 Szürke óriáskenguru 93 Kígyó 94 Monoklis kobra 95 Kutyafejű kobra 97 Krokodil 99 Bordáskrokodil 101 Pápaszemes kajmán 103 Kutya 104 Magyar vizsla 105 Lajhár 110 Kétujju lajhár 111 Lepke 115 Kis pávaszemlepke 117 Kínai selyemszövő hernyója 119 Liba 120 Házilúd 121 Nyárilúd 123 Ló 126 Nóniusz 127 Macska 130 Házimacska 131 Vadmacska 133 Majom 134 Bundermajom 135 Méh 139 Háziméh 141 Medve 145 Barnamedve 147 Mókus 150 Mosómedve 155 Oroszlán 160 Szenegáli oroszlán 161 Orrszarvú 166 Páncélos orrszarvú 167 Széles szájú orrszarvú 169 Őz 171 Papagáj 176 Ararapapagáj 177 Páva 181 Pingvin 187 Királypingvin 189 Humboldt pingvin 190 Pók 193 Fekete özvegy 195 Róka 199 Vörösróka 201 Sas 204 Fehérfejű rétisas 205 Strucc 209 Szamár 214 Szarvasbogár 219 tapír 224 Dél-amerikai tapír 225 Teknős 229 Szudáni sarkantyústeknős 231 Mocsári teknős 233 Tengerimalac 234 Teve 239 Kétpúpu teve 241 Túzok 244 Tücsök 249 Kétfoltos afrikai tücsök 251 Amerikai vándorsáska 253 Uhu 254 Ürge 259 Vaddisznó 263 Veréb 267 Víziló 272 Zebra 277 Böhm zebra 278 Zsiráf 281 Okapi és zsiráf 283 Recés zsiráf 285

Kapocsy György - Sóvágó Mihály - A ​természet öröknaptára
Korunkra ​rányomja bélyegét, hogy egyre több ember él egyre nagyobb városokban. Akarva, nem akarva, sokan eltávolodnak a természettől, az egyszerű és egészséges vidéki életmódtól. Szinte végtelenbe nyúló, sokemeletes házak nőnek ki ott a földből, ahol még egy éve szöcske ugrált, tücsök hegedült; ezekben legfeljebb a cserépben nevelt virág és a kalitkában fecsegő papagáj emlékeztet az állatokra és a növényekre. A városlakó számára a telet az új fűtési idény terhei és a vastag télikabátok jelzik; de már nem veszi észre, hogy néptelenné váltak a mezők; melegebb égtájra költöztek a vándormadarak. A tavaszi napfénynek, az enyhe szeleknek a városi ember is örül, de a forgalom zajában már nem hallja meg a délről visszatérő madárcsapat tagjainak sípolását, rikkantását, amivel társaikat szólongatják. Rejtve marad előtte, milyen óriási esemény a tél nyűgje alatt szenvedő és éhező állatoknak és növényeknek a hóolvadás, a fagyok megszűnése. S ha a nyár forróságát érezve a bőrén, szabadságra a hegyekbe vagy a fürdőkbe utazik, nem jut ideje rá, hogy leüljön egy árok partjára és megcsodálja a füvek és vadvirágok változatos társulását; megfigyelje a bokrok ágán hintázó gébics rovarvadászatát. Az őszt az új iskolai év kezdete, az új színházi és hangversenyévad, az ég kékjének bágyadt derűje és a lomb sárgulása határozottan mutatja; de tudja-e a városlakó, hogy ilyenkor a tavakon, vizeken ezrével gyülekeznek és zajonganak a vadkacsák és az erdők mélyén, leszegett fejjel, meg-megmordulva szimatolják a tehenek nyomát az ágbogas agancsú szarvasbikák? Ez a könyv elsősorban a városi embernek segít meglátni, újra megtalálni az élővilágot. Az évszakok egymásutánja a szabad természetben olyan változásokat okoz, hogy aki nyitott szemmel jár kint, az naptár nélkül is tudja, milyen hónap van. A természet igazi barátai, így mi, a szerzők is, megtanultuk már, hogy szinte napnyi pontossággal érkeznek és távoznak a költöző madarak; nem akarunk októberben gólyát vagy júliusban nagy liliket fényképezni; tudjuk, hogy a hóvirág hamarabb nyílik az ibolyánál, és hogy az őzek násza mindig megelőzi, a dámvadaké pedig mindig követi a szarvasokét. Az állatok és növények életének ezernyi mozzanata szorosan összefügg az idő múlásával és az időjárással. Minden hónapnak, minden hétnek van valami jellemző eseménye, és ha ezt jól megfigyeljük, összeállíthatjuk a természet öröknaptárát.

Kapocsy György - A ​magyarság nevezetes fái
Az ​öreg fák - majdnem emberek. Nem történetük, sorsuk van. És oly kevesen vannak már... Kíméljétek hát őket! Ha arra jártok, zarándokút legyen feléjük minden léptetek. Hagyjátok otthon, vagy dobjátok félre a gyilkos fejszét! És jó fiúként, kalapot emelve, illendően köszöntsétek!

Kapocsy György - Párduc, ​pingvin, elefánt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kapocsy György - Mödlinger Pál - Gólya, ​gólya hazaszállj!
Színes ​és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált könyv a gólyákról. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tartalmas szórakozást ígér.

Kapocsy György - Az ​állatkertek világa
Az ​állatkertek világszerte népszerű intézmények. Kapocsy György, a neves fotóművész, a budapesti állatkert régi munkatársa sok színes és fekete-fehér képpel illusztrált könyvében elkalauzolja a felnőtt és gyerekolvasót az állatkertek világába, megismerkedhetünk azok történetével, feladatával, az állatok befogásával, ápolásával, etetésével és betekinthetünk Európa legnevezetesebb állatkertjeibe.

Kapocsy György - Állatkölykök
Nincs ​olyan gyerek, akit hívogatni kellene az állatkertbe. Hát még a majomházhoz, ahol mulatságos kis majomgyerekek mintha az igazi gyerekeket majmolnák! De másutt is, tigriséknél, zsiráféknál, vízilócsaládban mennyi kedves pillanatot lehet meglesni, amikor az anya szeretettel nyalogatja újszülöttjét, vagy önfeledten játszik szemtelen kis kölykeivel. Hát még mennyi vidám látvány vár ránk az állatóvodában, ahol a későbbi ellenfelek még gyermekkori barátságban éldegélnek, hancúroznak együtt. A kitűnő állatfotós ezeket a kedves pillanatokat örökítette meg könyvében.

Mödlinger Pál - Kapocsy György - A ​madarak világa
Könyvünk ​a madarakról szól, de bátran mondhatjuk - másként, mint a századunkban megjelent madártani munkák. A szerzők a madarat mint élőlényt mutatják be: a könyvet olvasva értjük meg, hogy a repülés milyen mélyrehatóan átalakította szervezetük felépítését és működését, s a ma élő madarak mennyire tökéletes lények - gondoljuk csak el, a vízimadarak zöme otthonosan mozog a vízen, a víz alatt, a földön és a levegőben. Választ kapunk olyan kérdésekre, hogyan alakultak ki a madarak a hüllőkből, hogyan fejlődik az embrió a tojásban, mik a madár repülésének fizikai, energetikai és élettani alapjai, vagy hogyan magyarázza az élettan a számunkra olyan "megfoghatatlan" jelenségeket, mint a tájékozódási képesség, a vonulás, stb. Hasonló kérdéseket hasonló igénnyel Chernel István fejtegetett 1899-ben megjelent könyvében. Mi az ő nyomdokain kívánunk haladni - témánkat kibővítve a tudomány azóta elért eredményeivel, és mondanivalónkat - ahol erre mód volt - fényképfelvételeken megmutatva az olvasónak.

Kapocsy György - Madarat ​tolláról...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kapocsy György - Szülőföldünk ​szép határa
A ​társadalom- és gazdaságtudományok divatos, mondhatni mindennapos témája lett a legutolsó évtizedben Közép-Európa; de természetszemléletű bemutatásáról valahogy mégis elfeledkeztek. Pedig súlyosbodó környezeti ártalmaink közepette egyre nagyobb szükségünk lenne arra, hogy megismerkedjünk azzal a bennünket övező természeti világgal, ahol élünk, és amely számunkra (mint biológiai lényeknek is!) a fennmaradást biztosítja.(...) Több tízezer kilométeres utazás több év folyamán összegyűjtött anyagát tartja kezében most az Olvasó. Képeskönyvemmel egyszerre szeretném megajándékozni a rácsodálkozás örömével és felébreszteni benne a természeti világunk iránt érzett felelősséget.

Kapocsy György - Nemzeti ​parkjaink
Éppen ​100. évfordulóját ünnepelték a világ első nemzeti parkja (Yellowstone, Egyesült Államok) fennállásának 1972-ben, amikor hazánkban az első hasonló, úgymond legmagasabb szintű természetvédelmi területet létrehívták a Hortobágyon. Az elmúlt évszázad alatt másfél ezerre nőtt a nemzeti parkok száma a világban, és összterületük több mint tízszer nagyobb, mint hazánk. Az ember az elmúlt évszázadokban évtizedekben ugyanis oly mértéktelenül, meggondolatlanul pusztította természeti környezetét, hogy egyre sürgősebbé vált Földünk egy-egy jellegzetes, ősi természeti képének eredeti formában történő megőrzése, saját érdekünkben is! Ezek a rezervátumok közel sem öncélúan "bekerített" földdarabok. Az egyre városiasodó ember szellemi-testi kikapcsolódását éppúgy szolgálják, mint a biológiai ismeretszerzést, az oktatást és a tudományos kutatást. Szerencsére Magyarországon egyre inkább tudatosul, hogy természeti kincseink, a magyar táj, a jellegzetes növény- és állatvilág megőrzése éppoly kötelességünk, mint nemzeti kultúránk, történelmi hagyományaink, szellemi és tárgyi népművészetünk megőrzése és illő ápolása. Öt nemzeti parkunk (Hortobágy 1972, Kiskunság 1975, Bükk 1976, Aggtelek 1985 és Fertő tó 1991), több mint 130 tájvédelmi körzet és mintegy ezer védett természeti objektum jelzi e törekvés gyakorlati megvalósulását. Tisztában vagyok azzal, hogy mi, magyarok nem büszkélkedhetünk Niagara-vízeséssel, Serengeti pusztával... és mégis, a következő könyvlapokon bemutatott természeti értékek számomra mindennél fontosabbak. Mert e tájak, kövek, növények és állatok - összességükben - a Szülőföldet jelentik.

Kollekciók