Ajax-loader

Lichter Péter könyvei a rukkolán


Lichter Péter - Szörnycsokoládé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kránicz Bence - Lichter Péter - Kalandos ​filmtörténet
Könyvünk ​célja, hogy a legfontosabb stílusirányzatokon, műfajokon és szerzői életműveken keresztül áttekintést adjon az egyetemes filmtörténet hálózatáról: arról, milyen hatáskapcsolatok szövődhettek Ingmar Bergman és az amerikai szexfilmek között, mit köszönhet egy James Bond-film Orson Wellesnek, és mit jelent a neorealizmus Olaszországban, Iránban és Latin-Amerikában. A Kalandos filmtörténet nem tudományos vállalkozás, inkább bevezető a filmkultúra rendszerébe. Az összefüggések megmutatásával azt a saját élményünket szeretnénk megosztani olvasóinkkal, hogy amikor filmet nézünk, soha nem csak egy filmet nézünk.

Lichter Péter - Utazás ​a lehetetlenbe
A ​filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva. A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas–hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet. Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg.

Lichter Péter - A ​láthatatlan birodalom
A ​könyv szerzőjének személyében olyasvalakit tisztelhetünk, aki egyszerre tudós szakértője és sikeres művelője tárgyának, a kísérleti filmnek. A téma alapos, az elnevezés nehézségeit is feltáró bemutatását, az informatív történeti leírásokat és az érzékeny műelemzéseket ezért a megszokottnál is erősebben hatja át a személyes érintettség szenvedélye. Ám e hozzáállás ezúttal jól illeszkedik a vizsgált jelenséghez, amelyben szintén fokozottabb mértékben van jelen az alkotómunka intim személyessége. Egy helyütt a következő, egyszerre pontos és poétikus meghatározással találkozunk: Az absztrakt film témája maga a filmanyag, vagyis a fény fantasztikus szépsége. Ez a fény Lichter Péternek köszönhetően most a láthatatlan birodalom fantasztikus szépségét teszi láthatóvá.

Lichter Péter - 52 ​kultfilm
“A ​Casablanca nem egy film, hanem filmek” – írja Umberto Eco, és ugyanez igaz a kötetben bemutatott többi kultuszfilmre is. De mi az, hogy kultfilm? Nehéz a kérdésre egzakt választ adni, hiszen a címke leginkább a filmek utóéletére utal – olyan alkotások ezek, amelyeknek viszonylag szűk, de elkötelezett rajongótáboruk van. A kultfilmek mindig más oldalukat mutatják meg attól függően, hogy hol, mikor és kivel nézzük őket, vagy éppenséggel a rendelkezésünkre áll-e olyan útmutató, amely friss szempontokat kínál a befogadáshoz. Lichter Péter kalauza épp ilyen: a Prizma folyóirat munkatársának személyes hangvételű esszékötete komoly filmes szaktudásról árulkodó, mégis pörgős, érdekfeszítő olvasmány, amelyből megtudhatjuk, hogyan forradalmasította Stanley Kubrick a filmzene-használatot, milyen törvényi változások tették lehetővé a függetlenfilmesek elindulását, hogyan befolyásolta az ötvenes-hatvanas évek tinédzsergenerációja, vagy éppen a nyolcvanas évek videokazetta-forradalma a filmes zsánerek alakulását, vagy hogy mire véljük, ha egyszer csak kiderül, amikor már épp bekészítettük a popcornt, hogy a sorozatgyilkosunk egy gumiabroncs.

Kollekciók