Ajax-loader

Tótfalusi István könyvei a rukkolán


Tótfalusi István - Barátod, ​a zebra
Barátod ​a zebra? Barátod. Ha nem úgy közlekedsz, ahogy szép csíkjai biztatnak, akkor bizony bajba juthatsz. Olvasd el ezt a mulatságos "KRESZ"-t, nézd meg Hegedűs István tréfás rajzait, és okulj mindkettőből. Vigyázz, hogy a zebra barátod maradjon!

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Tótfalusi István - Operamesék
Véget ​ér a nyitány, fellebben az Operaház nagy függönye, és a színen megjelenik a daliás Tamino, sarkában a félelmetes kígyó. Megszólalnak a varázsos énekhangok, és a néző egyre jobban fülel: miről is énekelnek? Az egyik énekes érthetően ejti ki a szöveget, a másik kevésbé, néha az egész előadás idegen nyelven hangzik el. Épp ezért, aki a halhatatlan operákat igazán élvezni akarja, annak jól kell ismernie történetüket. Ismerkedni az operákkal - ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben - idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét. Aki a zeneszerzőről és zenéről is tudni szeretne valamit, azt a kötet végi jegyzetek igazítják el.

Tótfalusi István - A könyvek könyve
A Bibliából és a Bibliáról írta Tótfalusi István

Tótfalusi István - Magyar ​értelmező kéziszótár A-Z-ig
Magyar ​Értelmező Kéziszótárunkban igyekeztünk olyan, a mai magyar nyelvben használatos szavakat összegyűjteni, melyeket a mindennapi életünkben gyakran használunk. Azonban sok olyan szót hagytunk ki, melynek értelmezése nem okozhat problémát (pl. asztal, szék stb.), így szótárunk alakja és terjedelme miatt egyszerűbb a használata. Kéziszótárunk minden szónak értelmezi a jelentését, szókapcsolatait, szófaját, használati szabályait, jellemzőit, eredetét. Reméljük, nélkülözhetetlen lesz az iskolás korosztályon át a mindennapi emberek munkájában és életében.

Tótfalusi István - Barátaink ​Európában
Arccal ​Európa felé! - mondanánk, ha a háború utáni évek jelszavai ma is divatban lennének. Utunk Európába vezet, mondjuk ma inkább. Azaz vissza Európába, ahonnan vagy fél évszázada kirekesztett minket a történelem balszerencsés fordulata. De milyen ez az Európa, amely felé igyekszünk? Ismerjük-e mind a negyvennyolc államát, azok arculatát, történelmét, népét, nap életét, városait, műveltségét? Ilyesmikről ír a könyv felső tagozatos iskolásoknak. Bőven, adatgazdagon, de azért érdekesen, olvasmányosan. Nem csak Európa múltját, kialakulását kíséri végig, külön ír minden országról; bemutatja azokat a népeket is, a lappoktól és baszkoktól az abházokig, akiknek nincsen önálló államuk, mégis hozzátartoznak Európához. Végül megismerjük az Egyesült Európa gondolatát valamint a közelmúlt meg a jelen törekvéseit, szervezeteit és intézményeit, amelyek ezért munkálkodnak. A kötetet Sajdik Ferenc informatív s egyben jó kedélyű rajzai illusztrálják.

Tótfalusi István - Árkádiában ​éltem én is
Nemcsak ​a rokokó édes hangú dalosa, de a felvilágosodás bátor harcosa is, nem csupán vérbő, vaskos tréfák mestere, de tudatos és tudós értője a poézis mesterségének - ez volt a hányatott sorsú költő, Csokonai Vitéz Mihály. Mostoha életkörülményei ellenére a költészet és a nemzet szolgálatában megalkuvást nem ismert, érte áldozta fiatal életét, szerelmét és a szerény, de biztos polgári jólétet is. Ezt a Csokonait igyekszik bemutatni a regényes életrajz, oszlatva másfél század téves hiedelmeit a szenvelgő szerelemesről és a bohém garabonciásról, és elénk állítani a tudatos népiesség első képviselőjét, Petőfi és Ady elődjét.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda Shakespeare műveiben?
"Shakespeare ​egymaga fele a teremtésnek!" Nem kisebb költő mondta ezt, mint Shakespeare máig is egyik legkiválóbb magyar fordítója, Petőfi Sándor. És Dumas pére hasonlóképp: "Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet." Shakespeare színpadát évezredek valós és képzelt figurái népesítik be az ókortól a középkoron át a reneszánsz időkig, nők és férfiak, gyermekek és aggastyánok a világ sokféle tájáról, királyok, hercegnők, hősök, koldusok és gyilkosok, bohócok, tündérek, szörnyek és légi szellemek százszínű sokasága. Nehéz ellenállni a kísértésének, hogy ezt a sokaságot számbavegyük. S valóban szinte alig hihető, hogy ez világszerte olyan keveseknek jutott mindmáig eszébe. A nagy drámaköltő hazájában természetesen több ilyen lexikon-féle is született. Ezek egyik típusa enciklopédikus jellegű, részletesen szól a figurákon kívül a darabokról, Shakespeare életéről, családjáról, kortársairól, sőt későbbi kritikusairól és filológusairól is. (Az egyikben pl. tartalmas cikk tárgyalja a költő magyarországi fogadtatását, hatását és fordításait is.) A másik típus kizárólag a drámai művekkel foglalkozik, ezeknek karaktereit tárgyalja betűrend szerint. Jelen munkám az első magyar kézikönyv e nemben. Az angol minták közül a másodikhoz áll közelebb, vagyis a Shakespeare teremtette alakokat sorakoztatja fel ábécérendben, ám bizonyos többletet is nyújt e mintákhoz képest. Elsőként azzal, hogy nemcsak a drámai művek, hanem az elbeszélő és lírai költemények szereplőit is számbaveszi. Másfelől azáltal, hogy nem csupán a kérdéses figurának a darabbeli ténykedését írja le, hanem - legalábbis a fontosabbak esetén - alapos jellemzést is ad róluk, dramaturgiai funkciójukról, történelmi hősök esetén a valós figura és a drámai alkat viszonyáról és a különbségek eszmei vagy művészi indokairól; általában megjelöli a forrásokat, ahonnan a szóban forgó figura Shakespeare kezébe jutott, hogy általa új életre keljen. Megemlítem továbbá azokat az irodalmi és zenei műveket is, amelyek egy-egy Shakespeare-alak utóéletét adják. Ezek révén sok minden megtudható, ami az olvasott vagy a színpadon, filmen, tévében látott mű jobb megértéséhez szükséges, ami középiskolai vagy egyetemi tanulmányok során a tágas Shakespeare-univerzumban való eligazodáshoz segít.

Tótfalusi István - Színes ​szinonimatár
A ​szinonima a közkeletű felfogás szerint olyan szó, amely egy másik szóval rokon értelmű, és azt a mondatban többnyire helyettesítheti. Ezen a felfogáson alapulnak a nagy nyelvek szinonimaszótárai, és lényegében a korábbi magyar akadémiai nagy szinonimaszótár is. Magyarán: a bátor szinonimái a merész, vakmerő, vitéz, hős, hősies, rettenthetetlen, oroszlánszívű, heroikus, más stílusrétegben a vagány, a belemenős vagy a brahis. Csakhogy a bátor helyett, állítmányi helyzetben, az is megáll, hogy: bátor, mint az oroszlán, megveti a halált, nem ijed meg az árnyékától, legény a talpán, legény a gáton, van benne kurázsi, hét ördögtől sem fél, nekimenne az eleven ördögnek, akár az is, hogy van vér a pucájában. Vagyis a szólások, szóláshasonlatok és a nyelv állandósult fordulatai éppúgy lehetnek a rokonértelműség hordozói, mint a szinonim szavak. Éppúgy, vagy akár még inkább. Főképpen akkor, ha a szóbeli vagy írásos kifejezés élénkítésére törekszünk. A szólások szinte mind képet, cselekvést, mozgalmas helyszíneket idéznek egy-egy pillanatra lelki szemeink elé, ezért szemléletessé teszik mondandónkat. A szólások a nyelv virágai, mondta O. Nagy Gábor, e nyelvi szféra hervadhatatlan érdemű kutatója. Eme nyelvi virágok színskálájára gondoltam, amikor kézikönyvem címébe a színes szót belefoglaltam.

Tótfalusi István - Magyarító ​szótár
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meg­lelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat. Kerülnünk kell a felesleges idegen szavakat, hiszen napjainkban a magyar szövegek szó- és kifejezéskészletének érthetetlenségét, homályosságát gyak­ran a más nyelvekből – korunkban elsősorban az angolból – újonnan átvett szavak, kifejezések tömege és főként használatuknak elburjánzása, a nyelvünk eredeti alkotóelemeit kiszorító terjedése okozza. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a kerülni kívánt idegen szóhoz ajánlott magyar megfelelők közül válassza ki a mondatába leginkább illőt. A Magyarító szótár 12 600 régi és új idegen szónak 21 700 magyar megfelelőjét kínálja fel. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz is, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hang­zásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő. A szótár a szómagyarító célja mellett eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához is. Jó szolgálatot tesz azzal, hogy sokszor már kevésbé ismert „klasszikus”, azaz görög–latin idegen szavak pontos jelentését tudatosítja az olvasóban. Tótfalusi István szerző neve ismerősen cseng a magyar szótárhasználók körében, hiszen számos sikeres kézikönyv összeállítója. Legutóbb a Tinta Könyvkiadó jelentette meg az Idegenszó-tár és a Klasszikus szócsaládfák című népszerű kézikönyveit. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 20. tagja

Tótfalusi István - Szokatlan ​szavak szótára
Tóthfalusi ​István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.

Tótfalusi István - Nyelvészeti ​ínyencfalatok
A ​magyar-e a legszebb nyelv? Miért éppen úgy hívjuk magyarul a szomszédos népeket, ahogy? Na és ők minket, illetve mi magunkat? Cirilltől való-e a cirill írás? Miért „spórol” a magánhangzókkal a cseh és a horvát nyelv? Efféle érdekes nyelvi kérdésekre kaphat választ a kötetből az olvasó, miközben egyebek mellett azt is megtudhatja, honnan erednek felebarát, búcsúfia, szemenszedett, vőfély stb. szavaink. Olvashat továbbá a magyar nyelvtudomány kezdeteiről, a szóláskeveredés jelenségéről, a nyomda ördögéről és a nyelvújításról, a nyelvek rokonságáról és nyelvcsaládokról. De szóba kerülnek még többek között nyelvi összeesküvés-elméletek is, valamint a furcsán viselkedő francia számok, a nyelvek háborús célokra történő használata, a mesterséges nyelvek és a népetimológia.

Tótfalusi István - Történelmi ​vademecum
A ​történelmet sokan úgy tekintik, hogy az a régmúltra vonatkozik, s annak homályából ássák ki a tudós történészek, hogy példáján mi is okuljunk. Pedig hát a történelem ma is naponta történik körülöttünk és velünk, csak inkább politikának nevezik; éppen így politikának tekintették a napi eseményeket azokban a régi időkben, amiket mi habozás nélkül történelminek mondunk. Ez a kötet tehát éppúgy felöleli a napi politika fogalmait, amelyek az újságok, a rádió és a tévé híradásaiban záporoznak ránk - legalábbis azokat a szavakat értve, amelyek idegenes hangzásukkal eleve némi magyarázatot kívánnak. Minthogy a történelmet sajnálatos módon végigkísérik a háborúk, ezért a hadakozás, a fegyverek és a katonaélet sajátos szókincse sem maradhatott ki válogatásunkból. A legfontosabb fogalmak tömör és jól érthető magyarázatát, akárcsak a sorozat más köteteiben, a szavak eredetének pontos leírása követi, így a Történelmi vademecum nemcsak középiskolások számára hasznos segédkönyv, hanem mindenkinek értékes és érdekes ismereteket nyújt. A kötetet a benne szereplő történelmi személyek életrajzi adatait tartalmazó kis betűrendes lista egészíti ki.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak magyarul
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik a kerülni kívánt idegen szó helyett használható magyar szót vagy szavakat. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Idegen szavak magyarul című kiadványunknak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne található 10 250 régi és új idegen szónak a jelentését is megadja a felsorolt magyar megfelelők által. Ezért eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához.

Tótfalusi István - Magyar ​nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig
Buffon, ​a kiváló francia természettudós és író mondotta: "A stílus maga az ember". Carducci, az olasz költő pedig ezt írta: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes." A nyelvhasználat tehát az egész embert minősíti, nem csupán értelmi szintjén, hanem áttételes módon erkölcsi valójában is.

Tótfalusi István - Kis ​magyar nyelvklinika
„Minden ​rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály) E könyv anyaga több mint tíz éven át gyűlt. Tótfalusi István azt vallja, hogy életünk minőségét legfőképp az a helyes és pontos gondolkodás javíthatja meg, amely elválaszthatatlan a helyes és pontos nyelvhasználattól. Ennek érdekében írta meg, majd a jelen kiadás számára bővítette, javította és rendezte át a nyelvhelyességi kéziszótárat. Mindenkinek ajánlja a használatát, aki szívügyének tartja anyanyelvünk tisztaságát. Legfőképpen mégis a diákok kezében szeretné tudni ezt a könyvet, mert bennük még nem rögződtek meg a rossz példák és nyelvi előítéletek, és remélni lehet, hogy kellő nyelvi tudatosság birtokában majd többet tudnak tenni anyanyelvünk egészségéért.

Tótfalusi István - Klasszikus ​szócsaládfák
Tudta-e ​Ön, hogy uniformis, transzformátor, református, informatikus szavainkban egyaránt a latin forma szó rejtőzik? Ehhez hasonló érdekességeket fedezhet fel a Klasszikus szócsaládfák című könyvben. Tótfalusi István 125 görög és latin alapszó kultúrtörténeti és művelődéstörténeti útját követi nyomon. Bemutatja, hogy a görög és a latin nyelvből kiindulva, az olasz, a francia, a német, az angol és esetenként más nyelvek közvetítésével milyen lépésekben, milyen hangalaki változásokkal, milyen jelentésmódosulásokkal alakult ki a magyar szó. A kötet érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szakirodalomban is először, grafikus módon, ágrajzok segítségével ábrázolja a szóalakok létrejöttét, egymáshoz való kapcsolódását. Az utószóban a szerző a két klasszikus nyelv történetét vázolja, valamint a könyvben felbukkanó, magyarázatra szoruló nyelvi jelenségeket ismerteti. A kötetet a benne található értelmezett szavak és kifejezések betűrendes mutatója zárja. Ez a mutató a maga bő háromezer tételével jelzi, hogy a Klasszikus szócsaládfák, habár korlátozott szóanyaggal, mint idegen szavak szótára is jól használható. Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt számos magas színvonalú tudományos és ismeretterjesztő könyvet, szótárt és lexikont állított össze. Klasszikus szócsaládfák című munkáját ajánljuk mindazoknak, akik vallják, hogy a nyelv nemcsak a mindennapi kommunikáció eszköze, hanem belső titkaival a múlt világának is őrzője. A szerző hatalmas tárgyi tudása, briliáns nyelvismerete biztosíték arra, hogy az érdeklődő olvasó a könyv segítségével közelebb jusson nyelvünk eddig nem is sejtett, feltáratlan összefüggéseihez.

Tótfalusi István - Képgrafika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Új ​operamesék
Ismerkedés ​az operákkal - ebben segít a könyv, a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Nem tartalmi kivonat, nem pontos operaszöveg: egyszerűen mese. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében - idézi fel az operairodalom lengépszerűbb remekeit, cselekményét. Megközelíthetőbbé teszi az operákat a közönség számára, hiszen az előadásban a szöveget sokszor nem is lehet érteni. E könyv birtokában felkészültebben mehet operába a zenekedvelő, illetve utólag ellenőrizheti a cselekményt. Nagy segítséget nyújt a tájékozódásban a függelék: a szerzőkről, az operák születésének körülményeiről, a történelmi háttérről nyújt hasznos tudnivalókat, megmagyarázza az idegen szavakat, illetve a szakkifejezéseket, közli a nevek helyes kiejtését.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok nagy lexikona 1.
Ez ​a kötet az irodalom előtti irodalmat öleli fel, az emberiség ősi kollektív alkotásait. Minden kultúrában a mitológia volt a kezdet, a világ és az ember létrejöttéről, az ember és a felső hatalmak viszonyáról, az élet és halál titkairól szóló színes elképzelések tárháza. Ugyancsak régről erednek egy-egy nép vitéz őseiről és fontos alakjairól szóló történetek, a mondák és legendák, amelyekben az istenek is szerepet játszanak. Kötetünk anyagának a bő fele a görög mítoszok és mondák, illetve a Biblia világából ered, de sokat merít az egyiptomi, germán, indiai, indián, kelta, mezopotámiai, perzsa, római távol-keleti és más forrásokból is. A könyv a keresést megkönnyítő mutatók rendszerével zárul, és 26 nagy genealógiai táblán mutatja be 900 alak leszármazási kapcsolatait.

Tótfalusi István - Bábel ​örökében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda a Bibliában
Bibliai ​lexikon jelent már meg egy-kettő nálunk, de ezekben a sok fogalmi, filológiai, tárgyi, földrajzi és történelmi címszó mellett töredéknyi hely jutott csupán a Szentírásban szereplő személyeknek. Ezért fontos és hiánypótló a "Ki kicsoda" sorozat új kötete, amely a nagyközönség számára oldottan, fontosságuk arányában kellőképp részletezve, a rokon motívumokat kidomborítva mutatja be a bibliai könyvek minden számottevő szereplőjét, összesen mintegy ezret, ráadásul jellemük rugóit és vallástörténeti szerepük szempontjait is feltárva. További többletet képez a figurák irodalmi utóéletének kifejtése, kezdve a midrási és rabbinikus irodalmon meg a keresztény legendák világán. A szerző megemlíti még a legjavát azoknak a képzőművészeti és zenei alkotásoknak is, amelyeket a szóban forgó bibliai figura ihletett. A könyvet több geneológiai táblázat, valamint gazdag képanyag egészíti ki.

Tótfalusi István - Shelley ​világa
Shelley ​mindössze harminc évet élt. Élete és műve azonban - Petőfihez meg a többi maga-máglyáján elégő költő-titánhoz hasonlatosan - a legendák fénykörében él tovább. A nagy angol romantikus triász tagjaként ő sem csak költőnek, de mindennek jött: a társadalmi haladás előmozdításának, a világ emberarcúvá formálásának mélyen átérzett kötelessége lett költészete egyik legtisztább forrása. Joggal tekintette magát "törvényhozónak". Tótfalusi István könyve beszédes dokumentumok bőséges felhasználásával bizonyítja be e romantikus forradalmárról és költőről, hogy művészete és a művészetét hitelesítő magatartás ma aktuálisabb, ihletőbb erejű, mint valaha.

Tótfalusi István - Kiejtési ​szótár
A ​KIEJTÉSI SZÓTÁR Tótfalusi István többéves gyűjtő- és kutatómunkája eredményeképpen 40000 idegen név, szó és kifejezés helyes kiejtését adja meg szakszerűen. A szótár érdeme, hogy a kiejtést nem bonyolult, kódolt formában, hanem mindenki számára érthetően, a magyar ábécé betűivel írja le. A KIEJTÉSI SZÓTÁR szókincse átfogja és felöleli mindazokat a területeket, melyeken idegen szóval találkozhatunk a mindennapi életben vagy munkánk során. A szótár napjaink külföldi hírességei és közszereplői mellett tartalmazza mindazoknak az idegen történelmi neveknek a helyes kiejtését is, amelyekkel tanulmányaink, olvasmányaink vagy akár szabadidőnk eltöltése közben találkozunk. A szótár nagyobb része a híres és ismert emberek nevének helyes kiejtését mutatja meg, legyen a személy: történelmi személyiség, politikus, művész, feltaláló, irodalmi alak, tudós, filmszínész, zenemű alakja vagy sportoló. A szótár segítséget nyújt a történelmi magyar családnevek kiejtéséhez is. A személynevek mellett a KIEJTÉSI SZÓTÁR az idegen földrajzi nevek, a közszavak és a rövidítések kiejtését is tartalmazza. Néhány kiragadott példa, hogy hányféle idegen szó kiejtését segíti a szótár: helység, hegy, vízesés, borfajta, ételfajta, kutyafajta, szakkifejezés, gyógyszer, állam, tartomány, történelmi magyar város mai neve, illetve rövidítés. A KIEJTÉSI SZÓTÁR azért is hasznos, mert nemcsak a fő részben közölt 40000 lexikai egység helyes kiejtését tartalmazza, hanem azért is, mert a függelék első részében közreadott részletes KIEJTÉSI ÚTMUTATÓ 38 nyelvnek írja le a legfontosabb hangtani és kiejtési szabályait. Ezek segítségével a használó az újonnan felbukkanó idegen név vagy szó helyes kiejtését maga is meghatározhatja. A függelék másik része a KERESŐ, amely megmutatja, hogy egy-egy speciális betű vagy betűkapcsolat melyik nyelvben vagy nyelvekben fordulhat elő, és így segíti a felhasználót az idegen szó eredeti nyelvének meghatározásában és az idegen szó pontos kiejtésben. Napjainkban mind több idegen névvel és szóval találkozunk, ezért nélkülözhetetlen egy biztos fogódzó. Ez a fogódzó a TINTA Könyvkiadó KIEJTÉSI SZÓTÁRA, amely több évtizedes hiányt pótol. Kínáljuk mindazoknak, akiknek nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy azt hogyan ejtjük ki.

Tótfalusi István - Idegen ​szavaink etimológiai szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Idegen ​szavak alapszótára
A ​sajtóban, az olvasmányainkban vagy akár a mindennapi társalgásokban előforduló idegen szavak gyakorta megnehezítik a megértést. Az Idegen szavak alapszótára abban kíván segítséget nyújtani, hogy könnyebben megértsük a körülöttünk lévő világot. A szótár 4500 idegen szó magyarázatát tartalmazza, és ahol lehetséges, szinonimákat is felkínál. A szóanyag összeállítása során a fő szempont az volt, hogy a gyakori, ugyanakkor nem mindenki számára egyértelmű jelentésű szavak belekerüljenek. Így például szerepelnek benne a barter, a kaució és a statisztál kifejezések, vagy a középiskolai tanulmányokból ismerős geszta, enjambement és mimikri fogalmak. Néhány esetben régies szavak is helyet kaptak a szótárban, hiszen az iskolai kötelező olvasmányokban előfordulhat az alma mater, a darabont vagy az obsit is. A szótár újdonsága, hogy számos új szót megmagyaráz, például a cafeteria, a lájkol vagy az outlet jelentését is megadja. Az Idegen szavak alapszótára széles körű érdeklődésre tart számot, hiszen hasznos segítség lehet mind az iskolai oktatásban, mind a hétköznapi társalgások és szövegek megértésében. A szótár összeállítója Tótfalusi István nyelvész, műfordító és költő, számos nyelvészeti és ismeretterjesztő munka szerzője, köztük a TINTA Könyvkiadónál megjelent Idegenszó-tár és Kiejtési szótár szerkesztője.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

Tótfalusi István - Idegen ​idézetek szótára
Szállóigék, ​mottók, aforizmák, közmondások görög, latin, angol, francia, német, olasz, spanyol és más nyelveken; magyar fordításukkal és irodalmi, művelődéstörténeti hátterükkel együtt - kell ennél több a szórakoztató ismeretszerzéshez?

Tótfalusi István - Vallási ​vademecum
A ​hit nem tilos portéka már, a kiterjedt vallásoktatás révén sok fiatal ismerkedik az új vagy eddig nem teljesen értett fogalmakkal. Ez adta a gondolatot, hogy az először 10 éve megjelent nagy sikerű Vademecum szerzőjével, Tótfalusi Istvánnal egy vallási témájú szótárt írassunk. A klasszikus képanyaggal illusztrált kötet segítheti a hitoktatás munkáját azáltal, hogy az idegen - főleg latin és görög - eredetű szakszavakat népszerűen értelmezi, és származásukkal, kiejtésükkel, használatukkal kapcsolatban gyakorlatiasan igazít el. A szóanyag nagy hányada, objektív okokból, katolikus érdekű, de tekintetbe vettük a protestáns és izraelita vallások szókincsét is. A szótár feldolgozza a vallási rítus, a szent cselekmények, a szertartási kellékek és öltözékek szókincsét, a hittudomány, az egyháztörténet és az egyházkormányzat szakkifejezéseit. A Vallási vademecum azonban nemcsak hitoktatási segédanyag, hanem hasznos segédkönyv is bármely korosztályú olvasónak, akár hívő, akár nem, mert hozzájárul egész európai kultúránknak, az irodalmi és történelmi olvasmányok ezreinek jobb megértéséhez.

Kollekciók