Ajax-loader

Török Sándor könyvei a rukkolán


Török Sándor - A ​hazug katona
A ​hazavágyás hajtja, űzi a katonát, akit a háború mérhetetlen szenvedései tanítottak "hazudni". Széppé hazudja az otromba cédát, jóvá és szelíddé a pékné fiát, aki kenyérvágó késsel sebesítette meg az édesanyját, hőssé, nemessé hazudja az örömlány kitartottját - mindazokat, akiket megemésztett a háború. Megtanítja az élőket együtt élni a holtakkal, a múltat a jövendővel együtt látni. Azt a különös történetet a hazug katonáról 1947-ben írta Török Sándor, s azoknak ajánlotta, "akik majdani háborúkból hazafelé mennek".

Török Sándor - A ​legkisebb isten
Török ​Sándor írja a regényről: Kalandregény ez voltaképpen, de hát voltaképpen minden regény kalandregény. Ez annyiban úgyszólván kalandabb, hogy hősét az író a szokottnál tudatosabb motívumok alapján űzi végig létünk hármas nagy összetevőjén: ő testi-lelki-szellemi kalandsorozatokon át keres egy biztos pontot, egy meghatározható tényt az emberré vándorlás útvesztőjében. - Miklós - akit az imént hősnek neveztem - kedves, pontos, rokonszenves, mulatságos fiatalember. S hogy, hogy nem, egy bizonyos adandó alkalommal lekési a halált. - Mérnök ez a fiatalember, hidakat tervez, most éppen nyári szabadságáról érkezett, ma megy be először a Tervezőbe. Évek óta fütyörészve indul el jó kis lakásából, reggel ekkor és ekkor, s a szokott időben felszáll erre és erre az autóbuszra. Ezt a szokott időt most elmulasztja, mert egy expresszlevelet kivételesen nem dobott be távollétében a kihordófiú, hanem leadta a házfelügyelőékhez. Egy-két perccel így később jut kezébe a levél, és a szokott idő-nek ez a kis billenése kihozza őt egyáltalán az idő és tér oly pontos és üvegtörékeny kereteiből. Csak a rákövetkező autóbusszal indulhat el, s így az ő rendes, menetrend szerinti kocsija nélküle ütközik össze néhány száz méterrel odébb a villamossal. Mire ő odaér, ismerős útitársait már hordágyon viszik szét a kórházakba, s csomagolópapírral letakarva ott a járdaszigeten a doktor bácsi, az alezredes a kisfiával s az a lány is, aki oly üdén szokott álldogállni elöl, a vezető mögött... - és mind az útitársak, akikkel tehát ma reggel együtt kellett volna a halálba indulnia. - Ez a szerencsétlenség aztán egész életét új fordulatok felé tereli, s kizökkentve teljes eddigi életmenetéből, elindul, hogy felderítse: kik azok, akik meghaltak, helyette is, s neki most mit kell tennie, hogy megismerje ezt az újszülöttet - önmagát -, és mire használja fel ajándék életét. Hogy milyen külső-belső bonyodalmakba keveredik a sorsával való ütközésben - ez a kalandsorozat a regény. Az élet sokkal sokrétűbb, gazdagabb, tágabb - erre jön rá ez a fiatalember megrázkódtatásában s újjászületni kezdődőben -, dúsabb, mintsem azt hagyományosan gondoljuk. S ez a több is a mienk, embereké, közös.

Török Sándor - Borászok ​új zsebkönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Sándor - Csilicsala ​legújabb csodái
Régi ​ismerősünk, Csilicsala bácsi, a híres varázsló legújabb csodatetteiről szól a közkedvelt sorozat harmadik kötete. Balogh Gyuszi, akit Csilicsala bácsi annyiszor vezetett rá a helyes útra, időközben nagy fiú lett, s megnőtt a pajkos, kissé szemtelen, de kedves Szabó Ági is. Persze, baj most is akad náluk, csak éppen másféle, mint azelőtt, s habár mindketten kezdenek kissé fejére nőni szüleiknek, sőt magának Csilicsala bácsinak is, azért még igazán elkel náluk egy kis varázslás. Ilyen változatos úton jutnak el az Ezeregyéjszaka Bagdadjába, Tündér Ilona kastélyába, János vitéz Iluskájához, és még sok más csodás helyre. Hogy mit láttak, mit tapasztaltak, ezt meséli el a kötet, s erről mesélnek Réber Károly mulatságos rajzai is.

Török Sándor - És ​mégsem forog a Föld
"Az ​ember azt hinné, hogy ilyesmi csak ostoba népszínművekben van" -konstatálja a kis falucskába pihenni érkező fővárosi festő: fehérre meszelt, zöld zsalus házikók, szélmalom, kertek, méhes, galambdúc, szemétdombon kapirgáló kakas, tócsában lubickoló kacsa... A látszólagos idill azonban csupán díszlet az elrontott sorsok körül. Az itt élők sóvárogva pillantanak az állomáson átrobogó vonat után, mely számukra az "igazi élet" s az örökre elszalasztott lehetőségek jelképe. A "pesti művész" és a "vidéki intelligencia" találkozásának s az egymásra találás lehetetlenségének mesteri rajza a regény csúcspontját képező műkedvelő előadás megjelenítése. Az ezt követő dáridón kirobbannak a tudat alá szorított vágyak, a rejtett indulatok...

Török Sándor - Bankett ​a Kék Szarvasban
Nagy ​napra készül a határszéli kis helység előkelősége - az orvos, a gyógyszerész, a főintéző, a vámtisztek -, baráti körben ünnepli Bergen Antal állomásfőnök harminc éves szolgálati jubileumát. Az állam is jutalmazza a hivatalnoki hűséget, az ünnepeltet a polgári erények kiskeresztjével tüntetik ki. Ez a nap összegezi egy élet eredményeit, de ez a nap egyben a számadás napja is. A körülmények arra késztetik Bergen Antal állomásfőnököt, hogy kíméletlenül nézzen szembe eddigi életével, és tegye mérlegre eredményeit... A Bankett a Kék Szarvasban nem mai regény. Ismeretlen országban játszódik, soha nem hallott földrajzi és személynevek szerepelnek lapjain. Mégis, mint egy panoptikumban, megelevenedik benne a két világháború közötti magyar vidék értelmiségének élete, és a Bergen Antal életével együtt mérlegre kerül. Hogy mi az oka ennek az álruhába öltöztetett korhűségnek - amely minden kendőzésen átsüt, vádol és leleplez -, erről valljon az író saját szavaival. - A Bankett a Kék Szarvasban alakjain az álruha valóban inkább leleplez, semmint eltakar. Pontosabban úgy takar, hogy felhívja a figyelmet: nézz mögém! Ugyanez a, mondhatni, naiv inkognitó fedez és árulkodik Bilicse Péter szegényember című regényemben, melyet nemrégiben adott ki a Magvető, és Április című színművemben, amelyet 1934-35-ben játszott a Nemzeti Színház. Az álruha és álkörnyezet, írás közben, hogy úgy mondjam, szabad kezet biztosított, szüntette a feszélyezettséget. Ez az áttetsző műfogás - nem első persze és nem utolsó a hazai irodalomban, de más irodalmakban sem - fokozottabban rá is irányítja a figyelmet arra, hogy itt valami turpisság van. Ez az összekacsintás az olvasóval erősebben köti a történéseket helyhez és időhöz.

Török Sándor - Örök ​vasárnapok
1920 ​- egy erdélyi kisváros. Ide érkezik szakmát tanulni a kamasz fiú. Csuklóján a nemrég megkísérelt szerelmi öngyilkosság hegeivel, szívében a még dühösen visszautasított - de titokban már igaznak érzett - anyai intelmekkel. Szakmát - és életet, embereket "tanul". Miközben a hét minden napján más-más családnál étkezik - más-más család életének lesz akarva-akaratlan részese. Az először 1938-ban megjelent regényében Török Sándor így tárja föl egy ember - valahai önmaga - fejlődéstörténetét, viszonyát "a tájhoz; mely hazája, Erdély", e haza változását s az "e tájban élő emberek - a kortársak - körülményeinek alakulását a változó időkben"

Török Sándor - A ​kisujjamból szoptam
Két ​botrány indul el kétfelől. Az egyik ez: Nagy Márta, fiatal lány - agronómus lesz majd belőle, most ideiglenesen virágot árul a Farkasréti temető főkapujától balra - , ez a szépséges-tiszta Nagy Márta, miután baráti társaságban, sorvetés útján ráesett a választás - levetkőzik. Körülállják Bardoss Péter szobrásznövendék, sírkőfaragó legény, a szelíd, okos Alásthy Emőke - ő orvosnak készül - és a garázda fotóművész, majdani nagy filmek bátor alkotója, ez a mocskos szájú Misi - és még néhányan. A lemezjátszóról Bach szól hozzájuk. Nagy Márta tündérkedvességű kis mellei bukkannak elő éppen, mikor nyílik az ajtó és belép az egyik apa. Nagyjából ugyanebben az időben elindul egy másik botrány is. A vállalatnál - a KEDOFIK-nál, teljes nevén Különleges Egyedi Darabokat Oly Finoman Kiszerelő Vállalat - Edit grófnő, a gőzelődei tarifőr személye körül úgynevezett lovagaias ügy támad. Mit úgynevezett - lovagias ügy. Két úr között - két kitűnő szaktárs, kartárs, elvtárs a Vállalattól - nem akárkik: Alásthy Pongrác az egyik, készletellenőr, Bardoss Ferenc a másik, az osztályközi csoport vezetője. Az ügy nő, terjed, szétágazik, s az ügy körül viselkedni kezdenek, állást foglalnak, tevékenykednek - beugranak? beugratnak? komoly ez? -, felzárkóznak e körül a, mondjuk ideológiai szempontból oly pikáns ügyben: Eniksz néni, az eligazító kis fülkében, vagyis a drága Ottikám, a kesztűs ember Piss Dezső, a hajdani magánnyomozó, a puritán Zártay, a kerületi elosztó, aki még soha senkinek nem mondta, hogy elvtárs, megúszta, a türelemmel figyelő lelkiismereti összetartó, az esti egyetemi lélektannal terhelt személyi értelmező, Béla bácsi, a Vállalat közös Béla bácsija, a volt ezredes, éjjeliőr és raktáros, valamint H. G. elvtárs, a vállalatvezető, aki medvét szeretne játszani a bábszínházban - s még sokan mások, akiknek inkognitójára, mint a nevekből és beosztásokból láthatjuk, szigorúan ügyel a szerző, nem csoda, hiszen ebből baj is lehet. A két botrány összeér, s ami ebből adódik, az a krónika tartalma; belső mivoltukban ütköznek, így is lehet mondani: filiszterek és bitnikek.

Török Sándor - Életed ​kész regény
"Amit ​a rám várakozó körülményekből vállaltam, azzá lettem, az vagyok ma. Ha élményeim másképpen alakulnak, ma más vagyok. Ez a gondolat nem idegen Önnek, tisztelt Olvasó, hiszen életébe minden bizonnyal többször is föltette már, vagy még fölteszi a kérdést önmagának: Mi lett volna, ha?..." Ebből az alaphelyzetből - az akkor éppen nem választott lehetőségek irányába gondolva tovább életét - írja újra regényes autobiográfiáját Török Sándor. Az igen nagy empátiával ábrázolt, elképzelt epizódok füzéréből így egy másik sors bontakozik ki: "Az utakat keresem, amelyekre nem léptem rá. A körülményeket akarom felderíteni, melyeket könyökömmel súroltam. Helyzeteket, melyekbe féllábbal beleléptem."

Török Sándor - Hahó, ​Öcsi!
Balog ​Öcsi már nagyfiú, nagycsoportos óvodás, mégis kicsinek, maflának, ügyetlennek nevezi a család, senki nem akar játszani vele a hétköznap reggeli rohanásban - nincs idő! - és ennyi sértés tetejébe még be is zárják a fürdőszobába. Szerencse, hogy barátai, Kököjszi és Bobojsza törpék érte jönnek, és kis hajójukon kimentik a fogsából. Most már keresheti őt kétségbeesve a család, Öcsi túl jár az Óperencián, épp Bergengócia királyának a palotájában. Itt illő tisztelettel fogadják, és a király hajlandó is lenne megbüntetni a családot, de a lovagias Öcsi kegyelmet kér nekik, és elindul a hősi kalandra: megvívni a hétfejű sárkánnyal, aki az időt őrzi. Török Sándor annyi vonzó gyermektörténet írója, ezúttal is a gyermeklélek, a gyermeki vágyak és képzelet kiváló ismerőjének bizonyul, mesterien elegyíti a mese és a valóság, mai valóságunk elemeit. A könyvet - megy A varázslóhoz hasonlóan a nagysikerű filmváltozat jeleneteit köveit - a film gazdag fényképanyaga kíséri.

Török Sándor - Gilikoti
Hogy ​kicsoda Gilikoti? Egy rézből való kis játék golyó, mely begurult Török Sándor legújabb könyvébe, sőt annak címadója lett. Ki ne emlékezne Kököjszire és Bobojszára, a kitűnő író korábbi regényének törpehőseire? Nos, a törpék ebben a könyvben ismét visszatérnek, csak már nem Andris, hanem annak kishúga: Panni útját kísérik szertelen, vidám, bohókás kedvességgel. Az olvasó biztos éppúgy szívébe zárja Török Sándor új regényének hőseit, és éppoly lelkesen követi élményeiket, mint az előzőekben. A könyvet Kondor Lajos szép, stílusos rajzai illusztrálják.

Török Sándor - A ​felsült óriás és a 9 csoda
A ​szerző különleges hangulatot árasztó meséivel írta be nevét a magyar irodalomba. Igazi sikereit a valóság és a képzelet világa között közlekedő hőseivel, szeretnivaló gyermekfiguráival aratta (Csilicsala csodái, Kököjszi és Bobojsza). Ezt a mesegyűjteményét 1934-ben adták közre, majd elfeledkeztek róla. Reméljük, ez a kiadás pótolja a mulasztást, és az értő gyermek és felnőtt olvasók újra felfedezik Török Sándort.

Török Sándor - Tolvajok
Mindjárt ​megérkezik a rendőrség - a gyöngysor talán egy félmillió pengőt is megér - ragyogó estély lovag Dehneréknél a Várban - Menyhért és a személyzet nesztelenül és izgatottan felsorakozik - a méltóságos asszony már türelmetlen - mi van a házi detektív zsebében - Schneller vagy Fumiga - a harmonikás egyre szemtelenebb - Csókássyban is megvillan a gyanú egy szikrája - hadnagy úr, gondoljon az édesanyjára - egy öreg pincér emlékei női szemmel - lépések a két zongora között - Dravóczky Mária kilép a szekrényből - primadonna a Kázmér főherceg-telepen - Széll Józsa kezében megzizzen a sárga csontlegyező - ki lopta el a gyöngysort, ki lopta el, ki...

Török Sándor - Jó ​kisfiú - rossz kisfiú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Sándor - Veress István - Virágoskert
Ebben ​a könyvben mindent megtalálsz amit tudni kell a virágoskert kialakításáról, gondozásáról. Képek, ábrák, táblázatok illusztrálják a növények ültetését, növekedését, fajtáját. Ismerteti a fák és cserjék téralakító szerepét a kertünkben, pázsit a házikertben, virágágy. Tanácsot ad milyen virágot ültessünk és ,milyen környezetben; árnyékos, napos helyre. Külön foglalkozik a hagymás és gumós növényekkel, a diszfák és díszcserjék, rózsák gondozásával, és sok minden más hasznos tanács fellelhető benne.

Török Sándor - Mi ​az antropozófia?
A ​legkülönbözőbb emberek közötti hétköznapi, de az egészen váratlanul kialakult helyzetekben is képes volt meglátni a különlegest, az egyszerit, akár egy-egy emberben, akár az emberek által közösen kialakított szituációban, és amit látott - kitűnő író volt -, kevés szóval, de nagy hátterekre utalva, fantasztikusan tudta megírni, elmondani. Az emberismeret művésze volt. Nemhiába mondta sokszor ő is, mint előtte annyian: gnoti se auton, azaz: ismerd meg önmagad. Lassan a gyakorlatban jöttünk rá arra, hogy az ősi beavatási, majd a görög misztériumokban és filozófiában megjelenő közhelyszerű mondat valójában a világ megismerésének is első alapfeltétele. Az ötvenes években nagy szürke télikabátjában Török Sándor délceg, markáns férfi volt, mindenkinek tudott valami kedveset mondani, amitől az illető akár szebbnek és jobbnak érezte magát. Amikor gyerekeink születtek, a szokásos hetenkénti szűk körű összejövetelek alkalmával mindig hozott egy-két Melbát és az ágyba menő gyerek párnájára varázsolta, hiszen egyik álneve szerint Csilicsala bácsi is ő volt. Nemhiába volt Kököjszi és Bobojsza igaz barátja. E két igaz barát terelgette őt a harmincas-negyvenes évek fordulóján az antropozófiához, mert e könyvek olvastán hívták meg őt, az akkor már ismert regényírót és színpadi szerzőt, Dr. Nagy Emilné Göllner Mária kissvábhegyi házába. Az akkori antropozófusok - itt volt a törzshelyük - kíváncsiak lettek, ki ez az ember, aki ilyen sokat tud az elementáris lényekről. Ő elment, sokáig mókázott, humorizált, megbotránkoztatta a művelt pesti polgárokat, majd egyszercsak ott ragadt. Aztán haláláig elkötelezte magát annak, amit antropozófiaként Rudolf Steiner révén megélt.

Török Sándor - Falatka ​királysága
"Egy ​kisfiúról kell beszélnem, aki máról holnapra királyfi lett. Vagy talán... Lehet, hogy nem is annyira máról holnapra, hanem éppen tegnapról mára, tudjátok, milyen nehéz az ilyesmiről beszélni: mindenesetre egy szép reggelen erre ébredt. A dolog úgy történt, hogy amint az álmodozásból előringatózott - vagyis fölébredt-, azt mondta magának: én királyfi vagyok. És az volt." Hát lehet, hogy egy rendes, mindennnapi kisfiú máról holnapra királyfi lesz?! Méghozzá úgy, hogy tulajdonképpen senki sem veszi észre?! Még a mamája sem?! Pedig már régen gyémántos ragyogású aranykorona volt Falatka fején, még olyankor is, amikor fogat mosott, reggelizett és tett-vett... Szólni persze senkinek sem szólt, ilyesmiről nem beszél az ember... legfeljebb később, amikor már kicsit nagyobb, és jön egy kislány, akivel megoszthatja királyságának minden gondját-baját és örömét is. Aki elovassa ezt a könyvet, talán ráismer más királyfiakra is, más Falatkákra, más Évikre, más "bolgár levegőfiúkra".

Török Sándor - Kököjszi ​és Bobojsza újabb kalandozásai
Török ​Sándor 1945-ben folytatta Kököjszi és Bobojsza kalandjait, Gilikoti címen, majd 1948-ban megírta Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásait. Ez utóbbi meseregény a későbbiekben a Gilikoti című kötetbe lett beolvasztva, rövidített, „cenzúrázott” formában. A Ciceró most ezt a hiányosságot pótolja, amikor közreadja az eredeti, változatlan szöveget és illusztrációkat az 1948-as kiadás nyomán.

Török Sándor - Csilicsala ​csodái
"Viri ​a varázslat, piri a parádé, Csilicsalamádé hipp és hopp" - e bűbájos varázsszöveget több generáció ismerte és ismeri ma is, a már klasszikusnak nevezhető meseregényből. Balogh Gyuszi és családja, valamint barátai életébe - Gyuszi hívására - betoppan a kedves varázsló, hogy "elrendezze" széles érdeklődésű, de legtöbbször "ferde utakat" választó hősünk cselekedeteinek következményeit.

Török Sándor - Egy ​kis kertet szerettem volna
Török ​Sándor legújabb műve több, mint memoár-regény. Önvallomásnál, számadásnál, életmérlegnél is több: hitvallás az élet értelméről és az értelmes életről. A világ négy égtája felé kiröppenő barátok madártollak, kavicsok, falevelek képében hozták haza írónknak a világ jelképes üzeneteit, és felhalmozták könyvespolcára. A nagyvilág, az élet e hírmondói pedig emlékeztetnek: egy gazdag élet külső és belső történéseire, kezdetekre és végre, múltra és jelenre. Egy tűnékeny hang, megrebbenő mozdulat, felvillanó szín emlékéből történet formálódik, a történetek erecskéi regénnyé duzzadva századeleji tájakat, embereket, hangulatokat hömpölyögtetnek tova, és ölelnek körül kortársi arcokat, eszméket, gondolatokat: századunk egész történetét, ahogy az egy író agyán és szívén keresztülszűrődött, megfogalmazásra, birtokbavételre, eszmei rangra emelésre várakozva. A tudás, a derű, a bölcsesség, a kajánkodás, a moralizálás, de mindenekfelett az ifjúi lelkesedés könyve ez a regény. Ellenszere a lelki elfakulásnak, a szellemi beszűkülésnek. Mindennek, ami emberségünket veszélyezteti e földön.

Török Sándor - Valaki ​kopog
Lakótársnak ​lenni - ez furcsa, átmeneti rang az albérlők között. Átmenet felfelé és átmenet lefelé. A körülményektől függ. Vannak elég jól elhelyezkedett fiatalemberek, akik ketten-hárman kivesznek egy nagyobb lakásból két bútorozott szobát - esetleg még hozzá külön lépcsőházi bejárattal -, s úgy élnek kérlek, mintha a magaméban volnék. Ez átmenet felfelé. Özvegy Bakichnénál, a Bakich Dénes szobájában lakótársnak lenni, sajnos, nem ilyen kecsegtető állapot. Ez a másik átmenet lefelé, az ágyrajárás sötétebb rejtelmeibe.

Török Sándor - Bilicse ​Péter szegényember
Egy ​ember rója a nagyváros utcáit. Megbízható és szolgálatkész - a légynek sem ártana - , a háta ugyan görbe a munkától és a kényszerű alázattól, de izmos még és munkabíró. Szalad, lohol a holnap után, szalad lohol a kenyér után. Szegényember, Bilicse Péter nevezetű. Mit hoz számára a holnap? Mi lesz a sorsa? Az író, Török Sándor, megrázó erővel ábrázolja ezt a furcsa és szomorú életutat, a szegényember Bilicse Péter kalandjait. Mellette a nagyvárosi élet mélyének különös, érdekes figurái tűnnek fel. Cipéliusz a költő; a Törvény és Hivatal mindenható képviselői; szánalmasan aljasak és jók: szerencsétlenül és boldogtalanul. Harmincötben született ez a regény - de az elmúlt majdnem három évtized sem csökkentette varázsát. Megrázó dokumetuma annak a világnak, amelyben jószándék és tisztesség törvényszerűen fennakadt azon a hálón, amit az emberisség világától elidegenedett Rend szőtt az emberek köré. Török Sándor mély humanizmusa, nagy mesélőkedve, meleg humora és kegyetlenül éles iróniája magával ragadja olvasóit, akik egy elgondolkoztató, sokáig emlékezetes élménnyel gazdagabban teszik majd le ezt a könyvét is.

Török Sándor - Borászok ​zsebkönyve
A ​borászok számára alapvető fontosságú ismereteket tartalmazó művet Kállai Miklós, Eperjesi Imre és Magyar Ildikó dolgozta át a legfrissebb adatokkal.

Keller Miklós - Érczhegyi László - Török Sándor - Pálinka, ​csemegebor, pezsgő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Sándor - Hahó, ​a tenger!
Kovács ​Öcsi hatéves kis szívében gyanú ver fészket. Apu és anyu olyan furcsák mostanában. Gyakran összesúgnak, vagy hirtelen elhallgatnak, ha ő megjelenik. Valamit titkolnak! Pedig biztos, hogy szeretik, apu is olyan szép játékot épít vele együtt! Jó a kis Évi barátsága, a szelíd ló hűsége, akit csak ők ketten látnak, jó a mackónak elsuttogni panaszait - de a tanító néni azt is elveszi, ha óra közben beszélget vele. És jó otthon a bábszínház okos figuráitól kérni tanácsot, és legjobb, ha a Tengerész megmutatja neki a tengert, mert a tenger hatalmas, és a színe mindig más. Aztán kipattan a titok, és Öcsi, ha nem is könnyen, megnyugszik, s végül már ő is örömmel várja - a kistestvért.

Török Sándor - Szappanbuborék
A ​méltóságos úrrá avanzsált Györgynek a fontos garden party közepette ellenállhatatlan vágya támad szappanbuborékot fújni. S mivel ebbeli vágyát nem elégítheti ki, az nőni kezd, föléje nő mindennek, végül magának a főhősnek is, aki ideggyógyintézetben köt ki... És közben egymás sarkára tipornak az események, vélt és valódi szerelmi három- és hatszögek zsúfolódnak, helyzetkomikumok változnak át tragikus helyzetekké. A szereplők majdnem egymásra találnak, mert az élet olyan, mint egy regény, és mégis elveszítik egymást,mert az élet végül is tényleg olyan,mint egy regény. Török Sándor - eredetileg 1942-ben megjelent - művében az "úri középosztály" világát festi meg, de az emberi kapcsolatok olyan analízisét adja, mely túllép a "korhozkötöttségen".

Török Sándor - Csilicsala ​újabb csodái
„Viri ​a varázslat, piri a parádé, Csilicsalamádé hipp és hopp” – e bűbájos varázsszöveget több generáció ismerte és ismeri ma is, a már klasszikusnak nevezhető meseregényből. Balogh Gyuszi és családja, valamint barátai életébe – Gyuszi hívására – betoppan a kedves varázsló, hogy „elrendezze” széles érdeklődésű, de legtöbbször „ferde utakat” választó hősünk cselekedeteinek következményeit.

Török Sándor - Vasárnapi ​beszélgetések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Sándor - Kököjszi ​és Bobojsza
A ​reális és a mesevilág motivumait megkapó humorral ötvöző ifjúsági művek kiemelkedő darabja Török Sándor 1939-ben megjelent meseregénye. Két főszereplője a törpe világ két illusztris figurája. Alakjuk egy másik művében is felbukkan (Hahó, Öcsi) de elsőként a jelen kötetben tűntek föl. A vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé. Mert a törpék afféle tündéri keresztapaságot vállaltak a történetbeli kisfiú felett. Már megszületése előtt tevékenykedtek, de akkor még kizárólag a szülőkre terjedt ki gondoskodásuk. A kisgyerek megérkezését követően minden percét figyelemmel kísérték, s ahogy nyiladozik Andris értelme, úgy gazdagodnak az élmények is, amelyekben a törpék jóvoltából részesül. A csodálatos hajó elröpíti utasait az Időkirály birodalmába, eljuttatja az Álomboltba az Emlékezés szigetére. A törpék kisgyermekek mellett teljesített szolgálata az évek múlásával lejár; Andrisnak meg kell állnia már a saját lábán, de hála a törpéknek, minden jel arra mutat, hogy ez sikerülni fog. A két felejthetetlen törpe és kisember barátjuk örökszép története minden gyermekolvasójának felejthetetlen élményt nyújt.

Török Sándor - A ​magyar borkultúra
Ha ​ízekre akarnánk szedni a bort, többé-kevésbé a következő alkotóelemeket találnánk benne: cukor, savak, alkohol, szárazanyag stb. Mégis, ha ezekből próbálnánk összerakni, nem kapnánk meg az eredeti italt, mert a bor él ... Benne szunnyad már a szőlőbogyóban, ott cseperedik a mustban és tovább érik, érlelődik a hordóban, sőt még a palackban is. Élete értelme akkor teljesedik be, amikor szép pohárba töltve illendően megkóstoljuk. Ahhoz, hogy méltó módon értékelni tudjuk, nemcsak kóstolgatni kell, hanem minél többet meg is kell tudni róla. Például ebből a könyvből is .

Török Sándor - Az ​idegen város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Török Sándor - A ​Pál-utcai fiúk
"Van ​könyv, melyet ha elolvasunk, már elszáll tartalma, mint a füst. (...) Aztán van könyv, amelynek minden sora hosszú évek után is olyan frissen, elevenen él és ég bennünk, mintha csak tegnap tettük volna le a kezünkből. Ilyen könyv A Pál-utcai fiúk. Olvasd ezt a könyvet kora gyermekségedben, találkozzál vele később - esetleg már érett korodban - betűi égő pecsétként sütik szívedbe, elmédbe a grundért vívott harc históriáját, a gittegylet komédiáját és a kis "közlegény" hősi történetét. Alakjait jobban megismerjük sok személyes ismerősünknél. Nemecsek, Boka, Csónakos, Weisz és a többi Pál-utcai fiú alakja felejthetetlenül megmarad bennünk."

Kollekciók