Ajax-loader

Tótfalusi István könyvei a rukkolán


Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Tótfalusi István - Operamesék
Véget ​ér a nyitány, fellebben az Operaház nagy függönye, és a színen megjelenik a daliás Tamino, sarkában a félelmetes kígyó. Megszólalnak a varázsos énekhangok, és a néző egyre jobban fülel: miről is énekelnek? Az egyik énekes érthetően ejti ki a szöveget, a másik kevésbé, néha az egész előadás idegen nyelven hangzik el. Épp ezért, aki a halhatatlan operákat igazán élvezni akarja, annak jól kell ismernie történetüket. Ismerkedni az operákkal - ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben - idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét. Aki a zeneszerzőről és zenéről is tudni szeretne valamit, azt a kötet végi jegyzetek igazítják el.

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Tótfalusi István - Barátod, ​a zebra
Barátod ​a zebra? Barátod. Ha nem úgy közlekedsz, ahogy szép csíkjai biztatnak, akkor bizony bajba juthatsz. Olvasd el ezt a mulatságos "KRESZ"-t, nézd meg Hegedűs István tréfás rajzait, és okulj mindkettőből. Vigyázz, hogy a zebra barátod maradjon!

Tótfalusi István - A könyvek könyve
A Bibliából és a Bibliáról írta Tótfalusi István

Tótfalusi István - Magyar ​nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig
Buffon, ​a kiváló francia természettudós és író mondotta: "A stílus maga az ember". Carducci, az olasz költő pedig ezt írta: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes." A nyelvhasználat tehát az egész embert minősíti, nem csupán értelmi szintjén, hanem áttételes módon erkölcsi valójában is.

Tótfalusi István - Shelley ​világa
Shelley ​mindössze harminc évet élt. Élete és műve azonban - Petőfihez meg a többi maga-máglyáján elégő költő-titánhoz hasonlatosan - a legendák fénykörében él tovább. A nagy angol romantikus triász tagjaként ő sem csak költőnek, de mindennek jött: a társadalmi haladás előmozdításának, a világ emberarcúvá formálásának mélyen átérzett kötelessége lett költészete egyik legtisztább forrása. Joggal tekintette magát "törvényhozónak". Tótfalusi István könyve beszédes dokumentumok bőséges felhasználásával bizonyítja be e romantikus forradalmárról és költőről, hogy művészete és a művészetét hitelesítő magatartás ma aktuálisabb, ihletőbb erejű, mint valaha.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda Shakespeare világában
A ​Shakespeare-drámák összes szereplőjét feldolgozó lexikon nemcsak hazai könyvkiadásunkban számít újdonságnak, a nemzetközi kínálatban is igen ritka. Ez a mű Shakespeare összes drámáit, elbeszélő költeményeit, sőt szonettjeit is feldolgozza. Legfőbb többlete és haszna diák, tanár és átlagolvasó számára az, hogy - az Irodalmi alakok lexikona szócikkeihez hasonlóan - a kiemelkedő figuráknak 20-60 sornyi terjedelmet szentel; a cselekményelemek alapos ismertetésén túl kitér más Shakespeare-drámák alakjaival való összefüggésekre, a figura irodalmi vagy történelmi forrásaira és a mű esetleges irodalmi és zenei utóéletére is. A történelmi drámák, ismertebb nevükön királydrámák esetében kézenfekvő, hogy az angol királyi dinasztiák és főnemesi családok bonyolult rokoni összefüggéseit családfákon ábrázolva tegyük áttekinthetővé. Ezért a kötet részletes genealógiai táblázattal, ezenkívül három mutatóval zárul.

Tótfalusi István - Byron ​világa
Az ​angol költészet legendás alakjának az élete is műalkotás: az emberi lehetőségek végső határait ostromló romantikus egyéniség önmagát formálja mesterművé. A szélsőségek között csapongó lord életében azonban egyetlen vezérlő motívum sohasem változott: a szabadság, a haladás szolgálata, az elnyomás és reakció elleni harc. Költészetének híres darabjai a Childe Harold, a Don Juan, a Káin és a többi mű a romantikus sorsábrázolás pátosza, és a modernül ironikus világlátás különös, nagyszabású harmóniáját valósítják meg. Tótfalusi István könyve Ember és Mű egységének bemutatására vállalkozik, s élményszerűen állítja elénk Byron alakját.

Tótfalusi István - Halhatatlan ​hősök
Sok-sok ​ezer éve születnek és formálódnak mesés történetek a nagy emberi közösségekben. A mindenség keletkezéséről szólnak, égről és földről, istenekről és rendkívüli emberekről, az égi és földi lények kapcsolatairól. A mítoszok és mondák világa ez. A mítoszoké, amelyekben a halhatatlan istenek is emberi vonásokat hordoznak, és az emberek isteni magasságba emelkedhetnek, már csak azért is, mert többnyire valamely isten vagy istennő gyermekeként jöttek a világra. A mondák olyan rendkívüli emberekről, férfiakról vagy nőkről szólnak, akiknek az alakját az utókor szőtte körül csodálatos mesei mozzanatokkal, és így váltak a szó más értelmében halhatatlanná. Könyvünk a különböző korok és kultúrák isteni és emberi hősei közül mutat be tízet színes és fordulatos történet keretében, a sumer Gilgamestől a bibliai Sámsonon és az ír Kúhulinon át a finn Lemminkejnenig. A könyv végén rövid összefoglaló található az egyes epizódokhoz kapcsolódó fontosabb tudnivalókról.

Tótfalusi István - Képgrafika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda Shakespeare műveiben?
"Shakespeare ​egymaga fele a teremtésnek!" Nem kisebb költő mondta ezt, mint Shakespeare máig is egyik legkiválóbb magyar fordítója, Petőfi Sándor. És Dumas pére hasonlóképp: "Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet." Shakespeare színpadát évezredek valós és képzelt figurái népesítik be az ókortól a középkoron át a reneszánsz időkig, nők és férfiak, gyermekek és aggastyánok a világ sokféle tájáról, királyok, hercegnők, hősök, koldusok és gyilkosok, bohócok, tündérek, szörnyek és légi szellemek százszínű sokasága. Nehéz ellenállni a kísértésének, hogy ezt a sokaságot számbavegyük. S valóban szinte alig hihető, hogy ez világszerte olyan keveseknek jutott mindmáig eszébe. A nagy drámaköltő hazájában természetesen több ilyen lexikon-féle is született. Ezek egyik típusa enciklopédikus jellegű, részletesen szól a figurákon kívül a darabokról, Shakespeare életéről, családjáról, kortársairól, sőt későbbi kritikusairól és filológusairól is. (Az egyikben pl. tartalmas cikk tárgyalja a költő magyarországi fogadtatását, hatását és fordításait is.) A másik típus kizárólag a drámai művekkel foglalkozik, ezeknek karaktereit tárgyalja betűrend szerint. Jelen munkám az első magyar kézikönyv e nemben. Az angol minták közül a másodikhoz áll közelebb, vagyis a Shakespeare teremtette alakokat sorakoztatja fel ábécérendben, ám bizonyos többletet is nyújt e mintákhoz képest. Elsőként azzal, hogy nemcsak a drámai művek, hanem az elbeszélő és lírai költemények szereplőit is számbaveszi. Másfelől azáltal, hogy nem csupán a kérdéses figurának a darabbeli ténykedését írja le, hanem - legalábbis a fontosabbak esetén - alapos jellemzést is ad róluk, dramaturgiai funkciójukról, történelmi hősök esetén a valós figura és a drámai alkat viszonyáról és a különbségek eszmei vagy művészi indokairól; általában megjelöli a forrásokat, ahonnan a szóban forgó figura Shakespeare kezébe jutott, hogy általa új életre keljen. Megemlítem továbbá azokat az irodalmi és zenei műveket is, amelyek egy-egy Shakespeare-alak utóéletét adják. Ezek révén sok minden megtudható, ami az olvasott vagy a színpadon, filmen, tévében látott mű jobb megértéséhez szükséges, ami középiskolai vagy egyetemi tanulmányok során a tágas Shakespeare-univerzumban való eligazodáshoz segít.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak magyarul
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik a kerülni kívánt idegen szó helyett használható magyar szót vagy szavakat. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Idegen szavak magyarul című kiadványunknak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne található 10 250 régi és új idegen szónak a jelentését is megadja a felsorolt magyar megfelelők által. Ezért eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához.

Tótfalusi István - Nyelvészeti ​ínyencfalatok
A ​magyar-e a legszebb nyelv? Miért éppen úgy hívjuk magyarul a szomszédos népeket, ahogy? Na és ők minket, illetve mi magunkat? Cirilltől való-e a cirill írás? Miért „spórol” a magánhangzókkal a cseh és a horvát nyelv? Efféle érdekes nyelvi kérdésekre kaphat választ a kötetből az olvasó, miközben egyebek mellett azt is megtudhatja, honnan erednek felebarát, búcsúfia, szemenszedett, vőfély stb. szavaink. Olvashat továbbá a magyar nyelvtudomány kezdeteiről, a szóláskeveredés jelenségéről, a nyomda ördögéről és a nyelvújításról, a nyelvek rokonságáról és nyelvcsaládokról. De szóba kerülnek még többek között nyelvi összeesküvés-elméletek is, valamint a furcsán viselkedő francia számok, a nyelvek háborús célokra történő használata, a mesterséges nyelvek és a népetimológia.

Tótfalusi István - Idegen ​szavaink etimológiai szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - 44 ​tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Igaz-e, ​hogy vannak primitív és vannak fejlett nyelvek? A nyelvtehetség tényleg ritka adottság? A magyar a legnehezebb nyelv? A szóismétlés mindig stílushiba? A nyelvek izgalmas világa iránt érdeklődők választ várnak ezekre a kérdésekre. Tanultak, hallottak és olvastak már sok mindent a nyelvekkel és nyelvünkkel kapcsolatban, de még mindig számos gondolat foglalkoztatja őket. És mivel az eddig szerzett ismereteik néha ellentmondanak egymásnak vagy a saját józan belátásuknak, szeretnének megbízható tudáshoz jutni. Vagyis meggyőződni arról, hogy amit tudnak vagy tudni vélnek, az valóban IGAZ, vagy esetleg TÉVHIT csupán. Ez a könyv nekik szól, az ő kérdéseikre kínál válaszokat, és igen sok nyelvi érdekességgel szolgál, amelyekre talán nem is jutott volna eszükbe rákérdezni. A szerző a közkeletű nyelvi tévedések közül választott ki negyvennégyet, és ezekről fejti ki a nyelvtudomány álláspontját. Ezek a tévhitek gyakran és joggal a nyelvi babona elnevezést viselik, és olyan torz nézeteket képviselnek, amelyek egy évszázad óta vagy még régebben szállnak nemzedékről nemzedékre. A tévhit gyakran olyan előírás, amely kategorikus formában válik ismertté, holott nem minden esetben érvényes, ám a kivételekről kevesen tudnak. TÓTFALUSI ISTVÁN nyelvész, műfordító és költő, széles körben ismert tudománynépszerűsítő könyveiről is. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg a következő sikerkönyvei: Idegenszó-tár, Kiejtési szótár, Klasszikus szócsaládfák, Magyarító szótár. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 38. tagja.

Tótfalusi István - Kis ​magyar nyelvklinika
„Minden ​rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály) E könyv anyaga több mint tíz éven át gyűlt. Tótfalusi István azt vallja, hogy életünk minőségét legfőképp az a helyes és pontos gondolkodás javíthatja meg, amely elválaszthatatlan a helyes és pontos nyelvhasználattól. Ennek érdekében írta meg, majd a jelen kiadás számára bővítette, javította és rendezte át a nyelvhelyességi kéziszótárat. Mindenkinek ajánlja a használatát, aki szívügyének tartja anyanyelvünk tisztaságát. Legfőképpen mégis a diákok kezében szeretné tudni ezt a könyvet, mert bennük még nem rögződtek meg a rossz példák és nyelvi előítéletek, és remélni lehet, hogy kellő nyelvi tudatosság birtokában majd többet tudnak tenni anyanyelvünk egészségéért.

Tótfalusi István - Színes ​szinonimatár
A ​szinonima a közkeletű felfogás szerint olyan szó, amely egy másik szóval rokon értelmű, és azt a mondatban többnyire helyettesítheti. Ezen a felfogáson alapulnak a nagy nyelvek szinonimaszótárai, és lényegében a korábbi magyar akadémiai nagy szinonimaszótár is. Magyarán: a bátor szinonimái a merész, vakmerő, vitéz, hős, hősies, rettenthetetlen, oroszlánszívű, heroikus, más stílusrétegben a vagány, a belemenős vagy a brahis. Csakhogy a bátor helyett, állítmányi helyzetben, az is megáll, hogy: bátor, mint az oroszlán, megveti a halált, nem ijed meg az árnyékától, legény a talpán, legény a gáton, van benne kurázsi, hét ördögtől sem fél, nekimenne az eleven ördögnek, akár az is, hogy van vér a pucájában. Vagyis a szólások, szóláshasonlatok és a nyelv állandósult fordulatai éppúgy lehetnek a rokonértelműség hordozói, mint a szinonim szavak. Éppúgy, vagy akár még inkább. Főképpen akkor, ha a szóbeli vagy írásos kifejezés élénkítésére törekszünk. A szólások szinte mind képet, cselekvést, mozgalmas helyszíneket idéznek egy-egy pillanatra lelki szemeink elé, ezért szemléletessé teszik mondandónkat. A szólások a nyelv virágai, mondta O. Nagy Gábor, e nyelvi szféra hervadhatatlan érdemű kutatója. Eme nyelvi virágok színskálájára gondoltam, amikor kézikönyvem címébe a színes szót belefoglaltam.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok nagy lexikona 1.
Ez ​a kötet az irodalom előtti irodalmat öleli fel, az emberiség ősi kollektív alkotásait. Minden kultúrában a mitológia volt a kezdet, a világ és az ember létrejöttéről, az ember és a felső hatalmak viszonyáról, az élet és halál titkairól szóló színes elképzelések tárháza. Ugyancsak régről erednek egy-egy nép vitéz őseiről és fontos alakjairól szóló történetek, a mondák és legendák, amelyekben az istenek is szerepet játszanak. Kötetünk anyagának a bő fele a görög mítoszok és mondák, illetve a Biblia világából ered, de sokat merít az egyiptomi, germán, indiai, indián, kelta, mezopotámiai, perzsa, római távol-keleti és más forrásokból is. A könyv a keresést megkönnyítő mutatók rendszerével zárul, és 26 nagy genealógiai táblán mutatja be 900 alak leszármazási kapcsolatait.

Tótfalusi István - Árkádiában ​éltem én is
Nemcsak ​a rokokó édes hangú dalosa, de a felvilágosodás bátor harcosa is, nem csupán vérbő, vaskos tréfák mestere, de tudatos és tudós értője a poézis mesterségének - ez volt a hányatott sorsú költő, Csokonai Vitéz Mihály. Mostoha életkörülményei ellenére a költészet és a nemzet szolgálatában megalkuvást nem ismert, érte áldozta fiatal életét, szerelmét és a szerény, de biztos polgári jólétet is. Ezt a Csokonait igyekszik bemutatni a regényes életrajz, oszlatva másfél század téves hiedelmeit a szenvelgő szerelemesről és a bohém garabonciásról, és elénk állítani a tudatos népiesség első képviselőjét, Petőfi és Ady elődjét.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

Tótfalusi István - Vallási ​vademecum
A ​hit nem tilos portéka már, a kiterjedt vallásoktatás révén sok fiatal ismerkedik az új vagy eddig nem teljesen értett fogalmakkal. Ez adta a gondolatot, hogy az először 10 éve megjelent nagy sikerű Vademecum szerzőjével, Tótfalusi Istvánnal egy vallási témájú szótárt írassunk. A klasszikus képanyaggal illusztrált kötet segítheti a hitoktatás munkáját azáltal, hogy az idegen - főleg latin és görög - eredetű szakszavakat népszerűen értelmezi, és származásukkal, kiejtésükkel, használatukkal kapcsolatban gyakorlatiasan igazít el. A szóanyag nagy hányada, objektív okokból, katolikus érdekű, de tekintetbe vettük a protestáns és izraelita vallások szókincsét is. A szótár feldolgozza a vallási rítus, a szent cselekmények, a szertartási kellékek és öltözékek szókincsét, a hittudomány, az egyháztörténet és az egyházkormányzat szakkifejezéseit. A Vallási vademecum azonban nemcsak hitoktatási segédanyag, hanem hasznos segédkönyv is bármely korosztályú olvasónak, akár hívő, akár nem, mert hozzájárul egész európai kultúránknak, az irodalmi és történelmi olvasmányok ezreinek jobb megértéséhez.

Tótfalusi István - A ​forró kutya
"- ​Szerintem már meg is van a téma! - vágta rá Piroska. - A forró kutya! - Micsoda? - kérdezték többen is egyszerre. - Hát amiről itt beszélünk: a hot dog meg mindenféle idegen szavak a nyelvünkben. Hogy mit jelentenek, hogy van-e rájuk szükségünk, meg hogy honnan valók. És ti tudtátok például hogy a butik meg a patika rokonok? Engem csudára érdekel az ilyesmi. - Engem is! - helyeselt Eszter... - De lesz ebből elég anyag egy egész tanévre? - firtatta Ernő. - Efelől nyugodtan alhattok - mondtam. - Egy tanévben nagyjából harminc hét van. Ahány héten ebből idevágó anyag nélkül hagylak benneteket, annyiszor látom vendégül a társaságot a Hiltonban vacsorára. - Amit a kezdő tanárok fizetéséről tudok - vigyorgott Ákos -, abból úgy sejtem, hogy teljes foglalkoztatottságnak nézünk elébe." Így döntötte el egy kezdő magyartanár és öt érdeklődő tanítványa a fakultációs magyarórák anyagát. A kötetlen foglalkozásokon, amelyeket maguk írtak, és maguk által előadott vidám jelenetekkel élénkítettek, közös bölcsességük révén sok-sok érdekes, néha meglepő dolgot derítettek ki anyanyelvünk idegen eredetű szókészletéről. Tótfalusi István, a _Vademecum_ írója a tőle megszokott élvezetes stílusban formálta meg ezt a tanulságos és szórakoztató nyelvművelő "regényt". A kötetet Hegedüs István szellemes rajzai illusztrálják.

Tótfalusi István - Barátaink ​Európában
Arccal ​Európa felé! - mondanánk, ha a háború utáni évek jelszavai ma is divatban lennének. Utunk Európába vezet, mondjuk ma inkább. Azaz vissza Európába, ahonnan vagy fél évszázada kirekesztett minket a történelem balszerencsés fordulata. De milyen ez az Európa, amely felé igyekszünk? Ismerjük-e mind a negyvennyolc államát, azok arculatát, történelmét, népét, nap életét, városait, műveltségét? Ilyesmikről ír a könyv felső tagozatos iskolásoknak. Bőven, adatgazdagon, de azért érdekesen, olvasmányosan. Nem csak Európa múltját, kialakulását kíséri végig, külön ír minden országról; bemutatja azokat a népeket is, a lappoktól és baszkoktól az abházokig, akiknek nincsen önálló államuk, mégis hozzátartoznak Európához. Végül megismerjük az Egyesült Európa gondolatát valamint a közelmúlt meg a jelen törekvéseit, szervezeteit és intézményeit, amelyek ezért munkálkodnak. A kötetet Sajdik Ferenc informatív s egyben jó kedélyű rajzai illusztrálják.

Tótfalusi István - Sertések ​a Bakonyban
A ​Sertések a Bakonyban nemcsak címével lep meg, hanem a műfajával is. Lebilincselő regény a nagy nyelvcsaládok felfedezésének történetéről, anyanyelvünk múltjáról és jelenéről. Tótfalusi István író és műfordító, számos nyelvészeti tárgyú kötet és szótár alkotója, ezúttal mesés formában osztja meg a laikus nagyközönséggel mindazt, amit nyelvünkről és a nyelvek eredetéről, a délibábos nyelvészkedés meg az igaz nyelvtudomány különbségéről manapság tudni lehet és illik. Művelődéstörténet ez a javából, amit térképek, táblázatok illusztrálnak. A kötetből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan dolgoznak a nyelvtörténészek, hanem választ kapunk arra is, hogy mi köze van – ha van – az angoloknak a bakonyi sertésekhez, és beteljesedik-e a kötet lapjain bimbózó szerelem.

Tótfalusi István - Bábel ​örökében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Új ​operamesék
Ismerkedés ​az operákkal - ebben segít a könyv, a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Nem tartalmi kivonat, nem pontos operaszöveg: egyszerűen mese. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében - idézi fel az operairodalom lengépszerűbb remekeit, cselekményét. Megközelíthetőbbé teszi az operákat a közönség számára, hiszen az előadásban a szöveget sokszor nem is lehet érteni. E könyv birtokában felkészültebben mehet operába a zenekedvelő, illetve utólag ellenőrizheti a cselekményt. Nagy segítséget nyújt a tájékozódásban a függelék: a szerzőkről, az operák születésének körülményeiről, a történelmi háttérről nyújt hasznos tudnivalókat, megmagyarázza az idegen szavakat, illetve a szakkifejezéseket, közli a nevek helyes kiejtését.

Tótfalusi István - Történelmi ​vademecum
A ​történelmet sokan úgy tekintik, hogy az a régmúltra vonatkozik, s annak homályából ássák ki a tudós történészek, hogy példáján mi is okuljunk. Pedig hát a történelem ma is naponta történik körülöttünk és velünk, csak inkább politikának nevezik; éppen így politikának tekintették a napi eseményeket azokban a régi időkben, amiket mi habozás nélkül történelminek mondunk. Ez a kötet tehát éppúgy felöleli a napi politika fogalmait, amelyek az újságok, a rádió és a tévé híradásaiban záporoznak ránk - legalábbis azokat a szavakat értve, amelyek idegenes hangzásukkal eleve némi magyarázatot kívánnak. Minthogy a történelmet sajnálatos módon végigkísérik a háborúk, ezért a hadakozás, a fegyverek és a katonaélet sajátos szókincse sem maradhatott ki válogatásunkból. A legfontosabb fogalmak tömör és jól érthető magyarázatát, akárcsak a sorozat más köteteiben, a szavak eredetének pontos leírása követi, így a Történelmi vademecum nemcsak középiskolások számára hasznos segédkönyv, hanem mindenkinek értékes és érdekes ismereteket nyújt. A kötetet a benne szereplő történelmi személyek életrajzi adatait tartalmazó kis betűrendes lista egészíti ki.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda a Bibliában
Bibliai ​lexikon jelent már meg egy-kettő nálunk, de ezekben a sok fogalmi, filológiai, tárgyi, földrajzi és történelmi címszó mellett töredéknyi hely jutott csupán a Szentírásban szereplő személyeknek. Ezért fontos és hiánypótló a "Ki kicsoda" sorozat új kötete, amely a nagyközönség számára oldottan, fontosságuk arányában kellőképp részletezve, a rokon motívumokat kidomborítva mutatja be a bibliai könyvek minden számottevő szereplőjét, összesen mintegy ezret, ráadásul jellemük rugóit és vallástörténeti szerepük szempontjait is feltárva. További többletet képez a figurák irodalmi utóéletének kifejtése, kezdve a midrási és rabbinikus irodalmon meg a keresztény legendák világán. A szerző megemlíti még a legjavát azoknak a képzőművészeti és zenei alkotásoknak is, amelyeket a szóban forgó bibliai figura ihletett. A könyvet több geneológiai táblázat, valamint gazdag képanyag egészíti ki.

Cifka Péter - Friss Gábor - Kertész István - Tótfalusi István - Képek ​és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Magyar ​értelmező kéziszótár A-Z-ig
Magyar ​Értelmező Kéziszótárunkban igyekeztünk olyan, a mai magyar nyelvben használatos szavakat összegyűjteni, melyeket a mindennapi életünkben gyakran használunk. Azonban sok olyan szót hagytunk ki, melynek értelmezése nem okozhat problémát (pl. asztal, szék stb.), így szótárunk alakja és terjedelme miatt egyszerűbb a használata. Kéziszótárunk minden szónak értelmezi a jelentését, szókapcsolatait, szófaját, használati szabályait, jellemzőit, eredetét. Reméljük, nélkülözhetetlen lesz az iskolás korosztályon át a mindennapi emberek munkájában és életében.

Kollekciók