Ajax-loader

Tótfalusi István könyvei a rukkolán


Tótfalusi István - Barátod, ​a zebra
Barátod ​a zebra? Barátod. Ha nem úgy közlekedsz, ahogy szép csíkjai biztatnak, akkor bizony bajba juthatsz. Olvasd el ezt a mulatságos "KRESZ"-t, nézd meg Hegedűs István tréfás rajzait, és okulj mindkettőből. Vigyázz, hogy a zebra barátod maradjon!

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Tótfalusi István - Operamesék
Véget ​ér a nyitány, fellebben az Operaház nagy függönye, és a színen megjelenik a daliás Tamino, sarkában a félelmetes kígyó. Megszólalnak a varázsos énekhangok, és a néző egyre jobban fülel: miről is énekelnek? Az egyik énekes érthetően ejti ki a szöveget, a másik kevésbé, néha az egész előadás idegen nyelven hangzik el. Épp ezért, aki a halhatatlan operákat igazán élvezni akarja, annak jól kell ismernie történetüket. Ismerkedni az operákkal - ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben - idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét. Aki a zeneszerzőről és zenéről is tudni szeretne valamit, azt a kötet végi jegyzetek igazítják el.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Tótfalusi István - A könyvek könyve
A Bibliából és a Bibliáról írta Tótfalusi István

Tótfalusi István - Nyelvészeti ​ínyencfalatok
A ​magyar-e a legszebb nyelv? Miért éppen úgy hívjuk magyarul a szomszédos népeket, ahogy? Na és ők minket, illetve mi magunkat? Cirilltől való-e a cirill írás? Miért „spórol” a magánhangzókkal a cseh és a horvát nyelv? Efféle érdekes nyelvi kérdésekre kaphat választ a kötetből az olvasó, miközben egyebek mellett azt is megtudhatja, honnan erednek felebarát, búcsúfia, szemenszedett, vőfély stb. szavaink. Olvashat továbbá a magyar nyelvtudomány kezdeteiről, a szóláskeveredés jelenségéről, a nyomda ördögéről és a nyelvújításról, a nyelvek rokonságáról és nyelvcsaládokról. De szóba kerülnek még többek között nyelvi összeesküvés-elméletek is, valamint a furcsán viselkedő francia számok, a nyelvek háborús célokra történő használata, a mesterséges nyelvek és a népetimológia.

Tótfalusi István - Barátaink ​Európában
Arccal ​Európa felé! - mondanánk, ha a háború utáni évek jelszavai ma is divatban lennének. Utunk Európába vezet, mondjuk ma inkább. Azaz vissza Európába, ahonnan vagy fél évszázada kirekesztett minket a történelem balszerencsés fordulata. De milyen ez az Európa, amely felé igyekszünk? Ismerjük-e mind a negyvennyolc államát, azok arculatát, történelmét, népét, nap életét, városait, műveltségét? Ilyesmikről ír a könyv felső tagozatos iskolásoknak. Bőven, adatgazdagon, de azért érdekesen, olvasmányosan. Nem csak Európa múltját, kialakulását kíséri végig, külön ír minden országról; bemutatja azokat a népeket is, a lappoktól és baszkoktól az abházokig, akiknek nincsen önálló államuk, mégis hozzátartoznak Európához. Végül megismerjük az Egyesült Európa gondolatát valamint a közelmúlt meg a jelen törekvéseit, szervezeteit és intézményeit, amelyek ezért munkálkodnak. A kötetet Sajdik Ferenc informatív s egyben jó kedélyű rajzai illusztrálják.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak alapszótára
A ​sajtóban, az olvasmányainkban vagy akár a mindennapi társalgásokban előforduló idegen szavak gyakorta megnehezítik a megértést. Az Idegen szavak alapszótára abban kíván segítséget nyújtani, hogy könnyebben megértsük a körülöttünk lévő világot. A szótár 4500 idegen szó magyarázatát tartalmazza, és ahol lehetséges, szinonimákat is felkínál. A szóanyag összeállítása során a fő szempont az volt, hogy a gyakori, ugyanakkor nem mindenki számára egyértelmű jelentésű szavak belekerüljenek. Így például szerepelnek benne a barter, a kaució és a statisztál kifejezések, vagy a középiskolai tanulmányokból ismerős geszta, enjambement és mimikri fogalmak. Néhány esetben régies szavak is helyet kaptak a szótárban, hiszen az iskolai kötelező olvasmányokban előfordulhat az alma mater, a darabont vagy az obsit is. A szótár újdonsága, hogy számos új szót megmagyaráz, például a cafeteria, a lájkol vagy az outlet jelentését is megadja. Az Idegen szavak alapszótára széles körű érdeklődésre tart számot, hiszen hasznos segítség lehet mind az iskolai oktatásban, mind a hétköznapi társalgások és szövegek megértésében. A szótár összeállítója Tótfalusi István nyelvész, műfordító és költő, számos nyelvészeti és ismeretterjesztő munka szerzője, köztük a TINTA Könyvkiadónál megjelent Idegenszó-tár és Kiejtési szótár szerkesztője.

Tótfalusi István - 44 ​tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Igaz-e, ​hogy vannak primitív és vannak fejlett nyelvek? A nyelvtehetség tényleg ritka adottság? A magyar a legnehezebb nyelv? A szóismétlés mindig stílushiba? A nyelvek izgalmas világa iránt érdeklődők választ várnak ezekre a kérdésekre. Tanultak, hallottak és olvastak már sok mindent a nyelvekkel és nyelvünkkel kapcsolatban, de még mindig számos gondolat foglalkoztatja őket. És mivel az eddig szerzett ismereteik néha ellentmondanak egymásnak vagy a saját józan belátásuknak, szeretnének megbízható tudáshoz jutni. Vagyis meggyőződni arról, hogy amit tudnak vagy tudni vélnek, az valóban IGAZ, vagy esetleg TÉVHIT csupán. Ez a könyv nekik szól, az ő kérdéseikre kínál válaszokat, és igen sok nyelvi érdekességgel szolgál, amelyekre talán nem is jutott volna eszükbe rákérdezni. A szerző a közkeletű nyelvi tévedések közül választott ki negyvennégyet, és ezekről fejti ki a nyelvtudomány álláspontját. Ezek a tévhitek gyakran és joggal a nyelvi babona elnevezést viselik, és olyan torz nézeteket képviselnek, amelyek egy évszázad óta vagy még régebben szállnak nemzedékről nemzedékre. A tévhit gyakran olyan előírás, amely kategorikus formában válik ismertté, holott nem minden esetben érvényes, ám a kivételekről kevesen tudnak. TÓTFALUSI ISTVÁN nyelvész, műfordító és költő, széles körben ismert tudománynépszerűsítő könyveiről is. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg a következő sikerkönyvei: Idegenszó-tár, Kiejtési szótár, Klasszikus szócsaládfák, Magyarító szótár. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 38. tagja.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda a Bibliában
Bibliai ​lexikon jelent már meg egy-kettő nálunk, de ezekben a sok fogalmi, filológiai, tárgyi, földrajzi és történelmi címszó mellett töredéknyi hely jutott csupán a Szentírásban szereplő személyeknek. Ezért fontos és hiánypótló a "Ki kicsoda" sorozat új kötete, amely a nagyközönség számára oldottan, fontosságuk arányában kellőképp részletezve, a rokon motívumokat kidomborítva mutatja be a bibliai könyvek minden számottevő szereplőjét, összesen mintegy ezret, ráadásul jellemük rugóit és vallástörténeti szerepük szempontjait is feltárva. További többletet képez a figurák irodalmi utóéletének kifejtése, kezdve a midrási és rabbinikus irodalmon meg a keresztény legendák világán. A szerző megemlíti még a legjavát azoknak a képzőművészeti és zenei alkotásoknak is, amelyeket a szóban forgó bibliai figura ihletett. A könyvet több geneológiai táblázat, valamint gazdag képanyag egészíti ki.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda Shakespeare műveiben?
"Shakespeare ​egymaga fele a teremtésnek!" Nem kisebb költő mondta ezt, mint Shakespeare máig is egyik legkiválóbb magyar fordítója, Petőfi Sándor. És Dumas pére hasonlóképp: "Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet." Shakespeare színpadát évezredek valós és képzelt figurái népesítik be az ókortól a középkoron át a reneszánsz időkig, nők és férfiak, gyermekek és aggastyánok a világ sokféle tájáról, királyok, hercegnők, hősök, koldusok és gyilkosok, bohócok, tündérek, szörnyek és légi szellemek százszínű sokasága. Nehéz ellenállni a kísértésének, hogy ezt a sokaságot számbavegyük. S valóban szinte alig hihető, hogy ez világszerte olyan keveseknek jutott mindmáig eszébe. A nagy drámaköltő hazájában természetesen több ilyen lexikon-féle is született. Ezek egyik típusa enciklopédikus jellegű, részletesen szól a figurákon kívül a darabokról, Shakespeare életéről, családjáról, kortársairól, sőt későbbi kritikusairól és filológusairól is. (Az egyikben pl. tartalmas cikk tárgyalja a költő magyarországi fogadtatását, hatását és fordításait is.) A másik típus kizárólag a drámai művekkel foglalkozik, ezeknek karaktereit tárgyalja betűrend szerint. Jelen munkám az első magyar kézikönyv e nemben. Az angol minták közül a másodikhoz áll közelebb, vagyis a Shakespeare teremtette alakokat sorakoztatja fel ábécérendben, ám bizonyos többletet is nyújt e mintákhoz képest. Elsőként azzal, hogy nemcsak a drámai művek, hanem az elbeszélő és lírai költemények szereplőit is számbaveszi. Másfelől azáltal, hogy nem csupán a kérdéses figurának a darabbeli ténykedését írja le, hanem - legalábbis a fontosabbak esetén - alapos jellemzést is ad róluk, dramaturgiai funkciójukról, történelmi hősök esetén a valós figura és a drámai alkat viszonyáról és a különbségek eszmei vagy művészi indokairól; általában megjelöli a forrásokat, ahonnan a szóban forgó figura Shakespeare kezébe jutott, hogy általa új életre keljen. Megemlítem továbbá azokat az irodalmi és zenei műveket is, amelyek egy-egy Shakespeare-alak utóéletét adják. Ezek révén sok minden megtudható, ami az olvasott vagy a színpadon, filmen, tévében látott mű jobb megértéséhez szükséges, ami középiskolai vagy egyetemi tanulmányok során a tágas Shakespeare-univerzumban való eligazodáshoz segít.

Tótfalusi István - Halhatatlan ​hősök
Sok-sok ​ezer éve születnek és formálódnak mesés történetek a nagy emberi közösségekben. A mindenség keletkezéséről szólnak, égről és földről, istenekről és rendkívüli emberekről, az égi és földi lények kapcsolatairól. A mítoszok és mondák világa ez. A mítoszoké, amelyekben a halhatatlan istenek is emberi vonásokat hordoznak, és az emberek isteni magasságba emelkedhetnek, már csak azért is, mert többnyire valamely isten vagy istennő gyermekeként jöttek a világra. A mondák olyan rendkívüli emberekről, férfiakról vagy nőkről szólnak, akiknek az alakját az utókor szőtte körül csodálatos mesei mozzanatokkal, és így váltak a szó más értelmében halhatatlanná. Könyvünk a különböző korok és kultúrák isteni és emberi hősei közül mutat be tízet színes és fordulatos történet keretében, a sumer Gilgamestől a bibliai Sámsonon és az ír Kúhulinon át a finn Lemminkejnenig. A könyv végén rövid összefoglaló található az egyes epizódokhoz kapcsolódó fontosabb tudnivalókról.

Tótfalusi István - Kis ​magyar nyelvklinika
„Minden ​rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály) E könyv anyaga több mint tíz éven át gyűlt. Tótfalusi István azt vallja, hogy életünk minőségét legfőképp az a helyes és pontos gondolkodás javíthatja meg, amely elválaszthatatlan a helyes és pontos nyelvhasználattól. Ennek érdekében írta meg, majd a jelen kiadás számára bővítette, javította és rendezte át a nyelvhelyességi kéziszótárat. Mindenkinek ajánlja a használatát, aki szívügyének tartja anyanyelvünk tisztaságát. Legfőképpen mégis a diákok kezében szeretné tudni ezt a könyvet, mert bennük még nem rögződtek meg a rossz példák és nyelvi előítéletek, és remélni lehet, hogy kellő nyelvi tudatosság birtokában majd többet tudnak tenni anyanyelvünk egészségéért.

Tótfalusi István - Történelmi ​vademecum
A ​történelmet sokan úgy tekintik, hogy az a régmúltra vonatkozik, s annak homályából ássák ki a tudós történészek, hogy példáján mi is okuljunk. Pedig hát a történelem ma is naponta történik körülöttünk és velünk, csak inkább politikának nevezik; éppen így politikának tekintették a napi eseményeket azokban a régi időkben, amiket mi habozás nélkül történelminek mondunk. Ez a kötet tehát éppúgy felöleli a napi politika fogalmait, amelyek az újságok, a rádió és a tévé híradásaiban záporoznak ránk - legalábbis azokat a szavakat értve, amelyek idegenes hangzásukkal eleve némi magyarázatot kívánnak. Minthogy a történelmet sajnálatos módon végigkísérik a háborúk, ezért a hadakozás, a fegyverek és a katonaélet sajátos szókincse sem maradhatott ki válogatásunkból. A legfontosabb fogalmak tömör és jól érthető magyarázatát, akárcsak a sorozat más köteteiben, a szavak eredetének pontos leírása követi, így a Történelmi vademecum nemcsak középiskolások számára hasznos segédkönyv, hanem mindenkinek értékes és érdekes ismereteket nyújt. A kötetet a benne szereplő történelmi személyek életrajzi adatait tartalmazó kis betűrendes lista egészíti ki.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok nagy lexikona 1.
Ez ​a kötet az irodalom előtti irodalmat öleli fel, az emberiség ősi kollektív alkotásait. Minden kultúrában a mitológia volt a kezdet, a világ és az ember létrejöttéről, az ember és a felső hatalmak viszonyáról, az élet és halál titkairól szóló színes elképzelések tárháza. Ugyancsak régről erednek egy-egy nép vitéz őseiről és fontos alakjairól szóló történetek, a mondák és legendák, amelyekben az istenek is szerepet játszanak. Kötetünk anyagának a bő fele a görög mítoszok és mondák, illetve a Biblia világából ered, de sokat merít az egyiptomi, germán, indiai, indián, kelta, mezopotámiai, perzsa, római távol-keleti és más forrásokból is. A könyv a keresést megkönnyítő mutatók rendszerével zárul, és 26 nagy genealógiai táblán mutatja be 900 alak leszármazási kapcsolatait.

Tótfalusi István - Svédország ​közel van
A ​park szélső fáinál Ingrid megállítja öccsét. - Nézd meg ezt a tizenhárom szilfát! Itt zajlott hat éve a híres szilfacsata. - Csata Stockholmban? Ki ellen? - csodálkozik Anders. - Aluljárót akart itt építeni a város vezetősége, és annak útjában álltak ezek a fák. Jöttek a munkások a motoros fűrészekkel, és képzeld, mit láttak! Sátortábort a fák között! Csupa fiatal volt, gitároztak, énekeltek, és sorfallal állták el a munkások útját. Erre rendőrök jöttek, elkezdték félrehuzigálni a srácokat. De nekik is volt ám eszük! Felmásztak a fákra, függőágyakat feszítettek ki az ágak között, és ott laktak, aludtak két napig. Pedig hideg éjszakák voltak még kora tavasszal! Csődültek aztán ezerszámra köréjük a stockholmiak, hordták nekik a kaját meg a forró kávét. És végül a fiatalok győztek, a fák megmenekültek.

Tótfalusi István - Idegen ​szavaink etimológiai szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Shelley ​világa
Shelley ​mindössze harminc évet élt. Élete és műve azonban - Petőfihez meg a többi maga-máglyáján elégő költő-titánhoz hasonlatosan - a legendák fénykörében él tovább. A nagy angol romantikus triász tagjaként ő sem csak költőnek, de mindennek jött: a társadalmi haladás előmozdításának, a világ emberarcúvá formálásának mélyen átérzett kötelessége lett költészete egyik legtisztább forrása. Joggal tekintette magát "törvényhozónak". Tótfalusi István könyve beszédes dokumentumok bőséges felhasználásával bizonyítja be e romantikus forradalmárról és költőről, hogy művészete és a művészetét hitelesítő magatartás ma aktuálisabb, ihletőbb erejű, mint valaha.

Tótfalusi István - Nyelvi ​vademecum
Régi ​hiány a magyar könyvpiacon a nyelvi lexikon. egy kézikönyv, amely nem csupán szabatos meghatározásokat ad, hanem beszédes anyanyelvi és idegen nyelvi példákkal is megvilágítja az adott kérdést, felbecsülhetetlen segítség mind az iskolásoknak, mind az idegen nyelvet tanulóknak. S ugyan ki az, aki ne tartoznék e két kategória valamelyikébe, netán mindkettőbe egyszerre? Több sikeres nyelvi ismeretterjesztő könyv szerzője, Tótfalusi István most ezt a régóta hiányolt betűrendes nyelvi útmutatót nyújtja át az olvasóknak. Bemutatja a fontos nyelveket és nyelvcsaládokat,az írásrendszereket és betűfajtákat, s miközben eligazít a hangtani, szótani és szerkezeti fogalmak bonyolult rendszerében, rejtett és gyakran meglepő összefüggésekre világít rá. A címszóanyag lényegében a latin és görög eredetű szakszókincsen alapul, de a könyv végére illesztett mutató révén a magyar nyelvtani fogalmak felől is eljuthatunk minden lényeges tudnivalóhoz. A terjedelmi korlátok miatt az elméleti nyelvtudomány, főleg a gomba módra szaporodó modern nyelvi teóriák gazdag fogalmi anyaga sajnos nem fért bele a könyvbe. A nyelvtanulók gyakorlati igényeit ezzel szemben a _Nyelvi vademecum_ teljese kielégíti, s ez volt a szerző elsőrendű célja.

Tótfalusi István - Meseország ​lakói
Meseország ​lakói szeretik a vendégeket. Nagyon barátságosak, téged is örömmel fogadnak. Be is mutatkoznak szépen: Én vagyok a Táltos; A Boszorkány vagyok; Én az Óriás vagyok... - aztán sorban utánuk a többiek, összesen huszonnyolcan. Szívesen mesélnek magukról, örömeikről és bánataikról... Mert akár hiszed, akár nem, az ő életük sem fenékig tejfel! Vagy azt gondolod, hogy a Vasorrú Bába már kislány korában is gonosz akart lenni? És képzeld csak el, mennyit főhet a feje az öreg királynak, amíg három lányának férjet talál, vagy amikor három fia között kell igazságot tennie!. Annál vidámabb a Törpe és annál büszkébb Babszem Jankó, mert ők aztán igazán mesélhetnek arról, hogy a kicsi is lehet erősebb a hatalmasoknál Meseország lakói közé Tótfalusi István kalauzol, jókedvvel és sok költői ötlettel vonultatva fel a mesék ismert alakjait, akiknek képi megjelenítéséről Takács Mari gondoskodott páratlan humorral és egyedi világlátással.

Tótfalusi István - Szokatlan ​szavak szótára
Tóthfalusi ​István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.

Tótfalusi István - Magyar ​nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig
Buffon, ​a kiváló francia természettudós és író mondotta: "A stílus maga az ember". Carducci, az olasz költő pedig ezt írta: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes." A nyelvhasználat tehát az egész embert minősíti, nem csupán értelmi szintjén, hanem áttételes módon erkölcsi valójában is.

Tótfalusi István - Magyarító ​szótár
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meg­lelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat. Kerülnünk kell a felesleges idegen szavakat, hiszen napjainkban a magyar szövegek szó- és kifejezéskészletének érthetetlenségét, homályosságát gyak­ran a más nyelvekből – korunkban elsősorban az angolból – újonnan átvett szavak, kifejezések tömege és főként használatuknak elburjánzása, a nyelvünk eredeti alkotóelemeit kiszorító terjedése okozza. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a kerülni kívánt idegen szóhoz ajánlott magyar megfelelők közül válassza ki a mondatába leginkább illőt. A Magyarító szótár 12 600 régi és új idegen szónak 21 700 magyar megfelelőjét kínálja fel. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz is, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hang­zásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő. A szótár a szómagyarító célja mellett eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához is. Jó szolgálatot tesz azzal, hogy sokszor már kevésbé ismert „klasszikus”, azaz görög–latin idegen szavak pontos jelentését tudatosítja az olvasóban. Tótfalusi István szerző neve ismerősen cseng a magyar szótárhasználók körében, hiszen számos sikeres kézikönyv összeállítója. Legutóbb a Tinta Könyvkiadó jelentette meg az Idegenszó-tár és a Klasszikus szócsaládfák című népszerű kézikönyveit. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 20. tagja

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda Shakespeare világában
A ​Shakespeare-drámák összes szereplőjét feldolgozó lexikon nemcsak hazai könyvkiadásunkban számít újdonságnak, a nemzetközi kínálatban is igen ritka. Ez a mű Shakespeare összes drámáit, elbeszélő költeményeit, sőt szonettjeit is feldolgozza. Legfőbb többlete és haszna diák, tanár és átlagolvasó számára az, hogy - az Irodalmi alakok lexikona szócikkeihez hasonlóan - a kiemelkedő figuráknak 20-60 sornyi terjedelmet szentel; a cselekményelemek alapos ismertetésén túl kitér más Shakespeare-drámák alakjaival való összefüggésekre, a figura irodalmi vagy történelmi forrásaira és a mű esetleges irodalmi és zenei utóéletére is. A történelmi drámák, ismertebb nevükön királydrámák esetében kézenfekvő, hogy az angol királyi dinasztiák és főnemesi családok bonyolult rokoni összefüggéseit családfákon ábrázolva tegyük áttekinthetővé. Ezért a kötet részletes genealógiai táblázattal, ezenkívül három mutatóval zárul.

Tótfalusi István - Színes ​szinonimatár
A ​szinonima a közkeletű felfogás szerint olyan szó, amely egy másik szóval rokon értelmű, és azt a mondatban többnyire helyettesítheti. Ezen a felfogáson alapulnak a nagy nyelvek szinonimaszótárai, és lényegében a korábbi magyar akadémiai nagy szinonimaszótár is. Magyarán: a bátor szinonimái a merész, vakmerő, vitéz, hős, hősies, rettenthetetlen, oroszlánszívű, heroikus, más stílusrétegben a vagány, a belemenős vagy a brahis. Csakhogy a bátor helyett, állítmányi helyzetben, az is megáll, hogy: bátor, mint az oroszlán, megveti a halált, nem ijed meg az árnyékától, legény a talpán, legény a gáton, van benne kurázsi, hét ördögtől sem fél, nekimenne az eleven ördögnek, akár az is, hogy van vér a pucájában. Vagyis a szólások, szóláshasonlatok és a nyelv állandósult fordulatai éppúgy lehetnek a rokonértelműség hordozói, mint a szinonim szavak. Éppúgy, vagy akár még inkább. Főképpen akkor, ha a szóbeli vagy írásos kifejezés élénkítésére törekszünk. A szólások szinte mind képet, cselekvést, mozgalmas helyszíneket idéznek egy-egy pillanatra lelki szemeink elé, ezért szemléletessé teszik mondandónkat. A szólások a nyelv virágai, mondta O. Nagy Gábor, e nyelvi szféra hervadhatatlan érdemű kutatója. Eme nyelvi virágok színskálájára gondoltam, amikor kézikönyvem címébe a színes szót belefoglaltam.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Tótfalusi István - Idegen ​idézetek szótára
Szállóigék, ​mottók, aforizmák, közmondások görög, latin, angol, francia, német, olasz, spanyol és más nyelveken; magyar fordításukkal és irodalmi, művelődéstörténeti hátterükkel együtt - kell ennél több a szórakoztató ismeretszerzéshez?

Tótfalusi István - Idegen ​szavak magyarul
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik a kerülni kívánt idegen szó helyett használható magyar szót vagy szavakat. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Idegen szavak magyarul című kiadványunknak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne található 10 250 régi és új idegen szónak a jelentését is megadja a felsorolt magyar megfelelők által. Ezért eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához.

Tótfalusi István - Klasszikus ​szócsaládfák
Tudta-e ​Ön, hogy uniformis, transzformátor, református, informatikus szavainkban egyaránt a latin forma szó rejtőzik? Ehhez hasonló érdekességeket fedezhet fel a Klasszikus szócsaládfák című könyvben. Tótfalusi István 125 görög és latin alapszó kultúrtörténeti és művelődéstörténeti útját követi nyomon. Bemutatja, hogy a görög és a latin nyelvből kiindulva, az olasz, a francia, a német, az angol és esetenként más nyelvek közvetítésével milyen lépésekben, milyen hangalaki változásokkal, milyen jelentésmódosulásokkal alakult ki a magyar szó. A kötet érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szakirodalomban is először, grafikus módon, ágrajzok segítségével ábrázolja a szóalakok létrejöttét, egymáshoz való kapcsolódását. Az utószóban a szerző a két klasszikus nyelv történetét vázolja, valamint a könyvben felbukkanó, magyarázatra szoruló nyelvi jelenségeket ismerteti. A kötetet a benne található értelmezett szavak és kifejezések betűrendes mutatója zárja. Ez a mutató a maga bő háromezer tételével jelzi, hogy a Klasszikus szócsaládfák, habár korlátozott szóanyaggal, mint idegen szavak szótára is jól használható. Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt számos magas színvonalú tudományos és ismeretterjesztő könyvet, szótárt és lexikont állított össze. Klasszikus szócsaládfák című munkáját ajánljuk mindazoknak, akik vallják, hogy a nyelv nemcsak a mindennapi kommunikáció eszköze, hanem belső titkaival a múlt világának is őrzője. A szerző hatalmas tárgyi tudása, briliáns nyelvismerete biztosíték arra, hogy az érdeklődő olvasó a könyv segítségével közelebb jusson nyelvünk eddig nem is sejtett, feltáratlan összefüggéseihez.

Cifka Péter - Friss Gábor - Kertész István - Tótfalusi István - Képek ​és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók