Tótfalusi István könyvei a rukkolán

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Tótfalusi István - A ​forró kutya
"- ​Szerintem már meg is van a téma! - vágta rá Piroska. - A forró kutya! - Micsoda? - kérdezték többen is egyszerre. - Hát amiről itt beszélünk: a hot dog meg mindenféle idegen szavak a nyelvünkben. Hogy mit jelentenek, hogy van-e rájuk szükségünk, meg hogy honnan valók. És ti tudtátok például hogy a butik meg a patika rokonok? Engem csudára érdekel az ilyesmi. - Engem is! - helyeselt Eszter... - De lesz ebből elég anyag egy egész tanévre? - firtatta Ernő. - Efelől nyugodtan alhattok - mondtam. - Egy tanévben nagyjából harminc hét van. Ahány héten ebből idevágó anyag nélkül hagylak benneteket, annyiszor látom vendégül a társaságot a Hiltonban vacsorára. - Amit a kezdő tanárok fizetéséről tudok - vigyorgott Ákos -, abból úgy sejtem, hogy teljes foglalkoztatottságnak nézünk elébe." Így döntötte el egy kezdő magyartanár és öt érdeklődő tanítványa a fakultációs magyarórák anyagát. A kötetlen foglalkozásokon, amelyeket maguk írtak, és maguk által előadott vidám jelenetekkel élénkítettek, közös bölcsességük révén sok-sok érdekes, néha meglepő dolgot derítettek ki anyanyelvünk idegen eredetű szókészletéről. Tótfalusi István, a _Vademecum_ írója a tőle megszokott élvezetes stílusban formálta meg ezt a tanulságos és szórakoztató nyelvművelő "regényt". A kötetet Hegedüs István szellemes rajzai illusztrálják.

Tótfalusi István - Árkádiában ​éltem én is
Nemcsak ​a rokokó édes hangú dalosa, de a felvilágosodás bátor harcosa is, nem csupán vérbő, vaskos tréfák mestere, de tudatos és tudós értője a poézis mesterségének - ez volt a hányatott sorsú költő, Csokonai Vitéz Mihály. Mostoha életkörülményei ellenére a költészet és a nemzet szolgálatában megalkuvást nem ismert, érte áldozta fiatal életét, szerelmét és a szerény, de biztos polgári jólétet is. Ezt a Csokonait igyekszik bemutatni a regényes életrajz, oszlatva másfél század téves hiedelmeit a szenvelgő szerelemesről és a bohém garabonciásról, és elénk állítani a tudatos népiesség első képviselőjét, Petőfi és Ady elődjét.

Tótfalusi István - A könyvek könyve
A Bibliából és a Bibliáról írta Tótfalusi István

Tótfalusi István - 44 ​tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Igaz-e, ​hogy vannak primitív és vannak fejlett nyelvek? A nyelvtehetség tényleg ritka adottság? A magyar a legnehezebb nyelv? A szóismétlés mindig stílushiba? A nyelvek izgalmas világa iránt érdeklődők választ várnak ezekre a kérdésekre. Tanultak, hallottak és olvastak már sok mindent a nyelvekkel és nyelvünkkel kapcsolatban, de még mindig számos gondolat foglalkoztatja őket. És mivel az eddig szerzett ismereteik néha ellentmondanak egymásnak vagy a saját józan belátásuknak, szeretnének megbízható tudáshoz jutni. Vagyis meggyőződni arról, hogy amit tudnak vagy tudni vélnek, az valóban IGAZ, vagy esetleg TÉVHIT csupán. Ez a könyv nekik szól, az ő kérdéseikre kínál válaszokat, és igen sok nyelvi érdekességgel szolgál, amelyekre talán nem is jutott volna eszükbe rákérdezni. A szerző a közkeletű nyelvi tévedések közül választott ki negyvennégyet, és ezekről fejti ki a nyelvtudomány álláspontját. Ezek a tévhitek gyakran és joggal a nyelvi babona elnevezést viselik, és olyan torz nézeteket képviselnek, amelyek egy évszázad óta vagy még régebben szállnak nemzedékről nemzedékre. A tévhit gyakran olyan előírás, amely kategorikus formában válik ismertté, holott nem minden esetben érvényes, ám a kivételekről kevesen tudnak. TÓTFALUSI ISTVÁN nyelvész, műfordító és költő, széles körben ismert tudománynépszerűsítő könyveiről is. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg a következő sikerkönyvei: Idegenszó-tár, Kiejtési szótár, Klasszikus szócsaládfák, Magyarító szótár. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 38. tagja.

Tótfalusi István - Történelmi ​vademecum
A ​történelmet sokan úgy tekintik, hogy az a régmúltra vonatkozik, s annak homályából ássák ki a tudós történészek, hogy példáján mi is okuljunk. Pedig hát a történelem ma is naponta történik körülöttünk és velünk, csak inkább politikának nevezik; éppen így politikának tekintették a napi eseményeket azokban a régi időkben, amiket mi habozás nélkül történelminek mondunk. Ez a kötet tehát éppúgy felöleli a napi politika fogalmait, amelyek az újságok, a rádió és a tévé híradásaiban záporoznak ránk - legalábbis azokat a szavakat értve, amelyek idegenes hangzásukkal eleve némi magyarázatot kívánnak. Minthogy a történelmet sajnálatos módon végigkísérik a háborúk, ezért a hadakozás, a fegyverek és a katonaélet sajátos szókincse sem maradhatott ki válogatásunkból. A legfontosabb fogalmak tömör és jól érthető magyarázatát, akárcsak a sorozat más köteteiben, a szavak eredetének pontos leírása követi, így a Történelmi vademecum nemcsak középiskolások számára hasznos segédkönyv, hanem mindenkinek értékes és érdekes ismereteket nyújt. A kötetet a benne szereplő történelmi személyek életrajzi adatait tartalmazó kis betűrendes lista egészíti ki.

Tótfalusi István - Vámmentes ​gondolatok
A ​gondolatok szabad mozgása az emberi kultúra legnagyobb vívmányai közé tartozik. Erre utal Luther Mártonnak a kötet címéül választott szállóigéje is: A gondolatok vámmentesek. Tótfalusi István az elmúlt öt évszázadból 344 kiváló angol, francia, német, olasz, spanyol egyéniséget hívott és idézett meg, hogy osszák meg velünk legbölcsebb megállapításaikat az emberről: magukról és rólunk, érdemeinkről és hibáinkról, életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, sikerről és kudarcról, művészetről, politikáról, sorsról és mindarról, ami csak a gondolkodó embert foglalkoztatja. A szótárban található 838 szállóige ábécérendben követi egymást. A szócikk élén áll az eredetileg idegen nyelvű idézet fordítása, illetve irodalmi szöveg esetén annak általánosan ismert magyar változata. Ezt követi az eredeti nyelvű szöveg, melyhez kiejtési javaslatot is közöl a szótár egyszerűsített hangjelölést használva. Az idézet forrásának és műfajának megjelölése mellett a szócikk közli a szerző foglalkozását, hivatását, esetleg rangját és polgári szerepét is. A kötet ismerteti a szállóige megszületésének történelmi körülményeit, a szerző helyzetét vagy viszonyát azokkal, akiknek a kijelentése szólt. Az idézetek gazdag és sokszínű bemutatásán túl a kötetnek nem titkolt célja az idegen nyelvi ismeretek bővítése is. A népszerű szerzőnek, Tótfalusi Istvánnak ez a 10. kötete a TINTA Könyvkiadónál. Korábbi sikerkönyvei többek között: Idegenszó-tár, Magyarító szótár, Klasszikus szócsaládfák, 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről, Nyelvészeti ínyencfalatok.

Tótfalusi István - Magyarító ​szótár
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meg­lelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat. Kerülnünk kell a felesleges idegen szavakat, hiszen napjainkban a magyar szövegek szó- és kifejezéskészletének érthetetlenségét, homályosságát gyak­ran a más nyelvekből – korunkban elsősorban az angolból – újonnan átvett szavak, kifejezések tömege és főként használatuknak elburjánzása, a nyelvünk eredeti alkotóelemeit kiszorító terjedése okozza. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a kerülni kívánt idegen szóhoz ajánlott magyar megfelelők közül válassza ki a mondatába leginkább illőt. A Magyarító szótár 12 600 régi és új idegen szónak 21 700 magyar megfelelőjét kínálja fel. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz is, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hang­zásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő. A szótár a szómagyarító célja mellett eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához is. Jó szolgálatot tesz azzal, hogy sokszor már kevésbé ismert „klasszikus”, azaz görög–latin idegen szavak pontos jelentését tudatosítja az olvasóban. Tótfalusi István szerző neve ismerősen cseng a magyar szótárhasználók körében, hiszen számos sikeres kézikönyv összeállítója. Legutóbb a Tinta Könyvkiadó jelentette meg az Idegenszó-tár és a Klasszikus szócsaládfák című népszerű kézikönyveit. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 20. tagja

Tótfalusi István - Byron ​világa
Az ​angol költészet legendás alakjának az élete is műalkotás: az emberi lehetőségek végső határait ostromló romantikus egyéniség önmagát formálja mesterművé. A szélsőségek között csapongó lord életében azonban egyetlen vezérlő motívum sohasem változott: a szabadság, a haladás szolgálata, az elnyomás és reakció elleni harc. Költészetének híres darabjai a _Childe Harold_, a _Don Juan_, a _Káin_ és a többi mű a romantikus sorsábrázolás pátosza, és a modernül ironikus világlátás különös, nagyszabású harmóniáját valósítják meg. Tótfalusi István könyve Ember és Mű egységének bemutatására vállalkozik, s élményszerűen állítja elénk Byron alakját.

Tótfalusi István - Shelley ​világa
Shelley ​mindössze harminc évet élt. Élete és műve azonban - Petőfihez meg a többi maga-máglyáján elégő költő-titánhoz hasonlatosan - a legendák fénykörében él tovább. A nagy angol romantikus triász tagjaként ő sem csak költőnek, de mindennek jött: a társadalmi haladás előmozdításának, a világ emberarcúvá formálásának mélyen átérzett kötelessége lett költészete egyik legtisztább forrása. Joggal tekintette magát "törvényhozónak". Tótfalusi István könyve beszédes dokumentumok bőséges felhasználásával bizonyítja be e romantikus forradalmárról és költőről, hogy művészete és a művészetét hitelesítő magatartás ma aktuálisabb, ihletőbb erejű, mint valaha.

Tótfalusi István - Vallási ​vademecum
A ​hit nem tilos portéka már, a kiterjedt vallásoktatás révén sok fiatal ismerkedik az új vagy eddig nem teljesen értett fogalmakkal. Ez adta a gondolatot, hogy az először 10 éve megjelent nagy sikerű Vademecum szerzőjével, Tótfalusi Istvánnal egy vallási témájú szótárt írassunk. A klasszikus képanyaggal illusztrált kötet segítheti a hitoktatás munkáját azáltal, hogy az idegen - főleg latin és görög - eredetű szakszavakat népszerűen értelmezi, és származásukkal, kiejtésükkel, használatukkal kapcsolatban gyakorlatiasan igazít el. A szóanyag nagy hányada, objektív okokból, katolikus érdekű, de tekintetbe vettük a protestáns és izraelita vallások szókincsét is. A szótár feldolgozza a vallási rítus, a szent cselekmények, a szertartási kellékek és öltözékek szókincsét, a hittudomány, az egyháztörténet és az egyházkormányzat szakkifejezéseit. A Vallási vademecum azonban nemcsak hitoktatási segédanyag, hanem hasznos segédkönyv is bármely korosztályú olvasónak, akár hívő, akár nem, mert hozzájárul egész európai kultúránknak, az irodalmi és történelmi olvasmányok ezreinek jobb megértéséhez.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak magyarul
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik a kerülni kívánt idegen szó helyett használható magyar szót vagy szavakat. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Idegen szavak magyarul című kiadványunknak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne található 10 250 régi és új idegen szónak a jelentését is megadja a felsorolt magyar megfelelők által. Ezért eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához.

Tótfalusi István - Kiejtési ​szótár
A ​KIEJTÉSI SZÓTÁR Tótfalusi István többéves gyűjtő- és kutatómunkája eredményeképpen 40000 idegen név, szó és kifejezés helyes kiejtését adja meg szakszerűen. A szótár érdeme, hogy a kiejtést nem bonyolult, kódolt formában, hanem mindenki számára érthetően, a magyar ábécé betűivel írja le. A KIEJTÉSI SZÓTÁR szókincse átfogja és felöleli mindazokat a területeket, melyeken idegen szóval találkozhatunk a mindennapi életben vagy munkánk során. A szótár napjaink külföldi hírességei és közszereplői mellett tartalmazza mindazoknak az idegen történelmi neveknek a helyes kiejtését is, amelyekkel tanulmányaink, olvasmányaink vagy akár szabadidőnk eltöltése közben találkozunk. A szótár nagyobb része a híres és ismert emberek nevének helyes kiejtését mutatja meg, legyen a személy: történelmi személyiség, politikus, művész, feltaláló, irodalmi alak, tudós, filmszínész, zenemű alakja vagy sportoló. A szótár segítséget nyújt a történelmi magyar családnevek kiejtéséhez is. A személynevek mellett a KIEJTÉSI SZÓTÁR az idegen földrajzi nevek, a közszavak és a rövidítések kiejtését is tartalmazza. Néhány kiragadott példa, hogy hányféle idegen szó kiejtését segíti a szótár: helység, hegy, vízesés, borfajta, ételfajta, kutyafajta, szakkifejezés, gyógyszer, állam, tartomány, történelmi magyar város mai neve, illetve rövidítés. A KIEJTÉSI SZÓTÁR azért is hasznos, mert nemcsak a fő részben közölt 40000 lexikai egység helyes kiejtését tartalmazza, hanem azért is, mert a függelék első részében közreadott részletes KIEJTÉSI ÚTMUTATÓ 38 nyelvnek írja le a legfontosabb hangtani és kiejtési szabályait. Ezek segítségével a használó az újonnan felbukkanó idegen név vagy szó helyes kiejtését maga is meghatározhatja. A függelék másik része a KERESŐ, amely megmutatja, hogy egy-egy speciális betű vagy betűkapcsolat melyik nyelvben vagy nyelvekben fordulhat elő, és így segíti a felhasználót az idegen szó eredeti nyelvének meghatározásában és az idegen szó pontos kiejtésben. Napjainkban mind több idegen névvel és szóval találkozunk, ezért nélkülözhetetlen egy biztos fogódzó. Ez a fogódzó a TINTA Könyvkiadó KIEJTÉSI SZÓTÁRA, amely több évtizedes hiányt pótol. Kínáljuk mindazoknak, akiknek nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy azt hogyan ejtjük ki.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok nagy lexikona 1.
Ez ​a kötet az irodalom előtti irodalmat öleli fel, az emberiség ősi kollektív alkotásait. Minden kultúrában a mitológia volt a kezdet, a világ és az ember létrejöttéről, az ember és a felső hatalmak viszonyáról, az élet és halál titkairól szóló színes elképzelések tárháza. Ugyancsak régről erednek egy-egy nép vitéz őseiről és fontos alakjairól szóló történetek, a mondák és legendák, amelyekben az istenek is szerepet játszanak. Kötetünk anyagának a bő fele a görög mítoszok és mondák, illetve a Biblia világából ered, de sokat merít az egyiptomi, germán, indiai, indián, kelta, mezopotámiai, perzsa, római távol-keleti és más forrásokból is. A könyv a keresést megkönnyítő mutatók rendszerével zárul, és 26 nagy genealógiai táblán mutatja be 900 alak leszármazási kapcsolatait.

Tótfalusi István - Halhatatlan ​hősök
Sok-sok ​ezer éve születnek és formálódnak mesés történetek a nagy emberi közösségekben. A mindenség keletkezéséről szólnak, égről és földről, istenekről és rendkívüli emberekről, az égi és földi lények kapcsolatairól. A mítoszok és mondák világa ez. A mítoszoké, amelyekben a halhatatlan istenek is emberi vonásokat hordoznak, és az emberek isteni magasságba emelkedhetnek, már csak azért is, mert többnyire valamely isten vagy istennő gyermekeként jöttek a világra. A mondák olyan rendkívüli emberekről, férfiakról vagy nőkről szólnak, akiknek az alakját az utókor szőtte körül csodálatos mesei mozzanatokkal, és így váltak a szó más értelmében halhatatlanná. Könyvünk a különböző korok és kultúrák isteni és emberi hősei közül mutat be tízet színes és fordulatos történet keretében, a sumer Gilgamestől a bibliai Sámsonon és az ír Kúhulinon át a finn Lemminkejnenig. A könyv végén rövid összefoglaló található az egyes epizódokhoz kapcsolódó fontosabb tudnivalókról.

Tótfalusi István - Svédország ​közel van
A ​park szélső fáinál Ingrid megállítja öccsét. - Nézd meg ezt a tizenhárom szilfát! Itt zajlott hat éve a híres szilfacsata. - Csata Stockholmban? Ki ellen? - csodálkozik Anders. - Aluljárót akart itt építeni a város vezetősége, és annak útjában álltak ezek a fák. Jöttek a munkások a motoros fűrészekkel, és képzeld, mit láttak! Sátortábort a fák között! Csupa fiatal volt, gitároztak, énekeltek, és sorfallal állták el a munkások útját. Erre rendőrök jöttek, elkezdték félrehuzigálni a srácokat. De nekik is volt ám eszük! Felmásztak a fákra, függőágyakat feszítettek ki az ágak között, és ott laktak, aludtak két napig. Pedig hideg éjszakák voltak még kora tavasszal! Csődültek aztán ezerszámra köréjük a stockholmiak, hordták nekik a kaját meg a forró kávét. És végül a fiatalok győztek, a fák megmenekültek.

Tótfalusi István - Színes ​szinonimatár
A ​szinonima a közkeletű felfogás szerint olyan szó, amely egy másik szóval rokon értelmű, és azt a mondatban többnyire helyettesítheti. Ezen a felfogáson alapulnak a nagy nyelvek szinonimaszótárai, és lényegében a korábbi magyar akadémiai nagy szinonimaszótár is. Magyarán: a bátor szinonimái a merész, vakmerő, vitéz, hős, hősies, rettenthetetlen, oroszlánszívű, heroikus, más stílusrétegben a vagány, a belemenős vagy a brahis. Csakhogy a bátor helyett, állítmányi helyzetben, az is megáll, hogy: bátor, mint az oroszlán, megveti a halált, nem ijed meg az árnyékától, legény a talpán, legény a gáton, van benne kurázsi, hét ördögtől sem fél, nekimenne az eleven ördögnek, akár az is, hogy van vér a pucájában. Vagyis a szólások, szóláshasonlatok és a nyelv állandósult fordulatai éppúgy lehetnek a rokonértelműség hordozói, mint a szinonim szavak. Éppúgy, vagy akár még inkább. Főképpen akkor, ha a szóbeli vagy írásos kifejezés élénkítésére törekszünk. A szólások szinte mind képet, cselekvést, mozgalmas helyszíneket idéznek egy-egy pillanatra lelki szemeink elé, ezért szemléletessé teszik mondandónkat. A szólások a nyelv virágai, mondta O. Nagy Gábor, e nyelvi szféra hervadhatatlan érdemű kutatója. Eme nyelvi virágok színskálájára gondoltam, amikor kézikönyvem címébe a színes szót belefoglaltam.

Tótfalusi István - Meseország ​lakói
Meseország ​lakói szeretik a vendégeket. Nagyon barátságosak, téged is örömmel fogadnak. Be is mutatkoznak szépen: Én vagyok a Táltos; A Boszorkány vagyok; Én az Óriás vagyok... - aztán sorban utánuk a többiek, összesen huszonnyolcan. Szívesen mesélnek magukról, örömeikről és bánataikról... Mert akár hiszed, akár nem, az ő életük sem fenékig tejfel! Vagy azt gondolod, hogy a Vasorrú Bába már kislány korában is gonosz akart lenni? És képzeld csak el, mennyit főhet a feje az öreg királynak, amíg három lányának férjet talál, vagy amikor három fia között kell igazságot tennie!. Annál vidámabb a Törpe és annál büszkébb Babszem Jankó, mert ők aztán igazán mesélhetnek arról, hogy a kicsi is lehet erősebb a hatalmasoknál Meseország lakói közé Tótfalusi István kalauzol, jókedvvel és sok költői ötlettel vonultatva fel a mesék ismert alakjait, akiknek képi megjelenítéséről Takács Mari gondoskodott páratlan humorral és egyedi világlátással.

Tótfalusi István - Kis ​magyar nyelvklinika
„Minden ​rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály) E könyv anyaga több mint tíz éven át gyűlt. Tótfalusi István azt vallja, hogy életünk minőségét legfőképp az a helyes és pontos gondolkodás javíthatja meg, amely elválaszthatatlan a helyes és pontos nyelvhasználattól. Ennek érdekében írta meg, majd a jelen kiadás számára bővítette, javította és rendezte át a nyelvhelyességi kéziszótárat. Mindenkinek ajánlja a használatát, aki szívügyének tartja anyanyelvünk tisztaságát. Legfőképpen mégis a diákok kezében szeretné tudni ezt a könyvet, mert bennük még nem rögződtek meg a rossz példák és nyelvi előítéletek, és remélni lehet, hogy kellő nyelvi tudatosság birtokában majd többet tudnak tenni anyanyelvünk egészségéért.

Tótfalusi István - Magyar ​értelmező kéziszótár A-Z-ig
Magyar ​Értelmező Kéziszótárunkban igyekeztünk olyan, a mai magyar nyelvben használatos szavakat összegyűjteni, melyeket a mindennapi életünkben gyakran használunk. Azonban sok olyan szót hagytunk ki, melynek értelmezése nem okozhat problémát (pl. asztal, szék stb.), így szótárunk alakja és terjedelme miatt egyszerűbb a használata. Kéziszótárunk minden szónak értelmezi a jelentését, szókapcsolatait, szófaját, használati szabályait, jellemzőit, eredetét. Reméljük, nélkülözhetetlen lesz az iskolás korosztályon át a mindennapi emberek munkájában és életében.

Tótfalusi István - Sertések ​a Bakonyban
A ​Sertések a Bakonyban nemcsak címével lep meg, hanem a műfajával is. Lebilincselő regény a nagy nyelvcsaládok felfedezésének történetéről, anyanyelvünk múltjáról és jelenéről. Tótfalusi István író és műfordító, számos nyelvészeti tárgyú kötet és szótár alkotója, ezúttal mesés formában osztja meg a laikus nagyközönséggel mindazt, amit nyelvünkről és a nyelvek eredetéről, a délibábos nyelvészkedés meg az igaz nyelvtudomány különbségéről manapság tudni lehet és illik. Művelődéstörténet ez a javából, amit térképek, táblázatok illusztrálnak. A kötetből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan dolgoznak a nyelvtörténészek, hanem választ kapunk arra is, hogy mi köze van – ha van – az angoloknak a bakonyi sertésekhez, és beteljesedik-e a kötet lapjain bimbózó szerelem.

Tótfalusi István - Képgrafika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak alapszótára
A ​sajtóban, az olvasmányainkban vagy akár a mindennapi társalgásokban előforduló idegen szavak gyakorta megnehezítik a megértést. Az Idegen szavak alapszótára abban kíván segítséget nyújtani, hogy könnyebben megértsük a körülöttünk lévő világot. A szótár 4500 idegen szó magyarázatát tartalmazza, és ahol lehetséges, szinonimákat is felkínál. A szóanyag összeállítása során a fő szempont az volt, hogy a gyakori, ugyanakkor nem mindenki számára egyértelmű jelentésű szavak belekerüljenek. Így például szerepelnek benne a barter, a kaució és a statisztál kifejezések, vagy a középiskolai tanulmányokból ismerős geszta, enjambement és mimikri fogalmak. Néhány esetben régies szavak is helyet kaptak a szótárban, hiszen az iskolai kötelező olvasmányokban előfordulhat az alma mater, a darabont vagy az obsit is. A szótár újdonsága, hogy számos új szót megmagyaráz, például a cafeteria, a lájkol vagy az outlet jelentését is megadja. Az Idegen szavak alapszótára széles körű érdeklődésre tart számot, hiszen hasznos segítség lehet mind az iskolai oktatásban, mind a hétköznapi társalgások és szövegek megértésében. A szótár összeállítója Tótfalusi István nyelvész, műfordító és költő, számos nyelvészeti és ismeretterjesztő munka szerzője, köztük a TINTA Könyvkiadónál megjelent Idegenszó-tár és Kiejtési szótár szerkesztője.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Tótfalusi István - Bábel ​örökében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Barátod, ​a zebra
Barátod ​a zebra? Barátod. Ha nem úgy közlekedsz, ahogy szép csíkjai biztatnak, akkor bizony bajba juthatsz. Olvasd el ezt a mulatságos "KRESZ"-t, nézd meg Hegedűs István tréfás rajzait, és okulj mindkettőből. Vigyázz, hogy a zebra barátod maradjon!

Tótfalusi István - Operamesék
Véget ​ér a nyitány, fellebben az Operaház nagy függönye, és a színen megjelenik a daliás Tamino, sarkában a félelmetes kígyó. Megszólalnak a varázsos énekhangok, és a néző egyre jobban fülel: miről is énekelnek? Az egyik énekes érthetően ejti ki a szöveget, a másik kevésbé, néha az egész előadás idegen nyelven hangzik el. Épp ezért, aki a halhatatlan operákat igazán élvezni akarja, annak jól kell ismernie történetüket. Ismerkedni az operákkal - ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben - idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét. Aki a zeneszerzőről és zenéről is tudni szeretne valamit, azt a kötet végi jegyzetek igazítják el.

Cifka Péter - Friss Gábor - Kertész István - Tótfalusi István - Képek ​és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.