Ajax-loader

Csokonai Vitéz Mihály könyvei a rukkolán


Csokonai Vitéz Mihály - Kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya ​/ A méla Tempefői
Csokonai ​a „fársángi” háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a _Dorottyá_-t. Egyetlen kiadásra szánt, de csonkán maradt színműve, _A méla Tempefői_ saját sorsát, kudarcait, vágyait, reményeit, terveit és azok meghiúsulását is egybefoglalva rajzolják a költő sorsát Magyarországon: művei kiadásához nem talál pártfogót. Csokonai színpadi műve is ötven évet várt a nyomtatásban való megjelenésig.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály beszédei
1795. ​június 15-én Csokonai Vitéz Mihály beszédet intézett tanítványaihoz a debreceni kollégiumban. A fiatal tanár búcsúbeszéde volt ez: jól tudta, hogy professzorai nem bocsátják meg engedetlenségéit, "illetlen" nyilatkozatait, pesti útját, amelyet a tilalmak ellenére tett - a legenda szerint - látta is Martinovicsnak s társainak kivégzését a Vérmezőn. Jól tudta, hogy Debrecenben előbb vagy utóbb felelnie kell mindezért. A költő nem várja meg, hogy fejére olvassák a vádakat. Elébe siet az eseményeknek: mielőtt bárki felszólítaná, saját akaratából, emelt fővel mond búcsút Debrecennek. E híres kollégiumi búcsúbeszéden kívül még négy fennmaradt Csokonai-beszédet tartalmaz e kötet: többek között a Halotti versek-et, a költő legérdekesebb filozófiai költeményét.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály összes művei I-II.
Közreműködő: ​Debreczeni Attila (szerkesztő) Csokonai Vitéz Mihály összes műveinek kritikai kiadása az utolsó két kötet megjelenésével éppen most zárult le. Az immár rendelkezésre álló tudományos kiadás mindenképpen indokolttá és szükségessé teszi, hogy eredményei egy szélesebb közönséghez is eljutó népszerű kiadásba átkerüljenek. Csokonai összes műveinek háromkötetes kiadása legutóbb Vargha Balázs gondozásában látott napvilágot 1981-ben, azóta ilyen teljességben nem jelentek meg a költő művei. Akkor a kritikai kiadásnak még mindössze három kötete jelent meg, az eltelt több mint húsz év során még további nyolc. Rendelkezésre áll tehát a leginkább hitelesnek tekinthető szöveg, a filológiailag megalapozott időrend és a rendkívül gazdag magyarázó apparátus, amire a tervezett népszerű kiadás építhető. E kiadás ugyanakkor lehetőséget teremt az időközben felmerült új adatok beépítésére, a szükséges korrekciók megtételére, hiszen maga is a kritikai kiadás műhelyéül szolgáló intézményben készül. A szöveg a szélesebb közönség igényeinek megfelelő átírásban és magyarázó jegyzetekkel ellátva, két kötetben jelenik meg.

Csokonai Vitéz Mihály - Lilla
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya, ​vagyis a dámák diadalma a farsangon
Csokonai ​a "fársángi" háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a Dorottyá-t.

Csokonai Vitéz Mihály - Kanyóné, vagyis a vénasszony szerelme
Csurgói helyettes tanárkodása idején két vígjátékot írt Csokonai. Mindkettőt betanította tanítványainak, s a maga készítette színpadon előadatta a vizsgák napján. A Karnyóné, amely lényegében bohózat, Csokonai legjobb vígjátéka, mely 1911-től kezdődően modern színpadon is sikert aratott. Egyes részletei a mai musicalre, sőt burleszkekre emlékeztetnek. Felszabadult, jókedvű komédiázás, vidorságával együtt is fullánkos karikírozás tölti meg élettel, derűvel a darabot, amelyben ott rejlik az erkölcsbírálat keserűsége is, egészen a költő saját személyét sem kímélő öniróniáig. A magát özvegynek hivő, férfiéhes Karnyóné megcsalattatásának története a két pénzéhes, divatmajmoló uracs által szerencsésen egyesíti a helyzetkomikum és a jellemkomikum eszközeit, s ennek köszönhetően egy-egy jelenetben a tragikomikum mélyebb jelentésű rétegei is feltárulnak. XX. századbeli felfedeztetése mindemellett annak is köszönhető, hogy kitűnő szerepeket kínál a színészeknek, és nehéz, de hatásos előadások lehetőségét nyújtja a színházaknak. A magyar színjáték – elsősorban természetesen a vígjáték – nagykorúsításában, polgárosításában úttörő érdemű ez a darab.

Csokonai Vitéz Mihály - A ​csókok
Csokonai ​e művét alighanem a legjelentősebb szépprózai művének tekinthetjük. Az irodalomtörténet hol pásztorjátékként, hol poémaként említi. Csokonai maga egy olyan alkotásnak tekintette, mely önhatalmúlag befejezte saját magát, s nincs mit hozzátenni. A mű főhőse, a halál pokoli képei, szerelmének előtörténetének elmesélése után szenvedései purgatóriumába kerül, majd végül eljut a földi paradicsom díszletei közé helyezett mennyei képekhez, melynek lényege a tudatlanság, naivitás, a gyermekség visszaszerzése. De megjelenik a szelíd természet, legszebbarcát mutatva, amibe belép a főhős, s pokolivá változtatja, s az elérhetetlen utáni vágyakozás feldúlja a nyugalmat. Látjuk: a szörnyűségek az emberi lélekben születnek.. A természetre két egymást váltó fikció vetül, az idealizáló szerelemé és a sötét melankóliáé. Csokonai játszik a szerelemmel, mint az emberi lét meghatározásáéban különösen jól vizsgálható reprezentatív életjelenséggel. A főhős, miután bejárta a tájat és pokollá változtatta érzelmei rávetítésével, cselekvésre szánja el magát, képzeletét realizálja. S bár vízeveti magár mégis meseszerű helyzetben újraéled és csókok és pásztorlánykák közt találja magát, szinte bohózatba illő jelenet sorban. A vég látszólag boldog kifejlethez ér. Szinte meglepő erotikával teli események után, az ifjú megszerzi a leány öltözékének egy fontos darabját, s azzal eltűnik a sűrűben, hogy a csókoktól felhevült szűz csak elejtett koszorúját találja. Csokonai egész életének visszatérő témája volt a testi szerelem iránti vágyakozás, e művében az általános női princípiumra irányuló vonzalmát írta meg A csókokban. A csókok Csokonai egyetlen nagyobb szépprózai műve, melyet talán élete legboldogabb időszakában, Debrecenben írt 1794-ben.

Csokonai Vitéz Mihály - Béka ​egér harcz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Vitéz ​Mihály ébresztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - A ​tihanyi ekhóhoz
Csokonai ​Vitéz Mihály (1773-1805) a felvilágosodás kori magyar irodalom legnagyobb lírikus költője. Költészetét egyaránt alakította haladó eszmék iránti fogékonysága s a debreceni diákok szembefordulása a cívis élet reguláival.

Csokonai Vitéz Mihály - Levelezés
Csokonai ​Vitéz Mihály levelezése e kötetben jelenik meg először együtt; a tőle származó és a hozzá írott levelek eddig csak külön-külön voltak hozzáférhetőek. Az ismert levelekhez képest újakat, kiadatlanokat is tartalmaz kiadásunk, s számba vesszük az elveszett, illetve lappangó levelek azon részét is, amelyről valamilyen információnk van. A hiteles szöveg kiadása mellett számos esetben sikerült meghatározni, illetve pontosítani a keletkezési időt, valamint a címzett vagy a levélíró személyét. A jegyzetek részletesen tárgyalják Csokonainak levelezőtársaival való kapcsolatát. A szorosan vett irodalomtörténeti vonatkozások mellett ugyanakkor számos más megközelítés számára is gazdag anyagot rejt magában a jelen kötet, melyet a művelődéstörténet kutatója éppúgy haszonnal forgathat, mint a nyelvészet iránt érdeklődő olvasó.

Csokonai Vitéz Mihály - Melyik ​a legjobb csók?
„Madame! ​azt kérdezed tőlem, melyik a legjobb csók?... Te tudod, hogy fiúi és baráti csóknál egyebet nem esmérek, de jól látom, hogy ezeket nem is érted a te kérdésedbe..." S bár a kacér kérdező aligha ilyen „tudományosan" alapos feleletet várt, Csokonai elvégzi minden elképzelhető csókok felsorolását és osztályozását (nem feledkezve meg a levélbeli csókokról, tengeren küldött csókokról, sőt a „pudli csóko-lásról"sem). És ugyan mik lehetnek a „csók testvérei"? És miképpen született meg a csók a mitikus „arany-idő"-ben? A csók, a szerelem keletkezésének egész mitológiáját szándékozott Csokonai megírni: ennek elkészült részleteit is megtalálja az olvasó ebben a válogatásban, számos egyéb erotikus Csokonai-írással és néhány olyan költeménnyel együtt, melyek rejtett erotikus mellékértelmére vagy a beléjük rejtett pajzán szójátékra Vargha Balázs szellemes tanulmánya világít rá.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály válogatott költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Poétai ​munkái (1789-1795)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - A ​méla Tempefői / Versek
Csokonai ​első fontos színműve 1793-ban születik A méla tempefői, benne az első lejegyzett magyar tündérmese a fűtő cigányember, Szuszmir szájából.

Csokonai Vitéz Mihály - Karnyóné
Csurgói ​helyettes tanárkodása idején két vígjátékot írt Csokonai. Mindkettőt betanította tanítványainak, s a maga készítette színpadon előadatta a vizsgák napján. A Karnyóné, amely lényegében bohózat, Csokonai legjobb vígjátéka, mely 1911-től kezdődően modern színpadon is sikert aratott. Egyes részletei a mai musicalre, sőt burleszkekre emlékeztetnek. Felszabadult, jókedvű komédiázás, vidorságával együtt is fullánkos karikírozás tölti meg élettel, derűvel a darabot, amelyben ott rejlik az erkölcsbírálat keserűsége is, egészen a költő saját személyét sem kímélő öniróniáig. A magát özvegynek hivő, férfiéhes Karnyóné megcsalattatásának története a két pénzéhes, divatmajmoló uracs által szerencsésen egyesíti a helyzetkomikum és a jellemkomikum eszközeit, s ennek köszönhetően egy-egy jelenetben a tragikomikum mélyebb jelentésű rétegei is feltárulnak. XX. századbeli felfedeztetése mindemellett annak is köszönhető, hogy kitűnő szerepeket kínál a színészeknek, és nehéz, de hatásos előadások lehetőségét nyújtja a színházaknak. A magyar színjáték - elsősorban természetesen a vígjáték - nagykorúsításában, polgárosításában úttörő érdemű ez a darab.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály összes versei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály költeményei és versfordításai I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Az ​özvegy Karnyóné / Dorottya
Alkotáslélektani ​rejtély, miért fordult Csokonai rövid időn belül két alkalommal is a vénasszony-tematikához. A Dorottya a magyar rokokó legjelentősebb alkotása, Az özvegy Karnyóné pedig a groteszk hazai történetének talán az első mérföldköve, s még inkább az első abszurd dráma. E rejtély kulcsa valószínűleg a költő ars poeeticája, amely egyben emberi program is: "Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája."

Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany János - Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály - Felvinczi György - Kisfaludy Károly - Petőfi Sándor - Tompa Mihály - Vörösmarty Mihály - Borban ​a vigasság
Borban ​a vigasság, ezt nem lehet tagadni. Sok búfelejtő korty édesített már meg keserű napokat. Vigasság és igazság jól megférnek együtt a borban, és e könyv lapjain is. Remek költőink szavait Sajdik Ferenc grafikái fűszerezik, és ha mértékkel fogyasztjuk, derűs szórakozást jelent, akár poharazgatás közben is.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály minden munkája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Válogatott ​versek / Az özvegy Karnyóné / Dorottya
Csokonai ​az életrajz-központi irodalomkutatás kedves alakja, de jelen kötet forgatása talán többet árul el róla, mint sok adat.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály válogatott munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály - Vörösmarty Mihály - Petőfi Sándor - Arany János - Dorottya ​/ Ludas Matyi / Csongor és Tünde / János Vitéz / Toldi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya ​/ Az özvegy Karnyóné
Alkotáslélektani ​rejtély, miért fordult Csokonai rövid időn belül két alkalommal is a vénasszony-tematikához. A Dorottya a magyar rokokó legjelentősebb alkotása, Az özvegy Karnyóné pedig a groteszk hazai történetének talán az első mérföldköve, s még inkább az első abszurd dráma. E rejtély kulcsa valószínűleg a költő ars poeeticája, amely egyben emberi program is: "Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája."

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály munkái I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​válogatott költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók