Ajax-loader

Lomnici Zoltán könyvei a rukkolán


Lomnici Zoltán - Egyesületek
A ​társadalmi szervezetek, ezen belül az egyesületek jelentősége a rendszerváltást követően megnőtt, hiszen az oktatási és kulturális területen, valamint a szociális gondoskodás terén meghatározó jelentőséget nyertek. Míg korábban csupán néhány száz egyesület fejtett ki közhasznú tevékenységet, addig napjainkban már több tízezer egyesület lát el fontos – korábban az állam által végzett – feladatokat. Nem csupán a társadalmilag hasznos célok megvalósítása miatt fontosak az egyesületek, hanem a gazdasági életben betöltött szerepük is figyelemreméltó, hiszen több tízezer személyt foglalkoztatnak és évente több milliárd forinttal gazdálkodnak. A működés során számos jogvita keletkezik, így a bírói gyakorlat évről évre gazdagodik. Az egyesületek bejegyzése kapcsán is számos jogi nehézséggel kell szembenézni, ezért a Legfelsőbb Bíróság egyre szaporodó iránymutató döntéseinek ismerete nélkülözhetetlen. A korábbi kiadás óta olyan határozatok születtek a Legfelsőbb Bíróságon és a táblabíróságokon, amelynek megismertetése közérdek. A bővített kiadás módszeresen feldolgozza az egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok és pártok működésére és szervezetére vonatkozó bírói gyakorlatot és az alapításra, valamint a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat is. A kiadvány külön foglalkozik a sportegyesületekre vonatkozó szabályokkal és bemutatja az idevágó ítélkezési tapasztalatokat is. A kötet összeállításakor arra törekedtünk, hogy a jogi szakemberek mellett a jogban járatlan polgárok is haszonnal forgathassák a kiadványt.

Lomnici Zoltán - Az ​alapítványok és a közalapítványok
A ​közérdekű célt szolgáló alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. A civil szervezetek nyilvántartásában már több mint 100 ezer név szerepel, és gazdasági erejüket bizonyítja, hogy évente több százmilliárd forint vagyonnal gazdálkodnak. Az ókorban a kereszténység elterjedésétől vált gyakorlattá az adományok kegyes célra való fordítása. Az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően Magyarországon is felértékelődött. Az alapítványi jog fejlődését számos törvénycikk és kúriai döntés segítette. A rendszerváltást követően az alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be a civil társadalom életében. Az alapítvány jogintézményének 1987-es feltámasztását követően bírósági eseti döntések és kollégiumi állásfoglalások adtak választ a joggyakorlat által felvetett kérdésekre. A bírói gyakorlat rendkívüli jelentőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat a Ptk. módosításai és az új Ptk. megalkotása során is figyelembe vették. A könyv a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok működésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelő szerv kijelölése, stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezésekről, az adózás kérdéseiről, illetve a szponzorálás problémaköréről. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélőtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi döntéseit.

Lomnici Zoltán - Az ​alapítványok és közalapítványok kézikönyve
Magyarországon ​az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően értékelődött fel. Megkülönböztettek köz-, magán- és családi alapítványokat, az alapító okirat szándékától függően. Az alapítványok jogi személynek minősültek és bármely világi vagy egyházi célra létesülhettek. Az alapítványi jog fejlődése a második világháborút követően megtört, hiszen a mindenről gondoskodó állam illúzióját rombolta volna az alapítványok széles körű szerepvállalása. Csak közvetlenül a rendszerváltást megelőzően kerülhetett sor az alapítvány jogintézményének feltámasztására, hiszen 1987-ig közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősült az alapítvány-rendelés. Az ide vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet a Ptk.-nak a VI. fejezetébe iktatta be, de a bírói gyakorlatban kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a több alpontból álló egyetlen paragrafus számos lényeges kérdésre nem ad választ. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésekben és kollégiumi állásfoglalásokkal mutatott utat. A bírói gyakorlat rendkívüli jelenetőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat szinte szó szerint átvette a törvényalkotó a Polgári Törvénykönyv módosításakor, és így megállapítható, hogy erőteljesen érvényesült a bíróságok jogfejlestő szerepe. A könyv Első része az alapítvány nyilvántartásba vételének kérdéseit tekinti át, a Második részben az alapítványok működésének feltételeit részletezi, a Harmadik rész a közalapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezések szerepelnek, részben kivonatos közléssel.

Kecskés László - Lomnici Zoltán - Maczonkai Mihály - Az ​Európai Közösségek Bírósága
Mint ​ismeretes Magyarországnak jó esélye van arra, hogy néhány éven belül teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. A jogászok felkészítése sürgető feladat, hiszen a több tízezer oldalas közösségi joganyag a belépést követően közvetve vagy közvetlenül a belső jog részévé válik. A jogászoknak és a joghallgatóknak a tételes jogi rendelkezések mellett meg kell ismerniük az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatát és működését is. A könyv részletesen ismerteti az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, a döntések jogfejlesztő szerepét, a bíróság működését és eljárási rendjét, valamint a bírák és ügyvédek feladatait a teljes jogú tagság elnyerése után, továbbá kifejtésre kerül a Bíróság és a tagállami bíróságok kapcsolatrendszere is. Az Olvasó összefoglalást kap arról is, hogy melyek azok az EK Bíróság által meghozott döntések, amelyek ismerete a jogászok mindennapi munkavégzéséhez elengedhetetlen lesz.

Kollekciók